Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
12 Kelet-Magyarország KU LTÚ RA iHHHHHBHBHHHB 1994. január 6., csütörtök Régiós évkönyv Szolnok (MTI) — A rendszerváltás régiós krónikájával, tudományos érdekességekkel és történelmi visszapillantóval csaknem fél évszázad után ismét megjelent a Jászsági évkönyv. Közreadásával a helyi lokálpatrióta értelmiségiek azt az 1945. előtti gyakorlatot szeretnék folytatni, miszerint Jászberényben rendszeresen napvilágot láttak évösszegző kiadványok. A hagyományt élesztő annales alapítványi pénzből Jászberény, Jászá- gó, Jászfényszaru és Jászjá- kóhalma önkormányzata, illetve több egyesület és alapítvány anyagi támogatásával készült el. A több mint kétszáz oldalas évkönyvben A rendszerváltás dokumentumaiból című fejezet 1989. április elejétől követi a politikai eseményeket, a többi között a pártok és egyesületek jászsági szervezeteinek megalakulását, az önkormányzatiság létrejöttét, az új helyhatóságok kezdeti tevékenységét. A kiadványban bő teret kapnak a tájegység gazdasági és szociális jelenét bemutató és jövőjét latolgató írásol^. Az évkönyv több mint negyedszáz szerzője között van Teller Ede, magyar származású, USA-ban élő atomfizikus, akinek 1991 októberében az atomreaktorok működéséről Jászberényben tartott előadását publikálták a szerkesztők. FF mm m ■ tiszteletére Kecskemét (MTI - KM) — Háromévenként hirdeti meg a kiskőrösi székhelyű Országos Petőfi Sándor Társaság a Petőfi emléke előtt tisztelgő pályázatát, amelyen a szabadságharcos költő verseihez, életútjához kötődő művészeti alkotások- kal^illetve munkákkal lehet részt venni. Az idei, negyedik pályázatra minden eddiginél több, összesen 110 mű érkezett, amiből a zsűri hatvanat tartott méltónak arra, hogy a Petőfi Társaság és más szervek által közösen rendezett tárlaton a kiskőrösi Petőfi Sándor Képtárban bemutassák. A kiállítás év végi megnyitóján adták át a díjakat is. Az első díjat ugyan nem ítélték oda, de ennek 100 ezer forintjával növelték a többiek, a három II., illetve az öt ül. díjas jutalmát. Verdi eltitkolt gyermekei New York (MTI-Panorá- ma) — Élénk visszhangot kapott az olasz sajtóban egy New Yorkban most napvilágot látott Verdi-életrajz. A vaskos biográfia szerzője Mary Jane Phillips-Matz, a New York-i egyetemen működő Verdi Tanulmányok Amerikai Intézetének alapítója. Most megjelent könyve a harminc éve folytatott kutatások összefoglalása. Az olaszok számára a legnagyobb meglepetést a szerzőnek az az állítása okozza, hogy Verdinek törvénytelen gyermekei voltak. A szerző szerint, amikor Verdi szülővárosában, Bussetóban élettársi kapcsolatba lépett Giu- seppina Strepponi énekesnővel, már egy törvénytelen gyermek apjának mondhatta magát. Egy ismeretlen szolgálólány volt az anya. A Giuseppe névre keresztelt kisfiú 1850-ben született meg és azonnal egy cremonai árvaházba került. Később egy bussetói család fogadta örökbe. Apjával csak annyiban került kapcsolatba, hogy Verdi egyik ismerősének alkalmazottja lett. Hamarosan Giuseppina is teherbe esett. Phillips-Matz egy kislány nyomára bukkant, aki 1851 áprilisában született, a Santa Streppini nevet kapta és szintén a cremonai árvaházba került. Őt is egy Verdit ismerő házaspár fogadta örökbe. Giuseppina még mielőtt megismerte volna Verdit, már szült — legalább két különböző apától — négy gyermeket: az egyiket holtan hozta világra, a másik háromról pedig hirtelen lemondott. Phillips-Matz óvatosan bánik a következtetések levonásával, de úgy véli, hogy a törvénytelen gyermekek egyikének, vagy mindkettőjüknek léte vezetett ahhoz, hogy 1859-ben Verdi feleségül vette Giuseppinát: nem akarta, hogy a nem vállalt utódok később problémákat okozhassanak. A házasságkötés szakadást okozott Verdi és szülei között, ők ugyanis szívvel- lélekkel ellenezték, hogy fiúk törvényesítse kapcsolatát a számukra elfogadhatatlan Giuseppina Strepponi- val. Ajándékok a muzsikáért A Pro Archi Alapítvány érmét adták át a Piccoli Archi zenekar támogatóinak Egri Erzsébet alkotásának részlete Elek Emil reprodukciója Nyíregyháza (KM - B. E.) — Több örvendetes esemény történt az elmúlt év végén a Piccoli Archi nyíregyházi ifjúsági zenekar háza táján. Amint azt Tóth Nándor, az együttes vezetője elmondta, a fiatal muzsikusok kaptak is, adtak is ajándékokat. A karácsonyi koncert alkalmából adták át azokat az érmeket, melyeket Orr Lajos szobrászművész készített a zenekar számára — díjtalanul. Az érmet három, illetve ötéves zenekari tagság után érdemelhetik ki az ifjú zenészek. A Pro Archi alapítvány köszönőérmét vehették át azok a támogatóik, akik sokat tettek a zenekar megsegítéséért*Ezt az érmet kapta Czinéné Betléri Katalin, valamint Bárkányi Márta és Bárkányi Imre. Az érem adományozásával köszönték meg az idős mesternek, Tátrai Vilmos Kossuthdíjas hegedűművésznek a zenekar iránti figyelmét és szakmai segítségét. A Piccoli Archi egyik büszkesége Egri Erzsébet festőművésznek a Kürt utcai zeneiskolában elhelyezett nagyméretű, 7.30-szor 2.60-as műalkotása amelyet ajándékba készített el. Bartók-emlékhangverseny Nyíregyházán Bizonyos mértékig hatvan év múltán is elmondható a korabeli megállapítás Erdős Jenő Nyíregyháza — Még elevenen él a komolyzene barátai emlékezetében az a bensőséges ünnepség, melyet 1992- ben, Kodály Zoltán 1942. május 2-án Nyíregyházán tett látogatásának 50. évfordulója alkalmából rendezett a Kodály Társaság megyei tagcsoportja. Most ismét emlékezünk... Bizonyára sokan olvashatták a Korona Szálló bejárata melletti emléktáblán, hogy „... a Szálló nagytermében adott nagy sikerű hangversenyt Bartók Béla 1934. január Í0-én.” A hangverseny előzményeiről érdemes néhány sokatmondó véleményt felidéznünk. Dalárda és dalkör Az 1936-ban megjelent a Magyar muzsika könyve Vidéki városaink zenei élete című fejezetében így ír Nyíregyházáról: „... nem áll a zene tekintetében azon a színvonalon, mely megilletné.” Igaz a megállapítása, hogy akkor nem volt zenekara és zeneiskolája. De volt két országosan első díjat és aranyérmet nyert kórusa: a Városi Dalárda és a Tisztviselő Dalkör. Volt egy igen aktív, ma is elismerést érdemlő egyesülete, a Bessenyei Kör, melynek külön zenei szakosztálya évente 10-12 hangversenyt, illetve irodalmi esthez kapcsolódó zenei rendezvényt is iktatott éves bérleti programjába. Ezek egyike volt a fent említett Bartók-hang- verseny, melyről a Nyírvidék már 1933. július 30-i számában a soron következő bérleti évad kiemelkedőnek ígérkező eseményéről ír. „Átugrott száz évet” Ide kívánkozik az akkori Szabolcs megye közvéleményét formáló megyei újság több előzetes figyelemfelkeltő cikke: január 3-án így jellemzik Bartókot: „Világhírű magyar zeneszerző és zongora- művész. Neve nemcsak hazánkban, hanem Európában, sőt Amerikában is fogalommá vált.” Vele együtt jön Zathu- reczky Ede, aki „... a magyar hegedűsök között a legjobb.” A következő napokban ezt olvashatjuk: Bartók Bélát lelkes szeretettel (nagy érdeklődéssel) várja Nyíregyháza közönsége. Majd közli a tervezett műsort, s felhívja a közönség figyelmét, hogy pontosak legyenek, mert „... a hangverseny megkezdésekor bezárják a nagyterem ajtóit.” 1934. január 12-én Bartók-Zathurecz- ky est címen jelent meg több mint féloldalas recenzió a nagy sikerű hangversenyről. Többek között így jellemzi Bartókot: „Az ő pompájában lévő szerzői és előadói művészete előtt csak csodálkozni és leborulni lehet. Azért nincs kellő népszerűsége, mert átugrott 100 évet, így nem lehet könnyen érthető, mert... mi itt maradtunk, s legfeljebb kullogunk utána.” (Sajnos, ez bizonyos mértékig 60 év után is elmondható). Elismerőleg szól a recenzió Zathureczkyről is, mely szerint «... a fiatal hegedűsök egyik legtehetségesebbje.’Tllő tehát emlékeznünk. A Kodály Társaság megyei csoportja, a Kodály Zoltán Általános Iskola és a Váci Mihály művelődési központ rendezésében 1994. január 10-én hétfőn 18 órától a Kodály Zoltán iskola nagytermében emlékhangverseny lesz a 60 éve elhangzott változatlan műsorral. Tiszta forrásból Elhangzik Brahms: A-dúr szonátája, Bartók: I. rapszódiája hegedűre és zongorára, továbbá az Este a székelyeknél, a Medvetánc és az Allegro Barbara, valamint Beethoven: Kreutzer szonátája. Közreműködnek: Keszthelyi Tamás (hegedű) és Hargitai Imre (zongora). Illyés Gyula Bartók című versét előadja dr. Szabó Gyula. Az emlékműsort Tárcái Zoltán vezeti, a tőle megszokott közös énekléssel színesítve. Ismét egy kivételes alkalom, hogy a hangversenylátogatók — Bartókra emlékezve — meríthessenek a „tiszta forrás”- ból. Tizenhét éve működik eredményesen a Nyíregyházi Fotóklub. Munkájuk sikerét számos elismerés, kitüntetés, nívódij jelzi, a Kiváló együttes cím tulajdonosai. Képeiket rendszeresen bemutatják a hazai és külföldi kiállítótermekben. A klub vezetője Boros György.Képünkön Kenyeres Imre: Városlakók című munkája látható A Nyíregyházi Fotóklubban KÉSZÜLT FELVÉTEL Új emlékbélyegek Budapest (MTI) — A Magyar Posta Vállalat a „Magyar Köztársaság szabadon választott miniszter- elnöke emlékére” elnevezéssel, 19 forint névértékű bélyegblokkot és ugyancsak 19 forintos forgalmi értékű postabélyeget bocsátott forgalomba. A blokkon és a bélyegen egyaránt Antall József miniszterelnök portréja és a háttérben a Parlament sziluettje, valamint a Magyar Köztársaság címere látható. Pásztor Gábor grafikus- művész terve szerint az Állami Nyomda Rt. többszínű ofszetnyomással 500 ezer bélyegblokkot, illetve a forgalmi igényeknek megfelelő példányszámú bélyeget készített.
