Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
Készítik az új benzinkút alapjait Nyíregyházán, a Vasgyár utcán Harasztosi Pál felvétele Szerény nyereség Budapest (MTI) — A Mahart szerény, megközelítően 70 millió forintos nyereséggel zárta az óévet — mondta el Jakab György, a Mahart vezérigazgató-helyettese az MTI-nek. Bár az eredmény alig haladja meg az 1992. évit, értéke mégis jóval nagyobb annál. A hajózási társaságot ugyanis 1993-ban szinte minden létező kedvezőtlen hatás érintette. Az al-dunai hajózást több esetben blokád bénította meg, de nem volt zavartalan a közlekedés a folyó felső szakaszán sem, amit az aszályos hónapokban az igen alacsony vízszint, télen pedig az enyhe, csapadékos idő hatására kialakult áradások hátráltattak. A Kis-Jugoszláviával szembeni ENSZ-embargó, valamint a hazai ipari és mezőgazdasági termelés csökkenésének hatására jelentősen apadtak a társaság megrendelései. Ezzel egy időben egyre több külföldi konkurens cég jelent meg a hazai vizeken, közöttük több, engedély nélküli, ka- lózkodó társaság is versengett a megrendelésekért. A Mahart bízik az embargó feloldásában, ellenkező esetben ugyanis a cég működőképessége is veszélybe kerülhet. Az eredmények növekedését vátják a szakemberek a társaság 1994-ben folytatódó belső rekonstrukciójától is. Több tevékenységet önálló társasági formában működtetnek majd: elsőként január elsejétől a személyhajózást végzi majd egy önálló kft., később pedig a csepeli szabadkikötőt is kft. üzemelteti. Az év végére előkészítik a folyami teherszállítási tevékenység társasággá alakítását. Az első tapasztalatok a társasági üzemeltetésről igen kedvezőek, hiszen az elmúlt években tetemes veszteséget okozó tengerhajózás mérlege 1993. végén a nullszaldó körül alakult, miután a tevékenységet fél éve szintén egy kft. végzi. A vezérigazgató-helyettes valószínűnek tartotta azt is, hogy az új évben felgyorsul a Mahart privatizációjának előkészítése és meghirdetik eladásra a hajózási vállalatot. Kínai dömpingáruk Kijevben A várost döntötték az olcsó kínai ruházati és elektronikai cikkek Budapest (MTI-Panoráma) — Nyugat-európai „társaitól” eltérően a kijevi kínai negyed nem egy viszonylag körülhatárolható városrész, ahol jobbára ferdeszemű kereskedők és zamatos vacsorákkal szolgáló éttermek várják az idegent. Kis túlzással akár a főváros egész jobb parti részét ezzel a névvel lehetne illetni, de a történelmi városmag egyes pontjait, különösen a központi stadiont és környékét bizonyosan. A kijevi piac azonban jelentős eltéréseket mutat, mondjuk a közép-európaihoz képest. Maguk a kínaiak ugyanis szinte alig vannak jelen, hacsak a három éttermet nem soroljuk ide. (Nyugodt szívvel állítható hogy egyik sem üti meg a jobb budapestiek színvonalát.) Inkább olcsó dömpingáruikkal és azok „importőreivel” képviseltetik magukat. A városban csak azért nem egyeduralkodók a kínai és tajvani dzsekik, kabátok, edzőcipők és tucatelektronikai áruk, mert — legalábbis a ruhafronton — időben megjelentek az olaszok a maguk silány, de szintén viszonylag olcsó áruikkal. Az „importőrök” körül egész kis üzletág fejlődött ki. Magáncégek szervezik ma már a sanghaji és sencseni bevásárlótúrákat, s az sem akadály, hogy az ukrán törvények szerint mindössze 400 dollárt lehet kivinni engedély nélkül. A vámszabályok azonban „importbarát” megközelítésből készültek, vámmentesen hozható be például 5 ezer dollár értékű áru. Mivel a sanghaji piacon felvásárolt dzsekikhez sohasem mellékelnek számlát, az importőrök azt mondanak, amit akarnak. A pénzt ma már nem kell kicsempészni a kijevi repülőtéren, megbízóik előzőleg már régen átutalták azt valamelyik sanghaji bankba. Néhány hete a boriszpoli nemzetközi repülőtér előtt két hatalmas Kamaz teherautó parkolt. Kilenc megbízott személy csomagjait szállította az elosztóba. Az üzlet valószínűleg annyira nyereséges lehet, hogy — természetesen a kitűnő ismerett- ségnek köszönhetően — megérte kibérelni nekik az egész gépet. Újabban a kínaiak már vetélytársakkal, mégpedig a helyi maffia embereivel is kénytelenek szembesülni. A meglehetősen fejlett ukrán maffiózók ugyanis közelebbi importőrországot találtak, miután megnyílt az első közvetlen Kijev-Abu Dabi repülőjárat. Az araboktól ugyan nem lehet dzsekiket behozni, de nem is kell, mert már lassan telítődik az ukrán piac. Aranyat viszont korlátlanul el lehet adni a vidéki városokban és falvakban. Ez pedig amióta világ a világ, mindig biztos üzlet volt. Lefaragott költségvetés Dubai, Moszkva, Dallas (MTI) — Szaúd-Arábia, amely a világ legnagyobb olajexportőre, a kőolaj világpiaci árának csökkenése miatt 20 százalékkal kénytelen volt mérsékelni 1994. évi költségvetését. A megváltozott pénzügyi helyzetben a költségvetés 42,7 milliárd dollár lesz és szakértők 1,2 milliárd dollár hiánnyal számolnak. Az 5 éves mélyponton álló olajár arra kényszerítette a szaúdi kabinetet, hogy mérsékelje kiadásait, felszólítva az állami intézményeket, hogy ne kössenek olyan megállapodást, ami terven felüli kiadásokat jelentene a büdzsének. A szaúdi király az ország hírügynökségének nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a mostani nyomott olajár a közeljövőben várhatóan nem emelkedik. Erre a következtetésre jutott a UPI által idézett amerikai szakértők egy csoportja is. Véleményük szerint az olaj ára az idén hordónként további 1-2 dollárral csökken. Ez az amerikai termelők egy része számára azt eredményezi majd, hogy vissza kell fogniuk a termelés. Egy más részük számára pedig közel hozza majd a csőd rémét. De ami rossz a termelőknek az kedvezően befolyásolhatja az infláció alakulását és a kereskedelmi hiányt az Egyesült Államokban és az olajimportáló államokban. A szakértők jövőre átlagban éves szinten 16,50-17 dolláros olajárra számítanak az idei évi 18,75 dollárral szemben. Az olaj iránti kereslet a világon a múlt évihez képest egy százalékkal, napi 600 ezer hordóval bővül a múlt évi 60,4 millió hordóhoz képest. A kőolaj év végi igen gyenge szereplése elsősorban az alacsony keresletnek a következménye, valamint annak, hogy emiatt az OPEC-tagállamok nem akartak belemenni a termelés visszafogásába. Az OPEC a maga részéről úgy véli, hogy a túl sok olajért a szervezeten kívül álló országok hibáztathatóak. Ezért az ománi olajipari miniszter az elmúlt hetekben több OPEC-en kívüli országot, így Nagy-Britanniát és Norvégiát is felkereste, hogy rábírja őket a termelés visszafogására. De eredményt nem ért el. A miniszter látogatásának gyakorlatilag egyetlen sikere Moszkvában született: a valutahiányban szenvedő, de jelentős olajexportőr Oroszország kifejezte azt a szándékát, hogy hajlandó együttműködni azokkal, akiknek célja az olajár stabilitásának megteremtése. A Reuter ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy nem túl régen Moszkvában még azt hangoztatták, hogy Oroszország nem érdekelt olajtermelése csökkentésében. Leépítések a japán bankoknál Tokió (MTI) — A tizenegy legnagyobb japán kereskedelmi bank, vagy ismertebb nevükön a city bankok 10 ezer munkahelyet szüntetnek meg az idei évtől kezdődően a következő három évben. A Nihon Keizai Simbun című gazdasági napilap számol be a bankok áramvonalasítási terveiről. Megjegyzi: a pénzintézetek az idén országszerte mintegy 100 kisebb fiókot zárnak be. A létszámleépítés fő módszere lesz, hogy kevesebb végzős hallgatót vesznek föl, továbbá a pénzintézeteken belül csoportosítják majd át az alkalmazottakat. Egyes bankok a nyugdíjbavonulás vonzerejét növelő rendszert vezetnek be. A létszámleépítések szoros összefüggésben állnak azzal, hogv a legnagyobb iapán kereskedelmi bankoknál mintegy 20 milliárd dollár összértékű behajthatatlan adósság halmozódott föl. A gyors konjunktúra éveiben könnyen nyújtottak hiteleket a bankok úgy, hogy telkeket, ingatlanokat fogadtak el a kölcsönök biztosítékaként. A japán „konjunktúrabuborék” kipukkadásakor azonban telekárak összeomlottak. Túljegyezték a Pillért Budapest (MTI)—Túljegyezték a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alapot. Az alanyi jogú kárpótoltak a teljes igényelt befektetési jegy- mennyiséghez hozzájuthatnak. Ä nem saját jogú kárpótlási jeggyel rendelkező magánszemély befektetők csupán az igényük egy részéhez, viszont a jogi személyek és a pénzintézetek számára nem jut a jegyzésen felkínált 1,354 milliárd forintos csomagból — közölte az MTI-vel Dani Csaba, a Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. ügyvezető igazgatója. A tízéves futamidejű ingatlanalap tavaszi első jegyzése során az alapkezelő 2 milliárd forint névértékű befektetési jegyet kínált fel kárpótlási jegyekért, ebből azonban csak 1,846 milliárd forintnyi fogyott. Az őszi kibocsátást azonban több, mint 130 millió forinttal túljegyezték. Összesen 1,468 milliárd forint névértékű Pillér-jegyre volt igény, ebből 1,124 milliárdot az alanyi jogon kárpótoltak, 267 milliót magánszemélyek, 74 milliót jogi személyek, mintegy 4 milliót pénzintézetek jegyeztek. A befektetési jegyek kiosztása során az alanyi jogú kárpótoltak, ezután pedig a magánszemélyek közül a kisebb összeget jegyzők élveznek előnyt. Áz alanyi jogú kárpótoltak csoportja így a teljes jegyzett mennyiséget megkapja, a magánszemélyek között azonban csupán 230 millió forint névértékű befektetési jegyet, az igényeknél 37 millió forinttal kevesebbet osztanak ki. A befektési jegyeket januártól lehet átvenni. Tengeri összeköttetés Hanoi (MTI) — A vietnami közlekedési és tengerhajózási minisztérium hétfőn előzetes tervezetet fogadott el, amely az amerikai-vietnami tengeri összeköttetés előkészítéséről rendelkezik — jelentette az AFP. Az útvonal megnyitása egyúttal azt is jelentené, hogy a vietnami hajók 1975 után ismét behajózhatnának az amerikai kikötőkbe. Ugyancsak hanoi hír, hogy a kormány rábólintott arra a tervezetre, amely külföldiek számára is lehetővé teszi a részvényvásárlást vietnami pénzintézetek vagyonában. A rendelet azokra a bankokra és hitelintézetekre vonatkozik, amelyek előjegyzett tőkéje legalább 50 milliárd dong (5 millió dollár). Ebből egy-egy külföldi legföljebb 10 százaléknyi értékpapírt vásárolhat meg, az összes külföldi részesedés pedig nem haladhatja meg a 30 százalékot. A rendelet arra is lehetőséget ad, hogy a legalább egy éve nyereségesen működő vietnami bankok külföldi pénzintézetekkel lépjenek kapcsolatba. Árháború az alagútban London (MTI) — Kiszivárgott értesülések szerint a csatoma-alagúton való átkelés alapára 160 font (240 dollár) körül lesz egy átlagos családi személyautónak, függetlenül az utasok számától. Az alapár a májusjúniusi és az oláóber-decem- beri időszakra vonatkozik. Más szezonokban a jegy ára valószínűleg 220 és 260 font között lesz, és még magasabb hétvégeken. Harminc százalékos engedmény várható viszont akkor, ha az autó és utasai öt napon belül oda-visszautaznak az autókat szállító vonaton. A Eurotunnel részvénytársaság még néhány napig titokban tartja a díjszabás összes és végső adatát. A személyforgalmi tarifatáblázatot január 11-én hozzák nyilvánosságra. Árfolyamok _____________________ Tőzsde Index december 29.: 1269,04 (+22,58) GAZDASÁG 13 Hivatalos árfolyamok wmmmmmmm Érvényben: valuta: 1994. január 4., deviza: 1993. december 31. Valuta Deviza Kanadai dollar 76.84 7836 75.64 75.98 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás kuvaiti dinár 337,98 344,64 337,00 33838 Német márka 57,70 59,10 57,94 58,18 Angol font 149,05 152,05 148,55 149^5 Norvég korona 13,33 13,64 1337 / 13,43 Ausztrál (Már 6934 79,68 6830 6830 Olasz líra( 1000) 59,14 60,36 58,65 58,97 Belgafrank(lOO) 277,72 282,22 278,68 279,84 Osztrák sc.(10Ö) 823,76 840,46 824,03 827,43 Dán korona 14,83 15,13 14,85 ; 14,91 Port.esc.(lOO) 56,93 58,07 56,93 57,21 Finnmarka 17,36 17,70 17,35 17,45 Spanyolpes.(IÖÖ) 7034 71,80 70,45 7033 Francia frank 17,03 17,37 17,04 17,12 Svájci frank 67,65 68,97 67,97 68,25 Holland forint 51.78 52,82 51,76 51,98 Svéd korona 12,07 1231 12,05 12,11 ír font 141,97 144,59 141,83 142,47 USAdollár 100,95 102,95 100,50 100,90 Japán jen (100) 89,05 90,18 90,07 90,37 ECU 11230 114,54 112,19 112,69
