Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
14 Kelet-Magyarorszäg CSUPA ERDEKES 1994. január 5., szerda Magas vérnyomás és nitrogéndioxid Mindenki tudja, hogy a túlzott sófogyasztás növeli a magas vérnyomás kialakulásának veszélyét. Ez azonban csak az egyik oka ennek a betegségnek. Amerikai kutatók nemrég egy legújabb tettes nyomára bukkantak. Ez egy nitrogénvegyület hiánya. A nitrogén- oxid a véredényeket kibélelő, úgynevezett endoteliá- lis sejtekben képződik. E vízben oldható gáz elősegíti az érfalak izmainak fellazulását, kitágulását, és ezáltal csökken a vémyomán. Ha tehát valami gátolja a nitrogénoxid termelődését, ei is hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. El hetünk-e egy fél vesével? Annak ellenére, hogy Amerikában évente 9 ezer veseátültetést hajtanak végre, mégis 23 ezren vannak a várakozási listán, mert nincs elég donor. Baltimore-i orvosoknak most az az ötletük támadt, nem lenne-e elegendő csak az egyik vese felét beültetni, hiszen így a befogadók számát a kétszeresére lehetne emelni. Az állatkísérletek sikeresek voltak. A sertésekbe ültetett félbevágott vese ugyanannyi mérgező anyagot szűrt ki, mint korábban az egész. Mielőtt azonban embereken is kipróbálnák az eljárást, azt is tisztázni kell, meddig bírja a fél vese a jóval nagyobb megterhelést. A televízió és az elhízás Aki szundikálva üldögél a pamlagon, több kalóriát fogyaszt, mint az, aki közben tévét néz. Ezt valószínűsíti egy amerikai vizsgálat. Memphisi kutatók folyamatosan mérték egy kórházban kislányok egy csoportjának anyagcseréjét, akik hol nézték a tévét, hol pedig nem, miközben kórházi ágyukon üldögéltek. A 8-12 éves kislányok közül 15 kissé kövér, 16 pedig megfelelő súlyú volt. Az orvosok ámulatára mindkét csoportban azonnal némileg lelassultak az anyagcsere folyamatok, amint bekapcsolták a tévét: a túlsúlyos lányoknál a nyugalmi állapothoz képest 16 százalékkal, a normál súlyúaknái pedig 12 százalékkal. Az orvosoknak egyelőre fogalmuk sincs, mi lehet ennek az oka. Talán az, hogy tévénézés közben lazult, elengedett állapotba kerülnek, nem gyötrődnek bajai- kon-gondjaikon, vagy egyszerűen azért, mert tévénézés közben nem mozognak, szinte mozdulatlanul nézik a műsort. Vakcina bárányhimlő ellen Az orvosok eddig nem sokat törődtek a bárányhimlő megelőzésével, hiszen ez a betegség, amelyen szinte minden gyerek átesik, általában enyhe lefolyású. A viszketésen kívül csak nagy ritkán okoz más, kellemetlen panaszt. Japánban — mint a Time magazin orvosi rovata hírül adja — most mégis kidolgoztak ellene egy vakcinát. Persze Amerikában is kipróbálták, és természetesen hangos vita alakult ki: használják-e vagy sem. A pártolók szerint ugyanis a bárányhimlő mégsem teljesen veszélytelen. De a védőoltás sem az! — érvel az ellentábor. A vakcina ugyanis legyengített bárányhimlő vírusokat tartalmaz, és ezek később felnőtt korban feléledhetnek. A vakcina tehát nem mindig nyújt élethossziglani immunitást. így a beoltot- taknál nagyobb a valószínűsége annak, hogy felnőtt korukban kapják meg ezt a betegséget, ami ilyenkor sokkal veszélyesebb lefolyású: olykor övsömört, bőrkiütéseket, és más komplikációkat okozhat. De a gazdasági szempontok is fontosak: megéri-e bevezetni a kötelező védőoltást, beindítani egy nemzetközi immunizációs programot, ami nagyon drága. De ha a nem közvetlen kiadásokat, például a kiesett munka és tanulási időszakot is beszámítják — véli a pártolók tábora —, ebben az esetben ez ötször akkora összeg, mint amibe a védőoltások kerülnének. Emellett a bárányhimlő némileg legyengíti a szervezetet, és így az fogékonyabbá válik más, komolyabb fertőzésekre. Ez pedig nem csak veszélyes, hanem kezelésük is sokba kerül. Szó ami szó — egyelőre a védőoltás hívei vannak fölényben. De a vita még nem dőlt el. Magyar McDonald’s Budapest (MTI) — Ötéves magyarországi jelenléte alatt mintegy 15 millió dollárt, azaz csaknem másfél milliárd forintot fektetett be hazánkban a McDonald’s amerikai gyorsétterem-hálózat. Erről tájékoztatta az MTI-t kedden Bíró Péter, a McDonald’s Hungary igazgatója. A vállalkozás sikeres évet zárt, ezt jól mutatja az is, hogy tavaly hét új McDonald’s étterem nyílt az országban. A legutolsót az óév utolsó napjaiban adták át Kőbányán, a Maglódi út és a Jászberényi út sarkán. Az oldal írásait az MTI-Press (Budapest) készítette A szimmetrikus természet A természet megértésének kulcsa • Kínai tudósok felfedezése • További kísérletek Az ember szíve a bal, vakbele pedig a jobb oldalon van. Minden élőlényt—állatot, növényt — olyan fehérjemolekulák alkotnak, amelyek balkezes szimmetriájú- ak. Ez azért furcsa, mert ha a vegyészek ugyanezeket a fehérjemolekulákat mesterségesen állítják elő, akkor felük jobb- másik feíük balkezes szimmetriájú lesz. A közönséges fizikában is érvényesül a tükörszimmetria, a paritás elve. Minden fizikai kísérlethez lehet találni egy olyat, amely az elsőnek pontos tükörképe. Ha tehát valaki elfelejti, hogy melyik a jobb és melyik a bal keze, akkor semmilyen fizikai kísérlettel nem tudja ezt meghatározni. Elemi részecske Paul Dirac már 1928-ban arra a következtetésre jutott, hogy létezik egy elemi részecske, amely az elektrontól csak töltésének előjelében különbözik. 1932-ben Carl Anderson megtalálta a megjósolt részecskét, a pozitront. Azóta majdnem mindegyik elemi részecskének ismertté vált az an- tirészecskéje. A fizikusok úgy vélték, hogy egy fizikai kísérlet eredménye nem változik, ha a kísérletben résztvevő mindegyik részecskét antirészecské- jére cserélik ki: a részek és an- tirészek ugyanazon fizikai törvényeknek engedelmeskednek. Például az egyetlen negatív töltésű antiprotonból és a körülötte keringő pozitronból álló antihidrogén atomjainak színképe nem különbözik a közönséges hidrogénétől, tehát nincs lehetőség annak eldöntésére, hogy valamely fizikai rendszer anyagból áll-e, vagy antianyagból. Ezt nevezzük antirészecske-szimmetriá- nak. Ez a két szimmetria lett a természet megértésének kulcsa az elemi részek fizikájában. így aztán érthetően sokkolta a fizikusokat, mikor 1956-ban két kínai származású amerikai fizikus — Chen- Ning Yang és Tsung-Dao Lee — elméleti megfontolások alapján azt feltételezte, az ugyancsak kínai származású C. S. Wu fizikusnő pedig kísérlettel be is bizonyította, hogy a CO-atommagok bétabomlásánál a gyenge kölcsönhatás — egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának — nem tükörszimmetrikus, megsérti a paritásmegmaradás törvényét. Gyenge kölcsönhatás Nem sokkal később azt is felfedezték, hogy a gyenge kölcsönhatás az antirészecske- szimmetriát is sérti. A fizikusok egy ideig abban reménykedtek, hogy a két szimmetriasértés „közömbösíti” egymást: ha egy kísérlet tükörképében minden részecskét an- tirészecskéjére cserélnek ki, akkor ez a kísérlet is a fizika eddigi törvényei szerint megy végbe. Ezt nevezték CP-in- varianciának (állandónak). Ez a remény azonban szertefoszlott, mikor 1964 végén az amerikai Brookhaven Nemzeti Laboratóriumában a semleges K-mezonok bomlásánál a CP- invariancia kis mértékű sértését észlelték. A kísérletben a semleges K-mezonok rövid életű KS és hosszú életű KL változatának bomlását figyelték meg. Ha a természet CP-invariáns volna, a KS-mezon kizárólag két, a KL-mezon kizárólag három pionra bomolhatna. Ezzel szemben azt tapasztalták, hogy minden háromszázadik KL-mezon két pionra bomlik. 1964-ben a fizikusok még nem tudták elméletileg leírni a CP-sértés jelenségét, ezért egy „szupergyenge” kölcsönhatás feltételezésével próbáltak segíteni magukon. Időközben azonban kidolgozták az erős, gyenge és elektromágneses kölcsönhatást egységesen leíró un. standard-modellt. Ez már előrejelzi a CP-invarian- cia sértését, de a szupergyenge kölcsönhatás elméletétől eltérő mértékben. „Mezongyár” Néhány évvel ezelőtt a semleges B-mezonoknál is sikerült a CP-invariancia sértését megfigyelni. Ezeknél azonban a jelenség nagyon ritka: meggyőző kísérletekhez nagy mennyiség, száz milliónyi B- mezon szükséges. Az amerikai Department of Energy ezért nemrég azzal bízta meg a kaliforniai SLAC (Stanford Linear Accelerator) kutatóközpontot, hogy létesítsenek egy „mezongyárat”, ahol részecskegyorsítójukkal a kísérletek elvégzéséhez szükséges B- mezonok „tömegtermelését” fogják végezni. Amit a gumikról tudni kell Autó, közlekedéstechnika • Autózás télen # Érdemes tájékozottnak lenni abroncsügyben Téli autózáskor megnő a jó állapotú, téli gumik szerepe. Az alábbiakban arról tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy mi mindent mond el önmagáról a gumiabroncs az oldalán olvasható feliratok segítségével. Az ábránkon látható a gumi „személyi igazolványának” legfontosabb tizenegy adata. Az ábra 5-tel jelzett terhelési adatához (LI) 75-féle érték tartozik, itt csak a legfontosabbakat emeljük ki. A LI jelzőszámok 50-től 124-ig terjednek. LI jelzőszám Megengedett terhelés kilogrammban 50 190 60 250 76 400 90 600 100 800 124 1600 Az ábrán 6-tal jelzett betűjelek megengedett maximális sebességeket jelentenek, km/órában: M=130, P 150, Q 160, R 170, S 180, T=190, H 210, V 240, ZR= több, mint 240. A téli gumik mintázata darabosabb, keresztben is futó árkaik mélyebbek. A nyári gumik árkai inkább hosszirá- nyúak. Az előbbiek jobban kapaszkodnak, az utóbbiak jobban tartják az irányt. A minden időben használható (all- weather) gumik ilyenek is, meg olyanok is. Különlegesek az „esőgumik” (ezt az ábránkon egy esernyő-szimbólum jelzi.) Talpuk alól az úton felgyülemlő víz oldalra ki tud vezetődni, elkerülve így a „felúszás” veszélyét, amit szakszóval aqua- planingnak neveznek. A gyorsan haladó gumik alatt feltorlódó víz következtében a gumi kapcsolata megszűnik a talajjal, és a vízen sikló kerekek irányíthatatlan csúszkálásba kezdhetnek. Különösen veszélyes ez aquaplaning nagy sebességnél. A „peres” gumik oldalmagassága a szabványos 82 mm- nél alacsonyabb. A szabványost külön nem jelölik. Ha viszont a szélességméret mögött /-jellel egy szám következik — amint az ábránkon a 2-essel jelzett 70 — ez azt jelenti, hogy az oldalmagasság csak 70 százaléka a szélességnek. A tört jeléről, a per-ről „peresnek” nevezett gumik szélesebben fekszenek fel az útra, de mivel alacsonyabbak, átmérőjük is kisebb. Ám mert a sebességmérő és a kilométerszámláló tulajdonképpen a tengelyfordulatot méri, és egy- egy fordulat alatt a peres kisebb utat tesz meg, a kocsi las- súbnak tűnik. A KRESZ előírja, hogy az autón csak azonos méretű és fajtájú, tehát vagy radiál, vagy diagonál szerkezetű abroncsok lehetnek. (Diagonál ma már alig használatos.) Megengedi viszont, hogy elől vagy hátul eltérő mintázatúak legyenek az abroncsok. így aki hátsókerék hajtású kocsijával sokat közlekedik télen, meredek és havas útszakaszokon, hátúira szerelhet jól kapaszkodó téli gumit, elől pedig fennhagyhatja a jó állapotú, iránytartó nyáriakat. Az abroncsok ára széles határok között mozog. A csak lassú tempóra és kis terhelésre ajánlható 1000 forintos felújítottaktól, futózottaktól, a 3- 4000-ért kapható volt szocialistákon (Pneumant, Barum, Matador, Sawa) át az ábránkon is látható 8000 forintos nyugatiakig sokfélét ajánlanak. érdemes több helyütt is körülnézni, és bár elsősorban az igény, a használati érték döntsön, a választáskor szerephez juthat a takarékosság is. A japán a leggyorsabban öregedő nemzet Tokió (MTI)—Japán lesz a legöregebb társadalom 2025- re a világ gazdasági nagyhatalmai közül — hozta kedden nyilvánosságra egy japán kormányjelentés. A jelentés szerint akkorra a japán lakosság 25,8 százaléka 65 éves vagy annál idősebb lesz. Az Egyesült Államok statisztikai felméréseit fölhasználó összehasonlító táblán 23 százalékkal Németország népessége lesz a második e vonatkozásban. Őket követi az Egyesült Államok 20, és Nagy-Britannia 19 százalékkal — írta a Reuter. A jelentés megemlíti, hogy Japán már most az első a születéskor várható élettartam tekintetében. A japán nők átlagosan 82, a férfiak 76 évig élnek. A tanulmány szerint a lakosság körében nő az általános aggodalom, hogy a jövő században a társadalom- biztosítási rendszer képtelen lesz megbirkózni sokasodó feladataival. Egy 2300 ember körében végzett felmérés szerint az emberek 70 %-a fél.
