Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-31 / 25. szám
1994. január 31hétfő HAZAI HOL-MI Megváltozik... ...a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Önkormányzat Levéltára ügyfélfogadási rendje. Február 1-től szerda helyett hétfőn szünetel az ügyfélfogadás. A hét többi napján változatlanul 8-tól 16 óráig állnak ügyfeleik rendelkezésére. (KM) Adótanácsadók és... ...okleveles könyvvizsgálók név- és címjegyzéke készül a lakosság tájékoztatására. Jelenkezni lehet a Perfekt 8. számú kirendeltségén. (KM) Mezőgazdasági... ...hetet rendez Gávaven- csellőn a művelődési ház február 1. és 6. között a Ra- kovszky Sámuel Általános Iskolában. Az mezőgazdaság tudnivalóiról szakemberek tartanak előadást és válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. A rendezvény- sorozat ideje alatt mezőgazdasági kiállítás tekinthető meg az iskola aulájában, továbbá szakkönyvekből tartanak vásárt. (KM) Véradónapot... ...tart Vaján 31-én, hétfőn az orvosi rendelőben a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége. (KM) Vészfék-lélekmentő... ...klubba várják az érdeklődőket február 1-jén kedden, fél háromtól Nyíregyházán, a Váci Mihály Városi Művelődési Központba. (KM) Libikókán Harasztosi Pál felvétele M. Magyar László M ég most is magam előtt látom a bevonulás napján Jacz- kó honvéd mosolygásra késztető bakaruháját. A közel 195 centiméter magas srácra nemigen készült fel a laktanya, így a kéznél lévő „öltönyt’’ kellett az első nap magára kapnia. A zubbony a könyökét verte, a nadrág valahol a térd alatt ért véget, a surranó pedig úgy feltörte a lábát, hogy már másnap a gyengélkedőre kellett mennie. Bár mindez jó 13 évvel ezelőtt történt, az extra méretekre való felkészületlenség még napjainkban is kísért. A huszadik század végéhez közeledve mind gyakrabban találkozunk „colos” tizenévesekkel, akik között lányok is szép számmal találhatók. A gyengébbik nem képviselőinek talán még nehezebb a helyzetük, mint a srácoknak. A bakfisQsztályt mesz- szire elkerülik, s a felnőttosztályon is csak nagy ritkán találnak megfelelő méretű kész ruhát a fiatalok, így nem marad más hátra, jöhet a varrónő, aki méretre elkészíti a szoknyát, a blúzt, a nadrágot. Magas fiataljaink nagy lábbal is rendelkeznek, azonban a cipő vásárlása még bonyolultabb. Hiába járnak a lányok boltról boltra, sehol nem találnak 42-es, 43-as körömcipőt, csizmát. A kereskedők arra hivatkoznak, hogy az ipar nem gyárt extra méretre ruhát, lábbelit, a vállalatok pedig azzal vágnak vissza, hogy a kereskedelem nem rendel tőlük. A statisztikai adatok azt jelzik, hogy egyre inkább nő hazánkban is az átlagmagasság. Jó lenne, ha ezt a tendenciát figyelembe vennék mind a kereskedők, mind a vállalkozók. S talán nem is lenne rossz üzlet a számukra! ...Nyírvasvári polgármesterének, az ön- kormányzati hivatal dolgozóinak és a helyi általános iskola valamennyi dolgozójának és diákjának azért az áldozatos munkáért, amelyet a közelmúltban megtartott jótékonysági bál szervezésében és sikere érdekében végeztek. Megilleti a gratuláció a falu lakosait is, hiszen az összefogás eredményeként befolyt tizenötezer forinttal a település időseinek támogatására teremtettek módot. Mozi KRÚDY MOZI: A szökevény Előadások kezdete: 15,30, 18 és 20,30 órakor. BÉKE MOZI: Jöttünk, láttunk, visszamennénk. Előadás: 16,18 és 20 óra. MONTÁZS (ART) MOZI: Turné. Előadás csak 18,00 órától. 20 órától a Narancs-zselé filmklub keretében: Éljen a köztársaság. Kiállítások A nyíregyházi Jósa András Múzeumban az állandó kiállítások mellett a „Biedermeier szobabelsők” című képző- és iparművészeti kiállítás valamint a Benczúr Gyula születésének 150. évfordulója alkalmából rendezettt bélyegkiállítás látható. A nyíregyházi Városi Galériában megnyílt Gyar- mathy Agnes Munkácsy-dí- jas, díszlet- és jelmeztervező iparművész Levegő, víz és só vagyunk című kiállítása. Mészáros Gábor keramikus iparművész kiállítása feburár 11-ig látható a nyíregyházi művészeti szakközépiskolában. Mátészalkán, a Szatmári Múzeumban Csongrády Márta fotóművész kiállítása tekinthető meg január 31-ig naponta 8-tól 16 óráig. Színház A Móricz Zsigmond Színházban 14 ó* Mumus (Okoska bérle \ Arculat az iskolának Hegedűs Gyula igazgatóval beszélget Kállai János Nyíregyenes Nyíregyháza (KM) — Több mint harminc tagja van a Nyíregyenes Alkoholellenes Klubnak, amely ebben az évben ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját. A tagok Nyíregyházán, a KPVDSZ művelődési házban minden hétfőn délután fél hatkor tartják foglalkozásaikat, ahová további érdeklődők jelentkezését várják. Baktalórántháza (KM) — A magyar kultúra napján magas kitüntetést vehetett át a művelődési és közoktatási minisztertől Hegedűs Gyula, a baktalórántházi általános iskola igazgatója. A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök előterjesztésére — eredményes oktató-nevelő munkája elismeréseként a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztet adományozta a sokoldalú pedagógusnak. Nem sokkal az örvendetes esemény után kerestem meg a kitüntetettet, hogy beszélgessünk pályafutásáról, arról az útról, ami az „aranykeresztig” vezetett. — Pályakezdőként, 1975. október 25-én kerültem ebbe az iskolába, ahol most igazgatóként dolgozom — kezdi elősorjázni a múlt eseményeit Hegedűs tanár úr. — A diplomámat a nyíregyházi tanárképzőn szereztem: orosz-pedagógia szakos vagyok. □ Hát, ezzel a szakpárosítással az oktatómunka sűrűjébe keveredni manapság, történetesen egy általános iskolában, nemigen lehet. — Mint nyelvszakos elsősorban az idegen nyelvek irányába próbáltam mozdulni. Pályamódosítás Németből középfokú nyelvvizsgám van, finnből pedig honosított diplomám. No, meg természetesen az oroszt sem felejtettem el. De még a múltról egy-két szót! Tanári pályafutásom egy szakaszában megyei, általános iskolai szakHegedűs Gyula Balázs Attila felvétele tanácsadó voltam orosz nyelvből. Aztán, a rendszerváltást követően „pályamódosítást” kellett végrehajtanom. A megyei pedagógiai intézet munkatársaként az orosz szakos tanárok átképzését célzó német, francia és angol tanfolyamokat szerveztem. □ Ha jól tudom, erre az MPI-s időszakra tehető, amikor egyre intenzívebben bekapcsolódott a határainkon túl élő magyar pedagógusok munkájának segítésébe. — Igaz, hogy a kapcsolatok alapjait az MPI-ben létemkor raktuk le, s a kárpát-medencei magyarság I. Közoktatási Fórumát is még jobbára az intézet égisze alatt szerveztük. 1993. február 1-jétől visszakerültem Baktára. Igazgató lettem. A megkezdett munkámat a határon túli magyar oktatás-nevelés menedzselését illetően viszont nem szerettem volna emiatt abbahagyni. Ezért kezdeményeztem a helyi önkormányzatnál, hogy a volt bíróság épületében hozzunk létre egy regionális közművelődési központot. Az épület romokban hevert, az önkormányzatnak nem volt pénze a felújításra. Regionális kisugárzás Az Illyés Gyula Alapítvány hárommillió forinttal állt mellénk, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium etnikai és nemzeti kisebbségi főosztálya pedig a kezdetektől folyamatosan támogatja a tevékenységünket. □ Vagyis: léteznek, dolgoznak, siker koronázta a kezdeményezését. Persze, vannak, akik nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az egésznek. Mi erről a véleménye? — A Regionális Közművelődési Központ 1993. március 15-én nyitotta meg a kapuit. A tevékenységét a határközeli intézmény szerepköréből eredeztethető, koordináló funkciók határozzák meg elsősorban. Arról pedig, hogy mennyire vagyunk jelentősek vagy hasznosak, beszéljenek a tények! Eddig mintegy tíz tanárcsoportot fogadtunk továbbképzéseken Kárpátaljáról: kémikusokat, fizikusokat, magyar szakosokat, a szórványiskolák pedagógusait. Működtetünk egy olyan rendszert, melynek keretében a határainkon túli szakmunkástanulók — egészségügyi, mezőgazdasági és ruhaipari szakosok — itt végzik a szakmai gyakorlatukat. Három turnusnak szerveztünk olvasó és honismereti tábort. Erdélyi és felvidéki képzőművészeknek teremtettünk alkalmat műveik bemutatására. Előadókat küldtünk Kárpátaljára pedagógus továbbképzésekre. És akkor még a karitatív közvetítő-szervező munkánkról nem szóltam. □ Mire gondol? Milyen jó- szolgálati akciók lebonyolításában vettek részt? — A közelmúltban indítottuk útjára az Osztrák Néppárt és az MDF interregionális albizottságának segélyszállítmányát Kárpátaljára. Tranzitállomásként fogadtuk az árvíz sújtotta területekről érkezett magyar, ukrán és ruszin gyerekeket két alkalommal is. □ Többes számot használt. Valójában: hányán végzik ezt a felsorolni is soknak tűnő feladatot? Marad-e ideje és energiája a saját iskolájával törődni? — A központ „személyzete” parányi: két munkatárs és jómagam. Pluszmunka mindhármunknak, ez kétségtelen. Új könyvtár Én egyáltalán nem érzem úgy, hogy emiatt a főmunkahelyemen ne tudnám teljesíteni a rámszabottakat. Rövid igazgatói ténykedésem ideje alatt nyertem „magunknak” egy félmilliós pályázatot, létrehoztunk egy nyelvi labort, felszereltünk egy teljesen új könyvtárat. A központtal kialakított kapcsolatrendszer pedig — azt hiszem — egyfajta arculatot adott az általános iskolának. Bázisintézményként működünk: helyet adunk a továbbképzéseknek, tanfolyamoknak, bemutató tanításokat tartunk, fogadjuk az óralátogatásokra érkezőket. Kamara a verseny tisztaságáért Nyíregyháza 1— Debrecen (KM — N. L.) — „A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gazdasági Kamara működési területén gyakorolja az érdek- képviseletet, az érdekegyeztetés, érdekközvetítés funkcióit, ügyel a vállalkozási verseny tisztaságára. Közreműködik az aktív piac kiépítésében, a piac etikai normáinak kialakításában és azok érvényesítésében”. Az idézet a gazdasági kamara önállósodott megyei szervezetének alapszabályából való. Az önállósodást hivatalosan február 2-án Debrecenben hirdetik ki. Az Észak-alföldi Regionális Gazdasági Kamara közgyűlést tart Debrecenben, itt szentesítik a megyék szétválását, önállósodását. A kamara Nyíregyházán működő megyei vezetősége azt szeretné, ha a közgyűlésen minél több megyénkbeli kamarai tag, vállalkozó és gazdálkodó egység képviselője megjelenne. Az alapszabály egyebek közt kimondja, hogy a megyei kamara részt vesz a térség gazdasági stratégiájának kialakításában, figyelemmel kíséri a gazdasági fejlődést, fellép a szabálytalanságok ellen. Közreműködik új piacok feltárásában, az üzleti kapcsolatok létrehozásában. Gazdasági napokat szervez, fejleszti kapcsolatát a szomszédos országokkal, koordinálja a hazai és a nemzetközi kiállításokat, vásárokat, árubemutatókat. (C p Sürgős esetekben Nyíregyházán a Szent István út 16. szám alatt látják el a betegeket. Az ügyeletes gyógyszer- tár a megyeszékhelyen január 31-től február 7-ig a Szabadság tér 1. szám alatt kereshető fel 20 órától reggel 8 óráig.
