Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-31 / 25. szám
1994. január 31., hétfő HATTER Adóbevallási határidők (1.) A száz forintnál kevesebb összeget nem kell megfizetni, visszatéríteni D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — Ha év eleje, akkor bevallás! Számtalanszor elhangzik ez a felhívás, ám valójában a tapasztalatok azt mutatják, hogy évente sokan elfeledkeznek ezen kötelezettségükről, vagy megfelelő tájékozottság hiányában nem kellő időben és nyomtatványon tesznek eleget ennek. Mezősi Tibornéval, az APEH adó- bevallási osztályvezetőjével készített összeállításunkkal szeretnénk segíteni azoknak is, akik most adnak először bevallást megállapított adójukról és költségvetési támogatásukról. O Hogyan tesznek bevallást a magánszemélyek jövedelem- adójukról és ha van, a földadóról? — A vállalkozási tevékenységet nem folytató magán- személyek, ha nem végeznek általános forgalmiadó köteles értékesítést, az 1993. évi jövedelmükről és adójukról az adóévet követő év március 20- ig (miután 1994-ben ez a nap vasárnap, március 21-ig) kell bevallást tenniük az erre a célra készített 9353. sz. nyomtatványon. Ezt az adóbevallást tehát annak a magánszemélynek kell megtennie, aki az adóévben az szja-törvény hatálya alá tartozó, összevonás alá eső bevételt szerzett, függetlenül attól, hogy az adóévre adót nem kell fizetnie. Akinek nem kell... Az a magánszemély, aki személyi jövedelemadó bevallásáról a 9353. sz. bevallást nyújtja be, ha van, földadóKatonák Budapest (KM-T. K.) — A honvédelemről, mint társadalmi, politikai kérdésről, annak feladatairól, lehetséges irányzatairól mondja el gondolatait dr. Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára február 2-án, kedden 14 órakor a 111 nyíregyházi székházában. A tájékoztatót konzultáció követi. A rendezvényre nemcsak a tiszteket, tiszthelyetteseket és a honvédségi közalkalmazottakat, hanem minden érdeklődőt szívesen látnak. Mezősi Tiborné, APEH- osztályvezető Elek Emil felvétele járói a bevalláshoz mellékelt D lapot állítja ki. Az szja-be- vallás benyújtására nem kötelezett földadójának bevallását ugyancsak március 20-ig a 9320. nyomtatványon köteles megtenni. Akik általános forgalmiadé köteles értékesítést végeznek, de nem egyéni vállalkozók, általános forgalmiadójukról a 9308. sz. nyomtatványon kell számot adniuk a személyi jövedelemadó bevallásukkal együtt 1994. február 15-ig. □ Kinek nem kell szja-be- vallást adni? — Annak a magánszemélynek, akinek adóját—jogszerű nyilatkozata alapján — a munkáltatója állapította meg, vagy az adóévben kizárólag nyugdíjból, vagy azzal egy tekintet alá eső bevételből származott jövedelme. Ugyancsak mentesül a magánszemély a bevallási kötelezettség alól, ha az adóévben szerzett bevételei teljes egészében jövedelemnek minősülnek, és az összevont jövedelme nem haladja meg a 0 adókulcsú sáv felső határát (1993-ban a 100 000 forintot). □ Hogyan kell az szja, illetve földadótartozást kiegyenlíteni, illetve az szja túlfizetést igényelni? — Az adótartozás a bevallás benyújtásának határnapjáig fizethető be pótlékmentesen. A visszaigénylés pedig a 9353. sz. bevallás megfelelő sorainak kitöltésével történik. Fontos, hogy személyi jövedelemadó esetén a 100 forintnál kevesebb összeget sem megfizetni, sem visszatéríteni nem kell. Földadó esetében, ha a kiszámított adó nem éri el a 100 forintot, úgy azt megfizetni nem kell, viszont a földadóbevallást be kell nyújtani. □ Hogyan alakul az egyéni vállalkozók bevallási kötelezettsége? — Az egyéni vállalkozók — kivéve ha kettős könyvvitelt vezetnek, vagy a társasági adó szerint adóznak — 1994. február 15-ig készítik el és nyújtják be a személyi jövedelem- adójukról a 9353. sz. és az egyéb kötelezettségeikről, valamint juttatásaikról a 9307. sz. bevallásukat. Ha elmulasztották Az adózóknak a 9307. sz. bevallásban adónként és költségvetési támogatásonként valamennyi adó és költségvetési támogatás alapjának megállapításához szükséges adatokról, az őket megillető mentességekről, kedvezményekről és azok alapjáról, az adó és költségvetési támogatás összegéről azok esedékessége szerinti részletezésben éves bevallást kell tenniük. A bevallás 1. sz. melléklete az általános forgalmiadó megállapításának levezetésére szolgál. Fontos tudni, hogy az adózók folyószámlájára sem a bevallási főlap 02 sorából, sem az 1. sz. mellékletből nem kerül adat. Az általános forgatni iadó fizetési kötelezettségről vagy visszaigénylésről év közben havonta bevallást kellett adni. Akik ezt elmulasztották, még az eredeti 65-ös bevalláson február 15-ig kötelesek pótolni. A 9307. bevallás 2. sz. melléklete az 1993. évi fogyasztási adó összegének, a 3. sz. melléklet az 1993. évi fogyasztói árkiegészítés összegének levezetésére szolgál. Kulturális járulék A korábbi évek gyakorlatához képest lényeges változás az, hogy azok az adózók, akiknek a Nemzeti Kulturális Alapba befizetési kötelezettségük van, erről nemcsak a 9307. sz., hanem a 9316. sz. Bevallás a kulturális járulékról című nyomtatványt is ki kell tölteniük és február 15-ig benyújtaniuk az adóhatósághoz. Május 31-ig ugyancsak külön is be kell vallani az idegenforgalmi hozzájárulás fizetésére kötelezett adózóknak a hozzájárulás éves elszámolásáról a bevallást a 9318. sz. nyomtatványon. Szintén külön bevallást is kell tenni a 9319. sz. nyomtatványon azoknak az adózóknak, akiknek az Útalapba befizetési kötelezettségük volt, illetve onnan visszatérítést igényelhettek. Az útalap visszaigénylési jogosultság 1993. éves elszámolásáról azok az adózók, akik nem a társasági adó szerint adóznak 1994. február 15-ig adhatnak számot. /Holnapi számunkban a társasági törvény hatálya alá tartozók adózásáról lesz (szó.) Számítógép segítségével velőzik az almát Nyíregyházán az Eko Kft.-ben Harasztosi Pál felvétele 'í " ■'' ' A ' "" "V'l M JH .44e4*llllllil............. j jr"T urcsa bűntudat fog el, J-y mióta tudom, hogy az JL áruházakban, butikokban a pompás nyugati divatcikkek egy jelentős része a világ kicsi gyermekrabszolgáinak kezemunkáját dicséri. Tudom, hogy nem én vagyok az, aki e világméretű szörnyűségből hasznot húz, nem az én bankszámlám hízik a török, brazil, portugál, bangladesi, indiai és más országok apróságainak verejtékéből. Mégsem érzem jól magam a nemrég vásárolt cipőmben, ha belegondolok, hány nyolc-tíz éves gyermek fáradt azért, hogy a sok millió, zömében otthon, részenként készített cipő testet öltsön. De ugyanígy érzek, amikor a sokféle márkás-árucikket nézegetem, amelyeken ott díszeleg a vevő bizalmára építő embléma, a gyártó ország nevével. Csak éppen afelől nem lehet biztos az ember, hogy valóban abban az országban s igazán a csodálatos technikát felvonultató cégek márkás gyáraiban készült-e, vagy ott csak az emblémát ragasztották rájuk. Előttem az a sok millió gyermekarc jelenik meg, amelyeket a világ minden tájára ellátogató, a gyermek- munkát leleplező nyugati filmes csoport dokumentumfilmjében láthattam. Mintha valaki száz - százötven évvel visszaforgatta volna az idő kerekét. A világ legfejletlenebb országaiban, ahol igen nagy a gyermekszaporulat, százával, ezrével dolgoznak nyolc-tíz éves gyerekek megszégyenítő éhbérért, olykor egy tál ételért, vagy saját otthonukban, inkább odújukban, néha 10-14 órás megfeszített munkával készítik a világpiacon keresett cikkeket, vagy azok részegységeit. Róluk nem szólnak a reklámok, róluk alig tud valamit a világ. A felnőttvilágot nem nagyon érdekli, hogy sok millió kicsi rabszolga hangyaszorgalmú munkája tölti meg a bőség kirakatait. Csakhogy, akik látták a görnyedt, fáradt, örömtelen arcú gyermekeket — akik közül többen még elégedettnek is mondták magukat, mert dolgozhatnak, nem halnak éhen —, nehezen tudják felejteni a lehangoló képsorokat. Vagy mégis? Aligha számít valamit az én töprengésem is, mert ezzel együtt sem lehetek más, mint néma cinkos. Azok vagyunk valamennyien. Amikor szükségessel kell venni a ki tudja hol készült tolikabátom, cipőm, ingem, pulóverem, be kell kapcsolni a magnót, rádiót, tévét. Egy ördögi gépezet részeivé válunk, amelynek láthatatlan mozgatója, energiája a pénz. A még több, a még több pénz... Es legfeljebb annyit mondhatunk, bocsássatok meg, kis barátaim a nagyvilágban. Baafc • mm * Pali Géza * /'! Kicsi rabszolgák A legjobb nap Balogh József O lvasom a hírt, hogy Orbán Viktor május 11-et, egy szerdai napot tart legalkalmasabbnak a szavazásra, mert szerinte ezen a napon várható a legnagyobb részvétel. Hallgatom Horn Gyula nyilatkozatát, aki május 6-ra esküszik, ami egy pénteki nap, úgy látja, ezen a napon indulnak majd el legtöbben az urnák felé. A szabad- demokratáknak mindegy, a kereszténydemokraták hétvégét szeretnének, a demokrata fórum is a hagyományoknak megfelelően javasolja a vasárnapot. Most aztán számolgathat a köztársasági elnök, meg mi is eltöprenghetünk az ajánlatokon. Vegyük például a szerdát, s gondoljuk el, mi előnye lehet? Akkor van a piacnap, könnyebben kimozdul az ember otthonról? De ha netán a városba utazik, még kevesebb marad az ideje. A péntek? Összeköthetjük a szavazást a bevásárlással. Meg aztán addig sem kell dolgozni. Csak vajon elengedik-e a munkahelyről a dolgozót? Eszembe jut egy falu, ahol a szocializmusban úgy zajlott a hittanbeiratás, hogy szabad volt mindenkinek, s mégis jó elvtárs maradt az igazgató. Kiírták a beiratkozás napját, aztán amikor elment a gyerek, hazaküld- ték, hogy ő nem iratkozhat be, csak a szülő írathatja be, elvégre egy 14 év alatti csemete még nem dönthet önállóan sorsa felől. Elment a gyerek a gyárba, vagy akárhová, ahol a szülők dolgoztak, elmondta mi történt, s amikor mondjuk a mama kért egy kilépőt, hogy elintézze a beíratást, azt mondták: nem mehet ki senki, dologidő van. Délutánra pedig, mire a műszak lejárt, természetesen rég vége volt a beíratásnak, s az igazgató boldogan jelenthette a megyének, a járásnak: mindössze öt-hat gyerek akar hittanra járni. Most gondolom nem fordul elő ilyen eset. Mindenki, aki veszi a fáradtságot, hogy megvallja hitét, mármint hogy melyik párt programjában hisz, megkapja a lehetőséget, legyen az szerda, vagy péntek, szombat, vagy vasárnap. Csak azt nem értem, a hétfő, vagy a kedd miért nem tetszik senkinek. Azt viszont igen: miért nem akar senki csütörtököt mondani. Az Anorák Bt. buji üzemében női és gyermekruhák készülnek német piacra Balázs Attila felvétele Afrikából Szabolcsba Nábrádi Lajos A Dél-afrikai Köztársaság Budapesti Nagykövetségének kereskedelmi titkára a minap megyénkben járt és vállalkozókkal, üzletemberekkel találkozott. Örvendetes, hogy néhány megvalósítható üzleti ajánlattal állt elő. Kicsi a világ! Nemrég amerikai, japán, dél-koreai és indiai üzletemberek szabolcsi látogatásáról számolhattunk be lapunkban. A politikai zsargon szerint Európába akarunk bejutni, de amint a példák is bizonyítják, kitárult előttünk, közeledik hozzánk a többi földrész is. Túlzott reménykedésre persze nincs okunk, kár lenne illúziókban ringatni magunkat. E látogatások után kevés konkrét üzlet köttetik. Am örüljünk e kevésnek is, hiszen valamennyi földrészen tapasztalható a gazdasági válság, nagyobb a kínálat, mint a fizetőképes kereslet. Éppen a dél-afrikai szakember mondta, hogy országának idén és a közeli években nagy menynyiségű kukoricára lesz szüksége, de az egész meny- nyiséget viszonylag olcsón be tudják szerezni Amerikában és Kanadában. Mi magyarok (talán szabolcsiak is) esetleg kisebb mennyiségben csemegekukoricát szállíthatunk ebbe az ásványkincsekben bővelkedő, gazdaságilag egyre szilárdabb távoli országba. A szabolcsi vállalkozóknak— főleg a mezőgazdaságiaknak — öröm volt hallani, hogy Dél-Afrikában csak igen kis területen terem cseresznye, az egres és a nagy szemű szilva pedig még nem honos. E három gyümölcsre később (vajon a diplomatikus megfogalmazásban mit jelent a „később"?) fizetőképes vevő lehet a távoli köztársaság. Elhangzott egy még re- ménytkeltőbb bejelentés is, amely szerint Nyíregyháza, vagy Debrecen térségében almafeldolgozó üzemet hoznának létre dél-afrikai üzletmberek. Nos, meg kell ragadni az alkalmat, az illetékesek kövessenek el mindent, hogy az üzlet ne a szomszéd megyében, hanem nálunk köttessék meg! Kelei-Maovarorszáa 31
