Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

14 Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES 1994. január 4., kedd Elvezni az életet... — és inkább a masszőr, mint kocogás Washington (MTI) — Többé már nem divat meg­fogadni szilveszter éjszaká­ján, hogy elég volt a cigaret­tából, és „meglátod drágám, legalább tíz kilogrammot le fogok adni az idén”. Az amerikaiak már nem akar­nak tökéletesek lenni — il­letve igen, de nem az ön­megtartóztató, aerobizált, két kocogás közé beszorított életmód árán. Az új jelszó: elég volt a lépcsőkből és a tomagépekből, inkább jöj­jön a masszőr! A Parade Publications ki­adóvállalat marketing rész­lege a hét végén tette közzé felmérésének eredményeit. Azokból kiderült, hogy az utóbbi két évben az amerika­iak visszaszoktak a jó ízű, ám zsíros snackekre — pél­dául a burgonyaszirom-fo- gyasztás hat százalékkal nö­vekedett, miközben a pat­togatott kukoricáé három­mal esett vissza. Az eredmény: míg 1991- ben a megkérdezettek át­lagosan 4,5 kilogrammos súlycsökkenésről számoltak be, 1993-ban sugárzó arccal, ám már 1,5 kilogrammal „nehezebben” válaszoltak a kérdésekre. Az egész lakosságra kivetítve ez azt jelenti, az Egyesült Államok 350 ezer tonnával lett sú­lyosabb az elmúlt két évben! A gyorsfalatozók, a mar­ha- és disznóhús-kereske- dők, a dohány- és cukorgyá­rak persze ujjonganak, hi­szen jól megy az üzlet. Nem úgy a tomaszalonok tulajdo­nosai. — Akik eddig hetente négyszer jártak ide a foglal­kozásokra, már csak három­szor jönnek. Ám valójában csak két alkalommal dolgoz­tatják meg izmaikat, a har­madik nap csupán azért jön­nek, hogy befeküdjenek a masszázsasztalra... — pa­naszkodott a Three Defini­tions aorobic- és súlyzósza­lon vezetője. A Parade Pub­lications szerint bánatában nincs egyedül. Dinoszauruszban szegény ország Tokió (MTI) — A fize­tőképes japán piacot való­sággal elárasztják az őslény­maradványok, a dinoszau­rusz-csontvázak, amelyek jelentős része csempészés útján kerül a szigetországba. Japánban ezidáig csak dino- fogakat, az őslény mellső végtagjaiból származó cson­tokat sikerült kiásni a régé­szeknek, felfokozott tehát a kereslet a dinoszauruszok iránt, főképp azóta, hogy Spielberg Őslénypark című filmje kasszasikert aratott a mozikban. A japán múzeumok azon­ban nincsenek olyan hely­zetben, hogy ellenőrizzék, vajon a maradványokhoz törvényes úton jutottak az eladók, ehhez sem szakértő­jük, sem pénzük nincs elég. A japán rendőrség lefog­lalt nemrégiben 18 darab, Ausztráliából becsempé­szett, 600 millió éves marad­ványt, amelyet tokiói és kio­tói gyűjtőknek ajánlottak föl ausztrál turisták. A múzeu­mok nem közvetlenül jutot­tak az egyenként is több mil­lió forintot érő leletekhez, hanem japán közvetítőkön keresztül. Az amerikai ható­ságok tavaly eljárást indítot­tak egy japán magánmúze­um ellen, amiért az a feltéte­lezések szerint 15 millió fo­rintnak megfelelő összegért vásárolt meg egy Dél-Dako­tában kiásott triceratopuszt, de a japán cég bizonyítani tudta, hogy törvényesen ju­tott a csontvázhoz. A japán vevők gyakorta jutnak hami­sított dokumentumok alap­ján maradványokhoz. A di­noszauruszokban bővelkedő Kínából például tavaly több őslénytojás került a szigetor­szágba, igaz, a szállítmányt kísérő okmányokon szárma­zási országként Hongkong volt feltüntetve. Ausztráliában tartotta esküvőjét az új év napján a képen látható yorki hercegnő nővére egy tengerpar­ti étteremben. A hercegnőt a partiról távoztában kapta lencsevégre a fotós AP-felvéteiek Sziklának ütközött az utasokkal teli francia Monte Stello hajó az olasz partok közelében, de szerencsére mindenkit sikerült ki­menteni olasz és francia helikopterekkel A márkavédők márkája A magyar szerzői jogi törvény # Több mint 200 esetben kezdeményeztek büntetőjogi eljárást Budapest (MTI) — Nem is várt sikerrel tudta megfékezni a magyarországi hamis kazet- taözönt az országban tavaly el­fogadott szerzői jogvédő tör­vény — állapítja meg újévi helyzetjelentésében a The Wall Street Journal Europe című gazdasági napilap. A hétfői cikk szerint Magyaror­szág a hamisítók paradicso­mából a neves kiadók mekká- ja lett, elsősorban a szigorú jogszabálynak köszönhetően, amely többek között öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújt­ja a csempészeket és hamisító­kat. Többek között e törvény hatása, hogy az országban ta­pasztalt általános recesszió el­lenére a hangfelvételek kiske­reskedelmi forgalma tavaly 20 százalékkal nőtt a tavalyelőtti 30 millió dollárról. A Budapestről keltezett cikk szerint a világ legnagyobb ki­adói — a Polygram, a Sony, a BMG, az EMI, a Warner Mu­sic — vetették meg a lábukat az országban, egyrészt terjesz­kedésük jegyében, másrészt pedig azért, hogy a magyar előadókat elcsábítsák a Hun­garoton állami vállalattól. Míg néhány évvel ezelőtt aki valaki volt a magyar zenei életben, az a Hungarotonnál készítette felvételeit, manapság az eladá­si listákon más kiadói nevek is gyakran feltűnnek. A legfrissebb Top 40 al­bumösszeállításon például — áll a cikkben — a Sonyhoz át­pártolt Szandi új lemeze a 13. helyen kezdett, míg a német Bertelsmann médiaóriás zenei vállalatánál, a BMG-nél dol­gozó Rapülők lemeze a lista élére került. A Polygram magyarországi képviselőjét idézve a cikk hoz­záteszi, hogy a magyar kor­mány a törvény meghozatala­kor nemcsak azt ismerte fel, hogy a szerzői jog védelmére szüksége van a gazdaságnak, hanem azt is, hogy a jogsza­bály az ország nemzetközi megítélésének javulásához is elengedhetetlen. A cikk szót ejt arról is, hogy a szellemi tulajdon védelméről rendelkező törvények szüksé­gességét most már más közép- és kelet-európai országokban is felismerték, és több helyütt már életbe is léptették. A nyu­gatiak elsősorban a lengyel jogszabályt látnák már szíve­sen, egyrészt mert a térségben ezt tartják a legígéretesebb pi­acnak, másrészt pedig ez a ha­misítás fellegvára is.„A hami­sítás már szinte életforma lett Lengyelországban”—mondta a lapnak a Sony londoni terü­leti kirendeltségének elnökhe­lyettese, David Main. „Tudják, hogy a lengyel ter­mékeknek hány százaléka ha­misítvány? A helyes válasz 150 százalék, ebből 99 hazai, 51 százalék külföldi értékesí­tésre kerül.” A lengyel hamisítványok különösen Romániában kere­settek, ahol már arra is volt példa, hogy a hamis lengyel áru gyorsabban fogyott, mint az elvileg törvényesen kiadott termék, annyival jobb volt a minősége. Mivel Csehország­ban és Szlovákiában már a nyolcvanas évek vége óta szi­gorú törvények büntetik a ha­misítást, a lengyel csalók má­sik fontos piaca tavalyig éppen Magyarország volt. A zugárusok nem rettentek meg a korábbi magyar tör­vénytől, amely csupán 10 ezer forintos pénzbírsággal fenye­gette a lebukó hamisítókat és árusokat. Az új törvény életbe lépése óta azonban — zárul a The Wall Street Journal Eu­rope cikke — a magyar ható­ságok több mint 200 esetben kezdeményeztek büntetőjogi eljárást hamisítók ellen, és több mint 250 ezer hamis ka­zettát koboztak el. Suzuki-Daihatsu együttműködés Tokió (MTI) — Japán két legnagyobb kisautógyártó vállalata, a Suzuki és a Dai­hatsu megállapodott arról, hogy autóikba a jövőben azonos alkatrészeket építe­nek be (Japánban kisautók­nak a 660 köbcentinél kisebb hengerűrtartalmú kocsikat nevezik.) A Nihon Keizai Simbun cí­mű lap számolt be hétfői szá­mában az elvi megállapodás­ról, arról, hogy a két céget a költségcsökkentés szándéka vezérelte az együttműködés­ben. A két vállalat a kocsik elek­tromos berendezéseit, az au­tomata váltóberendezések al­katrészeit egységesíti, de szán­dékukban áll az is, hogy a jövőben más részegységeket is ugyanazoktól a szállítóktól szerezzenek be. — A gyártók hosszú távra, a gépkocsipiac elhúzódó recessziójára felké­szülve kívánják csökkenteni a költségeket, ezt a felismerést tükrözi a megállapodás — írja a Nihon Keizai. A Suzuki egyúttal tárgyalá­sokat kezdett másik két japán kisautógyártó vállalattal, a Fudzsi nehézipari céggel és a Mitsubishival is arról, hogyan egységesíthetik az alkatrészel­látást. A Nihon Keizai szerint a jelek arra mutatnak, hogy idővel mind a hat japán kisautógyár azonos jellemzőjű részegységeket épít be autói­ba. Lisa Snowdon angol modell bemutatja a fotósoknak Gossard legújabb fe- hérnemű- modelljét, mely minden bizonnyal újabb konkuren­ciaharc nyitányát jelenti a női alsóneműk divatjában Összefüggő labirintusok a Kreml alatt Moszkva (AN) — Moszk­vában, a központi bizottság egykori székházában egy kö­zönséges ajtó egy különleges helyiségbe vezet. Innen a pin­céből páncélozott ajtókon át lehet bejutni az atombiztos iroda- és lakóhelyiségekbe, amelyek önálló energia-, hő- és vízellátással rendelkeznek. A raktárakban több hónapra szóló élelmiszert és ruhát tárolnak. Innen, a Sztaraja tér­ről földalatti villanyvonaton lehet eljutni a Kremlbe, ahol pontosan Jelcin dolgozószobá­ja alatt a fentihez hasonló bun­ker található. A Kremlből villanyvonattal lehet továbbutazni a főváros déli része, a Vemadszkij su­gárút felé, ahol két kijárat is van. Az egyik teljesen jelen­téktelen, egy szeméttelepre vezet, a másik díszesebb és egy kutatóintézet-szerű épü­letbe torkollik, ahonnan lifttel lehet további 130 méter mély­re ereszkedni a legjobban megerősített moszkvai bun­kerbe. Ez a vezérek központja irányítópultokkal, dolgozó- szobákkal és hálóhelyiségek­kel. A többi hasonló létesít-, ménnyel ellentétben ez az óvóhely különleges megoldás­sal készült. Az egész építmény bölcső- szerűen van felfüggesztve a föld alatt. A szakemberek azonban azt mondják, hogy ez a különleges felfüggesztés sem jelent biztos menekülést egy esetleges atomcsapás elől, mert a bölcső ugyan megvéd­heti a „babát”, de amikor né­hány hónap elteltével mégis ki szeretne jönni a föld alól, elő­fordulhat, hogy a kéregmozgá­sok elszakították a vezetéke­ket, elzárták a kijáratokat. így válhat a bölcső koporsóvá.

Next

/
Thumbnails
Contents