Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-22 / 18. szám

A vármegye A Szécsényiek Szabolcsban (3.) Koroknay Gyula 1593. február 7-én a várme­gye — a háborús készülődésre való tekintettel — a porták után adót vet ki, ezek beszedé­sére a már ismert Bökönyi Já­nost és Apagyi Jánost bízza meg. Ugyanezen a gyűlésen történik, hogy rokonai és bará­tai ajánlására Szathy Gáspárt a felfordulások és háborús zava­rok idejére szabaddá teszik. Nem feltételek nélkül. Kislé- tán és Sényőn lévő birtokait elveszti, ha a felperesek által megjelölt időpontban nem áll a vármegye törvényszéke elé. (Ha meghalna, vagy fogságba esne, ez utóbbi pont tárgyta­lan.) Egy hónap elteltével március 10-én — a vármegye történetében ez az első modem datálási mód — elrendelik az inszurrekciót, mely végül is március 14-én fog Tasson összegyűlni. Innen kezdve egy darabig nem tudjuk követni Szathy Gáspár sorsának alakulását. Minden bizonnyal ott harcolt Zsigmond, a leendő fejede­lem, Homonnay Drugeth Ist­ván, Ung és Bereg főis pánja, ki fogságba is esett az egyik harcon, de kiszaba- d í t o 11 a magát. A követ kező, 1594. év­ben is sikeresen folytak a harcok. •Szabatka, Hatvan neve a felső-magyar­országiak győzelmét jelentik. Tél elején, mi­kor már elült a csatazaj, december 9-én, majd 21-én Szécsényi Zsófia és Kereky János ismét hallatnak ma­gukról, követelik, hogy Szathy Gáspárt vessék ismét fogságba és vetjék bilincsbe. Szabolcs vármegye mindezt mintha nem is hallotta volna. 1595. április 27-én a köz­gyűlés új alispánokat választ, Vay Pétert és Bákay Andrást. Velük már találkoztunk, annak idején az új alispán mellette tanúskodott, a másodikhoz pe­gében feltétlen jól ismerte Szabolcs vármegye nemesi felkelésének hadnagyát és jelek szerint nagyra is értékelte, hogy is­Fóllánsok a levéltárban Báthory István országbíró és szabolcs-szatmári főispán ve­zette seregben a hosszú hábo­rúnak abban a győzelmekkel teljes hadjáratában, mely Fü­lek visszavételében csúcsoso­dott ki. Felső-Magyarország legkiválóbb kardforgató vité­zei s vezérei küzdöttek együtt egy szívvel az országért: az immár idős Forgách Simon (Losonczy Anna félje, Szent- márton ura, F. Zsigmond ná­dor és szabolcsi főispán apja), Balázsdeák István, Rákóczy Balázs Attila felvétele dig Szathy Gáspárt valami só- gorság fűzte, mivel első házas­ságában Bákay Imre özvegyét vette el feleségül. Mindenesetre június 25-én a vármegye törvényszéke újra kezdi az egész eljárást. A fel­peresek már idegesek, hivat­kozva fáradságaikra, súlyos költségeikre, ítéletet szeretné­nek hozatni. Szécsényi Zsófia asszony jelen van, a tanúi is je­len vannak, készek is esküdni, csak a vádlott hiányzik. Kere­ky János ügyvéd egyenest az al- í s p á - nokat vá­dolja, hogy ők az okai, hogy vádlott nincs jelen, mert fogságban kellett volna tartaniuk s a hó­hért is ide kellett volna rendel­niük. Ekkor, ebben'a drámai pillanatban megjelenik a vád­lott. Úgy tűnik, most már vé­get ér a 10 éve húzódó pör, Szécsényi Zsófia Szathy Gás­pár fejére esküdhet Kész is lett volna megtenni, amikor idézet a jegyzőkönyvből: „a nemesek erősen instáló köz­benjárásukkal rávették, hogy az esküt, következésképpen az ítélet végrehajtását mostantól számított 15 nappal halassza el.” Mindezt belevették a jegy­zőkönyvbe, s azt is megígér­ték, hogy Ormos Miklós szol­gabíróval is aláíratják. Mindez színjáték volt, a vár­megye tisztjeinek az össze­esküvése, mint az a következő széken kiderült. Az történt ugyanis, hogy a július 7-i tör­vényszéken az asszony nem jelent meg. Ügyvédje szerint azért maradt távol, mert „Szé­csényi Zsófia úrasszonyt a Szathy-család ösztönzésére és kérésére nagyságos Homonnai Drugeth István úr, hogy a szék jelen határidején ne tudjon je­len lenni és a nevezett Szathy Gáspár fejére az esküt le ne tehesse, elfogta és bilincsben tartja.” Ennek ellenére és ezért az ügyvéd követeli, hogy a vádlott teljesítse kötelességét, minthogy csellel és hamisság­gal élt. Ung és Zemplén vármegyék főispánja, Felső-Magyaror­szág egyik leggazdagabb főu­ra, s mint egyik legvitézebb hadvezére ez utóbbi minősé­in er.etlen körülmények ivu*.ott ügyében ilyen pésre határozta el ma­gát. Ezzel tulajdonképpen a per le is zárult. Vagy mégse? Kereky János nem egyköny- nyen adta meg magát, nemhiá­ba volt a vármegye országgyű­lési követe. Készült a fordulat­ra, magával hozta védence nő­vérét, özvegy Gál Mihálynét, született Szécsényi Borbálát azzal, hogy nővére akadályoz­tatása esetén reá háramlik a tragikusan elhunyt deák ügye. Könnyen elképzelhető, hogy a vármegyei törvényszék zavarba jött, nem készült erre a váratlan fordulatra. Először is követet küldött Homonnai Istvánhoz, továbbá azt kíván­ta, az asszony bizonyítsa be kilétét. Ez utóbbi nem ment nehezen, mivel Eöry András szolgabíró, mint rokon — ké­sőbb alispán lesz — igazolta. Szathy Gáspár ügyében az utolsó törvényszék július 14- én ült össze. Szathy Gáspár felmentését, kéri, mivel neki ehhez az asszonyhoz semmi köze, amint kifejezte magát, de a vármegye két héttel el­napolja az ülést azzal, hogy Szécsényi Borbála akkor es­küdhet a vádlott fejére. Idő­közben azonban július 25-én levél jött Miksa főhercegtől az újabb inszurrekcióról. A vár­megye hada augusztus 4-én gyülekezik a rakamazi sánc­ban. Hadnagyuk pazonyi Cse­res László. Szathy Gáspárra vonatkozó­an az utolsó adatunk két évvel későbbről származik. Özvegy panaszt emel a vármegye előtt, hogy Szathy Gáspár gyerme­kei erőszakkal elfoglalták sé- nyői, kisbákai és nádudvari birtokait. Ekkorra tehát a meg­hurcolt hős katonánk vagy el­hunyt vagy elesett, talán Me­zőkeresztesen. (Vége) Natalia Kikot: Csók (batik) Atlantisz (batik) A bizalom áldozata Dr. Fazekas Árpád A nyíregyházi kórházban 1974. január 30-án, 78 éves korában halt meg dr. Dohnál Jenő gyermekorvos, a híres Jósa-orvosdinasztia harma­dik tagja. Számos érv szól amellett, hogy megemlékezzünk róla: 1. kiemelkedő szakmai pá­lyafutása, 2. 1956-os forra­dalmi tevékenysége és 3. családi körülményei, ame­lyek pályaválasztását és ha­zafiasságát is meghatározták. Dr. Dohnál Jenő 1896. július 4-én Kemecsén szüle­tett dr. Dohnál József (1867-1925) körorvos és Jó­sa Vilma (1875-1917) há­zasságából. Később Nyír­egyházára költöztek, mert apja 1913-1915 között az Erzsébet kórházban belgyó­gyász főorvos, majd megyei főorvos lett. A serdülő ifjúra nagy ha­tást gyakorolt anyai nagyap­ja, dr. Jósa András (1834— 1918), akit orvostanhallgató­ként elkísérhetett törvény- széki orvosi boncolásokra, illetve régészeti ásatásokra (a nagyhalászi Katóhalom- hoz). Orvosi oklevelét 1920- ban Budapesten szerezte. Ez­után alorvos lett a nyíregy­házi Erzsébet közkórházban, majd az 1921-1922 években tanársegéd dr. Szontágh Fé­lix (1859-1929) professzor mellett a debreceni gyermek- klinikán. Az 1923-1924 években Oros község köror­vosa volt, s emellett (!) tisz­teletbeli főorvos az Erzsébet közkórházban. Ugyanitt az 1925-1926 években ún. ren­delőfőorvos lett azaz a kór­házba érkező gyermekkorú járóbetegeket vizsgálta, fek­vőrészleg nélkül. Ezután következett az a 3 évtized, amikor kinevezett kórházi főorvosként a kórház gyermekgyógyászati osztá­lyát (és többnyire a fertőző osztályt is) vezette. Ugyanis kórházunkban már 1927-ben létesült önálló gyermekgyó­gyászati és szülészeti-nőgyó­gyászati osztály. Ezek kez­deményének az 1899-ben épített kórház , 3”-jelzésű, egyemeletes sebészeti épüle­tében működő 1 gyermeká­gyas kórterem és a kapcsoló­dó szülőszoba, valamint „D”-jelzésű 15 ágyas fertőző pavilon tekinthető. Az 1929- ben épített 265 ágyas ún. se­bészeti pavilon II. emeletén alakították ki az új 35 ágyas gyermekgyógyászati osz­tályt, s a fertőző ágyak szá­mát 30-ra emelték. Tény, hogy 1927 és 1957 között Dohnál főorvos ve­tette meg megyénk gyer­mekgyógyászati ellátásának alapjait. Évtizedeken keresz­tül nem nagyon volt Sza­bolcsban olyan gyermekor­vos, aki Dohnál Jenőtől ne tanult volna. Szakmailag a koraszülöttség, az atrophia (sorvadás, ún. „gyermek­aszály”), a fertőző betegsé­gek és a gyermekek fülészeti ellátása érdekelte. A n. vi­lágháború után 1947-1949. években igazgató-főorvos is volt, azonban erről saját el­határozásából lemondott, s „csak” a szakterületének élt. Országosan is kitűnő ered­ményeket mutatott fel a cse­csemőhalálozás csökkentése terén. A számára is sorsfordító 1956-os forradalom idején már 61. életévében járt és so­kat betegeskedett. Szerették volna, hogy legyen újból kórházigazgató vagy megyei főorvos. Nem vállalta. A kórházban az 1956. október 27-ei (szombati) ún. ideigle­nes munkástanács választás­kor még ki tudott térni a megválasztás elől: „idős, be­teg ember vagyok!”, de a fő­orvosi kar egyöntetű kíván­sága és a kórházi dolgozók 1956. október 31-ei titkos és szabad választása alapján a munkástanács elnöke lett. Ilyen általános bizalom elől akkor magyar ember nem térhetett ki. Különösen nem az 1848-as eszméket valló, rebellis Jósa András unokája, aki őszintén demokrata és hazafi volt. A munkástanács csak 3 napig működhetett. Dr. Dohnál Jenő főorvost mégis 1957. május 28-ai hatállyal „ellenforradalmi magatartása” miatt a kórház­ból elbocsátották, augusztus 6-án már letartóztatták, laká­sán házkutatást végeztek és A Jósa András Kórház névadó ünnepségén dr. Dohnál Jenő mondott avató beszédet Archiv felvétel az ún. Babicz-féle koholt per II. rendű vádlottjaként a nyíregyházi megyei bíróság szemrebbenés nélkül 4 évi börtönre ítélte. Ezt még a fellebbviteli bíróság is „tör­vénytelenül súlyosnak” talál­ta, s végül 1959. január 13- án, még betegebben kienged­ték. Ezután a Báthory u. 18. szám alatti lakásán éldegélt és rendelgetett ragaszkodó régi betegeinek. A telefonját leszereltették! Már Dohnál Jenő némi szakmai rehabilitációját is jelentette, hogy a Jósa And­rás név felvételekor 1969. december 5-én avató beszé­det mondhatott a nagyszabá­sú kórházi ünnepségen. Em­lékezetes portrét rajzolt nagyapjáról! Megnyugvása és öröme sajnos nem sokáig tartott. Szeretett felesége, Belényes- si Katalin 1972-ben közleke­dési baleset áldozata lett. Egyetlen gyermekük: Márta távol élt, egy müncheni or­voshoz ment feleségül. A magányos Dohnál Jenő szív- betegsége egyre elhatalma­sodott, kérte felvételét kór­házunkba, s itt halt meg 20 évvel ezelőtt. Értesüléseim szerint Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye gyógyító-megelőző gyer­mekellátásának dolgozói 1994-ben esedékes szakmai összejöveteleiken méltóan emlékeznek majd dr. Dohnál Jenőre, a gyermekorvoslás megyei úttörőjére. összeesküvése Ä (K$Ut-iMafluaror$záfi hétvifli mették&tPj 1 3 1994. január 22.

Next

/
Thumbnails
Contents