Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-22 / 18. szám
A vármegye A Szécsényiek Szabolcsban (3.) Koroknay Gyula 1593. február 7-én a vármegye — a háborús készülődésre való tekintettel — a porták után adót vet ki, ezek beszedésére a már ismert Bökönyi Jánost és Apagyi Jánost bízza meg. Ugyanezen a gyűlésen történik, hogy rokonai és barátai ajánlására Szathy Gáspárt a felfordulások és háborús zavarok idejére szabaddá teszik. Nem feltételek nélkül. Kislé- tán és Sényőn lévő birtokait elveszti, ha a felperesek által megjelölt időpontban nem áll a vármegye törvényszéke elé. (Ha meghalna, vagy fogságba esne, ez utóbbi pont tárgytalan.) Egy hónap elteltével március 10-én — a vármegye történetében ez az első modem datálási mód — elrendelik az inszurrekciót, mely végül is március 14-én fog Tasson összegyűlni. Innen kezdve egy darabig nem tudjuk követni Szathy Gáspár sorsának alakulását. Minden bizonnyal ott harcolt Zsigmond, a leendő fejedelem, Homonnay Drugeth István, Ung és Bereg főis pánja, ki fogságba is esett az egyik harcon, de kiszaba- d í t o 11 a magát. A követ kező, 1594. évben is sikeresen folytak a harcok. •Szabatka, Hatvan neve a felső-magyarországiak győzelmét jelentik. Tél elején, mikor már elült a csatazaj, december 9-én, majd 21-én Szécsényi Zsófia és Kereky János ismét hallatnak magukról, követelik, hogy Szathy Gáspárt vessék ismét fogságba és vetjék bilincsbe. Szabolcs vármegye mindezt mintha nem is hallotta volna. 1595. április 27-én a közgyűlés új alispánokat választ, Vay Pétert és Bákay Andrást. Velük már találkoztunk, annak idején az új alispán mellette tanúskodott, a másodikhoz pegében feltétlen jól ismerte Szabolcs vármegye nemesi felkelésének hadnagyát és jelek szerint nagyra is értékelte, hogy isFóllánsok a levéltárban Báthory István országbíró és szabolcs-szatmári főispán vezette seregben a hosszú háborúnak abban a győzelmekkel teljes hadjáratában, mely Fülek visszavételében csúcsosodott ki. Felső-Magyarország legkiválóbb kardforgató vitézei s vezérei küzdöttek együtt egy szívvel az országért: az immár idős Forgách Simon (Losonczy Anna félje, Szent- márton ura, F. Zsigmond nádor és szabolcsi főispán apja), Balázsdeák István, Rákóczy Balázs Attila felvétele dig Szathy Gáspárt valami só- gorság fűzte, mivel első házasságában Bákay Imre özvegyét vette el feleségül. Mindenesetre június 25-én a vármegye törvényszéke újra kezdi az egész eljárást. A felperesek már idegesek, hivatkozva fáradságaikra, súlyos költségeikre, ítéletet szeretnének hozatni. Szécsényi Zsófia asszony jelen van, a tanúi is jelen vannak, készek is esküdni, csak a vádlott hiányzik. Kereky János ügyvéd egyenest az al- í s p á - nokat vádolja, hogy ők az okai, hogy vádlott nincs jelen, mert fogságban kellett volna tartaniuk s a hóhért is ide kellett volna rendelniük. Ekkor, ebben'a drámai pillanatban megjelenik a vádlott. Úgy tűnik, most már véget ér a 10 éve húzódó pör, Szécsényi Zsófia Szathy Gáspár fejére esküdhet Kész is lett volna megtenni, amikor idézet a jegyzőkönyvből: „a nemesek erősen instáló közbenjárásukkal rávették, hogy az esküt, következésképpen az ítélet végrehajtását mostantól számított 15 nappal halassza el.” Mindezt belevették a jegyzőkönyvbe, s azt is megígérték, hogy Ormos Miklós szolgabíróval is aláíratják. Mindez színjáték volt, a vármegye tisztjeinek az összeesküvése, mint az a következő széken kiderült. Az történt ugyanis, hogy a július 7-i törvényszéken az asszony nem jelent meg. Ügyvédje szerint azért maradt távol, mert „Szécsényi Zsófia úrasszonyt a Szathy-család ösztönzésére és kérésére nagyságos Homonnai Drugeth István úr, hogy a szék jelen határidején ne tudjon jelen lenni és a nevezett Szathy Gáspár fejére az esküt le ne tehesse, elfogta és bilincsben tartja.” Ennek ellenére és ezért az ügyvéd követeli, hogy a vádlott teljesítse kötelességét, minthogy csellel és hamissággal élt. Ung és Zemplén vármegyék főispánja, Felső-Magyarország egyik leggazdagabb főura, s mint egyik legvitézebb hadvezére ez utóbbi minőséin er.etlen körülmények ivu*.ott ügyében ilyen pésre határozta el magát. Ezzel tulajdonképpen a per le is zárult. Vagy mégse? Kereky János nem egyköny- nyen adta meg magát, nemhiába volt a vármegye országgyűlési követe. Készült a fordulatra, magával hozta védence nővérét, özvegy Gál Mihálynét, született Szécsényi Borbálát azzal, hogy nővére akadályoztatása esetén reá háramlik a tragikusan elhunyt deák ügye. Könnyen elképzelhető, hogy a vármegyei törvényszék zavarba jött, nem készült erre a váratlan fordulatra. Először is követet küldött Homonnai Istvánhoz, továbbá azt kívánta, az asszony bizonyítsa be kilétét. Ez utóbbi nem ment nehezen, mivel Eöry András szolgabíró, mint rokon — később alispán lesz — igazolta. Szathy Gáspár ügyében az utolsó törvényszék július 14- én ült össze. Szathy Gáspár felmentését, kéri, mivel neki ehhez az asszonyhoz semmi köze, amint kifejezte magát, de a vármegye két héttel elnapolja az ülést azzal, hogy Szécsényi Borbála akkor esküdhet a vádlott fejére. Időközben azonban július 25-én levél jött Miksa főhercegtől az újabb inszurrekcióról. A vármegye hada augusztus 4-én gyülekezik a rakamazi sáncban. Hadnagyuk pazonyi Cseres László. Szathy Gáspárra vonatkozóan az utolsó adatunk két évvel későbbről származik. Özvegy panaszt emel a vármegye előtt, hogy Szathy Gáspár gyermekei erőszakkal elfoglalták sé- nyői, kisbákai és nádudvari birtokait. Ekkorra tehát a meghurcolt hős katonánk vagy elhunyt vagy elesett, talán Mezőkeresztesen. (Vége) Natalia Kikot: Csók (batik) Atlantisz (batik) A bizalom áldozata Dr. Fazekas Árpád A nyíregyházi kórházban 1974. január 30-án, 78 éves korában halt meg dr. Dohnál Jenő gyermekorvos, a híres Jósa-orvosdinasztia harmadik tagja. Számos érv szól amellett, hogy megemlékezzünk róla: 1. kiemelkedő szakmai pályafutása, 2. 1956-os forradalmi tevékenysége és 3. családi körülményei, amelyek pályaválasztását és hazafiasságát is meghatározták. Dr. Dohnál Jenő 1896. július 4-én Kemecsén született dr. Dohnál József (1867-1925) körorvos és Jósa Vilma (1875-1917) házasságából. Később Nyíregyházára költöztek, mert apja 1913-1915 között az Erzsébet kórházban belgyógyász főorvos, majd megyei főorvos lett. A serdülő ifjúra nagy hatást gyakorolt anyai nagyapja, dr. Jósa András (1834— 1918), akit orvostanhallgatóként elkísérhetett törvény- széki orvosi boncolásokra, illetve régészeti ásatásokra (a nagyhalászi Katóhalom- hoz). Orvosi oklevelét 1920- ban Budapesten szerezte. Ezután alorvos lett a nyíregyházi Erzsébet közkórházban, majd az 1921-1922 években tanársegéd dr. Szontágh Félix (1859-1929) professzor mellett a debreceni gyermek- klinikán. Az 1923-1924 években Oros község körorvosa volt, s emellett (!) tiszteletbeli főorvos az Erzsébet közkórházban. Ugyanitt az 1925-1926 években ún. rendelőfőorvos lett azaz a kórházba érkező gyermekkorú járóbetegeket vizsgálta, fekvőrészleg nélkül. Ezután következett az a 3 évtized, amikor kinevezett kórházi főorvosként a kórház gyermekgyógyászati osztályát (és többnyire a fertőző osztályt is) vezette. Ugyanis kórházunkban már 1927-ben létesült önálló gyermekgyógyászati és szülészeti-nőgyógyászati osztály. Ezek kezdeményének az 1899-ben épített kórház , 3”-jelzésű, egyemeletes sebészeti épületében működő 1 gyermekágyas kórterem és a kapcsolódó szülőszoba, valamint „D”-jelzésű 15 ágyas fertőző pavilon tekinthető. Az 1929- ben épített 265 ágyas ún. sebészeti pavilon II. emeletén alakították ki az új 35 ágyas gyermekgyógyászati osztályt, s a fertőző ágyak számát 30-ra emelték. Tény, hogy 1927 és 1957 között Dohnál főorvos vetette meg megyénk gyermekgyógyászati ellátásának alapjait. Évtizedeken keresztül nem nagyon volt Szabolcsban olyan gyermekorvos, aki Dohnál Jenőtől ne tanult volna. Szakmailag a koraszülöttség, az atrophia (sorvadás, ún. „gyermekaszály”), a fertőző betegségek és a gyermekek fülészeti ellátása érdekelte. A n. világháború után 1947-1949. években igazgató-főorvos is volt, azonban erről saját elhatározásából lemondott, s „csak” a szakterületének élt. Országosan is kitűnő eredményeket mutatott fel a csecsemőhalálozás csökkentése terén. A számára is sorsfordító 1956-os forradalom idején már 61. életévében járt és sokat betegeskedett. Szerették volna, hogy legyen újból kórházigazgató vagy megyei főorvos. Nem vállalta. A kórházban az 1956. október 27-ei (szombati) ún. ideiglenes munkástanács választáskor még ki tudott térni a megválasztás elől: „idős, beteg ember vagyok!”, de a főorvosi kar egyöntetű kívánsága és a kórházi dolgozók 1956. október 31-ei titkos és szabad választása alapján a munkástanács elnöke lett. Ilyen általános bizalom elől akkor magyar ember nem térhetett ki. Különösen nem az 1848-as eszméket valló, rebellis Jósa András unokája, aki őszintén demokrata és hazafi volt. A munkástanács csak 3 napig működhetett. Dr. Dohnál Jenő főorvost mégis 1957. május 28-ai hatállyal „ellenforradalmi magatartása” miatt a kórházból elbocsátották, augusztus 6-án már letartóztatták, lakásán házkutatást végeztek és A Jósa András Kórház névadó ünnepségén dr. Dohnál Jenő mondott avató beszédet Archiv felvétel az ún. Babicz-féle koholt per II. rendű vádlottjaként a nyíregyházi megyei bíróság szemrebbenés nélkül 4 évi börtönre ítélte. Ezt még a fellebbviteli bíróság is „törvénytelenül súlyosnak” találta, s végül 1959. január 13- án, még betegebben kiengedték. Ezután a Báthory u. 18. szám alatti lakásán éldegélt és rendelgetett ragaszkodó régi betegeinek. A telefonját leszereltették! Már Dohnál Jenő némi szakmai rehabilitációját is jelentette, hogy a Jósa András név felvételekor 1969. december 5-én avató beszédet mondhatott a nagyszabású kórházi ünnepségen. Emlékezetes portrét rajzolt nagyapjáról! Megnyugvása és öröme sajnos nem sokáig tartott. Szeretett felesége, Belényes- si Katalin 1972-ben közlekedési baleset áldozata lett. Egyetlen gyermekük: Márta távol élt, egy müncheni orvoshoz ment feleségül. A magányos Dohnál Jenő szív- betegsége egyre elhatalmasodott, kérte felvételét kórházunkba, s itt halt meg 20 évvel ezelőtt. Értesüléseim szerint Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye gyógyító-megelőző gyermekellátásának dolgozói 1994-ben esedékes szakmai összejöveteleiken méltóan emlékeznek majd dr. Dohnál Jenőre, a gyermekorvoslás megyei úttörőjére. összeesküvése Ä (K$Ut-iMafluaror$záfi hétvifli mették&tPj 1 3 1994. január 22.
