Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
1994. január 4., kedd MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Kelet-Magyarország 9 A szokásos év végi leállás után, újra indult a GM Opel szentgotthárdi üzeme Nagy Gábor ISB felvétele Törvény készül a tb vagyongazdálkodásáról A két önkormányzat eltérő arányban kap tulajdont az elképzelések szerint Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Jóllehet a vonatkozó törvényt már több mint egy éve elfogadta a parlament. A társadalombiztosítás vagyonnal való ellátása szinte semmit sem haladt előre. Igaz ugyan, hogy néhány százmillió forintnyi tulajdonhoz már hozzájutott a társadalom- biztosítás, de mindez csak igen csekély elmozdulásnak tekinthető: az állami vagyonkezelő szervezeteknek ’94 végéig 300 milliárd forint értékű vagyont kellene átadniuk a két társadalombiztosítási önkormányzat számára. A kormány és a vagyonátadás gyakorlati kivitelezésével megbízott Állami Vagyonügynökség, valamint az Állami Vagyonkezelő Rt. azonban mindeddig nem sietett eleget tenni időarányos kötelezettségének — ’93 végén például már 100 milliárd forint vagyonnal kellett volna rendelkezniük az önkormányzatoknak. A két szervezet időnként ugyan felajánlott vagyonrészeket a társadalombiztosításnak, de ezek a portfolió-csomagok többnyire veszteséges, s így az önkormányzatok szempontjából elfogadhatatlan vállalatok részvényeit tartalmazták. Akadályozza a vagyonátadást az is, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok máig nem hozták létre azt a szervezetet, amely a kezükbe adandó vagyont hasznosítja majd. Minderről azonban a kormány is tehet, hiszen csak a múlt év végén terjesztette a képviselők elé azt a törvényjavaslatot, amely az ön- kormányzatok vagyongazdálkodására vonatkozó paragrafusokat tartalmazza. A „róka fogta csuka” helyzet tehát megoldódni látszik: a Szabó Iván pénzügyminiszter nevével fémjelzett tervezet a képviselők kezében van. A négy fejezetből álló rövid, tizenkét oldalas javaslat alapvetése: az önkormányzatok birtokába ingyenesen került vagyont a tulajdonosoknak a jó gazda gondosságával kell működtetniük és gyarapítaniuk, s csak a nyugdíjbiztosítási és az egészségügyi alap éves költségvetési törvényében lehet rendelkezni a vagyontárgyak elidegenítéséről. Á vagyon hozadé- kát az önkormányzatok nem költhetik el, a nyereséget újra be kell fektetniük. Amennyiben folyó kiadásaik fedezésére a költségvetési törvény mégis engedélyezi vagyontárgyak eladását, az értékesített tulajdont öt éven belül pótolniuk kell az önkormányzatoknak. A második fejezet A változata szerint 70-30, a B változat szerint pedig 60-40 százalékban osztozna a juttatott vagyonon a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségügyi Önkormányzat. A tervezet kimondja azt is, hogy a két önkormányzattól semmilyen jogcímen nem vonható el vagyon. Alternatíva között kell választaniuk a képviselőknek a tartalékva- gyon nagyságának meghatározásakor is, az egyik változat 10, a másik 40 százalékban jelöli meg a kötelező tartalék- vagyon nagyságát. A tervezet a vagyonkezeléssel kapcsolatban kimondja: a vagyonkezelőt mindig pályázat útján, versenyeztetés során kell kiválasztani. A nyilvános pályázat értékelésekor figyelembe kell venni azt is, ki milyen hozadé- kot ígér a portfolió után. A harmadik fejezetben az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályokat rögzítik: így például nem lehet kezelője a társadalombiztosítás vagyonának az a társaság, amelynek vezetője, tisztségviselője vagy tulajdonosa tagja valamelyik biztosítási önkormányzatnak. Végül a negyedik fejezet a zárórendelkezéseket tartalmazza. A 24. paragrafus első bekezdése kimondja: a szóban forgó törvény kihirdetése napját követő 15. napon lép hatályba. Januárban: ismét táncdalfesztivál A győztes az Eurovíziós Dalfesztiválon indulhat Dublinban, Írországban Budapest (ISB - D. Á.) — A 25 év előtti nagy-nagy sikeren felbuzdulva a Magyar Televízió a rádióval együttműködve idén is megrendezi a táncdalfesztivált. Bár a Fesztivál ’94-től nem várja a negyed évszázaddal ezelőtti népszerűséget, de bíznak abban, hogy a közönség nem fordult el teljesen a műfajtól. A félelem (no és az anyagiak hiányának a) jele, hogy a rendezvényt nem viszik nagy befogadóképességű színházterembe, hanem a TV 4-es stúdiójában bonyolítják le, ahova annyi néző fér, mint például a Friderikusz-showra. Az elődöntőket és a döntőt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti. Az előzetes felhívásra 963 dalt neveztek be (egy szerző két dallal pályázhatott), s ebből a szakmai előzsűri negyvenötöt választott ki. Ez a 45 szám hangzik el a három eldöntőn, s a társadalmi zsűri pontozása alapján 12 juthat a febmár 5-ei döntőbe. Elődöntőnként — a közönségszavazatok alapján — még további egy-egy dal kerülhet a legjobb 15 közé. Az elődöntők társadalmi zsűrije úgy áll ösz- sze, hogy valamennyi megyéből és Budapestről 3-3 tagja lesz. A döntőben egy új zsűri dolgozik, amelyben Bodrogi Gyula elnökletével a művészeti élet rangos képviselői kapnak helyet. Három díjat és egy közönségdíjat adnak ki, s az első helyezett lesz jogosult arra, hogy elindulhasson április 30-án Dublinban az Eurovíziós Dalfesztiválon. A fesztivál január 15-én kezdődik, s január két további szombatján dől el, kik jutnak a február 5-ei döntőbe. A zsűri a teljes produkciót (tehát dallamot, szöveget, hangszerelést, előadást együtt) pontozza, s a pontszám alapján alakul ki a finálé mezőnye. Azaz: nem feltétlenül azonos számú dal jut tovább az egyes elődöntőkből. Az ismertebb előadók sorából — a teljesség igénye nélkül—említést érdemel Bontovics Kati, Dolly Roll, Szikora Róbert, Détár Enikő és Makrai Pál, valamint a „régiek” közül az Apostol együttes, Payer András és Poor Péter. Emelkedtek a tej- és a szeszárak Budapest (MTI) — A kereskedők drágábban kapják szállítóiktól a tejet, a különböző szeszes italokat és még néhány más árufajtát, így január elejétől a boltokban is emelkedik egyes termékek ára. A kenyér- és húsfélék, valamint a többi alapvető ezért változatlan áron kapható élelmiszer — tudta meg az MTI hétfőn a nagy budapesti élelmiszer-kereskedelmi vállalatokról. A Budapesti Közért Vállalatnál január 3-tól átlag 15-20 százalékkal lett magasabb a tej ára — közölte Szabó Mihály áruforgalmi igazgatóhelyettes. A legkisebb mértékben a 2,8 százalékos zsír- tartalmú tasakos tej ára változott: literenként 36-ról 37 forintra. A sajtfélék ára ugyanakkor 8-10 százalékkal emelkedett. Átlag 20 százalékkal drágultak a bébiételek és -italok, 15 százalékkal a szeszfajták, és drágábbak lettek egyes mirelitkészítmények és édességek is. Az árak növelését a szállítók és a gyártók a költségek, illetve az adótartalom emelkedésével magyarázták. A tej- és tejtermékek esetében a felvásárlási árak növekedése szerepelt indokként, a szeszféléknél pedig — kereskedőktől származó információ szerint — főként a hektoliter- szeszfok-adó emelkedése, illetve a forintleértékelések okozták az áremelkedést. A Csemege-Julius Meinlnél szintén a tej, a tejtermékek és a szeszfélék áránál volt, illetve várható jelentősebb változás januártól — mondta el Szikora Krisztina, a cég vezetője. A hálózat 60 vidéki boltjában már január 3-tól 9-22 százalékkal drágult a tej, attól függően, hogy a helyi szállítók mennyire emelték áraikat. A fővárosi Meinl üzletek a szállítók árainak súlyozott átlaga alapján a jövő hétre számolják ki új egységes budapesti tejáraikat. A többi alapvető élelmiszer árában egyelőre nem számítanak változásra. A cég többtucat kenyérszállítója közül csak három jelentett be drágulást, így várhatóan a kenyér árához sem kényszerülnek hozzányúlni a közeljövőben a Csemege-Julius Meinlnél. Vérszomjas ■ / // // házőrző Windhoek (MTI) — Halálra marcangoltak egy na- míbiai állatkertbe bemászott gyümölcstolvajt az oroszlánok — jelentette hétfőn a Reuter hírügynökség. Joe Bradley, az Ekongoro állatkert ápolója elmondta: az oroszlánokat éjszakára kiengedték ketreceikből, hogy az intézmény kerítésétől távol tartsák az esetleg rosszban sántikálókat. A húszéves Lucas Tileni azonban az éj leple alatt meg- mászta a másfél méter magas dupla kerítést és átjutott a vizesárkon is, hogy hozzáférhessen az állatkert gyümölcskészletéhez. Európa új kihívása Pásztor Zoltán Budapest (ISB) — Nemzetközi statisztikák bizonyítják, hogy a menedékkérők száma folyamatosan csökken Európában, a kontinens államai azonban újabb kihívásnak néznek elébe: a nagyarányú modem népvándorlásnak, a migrációnak. Ebbe a kategóriába azokat sorolják, akik gazdasági okok miatt, például munka- vállalás céljából hagyják el hosszabb-rövidebb időre hazájukat. A kelet-európai radikális politikai és gazdasági átalakulás az életkörülmények rosszabbodásával jár. Ez különösen jellemző a volt Szovjetunió köztársaságaira, ahol az állampolgárok csak most ismerkedhettek meg a külföldi utazás és a lakóhely szabad megválasztásának lehetőségével. E térségből és rajta keresztül érezhetően megindult az elvándorlási hullám a tehetősebb nyugati országok felé. Az újfajta kelet-nyugati népvándorlás erősen nyomasztja a manapság is nagy terheket viselő, dél-észak irányú népmozgásoknak kitett nyugati befogadó országokat. Ezen a területen korábban is jelentős szerepet játszott már a Nemzetközi Migrációs Szervezet, melyhez Magyarország 1991-ben csatlakozott. A keleti térségből várható, feltételezett tömeges kiáramlás arra késztette a nyugati országokat, hogy a migráció kezelésére összeurópai együttműködés keretében találjanak megoldást. Az érintett országok képviselői 1991-ben Bécsben kimondták: nem kívánatos, hogy „válogatás és korlátozás nélkül” növekedjen a bevándorlók — köztük az illegális bevándorlók — száma. Fél évvel később egy újabb konferencián megállapították: nem a politikusok által feltételezett mértékben váltak valóra a kelet-európai. mozgások, viszont fokozódott az ázsiai és az afrikai vándorlás. Az „európai országok nemzeti stabilitását veszélyeztető” illegális migráció megfékezésére ezért újból összehangolt, egységes fellépést sürgettek. Jelenleg már több mint harminc nemzetközi fórum foglalkozik a migráció különböző következményeivel, melyek közül Magyarország az Európai Migrációs Főbizottságban játszik fontosabb szerepet. Földrajzi helyzetéből adódóan hazánk fokozottan érintett a kelet-nyugati nép- vándorlásokban. Érzékeltetésül néhány adat: az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények miatt 1991- ben mintegy 30 ezer, 1992- ben pedig csaknem 24 ezer személlyel szemben intézkedett a határőrség. Közülük tiltott határátlépést követett el 1991-ben több mint 15 ezer. 1992-ben mintegy 11,2 ezer ember. Ugyanezt a cselekményt kísérelte meg kifelé 1991-ben mintegy 14 ezer, 92-ben több mint 9 ezer személy. A tiltott határ- átlépést elkövetők elsősorban román, török, pakisztáni, srilankai, indiai, ghanai, kínai, nigériai és albán állampolgárok voltak. Ez idáig összesen csaknem 120 ország állampolgárai kíséreltek meg vagy követtek el az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekményt — például embercsempészést, tiltott határátlépést — Magyarországon. Egy főiskolás halála Debrecen (MTI) — Szokatlan, a helyi közvéleményt is felkavaró haláleset részleteit ismertették hétfőn Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján. Az eset január 1-jén, szombaton a késő esti órákban történt a debreceni nagyállomáson: a vasúti rendőrőrs ügyeleteséhez bejelentés érkezett, miszerint a pályaudvar várójában egy ittas fiatalember molesztálja az utasokat. Az ügyeletes tiszt egy rendőr-vasúti rendész járőrt küldött a váróba, ahonnan egy vasutas éppen akkor vezette ki karjánál fogva a randalírozó férfit. Utóbbi a rendőr felszólítása ellenére sem igazolta magát, sőt, szidalmazni kezdte a járőrt, aki úgy döntött: az ittas fiatalembert előállítja a mintegy nyolcvan méterre lévő rendőrőrsre. M. Tamás, 26 éves debreceni főiskolás nem tanúsított ellenállást, amikor azonban a rendőrőrsre értek, váratlanul rátámadt kísérőire. A dulakodásban mindannyian többször a földre kerültek, majd a segítségül érkező ügyeletvezető hátul összebilincselte az erősen ittas fiatalember kezét. M. Tamás ezután saját fejét többször a falba, majd a radiátorba verte. Miután viselkedése önveszélyes volt, a rendőrségi ügyeletes kihívta a mentőket. A helyszínre érkező mentőorvos ellátta a randalírozó fiatalembert, aki nem sokkal ezután a helyszínen meghalt. Rácsay Lajos rendőr alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója bejelentette: az ügy körülményeinek és a helyszíni rendőri intézkedések jogszerűségének a tisztázására azonnal vizsgálatot indítottak, s még vasárnap elrendelték az elhunyt hatósági boncolását. Az ügyet vizsgáló rendőri bizottság vezetőjének tájékoztatása szerint a sajnálatos halál bekövetkezte ellenére a rendőri intézkedés minden formában jogszerű volt. Ezt támasztotta alá a boncolást végző igazságügyi orvosszakértő is, aki elmondta: az elhunyt testén nyolc olyan erőbehatást találtak, amely a dulakodásból származhatott. Ezek azonban — összességében is — nyolc napon belül gyógyuló zúzódások voltak, amelyek „a halállal okozati összefüggésbe nem hozhatók”. Az igazságügyi orvosprofesszor szerint a fiatalember halálát alkohol és gyógyszer együtthatása okozta. Az ezzel kapcsolatos toxikológiai, valamint — az esetleges más halálokot kizáró —; szövettani vizsgálatok eredménye a hét közepére várható. Az gyakorlatilag máris kizárható — vélte a szakember —, hogy az áldozat az orvosi beavatkozást megelőzően is gyógyszert fogyasztott volna.
