Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-18 / 14. szám

1994. január 18., kedd Év eleji Újfehértó, Mátészalka (KM) — A marhahús nagykeres­kedelmi árának emeléséről olvasott lapunk január 5-i számában egyik újfehértói előfizetőnk. Am a hír csak fokozta a két nappal azelőtti szarvasmarha-felvásárláson keletkezett bosszúságát. „Újfehértón január 3-án akar­tunk leadni teheneket, de ugyanazon az áron akarták tőlünk megvenni, mint tavaly” — méltatlankodik levélírónk, s kéri, írjuk meg, mennyi most a marha felvásálási ára. — „Mert ha az ár az 1993-as szinten marad, akkor ismét a termelőn csattan az ostor, s fel kell számolnunk az állatállo­mányt” — panaszolja. Az élő marha felvásárlási ára ügyében a felszámolási el­járás alatt álló, Szabolcs Húsi­pari Vállalat mátészalkai húsi­pari leányvállalatánál, mint a térség egyetlen exportmarha- vágóhídjánál érdeklődtünk. Kovács András igazgatóhe­lyettes közölte, hogy január 10-től az ő felvásárlási áraik is emelkedtek: — Jelenleg az alábbi össze­geket fizetjük itt a mátészalkai telephelyünkön az élő marhá­kért: az I. fajtacsoportba tar­tozó, azaz hústípusú növendék bika ára minőségtől függően 90-115 forint kilogram­monként. A növendék üsző 85-110, a tehén 60-95 forint. A n. fajtacsoport kettős hasz­nosítású fajtáinak legalább 450 kilogramm súlyú növen­dék bikáiért 80-107 forintot adunk. A minimum 440 kilós növendék üsző ára 70-96, az Nemesebb fémzár Nyíregyháza (KM) — A fémzárolás új módszerét vezeti be a Mezőgazdasági Minősítő Intézet (MMI). Az MMI nyíregyházi Terü­leti Központja (TK) is meg­kapta már a mai nemzetkö­zi elvárásoknak megfelelő nyilvántartáshoz, időtál- lóbb és megbízhatóbb azo­nosító címkézéshez megfe­lelő eszközöket. — Mostantól a vetőmag­vak fémzárolásához ne­hezen téphető, számítógép­pel kitöltött és nyilvántar­tott sorszámú, szigorú el­számolási rend alá tartozó címkéket használunk — mondja Keresztes Dénes a területi központ vezetője. Ez a hazai vetőmag minő­ségbiztosítását szolgáló új rendszer egyben azzal jár a vetőmagtermelők számára, hogy címke igényüket egy héttel a fémzárolás előtt írásban kell bejelentsék. Közölve velünk a növény­fajt, fajtát, szaporítási fo­kot, tételenként a zsákda- rabszámot és egységsúlyt, a fémzárolás kért időpontját, netán a használt csávázó­szert. A bejelentés beérkezése után két nappal az addig kinyomtatott címkék átve­hetők az MMI TK-ban. A felhasznált és megmaradt címkékkel a fémzároláskor kell a vetőmag tulajdonosá­nak a TK felügyelőjének elszámolni. Az új módszer bevezetésének az is célja, hogy a magyar vetőmag a megnövekedett piaci igé­nyeknek megfelelő formá­ban jelenhessen meg. KISKERT, hangulat a húspiacon Csak a kevés zsírt tartalmazó húst ismeri el a piac — háziállatok makettjei Szekeres Tibor felvétele 500 kilót megütő tehéné 50-88 forint. Az előirt súlynál könnyebb állatért 4 forinttal kevesebbet fizetünk kilogram­monként. Ezekről az árakról el kell még mondani, hogy egy­részt tartalmazzák a kompen­zációs felárat, illetve az áfát. Másrészt nem véglegesek, mi­vel attól a piactól függően, ahová éppen szállítunk, vál­tozhat a mi felvásárlási árunk, amit a termelőnek fizetünk. Jelenleg még nagyon év eleji a hangulat a marhahúspiacon, de reméljük hamarosan befut­nak a külföldi vevők ajánlatai. Ha már húsárakról van szó, szóljunk valamit a sertésről is. A nyírpazonyi Kárpát-Hús Kft.-nél Barát László ügyve­zető — bár előrebocsátja, hogy cégük élő sertést nem, csak vágóhídról, hasítottat vá­sárol — hosszú évek tapaszta­latával a háta mögött mondja: — Pillanatnyilag 95 forint körül van a háztáji, vagy kis­üzemi élő sertés kilogram­monkénti ára. Nagyjából eny- nyi a gazdaságossági küszöb is: ennyiért éri meg már sertést hizlalni. Persze hizlaláson ma már a korszerű keveréktakar­mányokkal etetve, a közös piaci szabványoknak is meg­felelő, alacsony zsírtartalmú vágó sertések előállítását kell érteni. A Magyarországon most bevezetésre kerülő „eu- rop” minősítés három kategó­riát állít fel. Megyénk kisüze­meiben jelenleg olyan állatot, amely ezen minőségi kategóri­ák közül akár a legalsóba is beleférne, csak elvétve lehet fellelni. Annál a néhány gaz­dánál, aki nagyüzemi módon, szakszerűen hizlal. Itt még nem célzott árutermelés fo­lyik, hanem az dívik, hogy „meghizlalok hatot, kettőt le­vágok én, kettő a gyerekeké, kettőt meg leadok”. Na így, moslékon, krumplin, tökön, kukoricán nem lehet olyan sertést előállítani, amit majd rendes áron meg is vesz egy cég. Csak farmszerű körülmé­nyek között, egy turnusban 80-100 darabbal foglalkozva lehet a mai keveréktakar- mány-árak mellett gazdaságo­san és a magas minőségi köve­telményeknek egyáltalán meg­felelve sertéshizlalásba fogni. Úgy, ahogy azt már Hajdú-Bi- harban teszik sokan. Egy biztos: soha nem volt igazán nyereséges nálunk a klasszikus háztáji sertéshizla­lás, mivel a gazda sosem szá­molt a saját munkabérével. Most is olyanok a takarmá­nyárak, hogy mellettük, csak „nagyüzemi” módon, méret­ben és szakszerűséggel tartott, nem szalonnásodó fajtákkal lehet olyan árut hizlalni, amit elfogadható áron egyáltalán megvesznek. Gazdakörök számvetése Szabolcsi elnöke van az országos szövetségnek Szolnok (MTI) — A föld tavalyi megszerzése után 1994 a tulajdon működtetésének éve lesz, s ebben meghatározó szerepet játszanak a rendszer- váltáskor alakult új érdekkép­viseleti szervek — hangsú­lyozta Szabó János földműve­lésügyi miniszter a közelmúlt­ban Szolnokon, a Magyaror­szági Gazdakörök Országos Szövetségének küldöttgyűlé­sén. A miniszter szerint a le­endő földtörvény hosszú időre kijelölheti az agrárszféra jövő­beni fejlődésének útját, és a szövetkezeti törvény módosí­tásának elfogadása várhatóan megszünteti a szövetkezetek körüli bizonytalanságokat. A földművelésügyi tárca ve­zetőjének felszólalása előtt Kozma Huba, a szövetség országos elnöke értékelte két év munkáját Mint elmondta: az 1885-ben gróf Károlyi Sán­dor által alapított szervezet alapeszméjét újjáélesztve je­lenleg közel félezer gazdakör működik az országban, hoz­závetőlegesen 20 ezres tagság­gal. A szövetség változatlan feladata a hazai földtulajdon 80 százalékára kiteijedő vál­tozás elősegítése, a közös érté­kesítés és beszerzés, valamint a szaktanácsadás megszerve­zése. A gazdakörök többek között segítséget nyújtottak a kárpótlási igények benyújtásá­ban és másokkal együtt gépbe­szerzési akciókat indítottak az új gazdáknak. Szabó Tamás privatizációs miniszter szerint szükség van a hazai agrárium támogatásá­ra, de ez sem történhet meg­gondolatlanul. Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a hazai piac kevés a mezőgazdaságnak, ak­kor elsősorban a termékek ex­portjának kell nagyobb esélyt adnunk, és a feldolgozottságot növelő törekvéseket kell anya­gilag ösztönözni. A gazdakörök szövetségé­nek küldöttgyűlése a tisztújí­tás feladatát is elvégezte. A 232 küldött .megválasztotta a 11 tagú országos elnökséget, amely azután döntött a tiszt­ségviselőkről. Az elnök ismét Kozma Huba, a társelnök Ja­kab István lett, míg a három alelnök: Tamás Károly, Török István és a demecseri parla­menti képviselő, a megyei gazdakörök elnöke, Jakab Fe­renc. Növényvédelmet tanulnak Nyíregyháza (KM) — Vál­tozatlanul él a jogszabály, ami 300 órás tanfolyam elvégzésé­hez köti a növényvédő szerek felhasználását, raktározását és forgalmazását. Nyíregyházán a napokban kezdődött egy ilyen tanfolyam a megyei nö­vényegészségügyi és talajvé­delmi állomás (NTA) körzeti felügyelőinek szervezésében. A régi típusú szövetkezetek felbomlásával, átalakulásával együtt járt, hogy a tényleges permetezési munkát végző dolgozói létszám — akiknek képzéséről, s „hadrafogható­ságuk” érdekében a rendszeres egészségügyi vizsgálatáról a nagyüzem gondoskodott — mára szép lassan elfogyott, in­dokolják a szakképzés beindí­tását a szervező, oktató nö­vényvédelmi szakemberek. Gyakorlatilag sok helyütt nincs olyan képesítésű ember a termelésben, aki a növény- védelmi munkákat elvégezhet­né. Ugyanakkor az NTA fel­ügyelőinek ezt szigorúan el­lenőrizni, s hiányosság észle­lése esetén büntetnie kell. Ezt látva szervezett a két felügyelő — Csikai Csaba és Budai Csaba — 4 év után egy újabb tanfolyamot a megye- székhelyen, amelyre kettejük körzetéből, Demecsertől Ti- szavasváriig összesen 25 hall­gató jelentkezett. Ezek na­gyobb része az új szövetkeze­tekben dolgozik, vagy terme­lői társaságoknak az alkalma­zottja, de vannak magánem­berek is: egyéni gazdálkodók illetve gazdaboltot nyitó vál­lalkozók. A 300 órás tanfo­lyam végeztével a szervezők lehetőséget adnak a hallgatók­nak arra, hogy a „feltételes forgalmú” (újabban a II. ka­tegóriába tartozó) növényvédő szerek vásárlására és saját fel- használására feljogosító vizs­gát is letehessék. Persze, ha a tudásuk is megfelel majd a február végi számonkérésnél ennek a ma­gasabb követelménynek. A növényvédelmi hatóság szak­emberei arra számítanak, hogy a néhány éves kihagyás után ismét megnövekszik a terme­lés igénye az alapfokú nö­vényvédelmi szakemberek iránt. így tennivalóban az ok­tatás szervezés területén sem lesz hiány az elkövetkezen­dőkben. Nedves óéwég Nyíregyháza (KM) — A csapadékos időjárás ellené­re az ország egész területén mindössze hatezer hektár szántót borít víz, s ebből csupán négyezer hektár a vetés — állapítható meg a Földművelésügyi Miniszté­rium egyik legutóbbi, a me­zőgazdaság decemberi helyzetét összegző jelen­téséből. A múlt hónapban az or­szág területének nagyobb részén a sokéves átlagnál több—45 millimétemyi — csapadék hullott. így a talaj felső, 50 centiméteres ter­mőrétegének nedvességtar­talma a Baja-Abony-He- ves-Ózd vonaltól nyugatra elérte a 95-100 százalékot, tőle keletre — az Alföld nagy részén így Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében is — viszont még mindig csupán 70-90 százalék kö­zött mozog! Decemberben folytatód­tak az országban a megké­sett mezőgazdasági mun­kák — a kukorica és a cu­korrépa betakarítása —, to­vábbá az őszi szántás. A kedvezőtlen időjárás — a hó, a fagy, vagy például Szatmár, s Beregben a sár — miatt azonban végül is a földben maradt mintegy 2400 hektáron a cukorrépa, a kukoricát (egy-két helyen a napraforgót) pedig 40 ezer hektárról nem sikerült betakarítani. A szántatlan terület az előző év hasonló időszakával megegyezően 1,4 millió hektár körüli. A hótakaró december kö­zepi elolvadását követően az enyhe idő lehetővé tette a még földeken lévő zöld­ségfélék (káposzta, gyökér­zöldség, kelbimbó) beta­karítását. Az ünnepek zöldségel­látása jó volt, az árak alig változtak a novemberihez képest. Vetőmag... ...termesztési, -minősítési, -forgalmazási és -kereske­delmi kérdésekről szervez nyílt szakmai napot a Me­zőgazdasági Minősítő In­tézet területi központja, február 2-án a mátészalkai polgármesteri hivatalban és február 3-án Nyíregyházán a növényegészségügyi ál­lomáson. (KM) Árat emelt... ...a növényolajipar tulajdo­nosa a Cereol Rt. A tavalyi 12 ezer forint helyett idén 22 ezret fizetnek a nap­raforgó tonnájáért. (MTI) Folytatódik... ...január végétől a „Mező- gazdasági esték” rendez­vénysorozat. Az idén „ván­dor” előadások mellett dön­tött a szervező Nyíregyházi Tudományos Alapítvány elnöke Lenti István. A szak- tekintélyek részvételével tervezett 10-12 előadást más-más szabolcsi telepü­lésen tartják. (KM) Kisebb terhet... ...jelentő, az agrárszektor gyenge fizetőképességéhez igazodó biztosítási rendszer intézményi hátterének ki­alakításáról határozott a kormány. Elő akarja segíte­ni a kölcsönösségi alapon, alacsonyabb költséggel működő biztosító egyesü­letek létrejöttét (MTI) Kárpótlási... ...jegyekért egyre több megvásárolható részvényt kínálnak. A befektetők nö­vekvő bizalmának jele, hogy már 80 százalékon áll a tőzsdei árfolyam. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. megvé­telre ajánlja fel több megyei tejipari cég papírjait, illető­leg a Biogal, az OTP, a Hungaropharma, a Szikra Lapnyomda, a tiszavasvári Alkaloida alaptőkéjének 5-10 százalékát. (KM) Éhesek a földek Műtrágya glédában a VMK telepén Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM) — Kimerülőben a megye ter­mőföldjeinek tápanyagtar­taléka. Az elmúlt néhány esztendő nagy átalakulásai közepette a kelleténél ke­vesebb figyelmet kapott a szakszerű gazdálkodás. A régi és új gazdák egyre vé­konyodó pénztárcájából alig jutott pénz a tápa­nyagok visszapótlására. A talajok termőerejével azon­ban nem lehet büntetlenül visszaélni. Itt az ideje a leg­fontosabb növényi tápsók kijuttatásának, hogy azok a téli csapadékkal bemosód­janak oda, ahonnan azt a vetemények föl tudják ven­ni. A nyíregyházi VMK Computing Kft., az ország egyik legnagyobb műtrá­gyaimportőre, a FÁK-or- szágaiból hozza a különféle tápanyagokat. Mint a cég kereskedői érzékelik, mos­tanában megélénkült a ke­reslet a nitrogén mellett a foszfor és a kálium műtrá­gyák iránt is. Jó jel, hiszen a földtől is csak akkor várha­tó jó termés, ha gondosko­dunk az „etetéséről”.

Next

/
Thumbnails
Contents