Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

1994. január 12., szerda 12 Keiet-Magyarország KULTÚRA Operett­pódium Nyíregyháza (KM - B. I.) — Ismét várja Nyíregyhá­zán a Váci Mihály Művelő­dési Központ nagytermé­ben a színházi előadások kedvelőit az Operett pódi­um. Január 16-án ezúttal Zerkovitz Béla A csókos asszony című operettje ke­rül bemutatásra a miskolci Premierszínház művészei­nek előadásában. A darab azokban az évek­ben játszódik, amikor még omnibusz járt Budára, és egész Pest a Városligetben mulatott. Egy szegényes bérház kedvencéről, Pün­kösdi Katóról szól a mese, aki egy éjszakára felveszi a „Csókos asszony” jelmezét, hogy így hódítson meg egy kedves öreg arisztokratát. Aztán rájön, hogy inkább visszamegy barátaihoz a Józsefvárosba. A darabot 1926-ban mu­tatták be parádés szereposz­tásban. Honthy Hanna, Ka­bos Gyula is játszott benne. Az operettet a pesti Városi Színházban sorozatban telt ház előtt játszották. A miskolci Premierszín­ház mostani szereposztása is parádés. Az előadás este 19 órakor kezdődik. Ren­dezője Várhegyi Márta. Ritka lelet Hahóton Zalaegerszeg (MTI) — Régi feltételezést igazoló ásatási eredmény, s egyben az elmúlt év első számú za­lai régészeti meglepetése volt: Hahóton megtalálták a XI-XII. századi Szent Mar­git kolostor kiinduló alapfa­lait, amelyek jelentős részé­re a mai, műemlék jellegű templomot ráépítették. Egy somogyvári apát ko­rabeli levelében már szere­pel a hahóti kolostor. A má­sik bizonyíték a Szent Lász­ló alapította zágrábi püs­pökség egyik korabeli kó­dexe. Külföldi vendégek... ...holland, angol és francia küldöttek érkeznek a nyír­egyházi tanárképző főisko­lára január 17-én. Tárgyalá­suk témája a Tempus-prog- ram. (KM) Vetélkedő... ...váija Nyíregyházán a mű­velődési központban január 14-én az általános iskoláso­kat. Az iskolák ötfős csapa­tokkal indulnak. (KM) A Kőműves... ...Kelemen című előadás látható január 20-án a máté­szalkai művelődési köz­pontban. A zenés darabot a Manadala Színház társulata mutatja be. (KM) Korrepetálást... ...szerveznek bukásra álló, és jobb jegyre vágyó diá­koknak a nyíregyházi Ifjú­sági Centrumban. (KM) Nyugdíjasok... ...számára működtetnek klubokat a jósavárosi mű­velődési házban kedden és pénteken délutánonként. Nyelvművelő műsorok Minya Károly Nyíregyháza — Végső so­ron panaszra nincs ok: a rá­cióban négy, a televízióban két nyelvművelő műsor je­lentkezik rendszeresen. A rádióban a legrégebbi az Édes anyanyelvűnk, Lő­rincié Lajos műsora. Lő- rincze tanár úr tovább élt műsoraiban, mivel az el­múlt év végéig ismételték korábbi felvételeit, és szel­lemi öröksége is folytatásra talált, mivel ez év január­jától vasárnap reggelenként ugyanezen a címen jelent­kezik a Magyar Rádió anyanyelvi ötperce, amely­ben mindig más-más nyel­vész olvassa fel írását. Egyébként a vasárnap a „nyelvművelő nap” a rádió­ban, hiszen este még két ilyen témájú adásra sor ke­rül. Az egyik a már ugyan­csak régről ismát Magya­rán szólva. Grétsy László rendíthetetlen hittel, kitar­tással és lelkesedéssel tárja elénk és javítja Nyelvőrkö­désében a hallgatók által beküldött hibákat, vétsége­ket, és oldja fel az efféle kétségeket. Szüts László te­lefonos játéka után pedig a Jegyzet rovatban szellemes írásokat hallhatunk aktuális gondokról. S örömmel vet­tük, hogy Balázs Géza öt­letes anyanyelvi műsora, a Tetten ért szavak is már ál­landó vasárnap esti prog­ramnak tekinthető. E műsor megszületésében nagy se­gítségül volt az anyanyelvi műsorok pártfogója és el­kötelezett híve, a szerkesz­tő, Fehérvári Győző. S természetesen nem utolsósorban nagy tábora van a Deme László vezette Beszélni nehéz műsornak. Kéthetente jelentkezik új feladványaival, amelyben a hangsúly- és szünetjeleket kell jól elhelyezni a hibásan elhangzó mondatokban. Jó néhány éve rója már az utcát Grétsy László és Vágó István a televízió nyelvmű­velő műsorában, amelynek címe (ki he tudná?) Álljunk meg egy szóra! Úgy tűnik, most már végleges a kedd kora esti időpont, mert a korábbi változtatgatások miatt sokan nem tudták fi­gyelemmel kísérni. Balázs Géza a televízióban is indí­tott egy új műsort Mondolat címmel. A 20 perces adá­sokban nyelvi összeállítá­sokat, nyelvjárási kalauzt és kamerás hibavadászatot láthatunk havonta. Pályakezdés — főszerepekben A legfontosabb, hogy a színész felkészülten várja, amikor felmegy a függöny Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Igazán sikeresen indul Bede Faze­kas Szabolcs színművész pá­lyája. Alig végezte el a Szín- művészeti Főiskolát, jobbnál jobb szerepeket kapott. S ami fontos; színészi felada­tait a kritikák szerint is jól oldotta meg. Az idei évadban megújuló Móricz Zsigmond Színházhoz ősztől több fiatal színész iga­zolt át. Közöttük ketten—Né­meth Zsuzsanna és Bede Faze­kas Szabolcs — tavaly végez­tek a Színművészeti Főisko­lán. Hálás feladatok Verebes István, az új szín­házigazgató akkor azt nyi­latkozta róluk: — „Már koráb­ban dolgoztam velük, s úgy érzem, Nyíregyházán nagy szükség lesz rájuk. Komoly te­hetségnek tartom mindkettőjü­ket, akiket agyon fogok ját­szatni.” Nos, a beígért szerepek nem maradtak el. Bede Fazekas Szabolcs négy új darabban is hálás feladatot kapott. A Pip- . pin című zenés műben, a Nyi­tott ablak című vígjátékban, Mrozsek Tangójában a fősze­repek egyikét formálja meg; és egy egészen más oldaláról is­merhetjük meg, a héten bemu­tatásra kerülő Mumus című darabban. — Tulajdonképpen számítá­son felül jött be minden. Na­gyon hálás vagyok Verebes Istvánnak, hogy ennyi csupa jó szerepet kapok — kezdi a Nyitott ablak: Horváth László Attila és Bede Fazekas Szabolcs Balázs Attila felvétele beszélgetést a fiatal színmű­vész. □ A legnagyobb sikere talán a Nyitott ablakban volt. Nem nehéz megjósolni, sok előa­dást megér ez a vígjáték. Mi­lyennek találta ezt a svejki fi­gurát? — Nagyon hálás Novotni baka szerepe, hiszen majdnem minden humor forrása belőle származik. Gonddal kellett megformálni, hiszen a látszó­lagos butaság ravaszságot fel­tételez. Svejk is csak úgy tudta átvészelni a háborút, hogy hü­lyének tetette magát. A túlélé­si lehetősége pedig nagyobb annak, aki könnyebben, vidá­mabban tudja átlépni a nehéz­ségeket. Erős megmérettetés □ Legújabb szerepe egy gyer­mekdarabban van. Hogyan ké­szül erre a feladatra? — Remek dolog gyerekek előtt játszani. Erős megméret­tetés. Ha az előadás, a színész nem köti le a gyerek figyel­mét, akkor baj van. A gyere­kek elkezdenek beszélgetni, előkerülnek a cukroszacskók. Rögtön kiderül, hogyha gyen­ge a darab, rossz a színész. □ Hogyan készül egyébként az előadásokra? — A legfontosabbnak azt tartom, hogy a színész egész nap az előadásra készüljön, és várja azt a pillanatot, amikor felmegy a függöny, és elkez­dődik az előadás. Ha kedvvel és kellő felkészültséggel áll a színpadra, akkor már nem lesz baj. □ A színészi karrierje nem­csak Nyíregyházán indult meg, hanem a televízióban, a filme­ken is. A Michelangelo című kétrészes tévéjátékban a fő­szereplő hangját szinkronizál­ta, játszott a múlt héten bemu­tatott Csikós című népszín­műben, és úgy tudjuk, filmfő­szereplő is lett... — Néha a véletleneken is sok múlik, a kapcsolatokon, a szerencsén. A filmfőszerep pedig Bacsó Péter új filmje: a Live show, amelyet már a bu­dapesti mozik is bemutatnak. Nyíregyházán még nem talál­koztam vele. Véleményt mondanak □ Az egyik pesti színlapon Be­de Fazekas Annamária szí­nésznő nevével is találkozhat­tunk... — A nővérem. Ő most egyébként szabadúszó. A Jó­zsef Attila színházban is szo­kott játszani. Édesapám pedig énekes. □ Eljönnek majd a bemu­tatókra? — Természetesen, és még véleményt is mondanak. Nem minden esetben mondanak jót. Igaz, én sem fogadom meg mindig a tanácsaikat. Az em­ber legyen meggyőződve az igazáról, vagy hibái tarthatat­lanságáról, és hite szerint tegye a dolgát. Az emberek melegsége kárpótolta Kállósemjén (KM - B. I.) — Negyven évi tanítás, nevelős- ködés után ment nyugdíjba Es­tók Károlyné, kállósemjéni ta­nítónő, nevelőnő. A nyugdíjas napokat január elsejével kezd­te meg. Nem tudni, hogy mennyire népszerű manapság a fiatalok körében a falusi, tanyasi taní­tónő küldetése, de Estókné, ha tehetné, ma is ezt a pályát vá­lasztaná. A nyíregyházi tanító­képzőben végzett 1954-ben. Néhány évig Ibrányban, Sós­tóhegyen, majd Nyíregyházán tanított, és 1960-ban vállalta el fétjével a Kállósemjén közelé­ben lévő forrástanyai iskolá­ban a tanítást, nevelést. — Csodálatos négy év volt — mondja. Bár se villany, se víz, se gáz nem volt, az em­berek melegsége, a gyerekek szép szóra való hajlandósága káipótolta a pedagógus házas­párt mindenért. Az iskolában a Estók Károlyné A szerző felvétele manapság már alig ismert ösz- szevont módszer szerint taní­tottak. Estókné az alsó négy osztálynak, a félje a felső négynek tartotta egyszerre az órákat. A körzetesítés következté­ben került át a házaspár az ak­kor alakuló kállósemjéni diák­otthonba, amely szintén a ta­nyasi gyerekek „gyűjtőhelye” volt. Péterhalomról, Császár- szállásról, Perkedpusztáról, Kisbaromtanyáról és még több kisebb településről kerültek ide kisdiákok, többnyire félve, szorongva. Sok szülő is úgy érezte, hogy elveszik tőlük a gyereket; sokan csak néhány hónap múlva nyugodtak meg, hogy a hajdani kastélyban jó dolguk lesz a kicsiknek. Meg­lehet, hogy a gyerekeknek ment könnyebben az elsza­kadás. Volt olyan fiú, aki már az első napokban jól érezte magát: életében először aludt egyedül egy ágyon. Addig több testvérével kellett osztoz­kodnia a fekvőhelyen. Sokan ott ismerkedtek meg a fogmo­sás, a higiénia szükségességé­vel; Estókné anyaként vigyáz­ta csemetéit. Bár a feladat jó­val több volt mint az iskolában való tanítás, — a nevelés, a felügyelet szinte állandó jelen­létei igényelt, — a két pedagó­gus mégis nagyon megked­velte ezt a munkát. Igyekeztek többletet is adni a gyerekek­nek, rendszeresen szerveztek nekik különböző programo­kat: kirándulásokat, játékokat, táborozást, színházlátogatást. Itt szervezték meg — eleinte Ratkó József támogatásával, később az emlékezetére — az olvasótáborokat is szinte min­den nyáron. Sok tanyasi kis­diák szerzett így életreszóló élményt irodalomból, a szép szavak művészetéből. A negyven év hamar eltelt. Két kitüntetés dicséri a pe­dagógus éveket. De jóval töb­bet jelent Estók Károlyné számára az a sok hála és sze­retet, amelyet a mostani és az azóta felcseperedett gyerekek­től kapott. A rekorder 56 nyelven beszél Rio de Janeiro (MTI) — Ha a Rio de Janeiro-i rendőrség elfog olyan személyt, aki valamilyen ismeretlen nyel­ven motyog, Ziad Fazahtól kér segítséget: a 40 éves libanoni férd, aki 21 év óta él Brazíliában, folyékonyan beszél 56 nyelven. Á Guiness Rekordok Könyve szerint ő beszéli a legtöbb nyelvet az egész világon. Szót tud váltani olyan afga­nisztáni menekültekkel, aki a hazaras nyelvjárást beszéli, vagy eritreaiakkal, akik a tu- curum nyelvjárást használják. — Már 17 éves koromban 54 nyelven beszéltem — mondta a Reuter brit hírügy­nökségnek adott interjúban Fazah, aki Rió Flamengo nevű negyedében lakik. Anyanyel­ve arab volt. Franciául és an­golul az iskolában tanult meg, a többi nyelvet azonban egye­dül sajátította el. Némettel kezdte, majd olyan keleti nyel­vekkel folytatta, mint a man­darin és a kantoni kínai, vala­mint a japán. — Amikor elkezdtem kí­naiul tanulni — mesélte a Reuter tudósítójának — felke­restem a tajvani konzulátust. Ott azt mondták, egyedül nem tudom megtanulni a nyelvet. Mégis vettem egy nyelv­tankönyvet és egy szótárt. Két hónappal később visszamen­tem a konzulátusra. Olyannyi­ra csodálkoztak, hogy meghív­tak Tajpejbe. Nem tudtam odautazni, mert még iskolába jártam. Ziad Fazah a bejrúti ameri­kai egyetemen szerzett nyelv- tudományi diplomát- Űtána szüleivel együtt Brazíliába költözött. Két évvel ezelőtt nemzetközi hímévre tett szert, amikor a spanyol televízióban próbának vetették alá. Szembesítettek mongol, kambodzsai, vietnami és thai­földi emberekkel. Gördülé­keny beszélgetést folytatott velük. Később szerepelt a gö­rög televízióban is. Ott ma­gyarul, csehül, koreaiul, kínai­ul és japánul beszélt. Fazah azt állítja, hogy két- három hónap alatt háromezer szót tud megtanulni bármilyen nyelven. A mandarin kínai okozta neki a legtöbb nehézsé­get. Azt reméli, hogy a követ­kező hét évben megtanulja a számára még ismeretlen nyelvjárásokat. Leghőbb vá­gya azonban az, hogy olyan univerzális nyelvet alkosson, amelyen úgy írnak, ahogyan kiejtik.

Next

/
Thumbnails
Contents