Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-30 / 305. szám
1993. december 30., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország ] 1 Amerikai segítség magyar pártoknak Nem óhajtják exportálni az amerikai választási modellt • Pénz a kongresszustól (MTI-Panoráma) — Az 1994-es választásokra való felkészülésük keretében a magyar pártok jelenleg csak egy amerikai politikai intézménytől, a Nemzeti Demokratikus intézettől (NDI) igényelnek és kapnak segítséget. Az intézet republikánus társszervezetének, a Nemzetközi Republikánus Intézetnek nincs magyarországi programja, bár szóvivője nem zárta ki a jövőbeli „technikai” segítség- nyújtás lehetőségét. Mindkét intézmény működésének keretét az amerikai törvényhozás által létrehozott Nemzeti Demokrácia Alapítvány biztosítjaTanácsadói tevékenységével az NDI már 1989-ben bekapcsolódott az akkor még kialakulóban lévő pártok szervezeti kiépítésének és összehangolásának folyamatába, általában a magyarországi politikai rendszer liberalizásának előmozdításába. Ténykedése akkor három fő területre terjedt ki: megismertetni a pártokat a parlamenti munkával, a törvényhozási szervezeti keretekkel és eljárási szabályokkal; felkészíteni az önkormányzatokat a városvezetés mesterségére; segíteni a pártoknak szervezeti formáik megerősítésében és a választói bázissal való kommunikálási képességük kifejlesztésében, illetve javításában. A utóbbi két évben — a parlamenti pártok, illetve párt- vezetők felkérésére — az NDI számos konzultációt és továbbképzési programot szervezett a demokratikus kormányzás megszilárdításához szükséges, illetve a pártok hosszú távú életképességét szolgáló politikai-szervezeti szakismeretek szélesítésére. Az intézet kizárólag tanácsadási-technikai támogatást nyújt, anyagi hozzájárulások szervezésével nem foglalkozik. Lisa McLean, az NDI keleteurópai felelőse az MTI-nek elmondta, hogy programjaik folyamatosak, és a parlamenti pártokon kívül nyitottak minden, a demokratikus keretek között működőképesnek tekinthető szervezet iránt. Közlése szerint már folytattak szakmai konzultációkat, illetve érintkezésbe léptek a tanácsadás formáiról a Nemzeti Demokrata Szövetséggel, a Köztársaság Párttal és a szociáldemokratákkal. — Tevékenységünk alapvető elemeként azt húznám alá, hogy technikai programjainkkal a pártok igényeinek kívánunk elébe menni, pontosabban a hozzánk eljuttatott felkéréseket teljesítjük. A megkeresések tanúsága szerint a magyarországi szervezetek már nem annyira a parlamenti munka szabályairól és ismeretanyagáról várnak tőlünk szakmai konzultációkat, hanem — nyilvánvalóan a választási felkészülés jegyében — a pártstruktúra megerősítésének és a tömegbázis- szervezés hatékonyságának módszereiről, különösen alapszervezeti szinteken. Természetesen a tanácsadásokat egyéni alapon, külön-külon szervezzük a pártvezetők számára, amerikai vagy európai konzultánscsoportok közreműködésével. Ám a programok keretében itt, az Egyesült Államokban is fogadtunk szakmai képzésre pártpolitikusokat, sőt jártak nálunk a választási bizottságból is — mondta Lisa McLean. Leszögezte, hogy az NDI nem óhajtja exportálni az amerikai választási modellt, éppen ezért a konzultációs programok megszervezésében — az igényeknek megfelelően — együttműködik európai pártokkal. A partnerek között említette a belga kereszténydemokratákat és szocialistákat, a holland kereszténydemokratákat, a portugál szocialistákat és az ír Fianna Failt. Ugyancsak fontos szempontnak tekinti az intézet, hogy tanácsadói tevékenységét ne csak a választási eredmények diktálta érdekekre összpontosítsa, hanem általában is hozzásegítse a pártokat a közéleti fennmaradásukat biztosító alapok megvetéséhez, más szóval politikai vitalitásuk és alkalmazkodó képességük megszerzéséhez. Működéséhez az NDI a Nemzeti Demokrácia Alapítványon keresztül az amerikai kongresszustól kapja a pénzt. Lisa McLean becslése szerint a magyarországi programokra az intézet az utóbbi két évben 200 000 dollárt fordított. Gyerekek válogatnak a tegnap éjjel ledobott segélycsomagok között Belgrádban AP-FEl VÉTEL Hűvösödik az orosz-ukrán viszony Szevasztopol (MTI) — A Fekete-tengeri Flotta parancsnoksága szerdán provokációnak minősítette, hogy ukrán katonák kedden elfoglalták az Oroszország és Ukrajna által közösen irányított flotta két irodáját. A flottaparancsnokságon, Szevasztopolban nyilvánosságra hozott közlemény rámutat: a keddi akció olyan „provokáció, amelynek célja, hogy kárt okozzanak az orosz-ukrán kapcsolatoknak, és a parancsnokság fenntartja magának a jogot, hogy a helyzet stabilizálása érdekében megfelelő lépéseket tegyen”. A közlemény csak „ürügynek” nevezte azt a műszaki-építő egységek elfoglalásának indokaként felhozott állítást, hogy a két egység tisztjei hűségesküt tettek Ukrajnának. Az ukrán külügyminisztérium kedden este közleményben cáfolta, hogy a flotta irodáit erőszakkal foglalták volna el. Az ukrán haditengerészet ellenőrzése alá vonta a három ukrán kikötőt, de erőszak alkalmazása nélkül. A flotta Nyikolajevben, Odesszában és Izmailban lévő építőegységeinek irodáit a Fekete-tengeri Flotta parancsnokságával létrejött korábbi megállapodásnak megfelelően az ukrán haditengerészetnek rendelik alá, és december 28-ikától kezdve az ukrán parancsnokság gondoskodik az objektumok őrzésről is. VatikánMzraeli megállapodás Bonyodalom Bukarest (MTI) — Teodor Melescanu román külügyminiszter szerdai sajtóértekezletén kitért Vlagyimir Zsirinovszkij szélsőséges orosz politikus bulgáriai kijelentéseire, amelyek szerint Románia sze- dett-vedett, mesterséges állam, amelynek lakói „olasz cigányok” és területét szomszédaitól — Oroszországtól, Bulgáriától és Magyarországtól — lopkodta össze. Ezzel kapcsolatban behívták a bukaresti orosz nagykövetet és kérték, hogy Oroszország határolja el magát e kijelentésektől, Zsirinovszkij politikai fellépésétől — közölte a külügyminiszter. Az ügyben további fejlemények várhatók. Vatikánváros (MTI) — A külügyminiszterhelyettesek vezette vatikáni-izraeli vegyes bizottság szerdán a Vatikánban elfogadta a két állam kapcsolatainak normalizálásáról és a kölcsönös diplomáciai elismeréséről szóló alapszerződés szövegét. A bizottság ülésére a Vatikánvárosba érkezett Jossi Beilin izraeli külügyminiszter-helyettes, aki vatikáni kollégájával, Claudio Cellivc 1 véglegesítette a dokumentumot. Ezzel megnyílt az út a katolikus egyház és a zsidó állam viszonyának rendezését szolgáló történelmi megállapodás csütörtöki jeruzsále- mi aláírása előtt. A megállapodás értelmében Izrael és a Szentszék azonnal „különleges diplomáciai képviselőket” cserél, akiket a szerződésnek az izraeli parlament, illetve a pápa általi ratifikálása után — várhatóan 4 hónapon belül — izraeli részről nagyköveti, vatikáni részről pedig apostoli nunciusi rangra emelnek. (A Vatikán izraeli nagykövete minden valószínűség szerint az apostoli küldött, Andrea Cordero Lanza di Montezemolo lesz.) A létrejött egyezség alapján a katolikus állam kötelezettséget vállal arra, hogy „szembeszegül az antiszemitizmus mindenféle formájával” és távol tartja magát az „időleges” konfliktusoktól, legfőképpen a területi- és határvitáktól. A Szentszék megerősíti, hogy tartja magát az 1965-ös zsinat határozatához, amely felmentette a zsidóságot az istengyilkosság vádja alól. A zsidó állam biztosítja a katolikus egyház jogát vallási, erkölcsi és nevelési intézményeinek fej-, lesztésére, köztük saját iskolák és hírközlési eszközök működtetésére. A katolikus egyház elismeri Izrael jogát saját népe jólétének és biztonságának előmozdítására és védelmére. Izraelben több mint 70 ezer — javarészt palesztin — katolikus él. A megállapodás nem rendezi sem a katolikus egyház izraeli vagyonával, sem a Jeruzsálem státusával kapcsolatos kényes kérdést. A tulajdonjogi és más gazdasági, pénzügyi viták rendezésére albizottságot állítanak fel, amelynek 2 éven belül megoldást kell találnia a vitás kérdésekre. A szöveg sehol sem tesz említést az Izrael által 1980-ban saját „örök és oszthatatlan” fővárosává nyilvánított Jeruzsálem vitatott státusáról. A Vatikán a három monoteista világvallás bölcsőjének nemzetköziesítését szerette volna. MIÉP-gyűjtés Budapest (MTI) — A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöksége, a Magyar Út Körök Mozgalom országos elnökségével közösen gyűjtést indít a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Az erre vonatkozó felhívást a MIÉP frakció szerdán Budapesten, a képviselői irodaházban tartott sajtó- tájékoztatón ismertette. Mint elmondták, a Magyar Út Körök Mozgalom elnöksége felhívja a Magyar Út Köröket, és mindazokat, akik e célra adományokat kívánnak tenni, hogy szervezzenek gyűjtést az árvízkárosult kárpátaljaiak javára. Ruhanemű, gyógyszer, tartós élelmiszer és pénz egyaránt nagyon hasznos lehet a bajbajutottak számára. Az alapítvány kuratóriuma elsőként 100 ezer forintot helyezett el az e célra megnyitott két számlára, amelyre bárki befizetheti adományát. E két számla száma: Magyar Út Alapítvány MHB 222- 22071, illetve Magyar Út Alapítvány devizaszámla MHB 249-8507351. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a MIÉP január 29-én tartja programalkotó országos gyűlését. Bognár László, a vezetésével működő tízfős kampánystáb főnöke a tájékoztatón elmondta: eddig 70 egyéni körzetben van MIÉP-nek képviselő-jelöltje. A párt arra számít, hogy a szavazatok 16-17 százalékát kapja meg a választásokon, de azt se tartják lehetetlennek, hogy a tervezett, még alaposabb felmérések a javukra módosítják a reálisan lehetségesnek tartható arányt. A képviselő-jelölt állításokat január közepén zárják le, s ennek során elképzelhető, hogy a MIEP egy-két esetben a kormánykoalíció pártjainak egyes politikusait támogatja. Csurka István, a MIÉP társelnöke az esetleges koalíciós partnerekre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban elmondta: a választási kampány részeként, valamint külföldi támogatások megszerzése érdekében most még gyakran elhangzanak kirekesztő jellegű kijelentések, de a MIEP hajlandó lesz arra, hogy a koalíciós pártok e sértegető megjegyzéseit elfelejtse. Ugyanakkor addig is a legkeményebb bírálattal illetik a kormány működését, valamint a koalíciós oldal ténykedését, ha az eltér a nemzeti érdek szolgálatától. Az ellenzéki pártokkal nem érdemes koalícióról beszélni — jelentette ki Csurka István, bár hozzátette: a Fidesz átalakulóban van és ennek végét a MIÉP kivárja. Jellemzőnek nevezte a politikus, hogy Orbán Viktor népszerűsége az utóbbi időben csökkent, pedig — mint mondta — Orbán nem csinált mást, mint megtisztította pártját az oda nem illő emberektől. Románia NATO-tag akar lenni Bukarest (MTI) — A január 10-re összehívott NATO csúcsértekezlet előtt Ion Iliescu román államfő levelet intézett a NATO-államok vezetőihez, amelyben kifejtette: Románia a NATO állandó tagja kíván lenni, mivel ez a szervezet az egyetlen, amely stabilitást nyújthat az európai földrészen, és képviselheti Románia életbevágó érdekeit is. A román elnök elképzelésében a NATO-ba való belépés része az európai struktúrákba való beilleszkedésnek, a NATO-tag- ság a román külpolitika valamennyi parlamenti politikai erővel egyeztetett célja. Elmaradt adók az USA-ban Washington (MTI) — Az amerikai adóügyi hivatal (ERS) becslése szerint az idén mintegy 150 milliárd dollárral maradtak adósak az amerikai állampolgárok az adóhivatalnak: márpedig ebből az összegből az éves költségvetési deficit háromötödét fedezni lehetne. Az adóhátralékok becslésénél nemcsak a jövedelmeket, hanem a fogyasztás alakulását is figyelembe vették. Az IRS mindazonáltal azzal számol, hogy a kintlévőségek bizonyos részét sikerül még behajtani, bár az összeg jelentős hányadáról szokás szerint le kell mondania. (Tavaly 70,9 milliárd dollárra rúgott az adóhátralék, ám utólag csupán 22 milliárdot tudtak bevasalni.) A szigorú ellenőrzés mellett a hivatal másik fontos célkitűzése az, hogy az úgynevezett önkéntességi szintet — tulajdonképpen az adóbevallási készséget — a jelenlegi 82- ről 90 százalékosra növelje az ezredfordulóra. Ami a személyi jövedelmi adókat illeti, szerdai lapjelentések szerint az adóíveket (összesen 83 millió csomagot) a jövő héten kezdik postázni. 1993-ban a kormányzat - deficitcsökkentő gazdasági programja keretében a legmagasabb jövedelmi sávokban — az adófizetők két százalékánál — emelték az adók mértékét. Az új táblázat szerint 36 százalékos kulccsal kell számolnia adóját annak, aki évi 115 000 dollárt keres, illetve házaspár esetén 140 000 dolláros összjövedelmmel rendelkezik. 250 000 dolláros éves jövedelmen felül további „luxusadó” terheli az adófizetőket, az ő esetükben pedig 39,6 százalékos az adókulcs. Aki nem akar adóíveket töltögetni, az jó néhány államban szóban is bevallhatja adóját: már működik telefonos adóbevallási rendszer, és egyéb elektronikus módszerek is rendelkezésre állnak.
