Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-20 / 297. szám

1993*. december 20., hétfő TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 1 1 Befejezetlen életművet hagyott maga után Moszkva, Újvidék, Becs, Varsó (MTI) — Antall József miniszterelnök elhunytét mély fájdalommal fogadta Oroszor­szágban Magyarország min­den barátja — állapította meg kommentárjában a moszkvai rádió magyar nyelvű adása. A rádió hangsúlyozta: „A mi­niszterelnök megfontolt és józan hozzáállása hozzá járult ahhoz, hogy sikerült méltó kö­rülmények között kivonni ma­gyar területről a szovjet csapa­tokat. Egyes kisebb kilengé­sektől eltekintve nem kerül­hetett sor a szovjet hősi emlék­művek meggyalázására — amelyre nagyon érzékenyen reagál mindig az oroszországi közvélemény”. — Bölcs türelemmel kezelte a magyar miniszterelnök a két­oldalú pénzügyi elszámolások problémáját. Ezzel az ésszerű, nem szemellenzős emberrel lehet tárgyalni — mondták nemegyszer magas beosztású orosz diplomaták — akik jól emlékeztek a Kádár-korszak „felhőtlen” kapcsolataira — közölte a kommentátor, majd hozzátette: „A demokratikus Magyarország és az új Orosz­ország kapcsolatainak jó pél­dája volt Jelcin elnök tavaly novemberi budapesti látoga­tása, amikor az orosz elnök és a magyar miniszterelnök fon­tos okmányokat írt alá, — köztük a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről is”. A rádió ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy a két ország kap­csolatában új problémák is felmerülnek, mint például Magyarország NATO-tagság- ra törekvése —, ami Moszk­vában leplezetlen aggodalmat keltett — ugyanúgy, mint Var­só és más kelet-európai orszá­gok hasonló igyekezete is. Az újvidéki rádióban Ma­darász Árpád beszélt Antall Józsefről és a miniszterelnök politikai örökségéről. A kom­mentátor szerint a szombati országos gyász, a végtisztes­ség megadása Magyarország hosszú idő óta első választott miniszterelnökének —, csak egy lélegzetnyire állítja le azt az egyre dinamikusabb poli­tikai tevékenységet, amely lényegében már kora ősszel megindult, és amelynek be­futója tavasszal, minden bi­zonnyal májusban tartandó választási megmérettetés lesz. — Antall József befejezet­len életművet hagyott maga után —, de azzal a vitathatat­lan érdemmel, hogy a volt ke­leti tömb országai közül egye­dül neki sikerült megőrizni a politikai stabilitást. Egyedül Magyarországon nem kellett előrehozott választásokat tar­tani. Mindezt annak ellenére érte el, hogy a rendszerváltás­sal járó gazdasági gondok he­ves támadási célpontnak tették ki a kormányt az ellenzék ré­széről, és hogy maga a kor­mánypárt, a Magyar Demok­rata Fórum is kezdett felmor­zsolódni — elsősorban a Csur- ka vezette szárny leválásával — emlékeztetett Madarász Árpád. Az osztrák televízió szom­bat este mindkét híradójában vezető hírként számolt be An­tall József temetéséről. Kari Stipsicz budapesti riportjában az osztrák nézők láthatták a kormányfőt utolsó útjára kísé­rők tömegét. A riport végigkí­sérte a gyászszertartás állomá­sait, és részletesen kitért Vra­nitzky kancellár részvételé­re. A vasárnap megjelenő há­rom lap közül a Kurier ad hírt a temetésről. Georg Berényi, a lap budapesti tudósítója beszá­mol a magyar belpolitika nagy kérdéseiről. A kérdések — ké­pes lesz-e Boross megőrizni a stabilitást, mit hoznak a vá­lasztások —, Berényi szerint nemcsak bel- hanem -külföl­dön is felvetődnek. A tét: va­jon Magyarország megma­rad-e a Nyugat kiszámítható partnerének és Ausztria „leg­nyugodtabb szomszédjának” — írja a vasárnapi bécsi Ku­rier. A lengyel televízió is rész­letes beszámolót közölt a mi­niszterelnök temetéséről. Le­szek Platta kiemelte, hogy An­tall József második hazájának érezte Lengyelországot. A hír­adó beszámolt Göncz Árpád és Lech Walesa államfő találko­zásáról is. Lezárult a Matáv privatizációja Baleset Frankfurt (MTI) — Szombaton — útban Antall József temetésére — autó­baleset következtében éle­tét vesztette Bernhard Säl- zer, az Európa Parlament képviselője. Az Európa Parlament 53 éves, a Kereszténydemok­rata Unióhoz (CDU) tar­tozó hesseni képviselője gépkocsijával a nagy eső miatt csúszott meg az úton, és egy fának ütközött, a Frankfurt és Köln közötti autópályán, Idstein köze­lében. Peter Hintze, a Keresz­ténydemokrata Unió főtit­kára a képviselő tragikus halála kapcsán tisztelettel adózott Bernhard Sälzer emléke előtt, aki kimerít­hetetlen energiával és szen­vedéllyel munkálkodott Eu­rópa szolgálatában. Budapest (MTI) — Ma­gyarország és egyben Kelet- európa legnagyobb privatizá­ciós tranzakciója zárult le az­zal, hogy a közlekedési tárca és az Állami Vagyonkezelő Rt. képviselői vasárnap a Gel- lért Szállóban bejelentették: a Matáv Rt. privatizációs ten­derének győztese a Deutsche Bundespost Telekom és az Ameritech International alkot­ta MagyarCom elnevezésű konzorcium. A német-ame­rikai társaság 875 millió dol­lárért, azaz megközelítőleg 88 milliárd forintért szerezte meg a Magyar Távközlési Rt. rész­vényeinek 30,2 százalékát. A privatizációs pályázaton három konzorcium versengett, a győztesen kívül a France Telecom és a US West Duna Telecom nevű konzorciuma, továbbá a STET International és a Bell Atlantic-ből alakult Euro Telecom Hungary. A pá­lyázatot elbíráló tíztagú bizott­ság egyhangúlag a Magyar­Com ajánlatát javasolta az első helyre. A győztes a koncesszi­ós kiírás értelmében a Matáv 25 évi működtetésére szerzett jogot, amely 12 és fél évvel meghosszabítható. A privati­zációs folyamat, és az ezzel járó tőkebevonás eredménye­ként 1996-ban a magyar lakos­ság 90 százaléka hat hónap alatt telefonhoz juthat — jelentette ki Schamschula György közlekedési, hírköz­lési és vízügyi miniszter az eredményhirdetést követő saj­tótájékoztatón. Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: a Matáv privatizá­ciója — összegét tekintve — nyolcszor nagyobb, mint bár­mely más eddigi privatizáció hazánkban. A bevételből 400 millió dollárnak megfelelő összeg jut a Matáv tőkeeme­lésére, 335 millió dollár az ÁV Rt. bevétele, és 133,2 millió dollár szaporítja a távközlési alapot, míg hat- és félmillió dollárt fizettek ki szakértői dí­jakra. A miniszter kifejtette: az országnak komoly előnye származik abból, hogy a kelet­európai országok közül első­ként privatizálta a távközlés meghatározó vállalatát, ezáltal ugyanis hazánk a nemzetközi távhívás regionális központ­jává válik. Mind a három pályázó első rangú és megalapozott ajánla­tot nyújtott be. Nem a győztes konzorcium kínálta a legma­gasabb árat, ám az értékelő bi­zottság szerint a MagyarCom mérte fel legreálisabban a tele­fonálási szokásokat és az ország távközlésének helyze­tét. Mindezért az általa kidol­gozott fejlesztési ütem meg­valósítása tartalmazza a leg­alacsonyabb kockázatot. Eltűnt egy líbiai ellenzéki személyiség Kairó (MTI) — „Külön­leges megbízatással” Líbiába utazott vasárnap Kairóból Oszáma el-Báz, az egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak poli­tikai tanácsadója — közölték hivatalos forrásból a misszió tartalmának feltárása nélkül. Noha nem erősítették meg, az államfői küldött gyaníthatóan a mind nagyobb hullámokat verő „Kihja-ügyben” jár el, egy kilenc napja Kairóban eltűnt líbiai ellenzéki szemé­lyiség ügyében. Manszúr Kihja volt líbiai külügyminiszter, ma ellenzéki politikus az egyiptomi fővá­rosban az Arab Emberi Jogi Szervezet ülésén vett részt, és december 10. óta nyoma ve­szett. Az egyiptomi hatóságok mossák a kezüket: egyrészt a belügyminiszter tájékoztatása szerint semmit sem tudnak az ügyről, másrészt, mint mond­ják, senki nem kérte tőlük a 63 éves férfi őrzését. Az Emberi Jogi Szervezet és az egyiptomi ellenzék viszont az ország ha­tóságait tartja felelősnek Kihja sorsáért. Az Új Vafd polgári liberális ellenzéki párt lapja, az Al-Vafd, vasárnap „az egyiptomi hatóságok homlo­kán éktelenkedő szégyenfolt­nak minősítette azt, hogy, mint az napok óta forgalomban lévő értesülésekből sejthető: Kihja Líbiában van, a tripoli hatósá­gok kezén. Meg nem erősített, de ma­gukat tartó kairói híresztelések szerint szoros összefüggés van Kihja eltűnése és egy egyipto­mi iszlám szélsőséges minapi letartóztatása között: utóbbit, a Dzsihád egyik tagját a kairói hatóságok múlt hétfői bejelen­tése szerint egy „baráti ország­ban” találták meg, amelyet azonban nem neveztek meg közelebbről. A merészebb fel­tevés szerint csereügyletről volna szó — ezt egyébként egy Kairóban élő líbiai ellen­zéki személyiség, Mohamed Dzsibríl, a Líbiai Nemzeti Üdvfront helyi képviselője is cáfolta —, a másik elképzelés pedig az, hogy Tripoli, miután a dzsihádistát kiadta, nem érezte szükségét, hogy Kihja elrablásához hivatalos kairói hozzájárulásért folyamodjon. Mint a The New York Ti­mes vasárnapi számában je­lentette, Bili Clinton amerikai elnök kedden levélben kérte Hoszni Mubarak egyiptomi ál­lamfőt: segédkezzen a líbiai politikus felkutatásában. Köszönetnyilvánítás Budapest (MTI) — A köztársasági elnök sajtóiro­dája az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához vasárnap: Köszönetemet fejezem ki mindazoknak a magyaror­szági szervezeteknek, hiva­taloknak, intézményeknek, önkormányzatoknak, ma­gánszemélyeknek, akik ne­vemre szóló üzenetben is ki­fejezték együttérzésüket dr. Antall József miniszterelnök elhunyta miatt. Dr. Antall József jelleme és politikai hitvallása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ország elinduljon az áhita­tott demokrácia felé. E fo­lyamatot nem szakítja — nem szakíthatja — meg fáj­dalmas és megrendítő ha­lála. Talán ebben összegez­hető az elhunyt miniszter- elnök szolgálata és legna­gyobb teljesítménye. Göncz Árpád Köszönetnyilvánítás Budapest (MTI) — A kormányszóvivői iroda az alábbi közlemény kiadását kérte vasárnap az MTI-től: ,A család, a Magyar Köz­társaság kormánya és a Ma­gyar Demokrata Fórum megrendültén mond köszö­netét a gyászolóknak, akik felejthetetlen halottunk sza­vaival, a ,szellemi, lelki Magna Hungária’ magyar­ságaként megosztották ve­lünk a gyász szomorú nap­jait. Együttérzésük bizonyos­ságot adott arról, hogy An­tall József egy volt nemze­tével. Az általa eggyéölelt 15 milliós magyarság szerette és tisztelte őt. Erről tanús­kodtak a ravatalhoz zarán­doklók és a folyamként ára­dó részvétnyilvánítások. Kö­szönjük a nemzetközi poli­tikai és társadalmi élet jeles személyiségeinek megtiszte­lő jelenlétét, akik országuk nevében rótták le kegyele­tüket az elhunyt államférfi, a megbecsüléssel övezett tár­gyaló partner, a magyarok miniszterelnöke előtt. Különösen hálával mon­dunk köszönetét a virrasz­tásért azoknak a százezrek­nek, akik a temetés előtti nap délutánján és éjszakáján órákon át várakoztak az ország háza előtt, és lehaj­tott fejjel, de fölemelt szívvel osztoztak a végső búcsú fájdalmában. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a teme­tési szertartás rendezésében munkálkodtak, mindannyi­unknak megteremtve a mél­tó és nemes gyász kifejezé­sét. A ravatali fények lobo- gásában ott élt a tanúságté­tel: 0 is fáklya volt, aki má­sokért világítva önmagát emésztette el. Végső nyug­helyét gyertyák millióinak fénye emelte fel a karácsonyi áhítatba.^Emlékét megőriz­zük, az O emléke is őrizzen bennünket.” Csökkenteni az olajtermelést Manama (MTI) — A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) elnöké­nek kérésére a csoporton kí­vüli Omán olajipari minisz­tere Moszkvába utazik, an­nak a törekvésnek a jegyé­ben, hogy az OPEC-hez nem tartozó nagy termelők is fogják vissza a felszínre ho­zott kőolaj mennyiségét. Szaid bin-Ahmed el-San- fari, a kis arab olajállam szakminisztere, akit az OPEC soros katari elnöke bízott meg a napokban a misszióval, Oroszországon kívül több más független ter­melőt is felkeres a hét má­sodik felében kezdődő körút során, amelynek programja egyelőre nem végleges. Annyi már bizonyos, hogy Sanfari Moszkva mellett el­látogat Egyiptomba és Szí­riába is hasonló kéréssel. Az OPEC-tagállamok minden erőfeszítése ellenére folymatosan és meredeken esnek a világpiaci olajárak a túltermelés miatt: a nem­zetközi alaptípusnak számí­tó Brent Blend olajféleség szabadpiaci határidős záró- árfolyama öt év óta első ízben 14 dollár alá esett a pénteki jegyzési napon. Az OPEC által elérendőként kitűzött referenciaár 21 dol- lár/hordó lenne. Politikusok a NATO kiterjesztéséről Bonn (MTI) — A NATO tegyen konkrét lépéseket a kelet-európai országok biz­tonságának garantálására. Erre szólította fel vasárnap a nemzetközi katonai szövet­séget Helmut Kohl német kancellár pártja, a CDU par­lamenti csoportja — jele­nette a Reuter hírügynökség. — Eljött az ideje, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tag­országai cselekedjenek. Mind Németország, mind Európa egésze számára különösen fontos lenne a NATO-garancia biztosítása az egykor kommunista szomszédos országok szá­mára — jelenetette ki Jür­gen Rüttgers, a Keresztény- demokrata Unió (CDU) par­lamenti csoportjának egyik vezetője, a Welt am Sontag című újságnak adott nyilat­kozatában. A katonai szövetség 16 tagállama várhatóan Briisz- szelben sorra kerülő januári csúcstalálkozóján veszi fon­tolóra a NATO kibővítését a korábban a Varsói Szerző­déshez tartozó országokkal — emlékeztet a Reuter. Rüttgers elmondta: a CDU-frakció azon lesz, hogy a NATO választ adjon Lengyelország, a Cseh Köz­társaság, a Szlovák Köztár­saság és Magyarország biz­tonsági aggodalmaira. Régi karácsonyi szokást elevenítettek fel Dél-Franciaországban, amikor a vizen fogadták a Télapót AP-felvétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents