Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-13 / 291. szám
1993. december 13,, hétfő TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország Oroszországi választások Moszkva (MTI) — Vasárnap délutáni jelentések szerint Oroszország távol-keleti vidékein, összesen 30 területen érvényes volt a parlamenti választás, mivel a választópolgárok több mint 25 százaléka járult az urnák elé. Egyedül a tengermelléki területen volt kisebb az arány, ahol helyi idő szerint délig 10 és 20 százalék közötti volt a részvétel. Az időeltolódás miatt a Távol-Keleten vasárnap délután már a végéhez közeledett a szavazás. Az előzetes adatok szerint a távol-keleti és szibériai területeken a részvételi arány maghaladta a harminc százalékot és volt ahol elérte a negyvenet is. Kivételt képezett Burjátia, ahol éppen csak meghaladta az érvényességi küszöböt a részvétel. Az alkotmányról tartott népszavazás érvényességéhez ez egyelőre kevés, mivel ötven százalékot meghaladó arány szükséges. A részvétel a legmagasabb az orosz falvakban volt, ahol az a kora délutáni órákig meghaladta az 50 százalékot is. Ebben nyilván az is szerepet játszott, hogy Borisz Jelcin a hét elején meggyorsította az állam által felvásárolt termények ellenértékének kifizetését. Súlyosbodó helyzet Boszniában Belgrád (MTI) — Az ENSZ-erők vasárnap feladták azt a törekvésüket, hogy segélyt juttassanak el a keletboszniai Gorazdébe, ahol mintegy hatvanezer helyi muzulmán lakos és menekült csak ejtőernyős segélycsomagokat kap, mivel a szerbek ide végképp nem engedélyeznek semmilyen közúti segélyszállítást. Az ENSZ-erők két segélykonvojt indítottak útnak Go- razde felé, de a szerb ellenőrző pontnál minden magyarázat nélkül feltartóztatták a teherautókat. Harmadik napja vártak itt, s most visszaindultak Belgrádba. Egyre súlyosabb a helyzet a közép-boszniai Tuzlában, ahol a szerbek — a nyugat-boszniai Cazin térségtől eltérően — nem tudtak belső ellentéteket szítani, s a muzulmán vezetés a nyilvánvaló szerb fenyegetések miatt általános mozgósítást hirdetett, még nők is részt vesznek a város védelmében. A szerbek előbb amiatt akartak ostromot kezdeni itt. HIRDETÉS A KÉZENFEKVŐ BEFEKTETÉS Ki mondta, hogy 1 évre nem érdemes lekötni a pénzét? A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves lekötésű értékpapír, amelynek kamata évi fix 23%!* A Kamatozó Kincstárjegyet a magánszemélyek mellett intézmények is megvásárolhatják. Äz 1 éves futamidő alatt az értékpapír tőzsdei forgalmazásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy állami értékpapír, visszafizetését az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, bármely értékesítő fiók köteles visszaváltani a Kamatozó Kincstárjegyet. Ha azonban az 1 éves futamidő lejárta előtt szeretné visszaváltani Kamatozó Kincstárjegyét, csak a névértéknek megfelelő összeget kapja kézhez. A Kamatozó Kincstárjegy most december 13-17. között jegyezhető. És biztosan számíthat rá később is, minden hónapban. *A 23%-os fix évi kamat bruttó kamatot jelent. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Budapest, Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt.: 4401 Nyíregyháza, Rákóczi u. 1., Fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Baktalórántháza, Csenger, Tiszavasvári, Ujfehértó, Záhony MNB SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. A Kamatozó Kincstáijegy 1994/IV. 1 éves befektetés, melyre biztosan számíthat. Most december 13—17-ig jegyezhető! Tárgyalások a kisebbségekről Brüsszel (MTI) — Az Európai Unió jövő áprilisra Párizsba hívja a már társulási megállapodást aláírt hat kelet- és közép-európai ország, valamint a három balti állam képviselőit, hogy közös nyitókonferencia megtartása után kétolalú megbeszéléssorozat keretében dolgozzanak ki megállapodást a kisebbségek helyzetéről, megerősítve egyúttal a fennálló határok sérthetetlenségét is. Az erről szóló döntést — az Európai Unió külpolitikai akcióinak részeként — az EU állam- és kormányfői szombati brüsszeli ülésükön hagyták jóvá. Az ülésről kiadott közös nyilatkozat ennek kapcsán leszögezi, hogy a konferencia célja: hozzájárulni a térség stabilitásához, és a jószomszédi kapcsolatok erősítésével, illetve a határok ismételt konszolidálásával megelőzni további feszültségek keletkezését. Azaz — mutatnak rá Brüsz- szelben — kimondatlanul is egyfajta megelőző diplomáciával ki kívánja küszöbölni újabb, jugoszláv-típusú konfliktus kialakulását. A Balladur francia miniszterelnök kezdeményezésén alapuló — gyakran nevével is fémjelzett — terv értelmében a leendő „biztonsági paktum” kidolgozásában az érintett országok állandó partnereként folyamatosan jelen van, s ha kell, közvetítő szerepet is vállal az Európai Uniót képviselő mindenkori EU-elnökség. A nyitó konferenciára meghívást kapnak a nemzetközi szervezetek — az ENSZ, az EBEE, az Európa Tanács, a NATO és a Nyugat-európai Unió — képviselői is. A tervek szerint a kétoldalú tárgyalássorozat lezárása végül ismét teljes körű plenáris konferencia keretében történik majd, amelynek időpontját azonban a későbbiekben határozzák meg. A meghívandó államok köre értesülések szerint az utolsó percig viták tárgya volt. A legutóbbi, hétfői EU külügyminiszteri ülésen például még a listán szerepelt Szlovénia neve is, a szombati szóvivői tájékoztatók pedig arról szóltak, hogy, valószínűleg meghívást kapnak majd az érintett keleteurópai országok közvetlen szomszédállamai is (kivéve a harcban álló jugoszláv utódállamokat), csakúgy, mint az EU-val tagfelvételi tárgyalást folytató négy EFTA- ország, továbbá az Egyesült Államok és Kanada képviselői is. A végső szöveg azonban már csak és kizárólag a 9 kelet-európai országot említi — értelemszerűen a meghívó Tizenkettek mellett — teljes jogú részvtvevőként, a többiek az egyes nemzetközi szervezeteken keresztül mint megfigyelők lehetnek csak jelen. Harminchat gyerek meghalt és negyvenkettő megsebesült Indiában, Poona város közelében amikor egy iskolabusz összeütközött egy vasúti átjáróban egy vonattal AP-felvétel Franciaország és a NATO Párizs (MTI) — A francia védelmi miniszter és a fegyveres erők egyesített vezérkarának vezetője a jövőben valószínűleg részt vesz a békefenntartó akciókkal kapcsolatos NATO-tanács- kozásokon. A hírt „felhatalmazott források” szivárogtatták ki Párizsban, s ha valóban igaznak bizonyul, jelentős újításnak számít. Franciaország ugyanis még a hatvanas évek közepén, de Gaulle tábornok elnöksége idején kilépett a szövetség katonai szervezetéből, s azóta a francia haderő vezetése — különállását hangsúlyozva — semmilyen NATO-ta- nácskozáson nem jelent meg. Egyes megfigyelők máris arról beszélnek, hogy a francia vezetés most újra közeledni akar a NATO-hoz. Hivatalos körök szerint azonban a lépést mindössze az indokolja, hogy Párizs jelentős békefenntartó erőket állomásoztál a volt Jugoszlávia területén: itt azok együttműködnek a NATO hasonló feladatot kapott csapataival, s ez magasabb szintű egyeztetést igényel. Mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Franciaország visszatérne a szövetség integrált irányítási rendszerébe — mondták a „felhatalmazott források”. Ennek ellenére a közeledésnek valóban vannak bizonyos jelei. így például tavaly óta a francia vezérkar egyik képviselője megfigyelőként részt vesz a NATO Katonai Bizottságában, hogy a jugoszláv ügyekben tolmácsolhassa kormánya véleményét. Ugyanakkor a párizsi vezetés szerint a kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez a szervezet átalakulására lenne szükség: a Balladur- kormány ugyanis úgy látja, hogy a NÁTO-nak eddig nem sikerült alkalmazkodnia a hidegháború utáni korszak új veszélyeihez. Kamatozó Kincstáijegy # 'HP«/ i 1 t f
