Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-09 / 288. szám
KULTÚRA 1993. december 9., csütörtök Nemzetközi kiállítás Budapest (MTI) — Hatodik alkalommal rendezi meg — ezúttal 1994. március 10—13. között — a Magyar Könyvszakmai Szövetség és az Interbright a budapesti nemzetközi könyv-, video- és könyvtári kiállítást. Már az elmúlt évi kiállítás jelentőségét is bizonyította, hogy az a ’96-os EXPO első hivatalos előrendezvénye- ként nyílt meg. A nemzetközi könyvkiállítás jelentőségét mutatja, hogy rangos nemzetközi kiadók — Cambridge UP, Oxford UP, Springer, Elsevier, Kluwer, Penguin, John Wiley — vesznek részt, immár visszatérő vendégként. Nem először képviselteti magát a kiállításon a Japán Kiadói Szövetség, és a szervezők remélik, hogy a National Geographic káprázatos videó-kínálata is látható lesz. Természetesen a hazai kiadók is rendszeres kiállítói a rendezvénynek. A szervezők remélik, hogy a törzskiállítók mellett több új kiadó és terjesztő, köztük a határon túli magyar könyvműhelyek is részt vesznek az 1994-es rendezvényen. A kiállításon jelen lesz az egész könyvszakma, így a könyvtárak, a nyomdák és a tankönyvkiadók is. Konferenciát szerveznek Könyvtár és videotéka, illetve Szerzői jogok és hamisítások címmel. A nagyközönség nem csak gyönyörködhet a kiállított könyvekben, de meg is vásárolhatja azokat. Az antikváriumok könyvaukciót rendeznek, s régi könyvek és zeneművek árusításával is színesítik az eseményt. Arcok a filmvászonról Gombás Sándor Első számú a francia színészek között Gerard Depardieu, de a határokon kívül is előkelő helyet foglal el a filmvilágban. Sosem készült színésznek. Már 12 éves korában elszökött otthonról és csavargott Franciaországban. Ha pénzre volt szüksége, akkor leütött valakit, ha autó kellett, azt ellopta. De azért legyünk igazságosak: dolgozott is. Volt hajósinas, levest árult vakoknak. Óriási tehát az élettapasztalata. Hányattatott életének tapasztalatai meglátszanak játékán, mimikáján. Ha megállna előttünk, egy pocakos alakot látnánk, csúnya orral. Mégis, lába előtt hevernek a francia nők. Ő ott az első számú szexszimbólum. Ő maga sem érti az okát, miért. Hogyan is lett sztár? A válasz egyszerű: jött Blier rendező. Ő ismerte fel, hogy micsoda energia és tehetség van ebben az emberben. A film címe: Tojástánc. Franciaországot őrülten végigfutó csavargót játszik Gerard Depardieu Patrick De- waerevel. Depardieu nem afféle agyonreklámozott sztár. Neki igazán van művészi töltete. Alakításai meggyőzőek, elbűvöli a nézőt a mindent elsöprő tudása, kreativitása. Ő már befutott. Válogat a forgatókönyvek és a rendezők között. Általában nagy rendezők foglalkoztatják. Játszott ő film vígjátékban is, (a nemrég bemutatott Hanta-Palin- tában), melyet a Filmvilág című folyóirat vásári komédiaként értékelt. No persze nem sikerülhet mindig minden. A nyugati kritika is hasonlóan minősítette. Depardieu nagyon sok történelmi filmben játszott, és az adja az írás aktualitását, hogy most Kolumbuszként üdvözölhetjük. Ridley Scott sztárrendező őrá gondolt a felfedező alakításában. Színészünk érdekes, misztikus Kolumbusz volt. Az 1492, a paradicsom meghódítása igazán nagy sikert aratott. Maradandó értékű filmekben alakított. Húsz éve játszik és közel hatvan filmben szerepelt. A legjelentősebbek: Wajda: Danton, Cyrano, Weir: Zöld kártya. Az 1980-as, Truffaut-rendezte filmjére, az Utolsó metróra ki kell térnünk. Ez az alkotás ugyanis az év összes Cézárdíját bekasszírozta. Bertrand Blairrel egyébként még több filmet is forgatott; Estélyi ruha (1986), Kösz megvagyok (1991). Lássuk tehát, hogy mit csinál most a sztár? Azt íratta a személyi igazolványába, hogy bortermelő. No azért nem hagyott fel a színjátszással. Csak szereti a jó bort. Váljék egészségére! A borral és személyiségével párhuzamot von: „Olyan bizonytalan vagyok, mint a bor, amely bármely percben megsavanyodhat.” Nem hiszem, hogy színjátszása valamikor is megsavanyodik, mert állandóan hozza a formáját. De a színész megsa- vanyodását nem is művészetére értette. A francia filmvilág úgy látszik minden 20-30 évben képes bedobni egy új sztárt. Depardieu Jean Gabin egyik méltó utóda. Gerard Depardieu az 1492. című filmben Gyári felvétel Főiskolások diplomakoncertje Magyar mesterek Bartók- és Kodály-műveket adtak elő Kórusmű női karra Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Bessenyei Görgy Tanárképző Főiskola énekzene tanszéke a Művészeti Szakközépiskola hangversenytermében tartotta meg az ének-zene/karvezető szakos hallgatók diplomakoncertjét. Közreműködött az ének-ze- ne/karvezetés szakos hallgatók női kara, valamint az Anonymus Vegyeskar. A koncerten a zeneirodalom klasz- szikus mestereinek művei mellett felcsendültek Bartók és Kodály dalai, valamint a kortárs zeneszerző, Petrovics Emil kórusművét is felvették a műsorba. A hallgatók tanárai: Elmélyülten Ördögh Mária és Fehér Ottó. HarasztosI PÁL FELVÉTELEI Menuhin Budapesten Budapest (KM) — Nem mindennapi csemegének örvendezhetnek jövő év tavaszán a zenerajongók: a komolyzene hívei a lemezeiről, felvételeiről jól ismert zseniális muzsikussal találkozhatnak élőben, ugyanis a Számaik támogatásával 1994. március 11- én és 12-én a Budapesti Fesztiválzenekart Sir Yehudi Menuhin fogja vezényelni. Az 1916-ban született világhírű amerikai hegedű- művész az utóbbi években egyre több időt szentel karmesteri tevékenységnek. A kortárs zene iránti elkötelezettségéről is ismert művész budapesti koncertjének műsorára Brahms monumentális II. szimfóniája mellett az elsősorban karmesterként ismert Doráti Antal egyik művét és Jeney Zoltán külön erre az alkalomra írt új alkotását vezényli. A Számaik az egyike a művészetek jeles szponzorainak: mecénási politikája elsősorban a művészeteket, a tudást, a humánus célokat részesíti előnyben. Támogatta többek között a Magyar Jazz Antológia 1991 című lemezt, az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete Központi Kórusát, a Budapesti Fesztiválzenekart. Kiegyensúlyozott mezőny a szemlén Hagyományteremtő szándékkal vállalta fel hosszabb távra a rendezés jogát a város Hamar Péter Csenger — A jelek szerint Csenger városa nemcsak arra volt kész, hogy helyet adjon az I. Megyei Film- és Videoszemlének, hanem számít rá, hogy hosszabb távon, évről-évre gazdája lesz a rendezvénynek, miként azt a megnyitót és a zárszót mondó Apáthy György polgár- mester hangoztatta. A Ma- kovecz Imre tervezte városi művelődési központban december 4-5-én találkoztak térségünk amatőrfilmesei, ide hozták el a versenybe benevezett alkotásaikat, melyek jó technikai körülmények között kerültek a nézők és a Zágon Bertalan vezette zsűri elé. A versenyben 26 pályamű vett részt, s ahogy a zsűri elnöke, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa, az amatőrfilmes mozgalom egyik megteremtője összegző elemzésében hangsúlyozta, a benevezettek tisztességesen megtanultak bánni egy eszközzel, a videokamerával, s hogy a nyilvánosságnak az a formája, amit a videózás jelent, egyre inkább része mindennapjainknak. Gyors reagálás Ugyanakkor kifejezésre juttatta azt is, hogy a mozgalom megyei résztvevői kevéssé vállalkoztak azoknak a társadalmi változásoknak a rögzítésére, amelyek körülöttünk zajlanak, s amelyeknek magunk is részesei vagyunk. E hiányra azért érdemes odafigyelnünk, mert az amatőrfilmezés kínálta lehetőségek módot adnak gyors reagálásra. A versenyfilmek mezőnyére a kiegyensúlyozottság volt jellemző, bántóan gyenge vagy színvonaltalan alkotás nem volt, s bár igazán kiemelkedő produkciót sem láthattunk, aminthogy a zsűri a nívódíjat nem is adta ki, sok biztató jelenségre figyelhettünk fel, több kiválónak bizonyult részletmegoldás érdemelt figyelmet. A rendezvény nemzetközivé bővült azáltal, hogy a Szatmárnémeti Városi Televízió is képviseltette magát egy filmmel, s ez egyben a továbblépés lehetőségét is megmutatja a rendezők számára, hiszen a város földrajzi fekvése lehetővé teszi, hogy a kárpátaljai és a romániai magyar videósok az elkövetkező években nagyobb számban képviseltessék magukat. Különdíj a határon túlra Egyébként A szatmári püspöki kápolna története (rendező Antal Márta) című, határon túlról érkezett alkotás a zsűri különdíját kapta. Az alkotók számára megfogalmazott zsűriértékelésben a legtöbbször Sipos Attila záhonyi filmes neve hangzott el részint remek operatőri munkája miatt, részint mert az Utolsó katona című munkája, amely a szovjet katonai jelenlét végét dokumentálja, kiérdemelte Csenger város különdíját. A legfiatalabb versenyzőnek felajánlott díjat Hajdú Judit, a Zrínyi Gimnázium 15 éves tanulója nyerte Az én iskolámért, a legjobb elsőfilmes dr. Baracsiné Molnár Ibolya lett Életem című lírai etűdjével. A harmadik helyet megosztva ítélte a zsűri Lőrinczy Kornél nyíregyházi és Bácsi Krisztián mátészalkai versenyzőknek. Az előbbi Faragott álmok címmel Törös Barna nyírpazonyi fafaragóról készített filmet, az utóbbinak A ház című etűdje mind témájával, mind feldolgozásmódjának fegyelmezettségével felhívta magára a figyelmet. Második helyet nyert Szitha Miklós, a megyei amatőrfilmes mozgalom kiemelkedő személyisége: Minimal Life című alkotása — (keddi számunkban tévesen jelent meg a mű címe) — intim szépségével, bensőséges érzelemgazdagságával méltán szolgált rá az elismerésre. Bemutatják a városi tévék Az első helyezést Balogh Attila nyíregyházi alkotó Tóth Sándor szobrászművész című portréfilmjével érdemelte ki. A megyénk kulturális életében jelentős szerepet játszó művész munkásságát dokumentáló film a legegyszerűbb eszközökkel, arányos szerkezeti felépítésével a szóbeli és a képi információk szép összhangjával hozza közel a nézőkhöz egy gazdag életpálya részletmozzanatait. A megyében működő városi televíziók bemutatják a díjazott alkotásokat, s ez remélhetően biztatást ad az amatőrmozgalom résztvevőinek a további munkára. Emlékhangverseny, karácsonyi, újévi koncert Kecskeméti Vég Mihály átköltése nyomán csendül fel Kodály Psalmus Hungaricus-a Nyíregyháza (KM) — A Magyar Kodály Társaság megyei tagcsoportja, a Nemzeti Filharmónia és a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központ december 12-én, vasárnap este 7 órai kezdettel emlékhangversenyt rendez a római katolikus templomban Kodály Zoltán születésének 111., valamint a Psalmus Hun- garicus bemutatásának 70. évfordulója alkalmából. A műsorban néhány Kodály-mű, valamint a monumentális Psalmus hangzik el. Közreműködnek: a Pro Musi- ca Leánykar, a Cantemus Gyermekkar (karigazgató: Szabó Dénes), Szabó Dénesné (piccolo), vezényel Szabó Dénes, továbbá Daróczi Tamás (tenor), a Nyíregyházi Vegyeskar (karigazgató: Fehér Ottó), az Anonimus Kamarakórus (karigazgató: F. Székely Ildikó), a Görög katolikus Hit- tudományi Főiskola hallgatói (karigazgató: Gebri József) és a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar Fehér Ottó vezényletével. Kecskeméti Vég Mihály zsoltárátköltését, az 55. Zsoltárt Tóth László mondja el, a műsorvezető: Tárcái Zoltán. A karáosonyi koncertet is a római katolikus templomban rendezik meg december 17-én este 6 órai kezdettel. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekart és a Nyíregyházi Vegyeskart Murgu Dorel vezényli. A műsorban hallható Beethoven: VII. szimfóniája, valamint egy Verdi-mű: a Quatro Pecci Sac- ri. Hagyományos az újévet köszöntő hangverseny is, amikor a Szabolcs Koncert-Fúvószenekar és Majorett Csoport lép a közönség elé. 1994 első napján, január 1-jén délután ötkor a Váci Mihály művelődési központban tartják meg az újévi koncertet, melyet a Nyíregyházi Városi Televízió egyenes adásban közvetít. 12 Kelet-Magyarország