Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-09 / 288. szám

Kelet-Magyarország 1 1 1993. december 9., TÚL A MEGYÉN H Huszonnégy napos rabság után kiszabadult a Fülöp-szigeteken a mohamedán emberrablók fogságából az amerikai állampolgárságú Charles Walton AP-felvétel Lord Carrington a NATO kibővítéséről Jelcin Brüsszelben Az orosz elnök Belgiumban zárja le választási kampányát Svéd tanácsadó az oroszokról A munkavállalók 40 százaléka ma a magánszférában dolgozik váltani — tette hozzá. Kelet- Európa stabilitását mindenek­előtt gazdasági téren kell biz­tosítani, s nem kell összekap­csolni a NATO jövőjével — jelentette ki. Carrington sze­rint óvatosságra intenek Oroszország aggodalmai is. További ok a NATO jelenlegi státusának megőrzésére, hogy az egyetlen szervezet, amely­ben közvetlen és szoros pár­beszéd folyik az európaiak és a Európa iránt újabban keve­sebb elkötelezettséget érző Amerika között. tárgyal monstrálása most nem tűnt időszerűnek, ezért a megbe­szélésre nem a szövetség köz­pontjában kerül sor, hanem Jelcin „Wömer vendégeként” együtt reggelizik a főtitkárral. A csütörtöki nap hátralévő része teljes egészében az euró­pai kapcsolatok jegyében telik majd: ekkor találkozik Jacqu­es Delors EK-bizottsági el­nökkel, és aláírják a majdani orosz-EU „partneri és együtt­működési” szerződés megkö­tését kilátásba helyező közös politikai nyilatkozatot is. Vé­gül este a tervek szerint az orosz elnök közös vacsora ke­retében találkozik az Európai Unió pénteken kezdődő állam- és kormányfői csúcsértekez­letének résztvevőivel. Moszkvai levelünk _____________ Arccal a vasút felé Róma (MTI) — Nem tartja időszerűnek a NATO kibő­vítését a kelet-európai orszá­gokkal Lord Carrington, egykori brit védelmi minisz­ter, a szervezet volt főtitká­ra. Lord Carrington szerint Oroszországban és egész Ke­let-Európábán túl sok a bi­zonytalanság, a térség jövője túlontúl előreláthatatlan ah­hoz, hogy a NATO ilyen hord­erejű döntést hozzon. Kelet- Európa még hatalmas nukle­Új elnök Svájcban Bern (MTI) — A svájci parlament szerdán Otto Stich pénzügyminisztert s egyben alelnököt választot­ta meg 1994-re az ország elnökévé — jelenette a Reuter hírügynökség. A svájci alkotmány szerint az elnöki és alelnöki posztot évente egymást váltva töl­tik be a berni kormány tag­jai. A törvényhozás 220 sza­vazatából a 66 esztendős Stich 167 voksot kapott. Stich a közlekedési és ener­giaügyi tárca irányítóját, Adolf Ogit váltja fel az el­nöki székben, míg korábbi alelnöki helyére a honatyák döntése alapján Kaspar Vil- liger védelmi miniszter ke­rül. Az új államfő 1988-ban egyszer már betöltötte ezt a főként jelképes tisztséget. Segély Újvidékre Budapest (MTI) — Ed­dig mintegy kétmillió forint gyűlt össze a vajdasági rá­szorulók számára a Magyar Ökumenikus Szeretetszol­gálat számláján. A szeretet­szolgálat ebből az összeg­ből élelmiszercsomagokat vásárol, amelyek a tervek szerint december 14-én ér­keznek meg Újvidékre. Er­ről a szervezet szerdán tá­jékoztatta az MTI-t. Egy élelmiszercsomag­ban két liter étolaj, egy-egy kiló rizs, tejpor, száraztész­ta, két kiló cukor, egy do­boz margarin, és két darab 400 grammos sertéslöncs van. Az ajándékcsomago­kat a Vajdasági Ökumeni­kus Szeretetszolgálat segít­ségével osztják szét kétezer vajdasági család között. áris fegyverkészlettel rendel­kezik. Nem tudjuk, hogy a volt szovjet csatlósállamokban győz-e a demokrácia, fogal­munk sincs arról, milyen for­dulatot vehet Oroszország késztetése a revansra — fej­tette ki a politikus a Corriere della Sera című olasz lapnak adott nyilatkozatában. Lord Carrington is osztja azt a főként a németek által vallott nézetet, hogy Kelet-Európa stabilizálására fel kell karolni az érintett országokat, de nem látja helyénvalónak a NATO­Brüsszel (MTI) — Kétna­pos hivatalos látogatásra szer­da délelőtt a belga fővárosba érkezett Borisz Jelcin orosz ál­lamfő. Az elnököt a brüsszeli repülőtéren II. Albert belga király és Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök fogadta. Ezt követően az első hivatalos program a laekeni királyi palo­tában kezdődött, ahol a belga uralkodó díszebédet adott Jel­cin tiszteletére. Mint a szerdai belga lapok némelyike megjegyzi, alig négy nappal az oroszországi parlamenti választások előtt az orosz elnök immár Belgium és Európa politikai fővárosában zárja le választási kampányát. Ennek megfelelően a rend­kívül zsúfolt program része­Stockholm (MTI) — Az orosz gazdaság sokkal egész­ségesebb, mint némely kom­mentátorok állítják, mert jó esélyei vannak egy gyors vál­tozásra — jelentette ki ked­den Anders Aslund, a stock­holmi Gazdasági Főiskola tanára, Borisz Jelcin svéd gazdasági tanácsadója. — A reálkamatlábak most pozitívak Oroszországban. Az orosz gazdaság helyzete rosz- szabbodik, de nem drámai mó­don, és a társadalmi nyugta­lanság elhanyagolható — vé­lekedett Aslund, ellentmondva Douglass C. North amerikai közgazdász, az idei közgazda- sági Nobel-díj kitüntetettje vé­leményének. North keddi stockholmi sajtóértekezleten többek között arról beszélt, hogy Oroszországnak szilárd struktúrákra, intézményekre lenne szüksége. — North elfelejtkezik arról a tényről, hogy az intézmé­nyek gyorsan változhatnak. A svéd munkáscéheket például ba történő felvételüket. A je­lenlegi NATO-szövetségesek sokkal kevésbé éreznének el­kötelezettséget (a volt szocia­lista országok) biztonságának és szabadságának garantálá­sára, mint most éreznek egy­máséra. Nem mindenki sietne ugyanúgy Pozsony védelmére, mint sietnének most London, Párizs vagy Róma védelmé­re... Elhamarkodott dolog len­ne változtatni egy olyan sike­res szervezeten, mint a NATO, addig, amíg nem tud­juk, hogy mivel akarjuk fel­ként Jelcin a belga vezetők mellett találkozik minden fon­tosabb európai nemzetközi szervezet vezetőjével, amellett aláír két fontos — egy belga és egy európai — együttműkö­dési szerződést is. A látogatás első napja teljes egészében a kétoldalú kap­csolatok jegyében telik. így a délután órákban Jelcin meg­beszélést folytat Jean-Luc De­haene belga kormányfővel és Willy Claes külügyminiszter­rel, és ekkor írják alá a belga­orosz államközi együttműkö­dési szerződést is. Csütörtökön az orosz elnök Manfred Wömer NATO-fő- titkárral találkozik, de mivel Oroszország és a NATO kap­csolatainak csúcsszintű de­egyik napról a másikra szün­tették meg — mondta a svéd tudós. Aslund szerint az orosz- országi választások nagy elő­relépést fognak eredményezni a demokrácia irányában. Di­csérte az orosz adórendszert, sikeresnek minősítette a priva- tizácót, és hivatkozott a pozi­tív kereskedelmi mérlegre, va­lamint a földtulajdon szerzé­sének ugyancsak nemrég hely­reállított jogára. — Az orosz munkavállalók közel 40 százaléka ma a ma­gánszférában dolgozik. Len­gyelországban, amely a volt kommunista országok között legelői tart a reformokban, ez a szám 60 százalék. Mintha ezek a tények egyszerűen el­tűntek volna a médiumokból — vélekedett Aslund, aki sze­rint a demokratikus pártok ké­nyelmesen megnyerik a vasár­napi választásokat, és az orosz gazdaságot ezt követően el­lenőrzésük alá vonják. A svéd professzor utalt a szomszédos Lengyelország és Ukrajna közötti különbségre, mint ékes példájára annak, mire képes a gazdasági sokk­terápia. Lengyelországban si­került ellenőrzés alá vonni az inflációt és a munkanélküli­séget, az üzletek ugyanolyan jók, mint a nyugatiak, miköz­ben Ukrajnában, amely nem vezette be a piacgazdasági re­formokat, a termelői tevé­kenység kimerül templomok és a régi kommunista vezetők villáinak építésében. — Ukrajna olyan, mintha sosem vált volna ki a Szovjet­unióból. Mit mond ez szá­munkra? Azt, hogy a politika a döntő. Nem a történelem, nem a vallás, nem a kultúra — hangsúlyozta Aslund, és eb­ben osztotta North vélemé­nyét, aki szerint Ukrajna „ka­tasztrófaövezet”. North azt mondta, hogy legalább 50 évre van szükség ahhoz, hogy a volt szovjet köztársaságok elérjék a nyu­gati gazdasági színvonalat — ha szerencséjük van — idézte az AP-DJ a friss Nobel-díjas professzort. at emrégiben ismertették 1V a nyilvánossággal azt a vasút-korszerüsítési tervet, melynek megvalósulásával néhány év múlva a ma még félnapos „MoszkvaSzent- pétervár” útvonalat 6 óra alatt lehet majd megtenni. A két legnagyobb orosz város között a vasútvonal fejlesz­tése nagyon időszerű, mivel a mostanit a múlt század közepén építették és mind a mai napig egyike a legfor­galmasabb szakaszoknak. Az új terv megfelel a leg­modernebb követelmények­nek — kivitelezésében a ha­zai vállalatok mellett egy francia cég is közreműködik —és a benne foglaltak alap­ján 40 ezer ember utazhat majd olcsóbban és a környe­zetet kevésbé károsítva, mintha autót vagy repülőgé­pet vett volna igénybe. Az orosz államvasutakra persze nemcsak ennek az egy feladatnak a megvalósítása vár. A Szovjetunió megszűn­tével furcsa helyzet állt elő. Az egyetlen, villamos moz­donyokat és vasúti kocsikat gyártó rigai üzem külfölddé vált Oroszország számára, így most új gyárakat kell kialakítani, ha nem akarnak minden egyes „vonatért" konvertibilis valutával fi­zetni. A hosszú távú tervek sze­rint idővel elengedhetetlen az egész ország vasúti köz­lekedésének technikai fel- frissítése, hogy bekapcso­lódhassanak a legtávolabbi falvak és települések is az ipar és mezőgazdaság felvi­rágoztatását elősegítő prog­ramokba. Moszkva, 1993. december Kenyeres Zsófia Maradt Mozart levele London (MTI) — A Sotheby’s londoni aukciós ház csütörtöki árverésén nem kelt el Mozartnak az a levele, amelyben véletlenül felfedi édesapja előtt titkos szerelmének a nevét. Amikor az ifjabb Mozart levélben számolt be édesap­jának a Szöktetés a szerájból című legújabb operájáról, valószínűleg nem vette ész­re, hogy a papír hátoldalán titkos szerelmének, Con- stanze-nak a kézírása állt. A levél minden bizonnyal fel­keltette az idősebb Mozart gyanúját. Az egyedülálló levélért azonban a 35 ezer fontos kikiáltási árnál senki sem kínált többet az aukción, így más módon kell vevőt keres­ni — közölték a Sotheby’s alkalmazottjai a Reuterrel. Wolfgang Amadeus Mozart valamivel az 1781-es esz­tendő vége előtt írta a le­velet. A következő évben fe­leségül vette Constanze-ot, akit édesapja túl fiatalnak és könnyelműnek tartott hozzá. Mozart korábban azt állítot­ta édesapjának, hogy a kap­csolatukról terjengő híresz­teléseknek nincs alapja. Hatalmas transzparenseken hívják fel Moszkvában a járókelők figyelmét az egymással versengő pártok magukra. Oroszországban vasárnap tartják az első többpárti választásokat, melyeken tizenhárom párt verseng AP-felvétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents