Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-06 / 260. szám

IU I ^ Xeíet-Magyarország hétvégi mttéffcte 1993. november 6. ] Jegyzet Szőke Judit csak szabadidős progra­mokat szerveznek gyerekek­nek, és segélyezéssel segítik a legelesettebbeket, hanem felvállalták a szinte lehetet­lent: a gyermekek érdekeit képviselik országos és helyi szinten. A mozgalom szer­vezői megalakulásukkor fel­hívást tettek közé „Ki beszél itt gyerekekről?” címmel. Saját bevallásuk szerint semmi érdemleges nem tör­tént azóta sem. Nemrégiben hét kérdést tettek fel a pártoknak, mely- lyel a legfiatalabbak gond­jaira szerették volna felhívni a figyelmet. A válaszokból kitűnt, hogy nem sokkal a választások előtt a politika nem rendelkezik kellően körülhatárolt gyermekpoli­tikai koncepcióval. A terület fontosságáról elvonnák a fi­gyelmet a pártok által még fontosabbnak vélt napi fel­adatok? A mozgalom a segítés szándékával 12 pontban összefoglalta elvárásait, s felhívással fordult a pár­tokhoz, hogy a korteskam­pányukra szánt miiliókból ajánljanak fel a gyermekek jövő évi táborozására. Cse­rébe azt vállalták, hogy a befizetett összegeket január elsejétől havonta a nyil­vánosság elé tárják, amo­lyan „toplista” formájában. Úgyhogy most már várhat­juk: a jó érzékkel megfogal­mazott haditerv milyen ered­ményt hoz, s vajon lesz-e lát­szatja a figyelemfelkeltés­nek. Az meg, hogy megvaló­suljon belőle a közeljövőben valami, az már a mi vok- sonkun is múlik. T t ettem magamnak a bá­lt torságot, s leírtam már néhányszor, hogy társadal­munk nem éppen család­barát, felépítésének szinte egyetlen részében sem. Nem­csak a juttatások tekin­tetében, hanem például ab­ban is, hogy mit sem próbált változtatni a mindenki által immár nyíltan kritizált la­kásszerkezeten, és az otthon­hoz jutás feltételein — s mi­vel ma szinte minden erősen gazdaságfüggő, összefogla­lóan kijelenthető—, a csalá­dok kiegyensúlyozott éle­tének magalapozásáról már nem is beszélve. Tovább menve, emeljük ki a gyer­mekproblematikát az őt kör- beölelő legközvetlenebb kör­nyezetéből. Persze, ez csak elméleti úton lehetséges. Vajon kimondható-e, hogy társadalmi szinten ma is leg­drágább kincsünk a gyer­mek? Hogy nem gyermek­szerető a mai politika és ál­lam, azt még Surján László, az ifjúságért felelős minisz­ter is elismerte. Miközben emelkednek az árak, nem történt meg a családi pótlék értékmegőrzése. Még csaj: távolról sem sejlik fel sem­milyen ifjúság- avagy gyer­mekpolitika körvonala. Nem született meg az átfogó gyer­mekvédelmi törvény sem.. Egy valami ellenben mégis történt: egy éve 44 év szünet után újjáalakult a Magyar- országi Gyermekbarát Moz­galom. Ok azt az egyetlen célt tűzték maguk elé, mely máshonnan hiányzik. Nem­Eredményes az abortuszmegelőzés Budapest (MTI) — Az idei év első felében, a tava­lyihoz viszonyítva húsz szá­zalékkal csökkent az abor­tuszok száma. Ebben jelen­tős szerepe van a Család- védelmi Szolgálat munkájá­nak is — mondta Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Mi­nisztérium politikai állam­titkára a napokban a Család- védelmi Szolgálat tudomá­nyos ülésén. A magzati élet védelméről született törvény értelmében a terhességüket megszakítanai kívánó nők­nek fel kell keresniük a Csa­ládvédelmi Szolgálatot. A szolgálat nem abortusz bi­zottság, hanem tanácsadás­sal kívánja segíteni az őket felkeresőket. A tudományos ülés alkal­mából a Családvédelmi Szolgálat vezető védőnője, Horváth Mónika beszélt a szolgálat feladatairól és ter­veiről. Elmondta: első félévi munkájuk eredménye, hogy a beszélgetés után havonta átlagosan 300, abortuszra je­lentkező nő dönt a magzat megtartása mellett. A vezető védőnő kiemelte: a szolgálat legfontosabb feladata, hogy tanácsot adjon a nem kívánt terhesség megelőzésére, A Családsegítő Szolgálat egészségügyi felvilágosító munkáját segíti az INDU­SÁT Budapest Kft. egész­ségügyi felvilágosító és ok­tató programja. A program kidolgozói megismertetik a védőnőkkel az oktatócso­magot, amelyhez hasonlók­kal már a világ számos or­szágában jelentős eredmé­nyeket értek el a fiatalok szexuális nevelésében. Kulcs az emberi tényező A munkaadók nem lesznek tekintettel az úgynevezett tapasztalt munkatársakra Mező Éva Újfehértó-Budapest (KM) — Egy kiépült, jól működő piacgazdaságban az emberi tényezőnek legalább olyan fontos szerepe van, mint a gazdasági, pénzügyi szabá­lyozásnak. Nálunk sem lehet ez másképp, ha el akarjuk érni a fejlett nyugati demok­ráciák gazdasági szintjét. Azok az egész világot behá­lózó cégek, amelyek Ma­gyarországon is megvetették lábukat, kiemelten kezelik az emberi tényezőt, annak fejlesztése szervesen kapcso­lódik üzletpolitikájukhoz. A humán erőforrás fej­lesztésének szakembere Papp Lajos. A 33 éves újfehértói fi­atalember több diplomát szer­zett, jelenleg éppen jogot hall­gat. Multinacionális nagyvál­lalatok alkalmazzák franchis­ing rendszerben (az üzletet úgy adják vállalkozásba, hogy az anyacéggel továbbra is szo­ros kapcsolatban marad) mű­ködő egységeik szakértője­ként. Szűkebb szakterülete a vállalkozók menedzselése. Vállalkozói partnerkapcsolatok □ Az Ön névjegykártyáján foglalkozásként a tanácsadó megjelölés szerepel. Tartalmi­lag mit takar ez? — Azok a cégek, amelyek franchising rendszerben dol­goznak Magyarországon, igen nagy hangsúlyt helyeznek a partnervállalkozó kiválasztá­sára, illetve a vele való továb­bi együttműködésre. Én egy tanácsadócsoport tagjaként a megfelelő vállalkozók kivá­Papp Lajos Harasztosi Pál felvétele lasztásában és menedzselé­sében veszek részt. A jogi, gazdasági vizsgálatok mellett feltérképezzük a vállalkozó piaci lehetőségeit, képet ka­punk személyes ambícióiról, képességeiről. Ezeknek az in­formációknak az alapján te­szünk javaslatot a vállalat ve­zetésének. A kiválasztott vál­takozókat később sem veszít­jük szem elől, állandó taná­csokkal segítjük munkáju­kat. — Úgy gondolom, egy ten­dencia kezdete, hogy a tőke­erős cégek nagy hangsúlyt helyeznek a vállalkozói part­nerkapcsolatra. Ez mintául fog szolgálni a többi intézményes munkáltató számára is. Aho­gyan azt az európai példák is mutatják, felértékelődik a kép­zés, a képzettség szerepe. A munkaadók nem lesznek te­kintettel a hosszú szolgálati időt ledolgozott, úgynevezett tapasztalt munkatársakra. Ha egy huszonéves fiatal lesz az, aki a cég működését hatéko­nyabbá tudja tenni, minden további nélkül megválnak a fejlődésre képtelen alkalma­zottól. Hiányoznak a tanácsadó szervezetek □ A csoport tevékenysége csak a fővárosra korlátozódik, vagy az ország más részein is dolgoznak? — Itthon a megyében is van néhány olyan egység, amely­nek az alapításában közre­működtünk. Sajnos, az orszá­gos átlagnak is csak töredéke azon üzleteknek a száma, amelyek az elvárható követel­ményeknek megfelelnek. A szükséges banki, intézményi hálózat nélkül ez nem is vé­letlen. Hiányozni látszanak a tőkerészesedést vállaló ta­nácsadó szervezetek, bár ezen a téren örvendetes fejlődés tapasztalható. □ Hogyan látja az emberi tényező szerepét a mai körül­mények között? — A legnagyobb gondnak azt tartom, hogy az alkotásra képes emberek sokszor csak sodortatják magukat az ese­ményekkel. Manapság, ha va­laki íróasztalt kap, ahhoz gör­csösen ragaszkodik, ami per­sze, emberileg érthető. Más­részt a biztonság elvesztése miatti félelem, a megalkuvá­sok sorozata, a kezdeménye­zések elmaradása konzerválja az adott állapotot. A szakma­ilag nem képzett ember idővel önmaga kárára is lesz. Az eu­rópai gyakorlat azt mutatja, hogy három évente fontos jól felfrissíteni az ismereteinket, s 8-9 évente alapjaiban megújí­tani azokat. Sajnos, nálunk ez még csak a kívánalom szintjén fogalmazódik meg. Azt ta­pasztalom, hogy a kelleténél többet foglalkozunk lokális problémákkal, miközben az egyén szerepe a társadalmi, gazdasági folyamatokban ke­vésbé képezi megfontolás tár­gyát. A szakmaiság, a képzés, az önmenedzselés, a vállalko­zás, a karrierépítés nem tuda­tosult igazán. Európai színvonalú teljesítményt Aki nyugodt megélhetést kí­ván magának a jövőben, annak ma kell a kihívásoknak elébe mennie. Ma már kialakulóban van, és néhány év múlva lehe­tőséget is kap, illetve kénysze­rít ki magának az a fiatal me­nedzserréteg, amely most szerzi ismereteit. Tudásuk, képzettségük képessé teszi őket arra, hogy a kultúrától az egészségügyön át a kereske­delemig felváltsák az ácsor­gókat, és európai színvonalú teljesítményt produkáljanak. — Az Ön példája is azt mu­tatja, hogy a folyamatos megújulásnak, az állandó kép­zésnek nagy szerepe van az ember életében. — Minden emberben benne van a lehetőség valamely szakma értő művelésére. A vizsgálatok szerint négy-ötfé­le foglalkozásban is járatos tudna lenni egy személy, ha lenne lehetősége ezeket kipró­bálni. Nálunk, sajnos, a kör­nyezeti adottságok meghatá­rozóvá válnak, másrészt sok­szor nem ismerjük fel saját lehetőségeinket. Előfordul, hogy az emberek olyan tevé­kenységet választanak, amely­hez keveset értenek, persze ezt sokszor a kényszerűség miatt teszik. A folyamatos képzés a megújulásra ad lehetőséget, ami pedig az eredményorien­tált tevékenység feltétele. Megreformált pedagógusképzés —1994 Esélyek és lehetőségek • Új szakpárok • Kedvezmények, felvételi mentességek Gyertek, lányok, ligetre... Balázs Attila felvétele Az oldalt összeállította: Szőke Judit Budapest (MTI) — Elké­szült a jövő évi egyetemi és főiskolai felvételi szabályzat. A „Felsőoktatási felvételi tájékoztató —1994” alapján ezúttal a pedagógus pályára készülőknek adunk részletes tájékoztatást. A tanárképzés irányszámai — az előző év­hez képest — alig változnak, a tanító képzéséi mintegy 10 százalékkal növekednek. A tanárképző intézmények­ben — az ELTE budapesti kara, a Gyógypedagógiai Ta­nárképző Főiskola és a TF ki­vételével — már az idén le­hetővé tették, hogy aki kíván­ta, a választott szakpár egyik tárgyából tegyen csak felvételi vizsgát, ez esetben a másik szak tantárgyának szerzett pontszámait a középiskolai eredményei alapján számítot­ták. Átjelentkezés A négy főiskola továbbra is fenntartja ezt a kedvezményt némi szűkítéssel. Erről érde­mes a kiadványban tájékozód­ni. Az átjelentkezést az intéz­mények csak akkor fogadják el, ha a pályázó ezt jelentke­A „Tanulni-tanulni-tanul- ni” jelszó nem ment ki a divatból Balázs Attila felvétele zési lapján kérte, később már nem lehet módosítani. A ta­nárképző főiskoláknál csak az azonos felvételi tárgyú szak­pároknál fogadnak el átjelent- kezőket. A tudományegyete­mek bölcsész- és természet- tudományi karainál való átje­lentkezéshez le kell tenni a szakpár azon tárgyából a vizs­gát, amelyet a fogadó intéz­mény előír. Egyes intézmények az átje­lentkezést egyéb feltételekhez is kötik. Nem fogad el átje­lentkezést más intézményből az ELTE-TFK a testnevelés­sel párosított és az ének-zene, karvezetés szakpárokra, a Bár- czi Géza Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola a gyógy­pedagógus képzésre, a szom­bathelyi főiskola a rajz egy szakjára és a tanítói szakjaira, a nyíregyházi főiskola a mű; velődésszervező-magyar, a művelődésszervező-történe­lem, a könyvtár-magyar és a magyar-történelem szakpárja­ira, a szegedi főiskola a könyvtár-magyar, a könyv­tár-történelem, a magyar-tör­ténelem, a művelődésszerve­ző-idegen nyelv és a testneve­léssel párosított szakpárjaira, valamint angol és német nyelvtanári szakjára. Lesznek egy szakok A főiskolák különböző fel­tételeket szabnak. A nyíregy­házi főiskola is például vizsga nélkül veszi fel 0-dik évfolya­mának legjobb résztvevőit; e főiskolán is több új szakpár in­dul: (biológia-francia, könyv­tár-történelem, szociálpeda- gógia-idegen nyelv). Az egri főiskolán is számos új szakpár indul fizika-technika, könyv­tár, matematikával párosítható angol vagy földrajz vagy né­met, művelődésszervező-rajz, orosszal párosítható angol vagy gazdaságismeret, vala­mint a könyvtár illetve a peda­gógia egy szak. A gazdaságis­meret szak vizsgái alól mente­sítik azokat, akik a középis­kolából legalább 54 pontot hoznak, illetőleg a 0 évfolya­mon megfelelő eredményt ér­nek el. Egyházi tanítóképzés A szegedi főiskolán induló új egy szakok a könyvtár és a művelődésszervező, szakpá­rok a pedagógia-kémia, a rajz­zal párosítható földrajz vagy művelődésszervező és a szá­mítástechnikával párosítható fizika, vagy kémia vagy tech­nika. E főiskolán a 0 évfolyamot sikeresen elvégzők felvételt nyernek a biológia-testneve­lés és a matematika-testneve­lés szakpárokra. Az állami felsőoktatási in­tézményeken kívül már négy egyházi intézményben folyik tanítóképzés (Debrecenben, Esztergomban, Nagykőrösön és Zsámbékon). Párt a legdrágábbakért

Next

/
Thumbnails
Contents