Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-23 / 274. szám

2 Kelet-Magyarország WtKKtKtKttKKKKRtttt HAZAI HOL-MI 1993. november 23., kedd Tüskés sarok ____________ A pisilő kisfiú D. Bojté Gizella AT éhány hét és itt a kará- iV csony! Mindenki várja az ünnepet, közeledte kelle­mes érzéssel, nyugalommal tölti el szívünket. Különböző módon értelmezik a kará­csony lényegét, de az ideoló­giai fejtegetésekbe — kinek mit jelent ez az ünnep — inkább ne menjünk bele. Minden elmélettől függetle­nül a legtöbb ember várako­zással van teli, keresi a szé­pet, amellyel szeretteinek is örömet szerezhet. Sajnos, az anyagi helyze­tünk nem nagyon engedi meg, hogy drága ajándéko­kat vásároljunk hozzátarto­zóinknak. Az igazi érték azonban nem is a pénzen múlik, hanem a legfonto­sabb, hogy gondolunk arra akit szeretünk. Néhány fo­rintból és jó ötletekkel, — szépen becsomagolva aján­dékunkat — csodálatos meglepetéseket varázsolha­tunk. Hamarosan megjelen­nek az utcákon a karácsonyi árusok, a kereskedők bősé­ges választékot kínálnak majd a vásárlóknak. Fantasztikus újdonságok­kal, gyermekszívet megör­vendeztető játékokkal káp­ráztatják el az embereket. A díszes dekorációkról, a ka­rácsonyi figurákról szóróla­pokon, prospektusokból már most is ízelítőt kaphatunk. Az egyik kis reklámfüzetecs- kében ajánlani tudják pél­dául a pisilő kisfiút, amely derültséget kelt minden vi­dám társaságban. Gomb­nyomásra egészen különle­ges módon tölthetjük meg a poharakat. Aki nem ismerné a szobrot: egy csupasz gye­rekről van szó, aki fogja a nemi szervét. Nos, ezt utá­nozva —ötletgazda kitalálta —, hogy a szobrocskát egy üvegre szerelve, megtölthet­jük bármilyen itallal. S hátul egy gombot megnyomva, a kisfiú „fütyijéből” már is jön a pálinka. A csodaszer­kezet elemmel működik, és 1200forintba kerül. Enyhén szólva, meglehe­tősen ízléstelen! A kará­csonyi ajándékvásárlásnál azért jobb lenne, ha az ösz­töneinkben meglevő szépér­zékünkre hallgatnánk, ha már nem minden kereskedőt áldott meg ezzel az ég. Mindenféléi BESZÁMOLÓ. A Mun­kanélküliek és Álláskeresők Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete novem­ber 23-án 16 órától beszá­molót tart az országos szö­vetség küldöttgyűléséről. Az érdeklődőket a Családse­gítő Központban várják: Sarkantyú utca 32-36 szám. TANÁRKONCERT. A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola zenei tago­zatának a tanárai november 23-án 18 órától koncertet adnak az intézmény hang­versenytermében. FOGADÓÓRA. Raska István alezredes, a Fehér- gyarmati Rendőrkapitány­ság vezetője november 23- án 10-től 12-ig hivatali he­lyiségében fogadóórát tart. VÉRADÁS. A Magyar Vöröskereszt november 23- án Nyírtelken a művelődési házban, Nagyvarsányban pedig az általános iskolában rendez véradást. Gratulálunk Hoppál And­rea, a nyíregyhá­zi Zrínyi Ilona Gimnázium ne­gyedik osztályos tanulója az Országos Középiskolai Ta­nulmányi Verseny iskolai fordulójában kitűnően sze­repelt. Harmincöt pontot szerzett, ennyi volt a ma­ximálisan megszerezhető pont. Remek szereplése azt is jelentette, hogy tovább ju­tott a területi versenyre. A logikus gondolkodású diák­lány a verseny további for­dulóin várhatóan még szép sikereket fog elérni. Rendezvények Mozi KRÚDY MOZI: Sliver. Előadások kezdete: 16, 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Úton haza­felé (Egy hihetetlen uta­zás). Előadás kezdete: 16 óra. Felelősségük teljes tudatában. Előadások kezdete: 18 és 20 óra. MONTÁZS (ART) MOZI: Sliver. Előadások kezde­te: 10 és 14 óra. Misi Mó­kus kalandjai. Előadás: 16 óra. Vattatyúk. Előa­dások kezdete: 18 és 20 óra. Kiállítások A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban az állandó kiállítások mellett az 1956- os forradalom és szabadság- harc tiszteletére rendezett képzőművészeti kollekció látható. A nyíregyházi Városi Ga­lériában Horváth János fes­tőművész legújabb festmé­nyeiből nyílt kiállítás. A vásárosnaményi műve­lődési központban novem­ber 22-én 15.30-kor nyitják meg az Aranyosapáti Nem­zetközi Alkotóház anyagá­ból rendezett kiállítást, me­lyet december 10-ig látogat­hatnak az érdeklődők. A tár­latnyitón Boros Jenő, szlo­vákiai magyar nagykövet mond bevezetőt. Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Krúdy Kamaratermében a Széche­nyi „E”-bérlet tulajdonosai 19 órától a Tangó című da­rabot tekinthetik meg. Párthír A Kereszténydemokrata Néppárt november 24-én 18 órától Emberközpontú tár­sadalom: Szociálpolitika, egészségpolitika, oktatás -tudomány-kultúrpolitika címmel fórumot rendez a párt Luther utca 6. szám alatti székházában. A fóru­mot dr. Endreffy Ildikó ve­zeti. Balogh Lászlóék boldogulása Százszor kellett váltani # Élő példa a beilleszkedésre O Több ilyen is lehetne Balogh László hét unokája közül kettővel A SZERZŐ FELVÉTELE Györke László Kántorjánosi (KM) — Közismert, hogy a kántorjá­nosi cigányok többsége any- nyiban különbözik a megyei átlagtól: nem várják, hogy a sült galamb a szájukba re­püljön. Az érdekelt, hogyan is néz ez ki mindez belülről. Balogh László vállalkozó engedett be­pillantani a ,kulisszák” mö­gé­Az első lépcsőfok Nem messze az útelágazás­tól, amelyet Kántorjánosi köz­pontjának is lehet tekinteni, csinos kétszintes ház áll. A földszinten diszkó, az emele­ten ízlésesen, szépen berende­zett lakás. Az udvaron nyugati kocsi. A kapu tárva-nyitva, a lakásajtó úgyszintén. Balogh Lászlóné kissé riadtan fogad, mikor megtudja, ki vagyok, mit akarok, sajnálkozva mondja: — Fekszik az uram. Beteg. Tudja, a szíve. Szabadkozom, de a hangos szót meghallván már jön a gazda: — Tessék csak, nincs olyan nagy baj, csak tudja, volt egy infarktusom, azóta jobban oda kell figyelni. Honnan is kezdjük? Persze, az ősöktől. Heten voltak test­vérek, szüleik még meglehetős nyomorban éltek, sokat küsz­ködtek. De már apja eljutott a társadalmi „ranglétra” egy bi­zonyos fokára: uradalmi ko­csis volt. Nagy szó volt ez ab­ban az időben... Balogh László még Máté­szalkán született, de már itt, Kántorjánosiban nőtt fel. Az általános iskola után szakkö­zépiskolát végzett Biatorbá- gyon, majd Baktalórántházán. Aztán Pesten próbált szeren­csét. Több tanfolyam (komp­resszor- és nehézgépkezelő) után a Bánki Donát Ipari Szak- középiskolában végzett gé­pésztechnikusi szakon. A deb­receni 21. Sz. Volánnál kapott állást. Ekkor már családos volt. Szabad idejében a hely­beli cigánygyerekekkel foglal­kozott: citera- és énekegyüt­test szervezett. Addig se csa­varogjanak... O maga cimbal- mozott alapfokon. De nem a muzsikus cigányok közé tarto­zott. Mindez a hetvenes évek­ben történt. Mindig elölről Újra Pest következett. A BKV-rtál lett autóbuszvezető. — Biztos, hogy az asszony­nak volt nehezebb ebben az időszakban, mert akkor már mind a négy gyerek megvolt. Én 1976 és 1986 között jól ke­restem a buszon, 16-20 ezer is volt havonta, meg még prémi­um, jutalom, miegymás. Szó­val, akkor már félre tudtunk tenni. Meg aztán betakarítás­kor vettem mindig ki a szabad­ságomat, a gyerekekkel együtt sokat dolgoztunk. De megérte. Szépen gyarapodtunk, hiszen szezonmunkán megkerestünk 40-50 ezer forintot is. Akkor ez nagy pénz volt. De mint olyan sok embert ebben az országban, Balogh Lászlót is utolérte a túlhajszol­tak betegsége: a szívinfarktus. Le kellett szállni a buszról. Hazajött. — A kis megtakarított pén­zünkből — összegyűlt vagy kétszázezer forint — jószá­got vettünk, egyszerre 15-20 szarvasmarha is volt az istálló­ban. A gyerekek már önálló családot alapítottak, őket is se­gíteni kellett: építkeztek, la­kást vettek. Persze, ők is ke­ményen dolgoztak. Csakhogy aztán a jószágtar­tásnak is befellegzett. Akkor kiváltotta az ipart, vállalkozó lett: színesfémmel kereske­dett, földmunkákat vállalt. Ez 1992 januárjáig ment. Ez is befuccsolt. Betéti társaságot alapított. Akkor vette meg ezt a házat: — Lerobbant, nagyon rozo­ga kis épület volt itt. Na, az építkezés aztán el is vitte az összes pénzünket. Eredetileg ABC-t szerettünk volna nyitni, de arra már nem futotta. így aztán csak egy kis diszkót ren­deztünk be, péntek-szombati nyitva tartással. Ebből meg, ugye, megélni nem lehet. Ezért aztán társultam mező- gazdasági munkákra. Lesz-e hitel a nagy tervhez? Itt aztán egy kicsit megáll, mintha erőt gyűjtene. Ki­mondja? Ne mondja ki? — Szóval, megvenném a volt téesztelepet. Van rajta egy termény- és dohányszárító, meg üzemanyagkút. Csakhát nincs elég pénzem rá. Kilenc milliót kémek érte, de én ha egész életem és családom munkáját pénzre váltom, a va­gyonjeggyel együtt se jön ösz- sze több két és fél miilónál. Hitelt kellene fölvennem. De hát... Az idén például 4000 láda exportalmám maradt a fán, mert nem volt pénzem göngyölegre! Hitelt meg nem adtak... Az üzleti tervet mindeneset­re elkészítette. Eszerint a tele­pen lenne töltőállomás, szer­viz, fűrészüzem, termény- és dohányszárító — merthogy dohányteimesztéssel is foglal­koznának; az istállókban meg 100-150 fejőstehén, bárány. A mostani 30 hektárhoz (a gyü­mölcsössel együtt) még vásá­rolnának földet, mert ennyit kevésnek tart egy nagyobb vállalkozáshoz. Megpróbál profi módon gazdálkodni: a jövő évi almájának egy része, az uborkája már „el van ad­va”. — Szövetkezeti formát sze­retnék, mert meggyőződésem, hogy ma a mezőgazdaságban egyedül nem boldogul az em­ber. Ha csak nem milliárdos... Ha terveim megvalósulnának, ötven embernek lenne itt mun­kahely. Ha nem, akkor... Akkor sem adja fel, mert sose mondott le a boldogulás­ról. A hó még ugyan kevés, de a téli sportok kedvelői egy pillanatot sem hagynak ki Balázs Attila FELVÉTELE Az emberi erőforrás Pályázat Budapest (KM) — Az Ipar a Környezetért Alapítvány és a DUE pályázatot hirdet a kör­nyezetvédelemmel, az ipar környezetgazdálkodási tevé­kenységével kapcsolatban diá­kok számára. Pályázni cikkek­kel — akár már megjelent írá­sokkal is — lehet. Beküldési határidő: 1994. január 31. Cím: Ipar a Környezetért Ala­pítvány, 1399 Budapest, Pf 701/1044. A pályázatra rá kell írni: Diákújságírói pályázat. Budapest — Nyíregyháza (KM) — Ezekben a napokban szervezi a Munkaügyi Minisz­térium és a Művelődési Mi­nisztérium a december 2-án kezdődő, budapesti országos humánpolitikai konferenciát, amelyen megyénk is képvisel­teti magát. A konferenciának ez lesz a jelmondata: Új utakon az em­beri erőforrás gazdálkodás. Erről tájékoztatták az újság­írókat a két minisztérium fő­tisztviselői. A konferencián tudatosítani akarják: fontossá­gának megfelelően kell bánni az egyik legfontosabb erőfor­rással, a munkaerővel. A mun­kaerőt az eddiginél jobban be kell vonni az értékteremtő munkába. A munkahelyi veze­tőknek, a személyzeti -és mun­kaügyi szakembereknek még jobb együttműködést kell ki­alakítani a munkaerővel. Cél, hogy a dolgozó ember legyen a gazdaság központjában. Ügyeletek Sürgős esetekben Nyír­egyházán a Szent István út 16. szám alatt este 7-től reg­gel 7-ig látják el a betege­ket. Az ügyeletes gyógyszer- tár — a Szent Erzsébet pati­ka — a megyeszékhelyen este fél 9-től reggel 8 óráig a Szent István út 61. szám alatt kereshető fel.

Next

/
Thumbnails
Contents