Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-02 / 256. szám
12 Kelet-Magyarország " KULTÚRA T T- ' 1 1993. november 2., kedd Jegyzet _______________________ Cifra palota ötszázkilencvenért Dankó Mihály A z Arany Könyvklub könyvajánlatait sugározza a televízió. A könyvek szépek, reprezentatívak, minden réteghez szólnak, csak az árak...! Például az óvodáskorú gyerekeknek készült Cifra palota ötszáz- kilencven forintba kerül, de csak náluk. A boltokban egy százassal több. És ez nem véletlen, vagy kirívó eset. Álljunk csak meg a könyvesbolt (ha még van ilyen!) kirakata előtt! Kétszáz alatt szinte semmi, ezer felett annál több. Te jó ég!—sóhajthat fel a halandó—, micsoda inflálódás! Kinek van erre pénze, ki tudja ezeket megvásárolni? Ma már az egykor a ponyvának nevezett vagy a szerelmi történeteket feldolgozó rózsaszín sorozatok is meghaladják az átlagember pénztárcájának „erejét”. Pedig egyre több, érdekesnél-érde- kesebb kiadvány, sikerkönyv jelenik meg az árusoknál. Még aki nem megszállott könyvgyűjtő, az is szeretné a magáénak tudni, lapozgatni, időről-időre leemelni a polcról a számára fontos és kedves művet. Csakhogy sokszor döntenie kell: melyik étkezésről mondjon le, hogy valóra válthassa dédelgetett álmát. Van viszont a dolognak egy másik oldala is. Szintén valamelyik televíziós műsorban tették szóvá a nyomdák vezetői: Magyarországon sok a nyomda, nincsen kihasználva a kapacitásuk. Nincs ebben ellentmondás? A piaci viszonyok itt miért nem érvényesülnek? — kérdezem én! A teljes képhez hozzátartozik, hogy a könyvtárosok meg arról beszélnek: ők a pénztelenség ellenére igyekeznek megszerezni minden új, érdekes könyvet, mert úgy gondolják, most fog igazán fellendülni a látogatottság. A tapasztalat viszont nem ezt igazolja, hiszen az olvasók száma csaknem változatlan, azaz stagnál. Az indokok között mindig ott található: nincs idő olvasni. Marad a félszemmel, félálomban nézett televízió és a háttérzajként szolgáló rádió. Valahogy az évek során a gyerekekből is kihalt a betű szereteti, amihez véleményem szerint hozzájárult a modern pedagógia vívmányaként kikiáltott „képolvasás” bevezetése. Képzelőerő sem kell hozzá, hogy megnézzenek egy filmet. Nem szükséges gondolkodni, mivel a bombasztikus látvány már önmagában heves, gyakran szélsőséges érzelemnyilvánításra serkent. t~i gy kicsit elkanyarod- L-j tam a Cifra palotától, de a felsorolt olvasásveszélyeztető jelenségek láttán nem tehettem mást. Mégis azt mondom végezetül: ha még ilyen drága az olvasni való, legyen bármilyen nehéz bejárni a könyvek birodalmának útját: el kell indulni rajta, erre ösztönözve a felnövekvő generációkat is. A gyarmati dán kapcsolat Fehérgyarmat (M. K.) — A Megyei Pedagógiai Intézet gondot fordított arra, hogy lehetőleg a megye minden iskolájába — bővülő nemzetközi kapcsolataik révén — eljussanak azok az újdonságok, melyek a pedagógiában manapság fellelhetők. így történt ez két évvel ezelőtt, amikor egy dán nevelőkből, oktatási szakemberekből álló küldöttség a fehérgyarmati Bárdos Lajos Ének-Zene Tagozatos Általános Iskolába látogatott el. A sundsi iskola igazgatójának nagyon megtetszett a fehérgyarmati iskola, s meghívta a szatmáriakat. Az elmúlt nyári magyar látogatást ez év októberének közepén viszonozták a dánok. Bár nyelvi akadályok nehezítették a véleménycserét, ezt is sikerült a német, illetve angol segítségével (mindkettőt oktatják Fehérgyarmaton is) leküzdeni. A dán nevelők nagy elismeréssel szóltak a Kodály-módszerről, jóllehet az ottani (dániai) szabad, kötetlen iskolai hangulathoz közelebb áll a szintén megfigyelt, Tolnainé-féle metodika. Ezt is évek óta sikerrel „művelik” a gyarmatiak. Az iskolai nyelvi labor, a teniszsuli, a hangszeres muzsika igazi meglepetésként hatott a vendégekre. De nem kellett szégyenkeznie Fehér- gyarmatnak a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskolával sem. A fogadtatás, a látnivalók, a közvetlenség a kirakatokban a sok nyugati áru, a szatmárcsekei Rumun- gó cigányegyüttes, a Pipás népizenekar, a Szatmárökör- itói Fergeteges népitánc- csöpört, a Kis-Túr citera- együttes Turistvándiból, a szatmári emberek kedvessége mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy jó hírünket vigyék haza a távoli országba. Dán pedagógusok egy Kodály-módszerrel megtartott órán Molnár Károly felvétele Őszi pedagógiai programok A megyei pályaválasztási hetek eseményeire két hónapon át várják az érdeklődőket A továbbképzésre minden alkalmat megragadnak a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium német nyelvszakos tanárai. Képünkön a munkaközösség tagjai és Pintér Miklós igazgató (középen; mellette Hans-Jürgen Burgard professzor) konzultál az iserlohni testvérintézmény szakembereivel Amatőr felvétel Nyíregyháza (KM - K. J.) — Október közepén — immár a hagyományoknak megfelelően — ismét megkezdődtek a Megyei Pedagógiai Intézet szervezte őszi pedagógiai hetek. A közel két hónapon át tartó programok bő választékot kínálnak elsősorban a gyakorló, az oktató-nevelő munka frontján naponta „csatába induló” pedagógusoknak, de a rendezvénysorozat gazdái számítanak az oktatással foglalkozó szakemberek, a helyi önkormányzatok, a pedagógusképző felsőoktatási intézmények oktatóinak részvételére is. A mindentudó füzet Az intézet kiadott egy jól áttekinthető szerkesztésű programfüzetet a jobb eligazodás végett, így abban tallózgatva ki-ki eldöntheti, hogy melyik tanácskozáson, előadáson, tapasztalatcserén, továbbképzésen kíván részt venni, mire tud néhány órát szakítani kevéske szabad idejéből. Az oktatáspolitikai rendezvények sorából csupán ízelítőként emeljünk ki néhányat! November 3-án a pedagógiai intézetben tart előadást 14 órától Lukács Mária, az Országos Közoktatás Szervezési Intézet munkatársa a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő szakalkalmazottaknak a helyi nevelés rendszerében betöltött szerepéről, feladatairól. A mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban november 9-én 13 órától az intézményvezetők feladatairól lesz szó, különös tekintettel a hatályba lépett közoktatási törvényből eredő új feladatokra, elvárásokra. Előadó: Gál Ferenc, a budapesti általános iskolák igazgatói kollégiumának elnöke. A manapság egyre fontosabb szerepet betöltő alapítványok kérdésköre lesz a témája a november 17-i (14 órakor) kezdődő előadásnak. A pedagógiai intézetben megtartandó összejövetel vendége Bódi György, a TALENT Szegedért Alapítvány ügyvezető’ igazgatója. A csengeri Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskolában november 22-én várják az irodalmat tanító alsó- és középfokú szaktanárokat. A 9 órakor kezdődő program előadója Czine Mihály akadémikus, aki a szatmári irodalmi hagyományoknak a nemzeti kultúrában betöltött helyéről és szerepéről fog beszélni. Önképzést szolgáló rendezvények A pedagógus önképzést szolgáló, segítő rendezvények sora szintén igen gazdag. November 5-én a vásárosnamé- nyi művelődési központban Differenciált társadalom — differenciált nevelés címmel tart előadást (8 óra 30-tól) Bá- bosik István, a neveléstudományok doktora, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora. Speciállis témája van a november 8-án 10 óra 30-tól sorra kerülő tanácskozásnak (helye: MPI, Nyíregyháza). A dyskalkulia (számolási zavar) meghatározásáról, tüneteiről, vizsgálatáról és terápiájáról fog ekkor előadást és konzultációt tartani Dékány Judit, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola tanára. Videofilmek a történelemtanításról November 10-én 14 órától (szintén a pedagógiai intézetben) Szolga Zoltán szaktanácsadó mutatja be a történelem tanításával kapcsolatos videofilmjeit. A nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola a házigazdája annak a továbbképzésnek, melyen a teljesítményelv és a gyermekközpontúság összefüggéseit vizsgálják a közoktatási törvény szellemében. A rendezvémyt — melynek előadója Bábosik István — november 19-én tartják, 8 óra 30- tól. Kétnapos esemény lesz (külön program szerint) a földrajz szakos szaktanácsadók országos konferenciája november 26-án és 27-én. (A tanácskozás helye a megyei pedagógiai intézet.) Az Óvodavezetők Fórumát négy időpontban és helyszínen hívják össze. November 4-én Záhonyban, 8-án Fehérgyarmaton, 15-én Nagyvarsány- ban, 17-én pedig a pedagógiai intézetben tanácskoznak az óvodapedagógia szakemberei. És még egy igen fontos, sokakat érdeklő eseménysor kapcsolódik az ősz pedagógiai programokhoz. November 15- én, 10 órakor nyitják meg — ünnepélyes keretek között—a megyei pályaválasztási heteket a kisvárdai 111. számú II. Rákóczi Ferenc Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézetben. A „hetek” eseményei — külön ütemezés szerint — 1994. január 14-ig tartanak. A három híres fizikus Szalay Szalay Sándor gimnáziumi tanár (1883- 1944) Archív felvétel M. Takács Ferenc Nyíregyháza (KM) — Haladó hagyományainkhoz kapcsolódunk, ha a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium történetében kimagasló érdemeket elért személyeket, és azok munkásságát ismertetjük. Először két nyíregyházi érdekeltségű férfit említenék és ismertetném munkásságukat. Mindkettő a fizika megszállottja. Tevékenységük hatása nemcsak Nyíregyházára, de országunk életére egészen a világhírnévig kihat. Az első Szalay Sándor, a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium matematika-fizika szakos tanára volt. Békéscsabán, a szintén Sándor keresztnevű szabó kisiparos családjában született 1883-ban. Az egyetemet Budapesten kezdte és Kolozsváron fejezte be. A szakdolgozata tárgyát a fluorencia köréből vette. A kolozsvári egyetem tanársegédje lett, de a tanársegédi állás csak évről évre szóló megbízás volt, nem lehetett rá családot alapítani. 1908-ban nősült és a nyíregyházi evangélikus főgimnáziumban meghirdetett középiskolai tanári állást foglalta el. Ezt az állást töltötte be 1943- ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. Tanítási ideje alatt magával szemben azt a követelményt állította, hogy minden erejét, tudását, pedagógiai tapasztalatait a tanuló ifjúság számára értékesítse. Zárkózott természetűnek és kemény kezűnek ismerték. Az ügyes, kísérletező tanár a fizika szertárát saját készítésű, legmodernebb kísérleti eszközökkel szerelte fel. Munkássága ezen a téren messzemenően példamutató volt a fizikus kartársak előtt. A fizikaszertári műhelyben szikrainduk- tort, motorikus árammegszakítót, szikrakisütő eszközt, Marconi-távúót, Tyndall-ké- szüléket a testek hőokozta tágulásának mérésére állított elő, melyek az akkori híres Calderoni és más tanfelszerelést gyártó cégek által szerkesztett gyári eszközökkel méltán felvették a versenyt. Híresek voltak szíkrainduk- torral előállított magasfeszültségű és Tesla kísérletei. Tanításának leghangsúlyosabb részterületei a fizikai kísérletek voltak, ezért az igazságos és szigorú osztályozás mellett tanítványai rajongtak érte és élvezték az óráit. A felső vezetés és az oktatási hatóságok munkásságát díszoklevél és ezüstérem adományozással ismerték el. Sokoldalú társadalmi munkában fejtette ki a város életére boldogítóan ható tevékenységét. A népfőiskolán mint a Bessenyei Kör tagja, igen jó előadó volt. A nyíregyházi Villamos Világítás Rt. ellenőrző bizottságának is aktív részeseként működött. Előfordult, hogy telefonon hívták a villanytelepen fellépő üzemzavar megszüntetéséhez. Az amatőr fényképészeket mint a szervezet elnöke tartotta együtt. Szenvedélyes kirándulóként a természet szeretetét példaadásával fejezte ki. 1923-ban az evangélikus központi iskolában, a mai Kodály Zoltán általános iskolában rendezett nagy ipari kiállításon fogták azokat a morsejeleket, melyeket a szemben levő gimnázium több mint 200 méter távolságú szertárából adott. 1913-tól a Bessenyei Kör előadó gárdájának lelkes tagjaként tartották számon. Előadásainak tárgyai: Modem elektromos kísérletek; Az elektromosság kísérleti csodái; Magyarország térképe izzószálakkal. 1944-ben a második világháború utolsó viharában a kíváncsiság az utcára vitte és egy kóbor lé- giaknarobbanás szilánkjai kioltották életét. Az Északi temetőben van eltemetve. (Az írás második és hara- madik részét későbbi lapszámainkban közöljük.)
