Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-02 / 256. szám
A mezőgazdaság továbbra is stratégiai ágazat — mondta Kádár Béla külgazdasági miniszter kecskeméti vitaindítójában Kecskemét (MTI) — Ez a kormány a magyar mező- gazdasági kivitelt nem tette tönkre—jelentette ki Kádár Béla kedden, Kecskeméten a Kopint-Datorg Részvénytársaság által rendezett országos tanácskozáson. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere vitaindító előadásában elismerte, hogy a hazai agrárgazdaság, s ezen belül az élelmiszeripar súlyos problémákkal küszködik, cáfolta azonban azokat a megítélése szerint felelőtlen állításokat, miszerint az okok külkereskedelmi politikában, az Európai Közösséghez való csatlakozás feltételeként kötött előnytelen szerződésekben keresendők. Kádár Béla a magyar külkereskedelem általános helyzetét, az idei 25-26 százalékos exportvisszaesés külső, belső okait, valamint a kivitel növelését célzó kormányintézkedéseket is elemezve nyomatékkai leszögezte: a több éven át az export egynegyedét adó mezőgazdasági ágazatot stratégiai ágazatnak kell tekinteni, s annak is tekinti minden felelős politikai tényező, minden magyar közgazdász. Szűkülő aktívum A miniszter rámutatott, hogy 1989-ben az agrárexport értéke 1,6 milliárd dollárt és 990 millió transzferábilis rubelt tett ki, vagyis forintban számolva együttesen 125 milli- árdot, 1992-ben pedig ez utóbbi összeg 205-210 milliárd forint volt, dollárban számítva pedig 2,7 milliárd. Az Európai Közösség országaiba 1989-ben 789 millió dollár értékű mező- gazdasági terméket exportáltunk, tavaly pedig több mint egymilliárd dollár tett ki az ide irányuló agrárexport. A kivitel hozzávetőleg negyvenszázalékos növekedésével szemben az agrártermékek behozatalának növekedése az előző két évben nem érte el a 3 százalékot sem. Igaz, hogy az aszály, az árualaphiány miatt az importnövekedés az idei év első felében a korábbiaknál magasabb volt, de e téren is súlyos, tudatos félrevezetések tapasztalhatók — mondotta a gazdasági kapcsolatok minisztere. Az importon belül ugyanis azon áruk köre, amely hazánkban is megtermelhető, tehát a magyar agrártermékek versenytársa, mindössze 160 millió dollár értéket, a hazai összfogyasztás 3 százalékát teszi ki. A teendőkről szólva a miniszter kifejtette, hogy megítélése szerint a fejlődés útja hosszú távon nem lehet a tömegáruk, a gabona, a hús előállítása, váltani kell a magasabb minőségű, az egészséges táplálkozást szolgáló termékek irányába, mint amilyenek a ma is széles piacra számítható baromfifélék, vagy a kukoricapehely, kukoricaolaj. Hátrányos helyzetben vagyunk ugyan — mondta végezetül —, de nem reménytelenben. A kormány szeptember közepén elfogadott exportélénkítési csomagterve — ezek sorában például a forintleértékelés, a vállalatok pénzügyi helyzetének gyorsított rendezése, az adóztatási hátrányok csökkentése, a beruházási kedvezmények kiterjesztése — valószínűleg csak jövőre éreztetik hatásukat az export élénkítésében, várhatóan azonban már ez év végéig csökkenni fog az exportvisszaesés mértéke. Ami pedig a mezőgazdasági ágazatot illeti, a legszerencsétlenebb helyzetben lévő borászat példája, a négy év alatt megháromszorozódott kivitel igazolja, hogy megalapozottan számíthatunk az évtized végére 2,5-3 milliárd dollár értékű agrárexporttal. Védeni a piacot Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a szakmai tanácskozás következő előadójaként sokkal több problémát vetett fel, néhány kérdésben vitázva is az előtte szóló miniszterrel. Megítélése szerint például természeti, földrajzi, éghajlati adottságaink, termelési hagyományaink folytán változatlanul meghatározónak kell lennie hazánkban a hús- és gabonatermelésnek, ezen belül viszont a piac igényeihez igazodó minőségi váltással egyetértett. Kritikusabban szólt a piacvédelem hiányosságairól is, kifejtve, hogy bár a behozatal valóban nem haladta meg a nemzeti összfogyasztás 3 százalékát, az import összetétele folytán azonban mégis érzékenyen érintette a hazai termelőket. Okulva ebből, a tárca szorgalmazza például a tejtermékek behozatalának engedélyhez kötését. A továbbiakban rámutatott: az agrárexport ösztönzésének kulcsa az ágazat általános jövedelmezőségének, finanszírozásának javítása. Leszögezte, hogy a gazdaság általános állapota, a költség- vetés jelenlegi helyzete folytán az agrártermékek nagyobb mértékű exporttámogatására nem lehet számítani, a későbbiekben talán igen. Az árualapok növelésének, az export élénkítésének azonban számos módja van — például a különbönböző ismert termelési-, illetve kamat- támogatások, különböző forrásokból elérhető kedvezményes hitelek —, s nem véletlenül javasolja a tárca egy kiszámítható támogatási törvény megalkotását. Szerdahelyi Péter az agrár- termelés pozíciójának javítása érdekében hozott intézkedések ismertetése kapcsán bejelentette: 1994-ben felfüggesztik a földadófizetési kötelezettséget. Adókedvezmények Véglegesen azért nem törlik el, mert ha a vagyonadót bevezetik, akkor ez az adónem, mivel a föld a vagyon fogalmába tartozik, visszatér. Egy másik, a tárca által szorgalmazott kedvezményt is említett a helyettes államtitkár, amihez azonban még a parlament jóváhagyása kell: feltételezhetően mentesül az élelmiszeripar a minimáladó kötelezettség alól. A Kopint-Datorg Részvény- társaság szervezésében összehívott, kétnapos szakmai tanácskozáson a továbbiakban egyebek között a terméktanácsok feladatairól, a számítástechnikára alapozott üzleti információ szerepéről volt szó. Az élelmiszeripari termékeket gyártó illetve exportáló vállalatok, intézmények, szakmai szövetségek, kamarák képviselőinek részvételével zajló szimpózium zárónapján az új vámtörvényről és a FÁK országaiba való exportlehetőségekről tájékozódhatnak a jelenlévők. Bolgár gondok Szófia (MTI) — Bulgáriában eddig a nyugati világétól eltérő könyvelési és a hiányos valamint nem megfelelő adatszolgáltatási gyakorlat miatt rosszul számolták ki a külföldi tőke nagyságát — állapítható meg abból a nyilatkozatból, amelyet Daniela Bobévá, a minisztertanács mellett felállított, külföldi tőkebefektetésekkel foglalkozó bizottság titkára adott a Pari (Pénz) című szófiai gazdasági napilapnak. Néhány héttel ezelőtt még arról cikkezett a bolgár sajtó, hogy a külföldi közvetlen és közvetett tőkebefektetések értéke mintegy 150 millió dollár lenne. Bobévá szerint a rossz adatszolgáltatás külföldön rontotta az ország képét, s a kormány ezért döntött a hivatal felállításáról. A bizottság adatai szerint 1991 és 1993 szeptembere között Bulgáriában összesen 200 millió dollár volt a közvetlen külföldi tőkebefektetések összege. A nyilatkozó szerint az összkép azért némiképp más, hiszen a befektetők mindössze 30 százaléka regisztráltatta befektetéseit. A közvetett beruházások értékét 150 millió dollárra teszi a bizottság, s így összesen több mint kétszer akkora külföldi tőkebefektetést fedeztek fel Bulgáriában, mint eddig. A visszakövetelt milliók Tisztelt Szerkesztőség! 1993. szeptember hó 15. napján ,Addig maradok, míg az ügy le nem záródik” címmel a Kelet-M^gyarország napilapban cikk jelent meg. Igaz, annak ellenére, hogy a cikk egyes szám első személyben íródott, de abból írójának személye — szándékosan, vagy véletlenül — mégsem derült ki, így nem tudhatta meg az újságolvasó közönség, hogy ki tette ezf a Kelet-Ma- gyarország napilapban közzé. (A cikk elején kitűnik — ha nem is név szerint —, hogy az ELA Kft. ügyvezető igazgatója írta le véleményét. A szerk.) Úgy érzem mégis, hogy a megjelent cikkel kapcsolatosan észrevételeimet meg kell tennem, illetve véleményemet el kell mondanom, mivel a cikk az általam vezetett Megyei Munkaügyi Központ tevékenységét és egyeidejűleg megítélését is érinti. A cikk névtelen írója a Ke- let-Magyarország napilap 1993. augusztus 10-i számában megjelent Gyorsan elszálltak a milliók cikkre reagált, amelyben a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának főnyomozója — a cikkben név szerint megnevezett — nyilatkozott a többségében külföldi állampolgárságú tagokból álló ELA Kft. működésével kapcsolatosan végzett nyomozás eredményéről. A cikkben a főnyomozó csupán tényszerűen nyilatkozott a nyomozás során feltárt bizonyítékokról. Az 1993. szeptember hó 15-én megjelent cikk egy része a Megyei Munkaügyi Központot érinti, amelyre vonatkozóan észrevételemet az alábbiakban szeretném megtenni: A cikkben a Megyei Munkaügyi Központot érintő vádaskodásokra vonatkozóan nem látom időszerűnek a válaszadást. Továbbá mivel a Megyei Munkaügyi Központot mint államigazgatási szervet az eljárás során kötelezi a titoktartási kötelezettség, ezért nem kívánom az ELA Kft.-vel kapcsolatos ügyben a tényszerű dokumentumokat most levelemben feltárni. A cikk írója úgy tünteti fel, mintha a Megyei Munkaügyi Központ tőle jogtalanul követelne vissza 11 millió forintot. Ezzel kapcsolatosan csak any- nyit szeretnék megjegyezni, hogy a Megyei Munkaügyi Központ eljárása során mindig igyekezett betartani az állam- izgatási eljárási törvényt, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok előírásait és működésünket mindig a törvényesség betartása jellemezte. Ebből következően jogalap nélkül nem kíván a Megyei Munkaügyi Központ senkitől sem milliókat visszakövetelni. A munkahelyteremtő beruházások támogatása alkalmával azonban állami pénzeszközök odaítéléséről van szó, — mint ahogy az ELA Kft. esetében is történt —, ezért a pénzeszközök jogszerű felhasználásának figyelemmel kisérése a Megyei Munkaügyi Központ fontos feladata. A munkahelyteremtések támogatására odaítélt pénzeszközöknek, továbbá valóságosan is a munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítését kell szolgálnia. Működésünket nem megfelelően végeznénk, ha a meg nem valósult beruházások részére folyósított milliók visszakövetelése iránt időben nem intézkednénk. Úgy gondolom továbbá, hogy ami az ELA Kft.-vel kapcsolatos ügyet érinti, erről részletesebben az erre vonatkozó eljárás befejezése után lenne célszerű mindkét érdekelt fél részéről nyilatkozni a valóságos tények feltárása mellett. Juhász Gábor igazgató A jugoszláv dinár zuhanása Privatizációs tanácsok / Nyíregyháza (KM) — Az ÁVU a privatizáció gyorsítására minden megyeszékhelyen ügyfélszolgálati irodát nyitott, amely ezentúl rendszeresen jelentkezik privatizációs információval és ajánlatokkal. Ezek a következők: Az ÁVÜ által eladásra meghirdetett ingatlanokról és épületekről a következő privatizációs ügyintézőnél és telefonszámon lehet érdeklődni: KEMÉV Rt. — Gémesi István — 310-814, Nyírbau Kft. — dr. Papp László — 312-311, Fogtechnikai Vállalat — dr. Elmer Nándor — 1-1420-362, Sz.- Sz.-B. m. Gabonaforgalmi — Dajka Sándor — 310- 892, Balkányi ÁG. — Rau András: -— 361-722, Szamos menti ÁG. — Kurucz József — 44-314-244, Kemecsei ÁG. — Kerék Tibor — 358- 222. Az elmúlt héten meghirdetett előprivatizációs listán 3 megyei vállalat üzletei is találhatók: Szabolcs Vendéglátó Vállalat: Oázis Cukrászda, Dominó presszó, Nyírtourist Büfé (Nyíregyháza), Strand bisztró (Vásá- rosnamény). További információ: Jobbágy Imre — 313-322. Szabolcs-Szatmár Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat: 58-as húsbolt — Nyíregyháza, Toldi út 32., 131 -es kötöttdivatáru bolt — Nyírbátor, Zrínyi út 12. További információ: dr. Hajnalné Petrikovics Mária — 310-091. Mindkét előprivatizációs árverésen a privatizációs költség kivételével a kárpótlási jegy kamattal növelt értéken felhasználható. Szabolcs-Szatmár megyei Tejipari Vállalat: a vállalat a közeljövőben 18 tejgyűjtő szakboltot fog árverezés útján meghirdetni. Információ: dr. Rubi Gabriella -311-922/47. Eladásra kínált részvények illetve üzletrészek: Ag- roker Rt. Nyíregyháza, részvény. Az ajánlatok beérkezési határideje: 1993. dec’ 1. További információ: 1 - 2698- 600. Vulkán Öntödei Kft Kisvárda, üzletrész. Ajánlatok beérkezési határideje: 1993. november 12. További információ: 1 - 1214-005. A PRIMOM Vállalkozói Inkubátorházban működő ÁVÜ megyei ügyfélszolgálati iroda privatizációs tanácsokkal is áll az ügyfelek rendelkezésére. Az irodán privatizációval illetve kárpótlással kapcsolatos kiadványok is megvásárolhatók. (Nyíregyháza, Váci Mihály út 41. Telefon: 42/343-742, fax: 42/313- 270. A japán Nichimen Co. múlt héten írt alá a tiszavasvárl Alkaloida Rt.-vel hosszú távú együttműködési szerződést a jelentős részben Tiszavasváriban kikísérletezett találmány, egy új szívgyógyszer-hatóanyag gyógyszerré történő további közös fejlesztésére. A képen balról jobbra a Nichimen Co. vezetői, az Alkaloida Rt. vezérigazgatója és a három magyar feltaláló látható az ünnepélyes szerződéskötést követő pillanatokban Galambos Béla felvétele Árfolyamok Tőzsde! Index november 1.: 1155,82 (-0,25) Hivatalos árfolyamoki Érvényben: 1993. november 1. Valuta Deviza Kanadai dollár 74,66 76,06 75,14 75,48 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 329,03 334^3 331,32 332,70 Német márka 58,37 5933 58,72 58,96 Angol font 146,06 148,86 146,96 147,66 Norvég korona 13,37 13,61 13,46 1332 Ausztrál dollár 66,24 67,48 66,63 66,93 Olasz líra(lOOO) 5937 60,85 60,18 6030 Belga frank(lOO) 268,64 273,30 270,80 271,96 Osztrák sc.(lOO) 829J7 842,97 834,33 837,73 Dán korona 14,49 14,75 1438 14,64 Port. esc.(lOO) 56,93 58,03 56,88 57,16 Finn márka 16,93 17,33 17,08 17,18 Spanyol pes.(100) 72,63 74,15 73,23 73,63 Francia frank 16,67 16,95 16,75 16,83 Svájci frank 66,08 67,16 66,43 66,71 Holland forint 51,97 52.83 5229 5231 Svéd korona 12,01 1227 12,13 12,19 hfont 13738 140,18 138,36 139,00 USA doUár 98,49 100,05 99,07 99,47 Japán jen (100) 90,85 92,05 91,18 91,48 ECU Illái 113,47 112,20 112,70 1993. november L, kedd 'WHKKHRKKBK GAZDASÁG ■■■■■■■■■■■■PCelet-Magvarorazág ' 13 hivatalos árfolyama 200 márka, ez azonban utópiának tűnik a hétmárkás valós feketepiaci érték ismeretében. Jugoszláviában az októberi infláció havi szinten 1896 százalék volt. forgalomba bocsátani a nem csituló hiperinfláció miatt. A világszerte példátlan, havi közel 2000%-os drágulási ütem még novemberben kikényszeríti az egymilliós címlet kiadását is. Az 500 ezres bankó Belgrad (MTI) — Alig egy hónappal azután, hogy hat nullát lefaragtak a jugoszláv dinár akkor már milliárdos címleteiből, a belgrádi központi bank a hét végén ismét a félmillió dí- náros bankót volt kénytelen
