Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-02 / 256. szám

1993. november 2., kedd MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Kelet-Magyarország 9 Együttműködők a rendőrséggel A segítség vagy az információ megvásárlása az európai demokráciákban is gyakran előfordul Budapest (ISB - D. Á.) — A rendőrség a vele együtt­működő magánszemély ré­szére tevékenységéért anyagi ellenszolgáltatást nyújthat, amely devizakülföldi eseté­ben a Magyar Nemzeti Bank engedélyével külföldi pénz­nemben is teljesíthető — olvashatjuk a rendőrségről szóló törvényjavaslat indok­lásában. A mondatra az ember azon­nal amerikai gengszterfilmek­re asszociál, s elképzeli, ami­ről az elmúlt héten már ma­gyarországi híradás is szólt: információ fejében „futni hagytak” egy személyt, akitől pedig el kellett volna venni a jogosítványt. E történet persze lehet csak rémmese, az azonban biztos, hogy az említett indoklásban az „együttműködők díjazásá­ról” a következőket olvashat­juk. A bűnözőkről történő infor­mációszolgáltatás a rendőr­séggel együttműködő szemé­lyek részéről minden esetben személyes kockázatvállalást jelent. Lelepleződésük súlyos egzisztenciális fenyegetettség­gel járhat. Ezt a kockázatot az informátor sok esetben csak anyagi ellenszolgáltatás fejé­ben vállalja. Az informátor megfizetése — az információ megvásárlása — sem a hazai, sem a fejlett demokráciájú eu­rópai államok gyakorlatában nem újkeletű. Ennek törvényi alapjait teremti meg a most be­terjesztett rendőrségi törvény- javaslat. Eszerint van egy másik módja is az együttműködő dí­jazásának. Más jogrendsze­rekben is előfordul, hogy az igazságszolgáltatás súlyosabb bűncselekmény leleplezése vagy bizonyítása érdekében — törvényi feljogosítás alap­ján — az ezt elősegítő személy kisebb súlyú jogsértése miatt eltekint a büntető felelősségre vonástól. A parlamenti vitán szereplő törvényjavaslat ennek analó­giájára fogalmazza meg a cse­kélyebb súlyú bűncselekmény elkövetőjének a rendőrséggel történő együttműködésére va­ló lehetőségét. A feltétel: az együttműködéssel elérhető bűnüldözési érdek meghaladja a megállapodás alanyával szembeni büntetőjogi igény érvényesítéséhez fűződő érde­ket. Erre akkor kerül sor, ha az együttműködés révén súlyo­sabb bűncselekmény felderíté­se, bűnbandák felszámolása, terrorcselekmények megelő­zése várható. A megállapodás alapján a bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható sze­mély kötelezettséget vállal arra, hogy a rendőrséggel együttműködik. A nyomozó hatóság pedig a gyanúsítottal szemben — az általa elkövetett csekélyebb súlyú bűncselekmény tekin­tetében — a nyomozást meg­szünteti. Antall állapota Budapest (MTI) — A Miniszterelnöki Sajtóiro­da hétfőn az alábbi köz­leményt adta ki. Az október 6-a óta a Köl­ni Egyetem I. számú belkli­nikáján gyógykezelt Antall József miniszterelnök egészségi állapotáról a ke­zelést végző orvoscsoport nevében Prof. Dr. med. P. Dias Wickramanayake a mai napon a következő tájé­koztatást adta: Antall József miniszterel­nökön október 14-én au- tológ törzssejt (őssejt) transzplantációt hajtottunk végre. A kezelés menet­rendje az előre meghatáro­zottaknak megfelelően ala­kult. A miniszterelnök mind pszichikaiig, mind fizikailag igen jó állapotban van. A fehérvérsejtek szá­ma kielégítő. Amennyiben váratlan fej­lemény nem következik be, a beteget a hét végén, vagy a jövő hét első napjaiban el­bocsátjuk intézetünkből. Természetesen a hazaérke­zése utáni első időszakban fokozott kíméletre és orvosi felügyeletre van szükség. Köln, 1993. november 1. Támogatott munkahelyteremtés Pályakezdő fiatalok, cigányok foglalkoztatása előnyben Nyíregyháza (KM - N. L.) — Újabb országos és megyei intézkedések születtek a mun­kanélküliség kezelésének ér­dekében — Juhász Gábor, a megyei munkaügyi központ igazgatója erről tájékoztatta a hétfőn Nyíregyházán megtar­tott munkaértekezleten a me­gyei központ vezető munka­társait és a 14 megyei kiren­deltség vezetőjét. Az igazgató elmondta: a munkaügyi kormányzat által összehívott igazgatói tanács­ülésen egy sor feladatot ha­tároztak meg az eredménye­sebb munka érdekében. Ott többek között elhangzott, több pályázatot írtak ki a munka­helyteremtések és az átképzé­sek támogatására. A polgár- mesteri hivatalok például a Népjóléti Minisztériumtól tá­mogatást igényelhetnek szoci­ális otthonok és utcai mele­gedők létrehozására. Az ön- kormányzatok ebben a témá­ban is együttműködhetnének a munkaügyi központokkal. Az egyik megyében sikeresen rendezték meg az állásbörzét, az elképzelés szerint hama­rosan Nyíregyházán is lesz. Egy javaslat: az iskolatéj for­galmazására közhasznú mun­kásokat lehetne beállítani. Minden érintettnek ajánlják: a munkanélküliek egy év után is működjenek együtt a kiren­deltségekkel, ez saját érdekük, hiszen csak így részesülhetnek szolgáltatásokban. Az értekez­leten bejelentették, a mun­kahelyteremtő beruházások tá­mogatására a tervezett október 30-a helyett november 30-ig lehet pályázni. A pályázatok elbírálásánál előnyben része­sülnek azok a munkaadók, akik pályakezdő munkanélkü­lieket, vagy hátrányos helyze­tű, tartósan munkanélküli ci­gányokat foglalkoztatnak. Meghalt Reviczky Ádám Budapest (KM - F. Á.) — Az egyik budapesti kórház­ban 1993. október 29-én meghalt Reviczky Adám. Fe­lesége, Éva asszony telefon­közlése szerint mandulatá­lyog miatt operálták, s a kö­vetkezményes szívtrombózis miatt váratlanul érte a halál 72 éves korában. Sokáig csak úgy ismertük Reviczky Adámot, mint a nagy magyar embermentő és ellenálló revisnyei Reviczky Imre (1896-1957) fiát, aki a nyíregyházi Solt Sándor (1900-1986) és Földes Jó­zsef (1924—1988) javaslatá­ra, illetve támogatásával megírta a nagy sikerű „Vesz­tes háborúk — megnyert csaták” című könyvet (1985). Azóta örömmel láttuk, hogy apja méltó örökébe lé­pett, ő is jámbor emberként dolgozott a békéért, a népek és vallások közötti megér­tésért. Alapító tagja és sike­res munkása lett a Páneuró­pai Unió Magyarországi Egyesületének és a Keresz­tény-Zsidó Társaságnak. Ezen egyesületek rendezvé­nyein gyakran látható volt a televízióban is. Hiányoltam magamban, hogy a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem 1993. ok­tóber 23-án megtartott nagy­szabású jubileumi rendez­vényén nem lehetett ott az el­nökségben helyet foglaló dr. Habsburg Ottó kíséretében. Az utóbb) években vesztett a lendületéből, de még min­dig sokat utazott (Izrael, Hol­landia, USA), és dolgozott Reviczky Adám. Többek között díszvendég volt 1991. május 26-án a nyíregyházi II. világháborús emlékmű avatásakor. Az apja mondta Mátészalkán 1946- ban, de őreá is vonatkozik: „Nem tettem semmi olyat, amiért hála és ünneplés járna. Nekem azért nem jár semmi, hogy ember igyekeztem lenni.” Ez volt Reviczky Adám, igaz ember! Hiányozni fog nagyon. Petíció Budapest (MTI) — Göncz Árpád köztársasági elnök petí­ciót vett át Kepes Andrástól, a Magyar Televízió főmunka­társától, az intézmény MÚOSZ szervezetének el­nökétől hétfőn délelőtt a Parla­mentben. A Magyar Televízió több száz dolgozója által aláírt állásfoglalás követeli Nahlik Gábor alelnök eltávolítását, mert az általa vezetett szakmai és politikai irányító testület olyan helyzetet teremtett, amelyben a közszolgálati tele­víziózás minimális feltételei sincsenek meg. A petíció átadásakor Kepes András az államfőnek el­mondta: a Magyar Televízió több száz dolgozója úgy véli, nem tudja korlátozásmentesen és nyugodt körülmények között teljesíteni közszolgálati feladatát. Kepes arra kérte a köztársasági elnököt, hogy minden törvényes eszközt ve­gyen igénybe annak érdeké­ben, hogy a közvéleménynek lehetősége legyen a pártatlan és szabad tájékoztatáshoz. Jegyzet__________________ A lecke elején Kovács Éva t 7 alahogy úgy áll a hely­ié zet, mint egy rosszul szervezett futóversenyen: a startpisztolyt még csak fel­emelték, a versenyzők azon­ban már időnek előtte neki­lódultak, árkon-bokron túl­jutottak, a bírónak meg se kedve, se ereje, hogy újra a starthoz szólítsa a résztve­vőket, s indulás előtt még a sportszerűségre, a szabá­lyok betartására is figyel­meztesse valamennyinket. Bár a választási kampány hivatalosan még később kez­dődik, a versenyzők egy ré­sze már a pálya közepén sza­lad, s közben nem felejti el válla fölött visszakiabálni a szerinte helyesnek tartott részidőket, végső eredmé­nyeket. A pártok ismert és kevésbé ismert képviselői egy ideje javában agitálnak: nyilatkoznak és kinyilatkoz­tatnak, megmondják mitől rossz a másik, s néha arról is beszélnek, mitől lennének jók ők maguk. Aki csak egy kicsit is érdeklődik a politika iránt, mindkét változatra talál élményei között saját példát épp eleget. Ami eddig történt, sejteti, a kampány előjele sajnos, igen-igen ne­gatívnak mutatkozik. S még ha csak itthon mon­danának egymásra a poli- tilusok tücsköt-bogarat! Ak­kor hallgathatnánk, mond­ván, annyi baj legyen, nem öröm ugyan, de legalább a családban marad. Sajnos, gyakori a példa, hogy jelen­legi nagyjaink jártukban- keltükben pletykás vénasz- szonyok módjára kifecsegik, felnagyítják dolgainkat. Mint történt nemreg, amikor egyik esélyesnek vélt pár­tunk vezető személyisége járt Londonban, ahol a brit külügyminiszterrel, Douglas Hurddel is találkozott. Mint utóbb kiderült, a beszélgetés során a magyar politikus ag­gódva utalt arra, ha a nyu­gati támogatás nem elég erős, akkor a reform nehéz­ségei miatt Magyarország is a lengyelek sorsára juthat: bekövetkezhet egy olyan bal­oldali visszaesés, mint ami­lyen a legutóbbi választáso­kon Walesa országában be­következett. A dolog eddig igen egy­szerű, hasonló vélekedést a magyarországi pártok kép­viselőitől szinte naponta hallani. Nem is ez, sokkal in­kább az angol válasz méltó hát a figyelemre. A brit mi­niszter ugyanis a felvetésre azt mondta: kormánya a lengyel választási eredményt nem tekinti visszaesésnek, mert nem az a lényeg, hol erednek az új kormány gyö­kerei, hanem az, hogy elkö­telezett-e a reformok mellett, s szerintük a lengyel nép de­mokratikus úton választott, döntését így valamennyi kí­vülállónak tiszteletben kell tartania. Nem tudom, mit válaszol­hatott hazánk „aggódója" a vendéglátó megjegyzésére. Azt azonban remélem, mé­lyen elgondolkodott rajta, s rájött, az igazi demokrácia egyik ismérve az, amikor a másik igazát is képesek vagyunk elfogadni. Az an­golok már tudják ezt, évszá­zadok óta gyakorolják a leckét. Mi magyarok még csak a tankönyv elején tar­tunk... Orbán volt a jobb Budapest (ISB - D. Á.) — Stílusról, alternatív érté­kekről, nehezen megragad­ható különbözőségről folyt a vita, s nagyon sokan csak Orbán Viktor és Fodor Gá­bor személyiségi jegyei alapján próbáltak állást fog­lalni a Fiatal Demokraták jó ideje tartó vitájában. A másik, véglet a problé­mát abszolút racionálisan közelítve úgy ragadta meg, hogy az „orbánisták” és a „fodoristák” a leendő koalí­ciós partner megnevezésé­ben vannak egészen más vé­leményen. A jelenlegi esélyeket la­tolgatva ugyanis nagyon va­lószínűnek látszik, hogy az 1994-es választások után még három-négy párt koalí­ciója is kevés lehet a kor­mányzati többséghez. A prognosztizált számok tük­rében egy esetleges liberális koalíciónak (Fidesz, SZDSZ) minden bizonnyal szövetségre kell lépnie vagy a konzervatív keresztények­kel (MDF, KDNP), vagy a szocialista-szociáldemokra­tákkal (MSZP). Az „orbá­nisták” — e leegyszerűsített elemzés szerint — a Csurka- nélküli MDF-et már lehet­séges partnerként kezelik, Fodor Gábor hívei pedig a baloldalon, a szocialisták­ban nem látnak „ellenséget”. A hétvégi miskolci Fidesz országos választmányi el­nökválasztás után eléggé vi­lágossá vált, hogy a törésvo­nal valóban valahol itt húzó­dik. Orbán Viktor nemzeti­leg elkötelezett liberális mérsékelt középpártnak ha­tározta meg a Fideszt, míg ezzel szemben Fodor Gábor „nyitott középutas liberaliz­must” emlegetett. A zárt ülésen elhangzott beszédében Fodor Gábor a debreceni kongresszuson meghatározott irány felül­vizsgálatát szorgalmazta. „Téves elképzelés, miszerint a kormánykoalíció szétmor- zsolódásával keletkező hiá- tusba a politikai jobboldalon a Fidesznek kell beleugor- nia... Ha aggódunk a balol­dal esetleges győzelme mi­att, akkor a jobboldal eset­leges győzelmét is tekintsük súlyos veszedelemnek!” A Fidesz Országos Vá­lasztmánya 53 szavazattal 23 ellenében — Fodor Gá­borral szemben — végül is azt a Szájer Józsefet válasz­totta elnöknek, aki Kövér László parlamenti frakcióve­zetővel és Ader János ügy­vezető alelnökkel (azaz a kulcspozíciók birtokosaival) egyaránt az Orbán-féle vo­nalvezetés híve. Nagy kér­dés, hogy Fodor Gábor és barátai (Hegedűs István, Molnár Péter) számára va­jon milyen tér marad a Fi- deszben. Fodor mindenesetre nem mondhatja, hogy nincs le­hetősége a politizálásra, hi­szen ő a párt oktatási kabi­netjének vezetője, a parla­ment emberi jogi bizottságá­nak elnöke, a Fidesz alel- nöke, s mint leendő kul­tuszminisztert is emlegetik. Stoposok Belgrádban AP-felvétel Reviczky Ádám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents