Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-16 / 268. szám
Népművészetünk világhíre Washington (MTI) — Matyó népművészeti kiállítást rendeztek a New York-i magyar főkonzulátuson. A kiállítás bemutatta a matyó népművészet jellegzetes motívumait, s a berendezési tárgyak, a bútorok, a hétköznapi és ünnepi viselet díszítő elemeit. A főkonzulátus sajtóközleménye szerint a kiállítás legnevezetesebb darabja az a cifraszűr és a dúsan díszített férfi népviseleti öltözet volt, amelyet Horthy Miklós egykori kormányzó adományozott búcsúajándékként 1941-ben a Budapestről távozó Pell amerikai nagykövetnek. Budapest (MTI) — A Magyar Állami Népi Együttes képviselte a magyar néptánc kultúrát a dél-koreai világkiállításon. Ennek előzményeiről számolt be Serfőző Sándor igazgató a múlt heti sajtótájékoztatón. Elmondta: a Korea Foundation másfél évvel ezelőtt pályázatot írt ki a világkiállítás nemzetközi folklór fesztiválján való szereplésre. A fesztiválon 20 ország tánc- együttese vett részt. Tíz táncos pár és a népzenei együttes, összesen harmincán utaztak a távol-keleti országba, ahol október 19-től november 7-ig szerepeltek, a Sárközi lakodalmas című koreográfiával. A világkiállítás két helyszínén, naponta 5000 néző előtt mutatkoztak be. Közös előadásokat tartottak a ghanai, az indonéz és a koreai táncegyüttesekkel. A Magyar Állami Népi Együttes a ghanai táncosokkal egy vidéki városban is fellépett, illetve három önálló előadást tartott Szöulban. Az előzetes tárgyalások szerint lehetőség nyílik egy távol-keleti turnéra is 1995-ben — tájékoztatott Ferencz Mária, az együttes menedzsere. Szüretelők (népművészeti ihletésű fafaragás) Tóth Ferenc, kisvárdai fafaragó-művész munkája Elek Emil felvétele Éltes-ünnepség Nyírbátorban Nyírbátor (KM — K. J.) —A nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskolája az idén is megrendezte november 15-én az immár hagyományosnak tekinthető „Éltes-ünnepséget”. A délelőtt 10 órakor kezdődött program első eseményeként vetítették le azt a videofilmét, melyet az Éltes Mátyás sújánál ez év októberében tartott megemlékezés alkalmával készítettek. Az intézmény névadójának a végső nyughelyét ezt megelőzően szintén az idén sikerült megtalálni a budapesti új köztemetőben. Az Éltes-ünnepségen beszédet mondott Kovács Jánosáé gyógypedagógus, majd koszorút helyeztek el a névadó intézménybeli portré-emlékművénél. A változatos gyermekprogramok 11 órakor kezdődtek a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola oktatóinak, illetve hallgatóinak a vezetésével. A kora délutáni órákban folytatódtak a kikapcsolódást, szórakozást jelentő események, még lovaglással és sétakocsikázással egybekötött lovasbemutatóra is sor került. Műhely ötödször Az Eötvös-konferencia teljes anyagával Nyíregyháza (KM) — A napokban hagyta el a nyomdát a Pedagógiai Műhely c. megyénkben folyóirat ez évi 5. száma. A bevezető tanulmányt — Summázat a VI. Nevelésügyi Kongresszusról címmel — a lap főszerkesztője, Kuknyó János írta, aki maga mint szekcióvezető vett részt a kongresszus munkájában. A viszonylag terjedelmes visszatekintés lehetőséget teremt megismerkedni nevelésügyünk aktuális kérdéseivel azoknak is, akik személyesen nem vehettek részt a többek szerint igen hasznos és eredményes tanácskozáson. A művelődéspolitikai rovatban kaptak helyet Virányi Györgyné gondolatai a nyáron lezajlott diákújságírótáborról. A múltba tekintés jegyében szerveződött a folyóirat- szám harmadik egysége. Itt szerepelnek azoknak az előadásoknak az anyagai (szám szerint négy), melyek az ősz folyamán lezajlott vásáros- naményi Eötvös-napok rendezvénysorozat zárókonferenciáján hangzottak el. Ezek a tanulmányok kivétel nélkül színvonalasak, több szempontból forrásértékűnek tekinthetők a további kutatómunkához. A Szemle rovatban Farkas Kálmán fejti ki a véleményét a nemzeti és etnikai kisebbségi törvényről. Bene János a Letűnt korok, letűnt jelképek című kiállításra tekint visz- sza, még azok számára is láttató és érdeklődést felkeltő módon, akiknek nem állt módjukban megtekinteni az „izgalmas” tárlatot a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Nyíregyháza első díszpolgára Adalékok egy díjalapítás ürügyén Gróf Lónyay Menyhért életéről és munkásságáról Gróf Lónyay Menyhért Festményreprodukció Diczházy Istvánná Nyíregyháza — Lónyay Menyhért gróf államférfi, miniszter, miniszterelnök, közgazdasági író Nagy-Ló- nyán 1822. január 6-án született és Budapesten 1884. november 3-án hunyt el. Ősi birtokán Nagy-Ló- nyán temették el. Életrajzi adatai szerint iskoláit a pesti piaristáknál és a pesti egyetemen végezte, ahol bölcsészettudományi doktorátust szerzett. Igen korán, 1843-ban bekapcsolódott a politikai életbe. Nyolcszor választották meg országgyűlési képviselőnek. Ekkor, valamint 1847-ben Bereg vármegye pozsonyi országgyűlési követe, 1848-ban a pesti parlament tagja. Részt vett az 1848- as törvények megalkotásában. Minden kérdésben gróf Széchenyi István támogatója volt. A második magyar minisztériumban 1849-ben pénzügyi államtitkár. Világos után emigráció A világosi fegyverletétel után külföldre menekül. 1850- ben kegyelemben részesül és hazatér. Gróf Andrássy Gyulával együttműködött a kiegyezés nehéz munkájában. A kiegyezés után az Andrássy minisztériumban pénzügyminiszter, 1870-től közös pénzügyminiszter, 1871-73 között miniszterelnök. 1871-től Ferenc József grófi rangra emelte. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgató tagja 1858-tól, majd másodelnöke, 1871-től haláláig 1884-ig elnöke. Rendkívüli érdeklődéssel fordult a gazdasági élet felé. Nagy része volt a legjelentékenyebb pénz- és hitelintézetek létrehozásában. A Tisza szabályozása mint életcél Pesten, 1847-ben jelenik meg Hazánk anyagi érdekeiről című munkája, melyben a közlekedést taglalva külön fejezetet szentel a vízi utaknak. A Közügyekről szóló műve 1863-ban jelenik meg. Számos cikket írt különböző folyóiratokban, szerkesztette a Budapesti Szemlét. 1860-ban a Magyar Akadémiai Értesítőben jelenik meg nagy tanulmánya A Tisza-szabályozás története és nemzetgazdasági jelentősége címmel. A Tisza- szabályozással kora ifjúságától került haláláig tartó kapcsolatba. Már 1846-ban részt vett gróf Széchenyi István eszméit támogató gróf Andrássy Gyula és gróf Károlyi György mellett a Tiszavölgyi Társulat megalakításában és nagy művének továbbfejlesztője, a szabályozási ügyek legfőbb intézői közé tartozott. A Tiszavölgyi Társulatot 1849-ben feloszlatták, így a helyi ármentesítő társulatok érdekvédelmi szerv nélkül maradtak. Anyagilag kimerülve további munkálataikhoz kölcsönre, pénzügyeiknek egyéb módon történő rendezésére volt szükség. E célból Lónyay indítványára első ízben 1857- ben nagygyűlést tartottak, melyen vezérszerepet visz: vállalja és eredményesen vezeti a hitel megszerzése és az adóengedmények elérésére irányuló tárgyalásokat. Neve és működése a Tisza- szabályozás történetével mindenkor összeforrott és emlékezetes marad a vízügyi történelemben. Arcképét az Akadémia és a Földhitelintézet üléstermében helyezték el. Nyírvíz gyűjtő — Lónyay csatorna Szabolcs vármegyében ^ a Felső-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat gróf Széchenyi István kezdeményezésére Fényes- Litkén 1846-ban alakult meg és nyomban hozzákezdtek a töltések építéséhez, a szabályozási munkákhoz. A szabadságharc megszakította tevékenységét és 1854-ben alakult újjá a társulat. Elnökéül Lónyay Menyhértet választotta meg, aki e tisztséget pénzügy- miniszter, majd miniszterelnöki kinevezése alkalmával is ellátta, 30 éven keresztül, egészen 1884-ben bekövetkezett haláláig. Rendkívüli odaadással, érdeklődéssel és tevékenyen vett részt az Ármentesítő Társulat munkájában. A Felső-Szabolcsi Társulat mély háláját azzal kívánta kimutatni, hogy halála után a társulat Lónyay legfontosabb művét, a Nyírvíz gyűjtő főcsatornát az ő nevére Lónyay csatornának nevezte el. Megfest- tette arcképét a közgyűlési terem részére. Sajnos, az 1975- 1986 közötti időben a kép eltűnt, felkutatása eddig eredménytelen volt. Az egészalakos festményt a restaurálás alkalmával megrövidítették, 100x150 cm méretre. A társulat a gróf halála után megüresedett elnöki széket az elhunyt iránti tiszteletből egy évig nem töltötte be, az alelnök látta el az elnöki teendőket. Nyíregyháza város 1870-ben első díszpolgárává Lónyay Menyhértet választotta meg. (A Magyar Tudományos Akadémia Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületé az 1993. október 2-án megtartott közgyűlésén döntött a Lónyai Menyhértről elnevezett érem megalapításáról és évenkénti odaítélésének feltételeiről. A pályakép-ismertetőt a díj névadójának alaposabb megismertetése céljából közöltük.) Iskolaigazgatók, törvény, értelmezés Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében zajló őszi pedagógiai hetek rendezvénysorozat keretében tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a napokban Mátészalkán, Kisvárdán és Nyíregyházán Gál Ferenc, a budapesti általános iskolák igazgatói kollégiumának elnöke. A résztvevők tekintélyes számából — mindhárom helyszínen — arra lehetett következtetni, hogy a megvitatásra kitűzött téma (Az intézmény- vezetők feladatai a közoktatási törvény összefüggés rendszerében) rendkívül aktuális. Ellentmondásos rendelkezések A pedagógiai intézetben összehívott tanácskozáson az előadó gondolatkifejtésének bevezető részében utalt a hatályos törvény pozitívumaira, valamint a benne található, egymásnak ellentmondó szabályozó rendelkezésekre és bizonytalanságot keltő momentumokra. Megfogalmazta: várható, hogy a négy évenkénti választási ciklusokat követően rendszeressé és szükségessé válik az oktatási törvény korrekciója, de sajnos, a folyamatos javítgatások nem hozhatják meg az egyértelmű válaszokat a vitatott kérdésekre. Eklektikusság, „idegen” technikák A törvény legnagyobb hiányosságaként említette az ek- lektikusságát, a különféle külföldi tapasztalatok impresszi- onisztikus, ötletszerű átvételét. Ez azért hiba — mondotta —, mert a százhuszonkilenc paragrafus az oktatási intézmények mindennapjainak a befolyásolására is született, ott pedig a sokfelől összehordott szabályozási techinkák együttes működtetése zavarokart idézhet elő. Különösképpen hiányolta a végrehajtási rendeleteket, hozzátéve: úgy tudja, hogy jelenleg ezek közül hat „mozog” a szaktárca berkein belül. Alapító okirat, iskolaszék A jövőt illetően az egybegyűlt igazgatóknak, helyetteseknek és oktatási szakembereknek igen sok gyakorlati tanácsot adott. A törvény — fogalmazta meg — azt tisztázta az iskolák és az önkormányzatok viszonyában, hogy a jegyző hatáskörébe a szakmai vonatkozások nem tartoznak bele, csupán a működés törvényességének felügyelete, vizsgálata, ellenőrzése. Szólt a közeljövőben végrehajtandó feladatok egyikéről, nevezetesen az iskolák alapító okiratának az elkészítéséről. Praktikus tanácsokat adott a tekintetben, hogy a dokumentumnak miket kell tartalmaznia, milyen legyen a felépítése. Ez — mondotta — azért rendkívül fontos kérdéskör, mert az elkészült alapító okirat alapján veszik majd nyilvántartásba az intézményt, és eszerint fogja majd kapni mindegyik a központi bért. Megkülönböztetett kérdésként foglalkozott az iskolaszékek létrehozásának teendőivel. Azzal, hogy milyen szerkezetű legyen az új szervezet, hogyan bonyolódjanak le a majdani választások, milyen jogosítványai lesznek a „székeknek”, és hogy milyen általános elvei lesznek a működtetésnek. A budapesti Csók István Galéria grafikai és érem kabinetjében november 15-én nyitották meg a nyíregyházi grafikusművész H. Németh Katalin tárlatát. Képünkön a művész „Kövek beszélnek” című alkotása látható Amatőr felvételi I2 Kelet-Magyarország KULTÚRA novemberló.,kedd
