Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-16 / 268. szám

Népművészetünk világhíre Washington (MTI) — Matyó népművészeti kiállí­tást rendeztek a New York-i magyar főkonzulátuson. A kiállítás bemutatta a matyó népművészet jellegzetes motívumait, s a berendezési tárgyak, a bútorok, a hétköz­napi és ünnepi viselet díszítő elemeit. A főkonzulátus saj­tóközleménye szerint a kiál­lítás legnevezetesebb darab­ja az a cifraszűr és a dúsan díszített férfi népviseleti öl­tözet volt, amelyet Horthy Miklós egykori kormányzó adományozott búcsúaján­dékként 1941-ben a Buda­pestről távozó Pell amerikai nagykövetnek. Budapest (MTI) — A Magyar Állami Népi Együt­tes képviselte a magyar nép­tánc kultúrát a dél-koreai világkiállításon. Ennek előz­ményeiről számolt be Serfő­ző Sándor igazgató a múlt heti sajtótájékoztatón. El­mondta: a Korea Foundation másfél évvel ezelőtt pályá­zatot írt ki a világkiállítás nemzetközi folklór feszti­válján való szereplésre. A fesztiválon 20 ország tánc- együttese vett részt. Tíz táncos pár és a népze­nei együttes, összesen har­mincán utaztak a távol-ke­leti országba, ahol október 19-től november 7-ig szere­peltek, a Sárközi lakodalmas című koreográfiával. A vi­lágkiállítás két helyszínén, naponta 5000 néző előtt mu­tatkoztak be. Közös előadá­sokat tartottak a ghanai, az indonéz és a koreai tánce­gyüttesekkel. A Magyar Ál­lami Népi Együttes a ghanai táncosokkal egy vidéki vá­rosban is fellépett, illetve három önálló előadást tartott Szöulban. Az előzetes tár­gyalások szerint lehetőség nyílik egy távol-keleti tur­néra is 1995-ben — tájékoz­tatott Ferencz Mária, az együttes menedzsere. Szüretelők (népművészeti ihletésű fafaragás) Tóth Ferenc, kisvárdai fafaragó-művész munkája Elek Emil felvétele Éltes-ünnepség Nyírbátorban Nyírbátor (KM — K. J.) —A nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákott­hon és Speciális Szakiskolá­ja az idén is megrendezte november 15-én az immár hagyományosnak tekinthető „Éltes-ünnepséget”. A dél­előtt 10 órakor kezdődött program első eseményeként vetítették le azt a videofil­mét, melyet az Éltes Mátyás sújánál ez év októberében tartott megemlékezés alkal­mával készítettek. Az intéz­mény névadójának a végső nyughelyét ezt megelőzően szintén az idén sikerült meg­találni a budapesti új közte­metőben. Az Éltes-ünnepsé­gen beszédet mondott Ko­vács Jánosáé gyógypedagó­gus, majd koszorút helyez­tek el a névadó intézmény­beli portré-emlékművénél. A változatos gyermekpro­gramok 11 órakor kezdődtek a Bárczi Gusztáv Gyógy­pedagógiai Tanárképző Fő­iskola oktatóinak, illetve hallgatóinak a vezetésével. A kora délutáni órákban folytatódtak a kikapcsoló­dást, szórakozást jelentő események, még lovaglással és sétakocsikázással egybe­kötött lovasbemutatóra is sor került. Műhely ötödször Az Eötvös-konferencia teljes anyagával Nyíregyháza (KM) — A napokban hagyta el a nyom­dát a Pedagógiai Műhely c. megyénkben folyóirat ez évi 5. száma. A bevezető tanul­mányt — Summázat a VI. Nevelésügyi Kongresszus­ról címmel — a lap főszer­kesztője, Kuknyó János írta, aki maga mint szekcióve­zető vett részt a kongresszus munkájában. A viszonylag terjedelmes visszatekintés lehetőséget teremt megismerkedni ne­velésügyünk aktuális kérdé­seivel azoknak is, akik sze­mélyesen nem vehettek részt a többek szerint igen hasz­nos és eredményes tanács­kozáson. A művelődéspolitikai ro­vatban kaptak helyet Virányi Györgyné gondolatai a nyá­ron lezajlott diákújságírótá­borról. A múltba tekintés jegyé­ben szerveződött a folyóirat- szám harmadik egysége. Itt szerepelnek azoknak az elő­adásoknak az anyagai (szám szerint négy), melyek az ősz folyamán lezajlott vásáros- naményi Eötvös-napok ren­dezvénysorozat zárókonfe­renciáján hangzottak el. Ezek a tanulmányok kivétel nélkül színvonalasak, több szempontból forrásértékű­nek tekinthetők a további kutatómunkához. A Szemle rovatban Farkas Kálmán fejti ki a véleményét a nem­zeti és etnikai kisebbségi törvényről. Bene János a Le­tűnt korok, letűnt jelképek című kiállításra tekint visz- sza, még azok számára is lát­tató és érdeklődést felkeltő módon, akiknek nem állt módjukban megtekinteni az „izgalmas” tárlatot a nyír­egyházi Jósa András Mú­zeumban. Nyíregyháza első díszpolgára Adalékok egy díjalapítás ürügyén Gróf Lónyay Menyhért életéről és munkásságáról Gróf Lónyay Menyhért Festményreprodukció Diczházy Istvánná Nyíregyháza — Lónyay Menyhért gróf államférfi, miniszter, miniszterelnök, közgazdasági író Nagy-Ló- nyán 1822. január 6-án született és Budapesten 1884. november 3-án hunyt el. Ősi birtokán Nagy-Ló- nyán temették el. Életrajzi adatai szerint is­koláit a pesti piaristáknál és a pesti egyetemen végezte, ahol bölcsészettudományi dokto­rátust szerzett. Igen korán, 1843-ban bekapcsolódott a politikai életbe. Nyolcszor választották meg országgyű­lési képviselőnek. Ekkor, va­lamint 1847-ben Bereg várme­gye pozsonyi országgyűlési követe, 1848-ban a pesti parla­ment tagja. Részt vett az 1848- as törvények megalkotásában. Minden kérdésben gróf Széchenyi István támogatója volt. A második magyar mi­nisztériumban 1849-ben pénz­ügyi államtitkár. Világos után emigráció A világosi fegyverletétel után külföldre menekül. 1850- ben kegyelemben részesül és hazatér. Gróf Andrássy Gyulá­val együttműködött a kiegye­zés nehéz munkájában. A ki­egyezés után az Andrássy minisztériumban pénzügymi­niszter, 1870-től közös pénz­ügyminiszter, 1871-73 között miniszterelnök. 1871-től Fe­renc József grófi rangra emel­te. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazga­tó tagja 1858-tól, majd másod­elnöke, 1871-től haláláig 1884-ig elnöke. Rendkívüli ér­deklődéssel fordult a gazdasá­gi élet felé. Nagy része volt a legjelentékenyebb pénz- és hi­telintézetek létrehozásában. A Tisza szabályozása mint életcél Pesten, 1847-ben jelenik meg Hazánk anyagi érdekeiről című munkája, melyben a köz­lekedést taglalva külön feje­zetet szentel a vízi utaknak. A Közügyekről szóló műve 1863-ban jelenik meg. Számos cikket írt különböző folyóiratokban, szerkesztette a Budapesti Szemlét. 1860-ban a Magyar Akadémiai Értesítő­ben jelenik meg nagy tanulmá­nya A Tisza-szabályozás tör­ténete és nemzetgazdasági je­lentősége címmel. A Tisza- szabályozással kora ifjúságá­tól került haláláig tartó kap­csolatba. Már 1846-ban részt vett gróf Széchenyi István eszméit támogató gróf Andrássy Gyu­la és gróf Károlyi György mellett a Tiszavölgyi Társu­lat megalakításában és nagy művének továbbfejlesztője, a szabályozási ügyek legfőbb intézői közé tartozott. A Tisza­völgyi Társulatot 1849-ben feloszlat­ták, így a helyi ár­mentesítő társula­tok érdekvédelmi szerv nélkül marad­tak. Anyagilag kimerülve to­vábbi munkálataikhoz köl­csönre, pénzügyeiknek egyéb módon történő rendezésére volt szükség. E célból Lónyay indítványára első ízben 1857- ben nagygyűlést tartottak, me­lyen vezérszerepet visz: vál­lalja és eredményesen vezeti a hitel megszerzése és az adó­engedmények elérésére irá­nyuló tárgyalásokat. Neve és működése a Tisza- szabályozás történetével min­denkor összeforrott és emléke­zetes marad a vízügyi történe­lemben. Arcképét az Akadé­mia és a Földhitelintézet ülés­termében helyezték el. Nyírvíz gyűjtő — Lónyay csatorna Szabolcs vármegyében ^ a Felső-Szabolcsi Tiszai Ár­mentesítő és Belvízlevezető Társulat gróf Széchenyi István kezdeményezésére Fényes- Litkén 1846-ban alakult meg és nyomban hozzákezdtek a töltések építéséhez, a szabá­lyozási munkákhoz. A szabad­ságharc megszakította tevé­kenységét és 1854-ben alakult újjá a társulat. Elnökéül Ló­nyay Menyhértet választotta meg, aki e tisztséget pénzügy- miniszter, majd miniszterelnö­ki kinevezése alkalmával is el­látta, 30 éven keresztül, egé­szen 1884-ben bekövetkezett haláláig. Rendkívüli odaadás­sal, érdeklődéssel és tevéke­nyen vett részt az Ármentesítő Társulat munkájában. A Felső-Szabolcsi Társulat mély háláját azzal kívánta ki­mutatni, hogy halála után a társulat Lónyay legfontosabb művét, a Nyírvíz gyűjtő főcsa­tornát az ő nevére Lónyay csa­tornának nevezte el. Megfest- tette arcképét a közgyűlési te­rem részére. Sajnos, az 1975- 1986 közötti időben a kép el­tűnt, felkutatása eddig ered­ménytelen volt. Az egészala­kos festményt a restaurálás al­kalmával megrövidítették, 100x150 cm méretre. A társu­lat a gróf halála után megüre­sedett elnöki széket az elhunyt iránti tiszteletből egy évig nem töltötte be, az alelnök látta el az elnöki teendőket. Nyíregy­háza város 1870-ben első dísz­polgárává Lónyay Menyhértet választotta meg. (A Magyar Tudományos Akadémia Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületé az 1993. október 2-án megtartott közgyűlésén döntött a Lónyai Menyhértről elnevezett érem megalapításáról és évenkénti odaítélésének feltételeiről. A pályakép-ismertetőt a díj név­adójának alaposabb megis­mertetése céljából közöltük.) Iskolaigazgatók, törvény, értelmezés Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében zajló őszi pedagógiai hetek ren­dezvénysorozat keretében tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a napokban Mátészalkán, Kisvárdán és Nyíregyházán Gál Ferenc, a budapesti általános iskolák igazgatói kollégiumának el­nöke. A résztvevők tekintélyes számából — mindhárom hely­színen — arra lehetett követ­keztetni, hogy a megvitatásra kitűzött téma (Az intézmény- vezetők feladatai a közoktatási törvény összefüggés rendsze­rében) rendkívül aktuális. Ellentmondásos rendelkezések A pedagógiai intézetben összehívott tanácskozáson az előadó gondolatkifejtésének bevezető részében utalt a hatá­lyos törvény pozitívumaira, valamint a benne található, egymásnak ellentmondó sza­bályozó rendelkezésekre és bi­zonytalanságot keltő momen­tumokra. Megfogalmazta: vár­ható, hogy a négy évenkénti választási ciklusokat követően rendszeressé és szükségessé válik az oktatási törvény kor­rekciója, de sajnos, a folyama­tos javítgatások nem hozhat­ják meg az egyértelmű vála­szokat a vitatott kérdésekre. Eklektikusság, „idegen” technikák A törvény legnagyobb hiá­nyosságaként említette az ek- lektikusságát, a különféle kül­földi tapasztalatok impresszi- onisztikus, ötletszerű átvéte­lét. Ez azért hiba — mondotta —, mert a százhuszonkilenc paragrafus az oktatási intéz­mények mindennapjainak a befolyásolására is született, ott pedig a sokfelől összehordott szabályozási techinkák együt­tes működtetése zavarokart idézhet elő. Különösképpen hiányolta a végrehajtási ren­deleteket, hozzátéve: úgy tud­ja, hogy jelenleg ezek közül hat „mozog” a szaktárca ber­kein belül. Alapító okirat, iskolaszék A jövőt illetően az egybe­gyűlt igazgatóknak, helyette­seknek és oktatási szakem­bereknek igen sok gyakorlati tanácsot adott. A törvény — fogalmazta meg — azt tisztáz­ta az iskolák és az önkormány­zatok viszonyában, hogy a jegyző hatáskörébe a szakmai vonatkozások nem tartoznak bele, csupán a működés tör­vényességének felügyelete, vizsgálata, ellenőrzése. Szólt a közeljövőben végrehajtandó feladatok egyikéről, nevezete­sen az iskolák alapító okiratá­nak az elkészítéséről. Praktikus tanácsokat adott a tekintetben, hogy a dokumen­tumnak miket kell tartalmaz­nia, milyen legyen a felépíté­se. Ez — mondotta — azért rendkívül fontos kérdéskör, mert az elkészült alapító okirat alapján veszik majd nyilván­tartásba az intézményt, és eszerint fogja majd kapni mindegyik a központi bért. Megkülönböztetett kérdés­ként foglalkozott az iskola­székek létrehozásának teen­dőivel. Azzal, hogy milyen szerkezetű legyen az új szer­vezet, hogyan bonyolódjanak le a majdani választások, mi­lyen jogosítványai lesznek a „székeknek”, és hogy milyen általános elvei lesznek a mű­ködtetésnek. A budapesti Csók István Galéria grafikai és érem kabinetjében november 15-én nyitották meg a nyíregyházi grafikusművész H. Németh Katalin tárlatát. Képünkön a művész „Kövek beszélnek” című alkotása látható Amatőr felvételi I2 Kelet-Magyarország KULTÚRA novemberló.,kedd

Next

/
Thumbnails
Contents