Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-16 / 268. szám

1993. november 16., kedd GAZDASAG Felszámolói hitel még az idén Az ÁVÜ már átutalta az egymilliárd forintot és még további forrásokat biztosít Budapest (MTI) — Az Ál­lami Vagyonügynökség már átutalta a felszámolói hitel for­rásául szolgáló egymilliárd fo­rintot. Az összeget a Kisvál­lalkozói Garancia Alap kezeli majd, ha a Parlament lehetővé teszi, hogy az alap e tevékeny­séggel is foglalkozhasson. Áz erről szóló törvényjavaslatot már benyújtották. A felszá­molói hitel iránt máris nagy az érdeklődés. Remélhetően még az idén igényelhető is lesz, de ez már nem a vagyonügy­nökségen múlik — mondta Tánczos Gábor, az ÁVÜ igaz­gatója az MTI munkatársá­nak. Kifejtette: a hatályos va­gyonpolitikai irányelvek sze­rint négymilliárd forintot kel­Csökken a számuk Budapest (MTI) — Az idén és jövőre is három­négy százalékkal csökken a foglalkoztatottak száma, ami jóval mérsékeltebb az előző két év 10 százalék kö­rüli fogyásánál — állítja a Gazdaságkutató Intézet prognózisa. Összességében 1994 vé­gére 600-630 ezerre becsü­li a kutatóintézet a regiszt­rált munkanélküliek szá­mát. Az előrejelzés szerint továbbra is erőteljesebben csökkentik a dolgozók szá­mát a 300-nál több alkal­mazottat foglalkoztató na­gyobb gazdasági szerveze­tek, mint a kisebbek. Különösen a szakképzet- len, betanított munkát vég­zők számíthatnak arra, hogy hamar elveszítik a munkahelyüket. A fiatal pá­lyakezdők elhelyezkedési esélyei is tovább romlottak. Az adminisztratív munkát végzők száma is folyamato­san csökken a korszerű technika alkalmazása révén Az egyéni vállalkozók és a társaságok létszámgyara­podása továbbra sem fogja felszívni a nagy cégek fe­leslegessé váló dolgozóit. Ezért tovább növekszik a munkaképes korú eltartot­tak száma. lene e célra fordítani, ám az ÁVÜ bevételei nem tették le­hetővé ekkora összeg átutalá­sát. Ha lesz rá fedezet, az ÁVÜ további forrásokat is biztosít. Az elképzelések szerint a felszámolói hitelt azok a bel­földi természetes személyek és azok közösségei vehetik igénybe, akik a csőd- és a fel- számolási eljárás alatt álló cégek vagyontárgyait kívánják megvásárolni. A kedvezmé­nyes hitel feltételeit ezekben a napokban tisztázzák a Pénz­ügyminisztériumban. Egyelő­re az elképzelések szerint azok, akik első célra vesznek fel hitelt kamattámogatásban részesülnek. A kamattámoga­tás az első évben a mindenkori Máthé Csaba Mátészalka (KM) — Las­san egy éve húzódik a Sza­bolcs Megyei Tejipari Vállalat privatizációja és az Állami Vagyonügynökség még min­dig nem döntött: egyben vagy a nyíregyházi és a mátészalkai gyárat külön-külön privatizál­ja. Előbb tolódott a dátum au­gusztus végére, majd követke­zett egy esetleges novemberi határozat. Ehhez kapcsolódtak a privatizációs pályázat kiírá­sának dátumai, amelyek kö­zött már a jövő év első félévé­nek vége is szerepel. A lobbyzás közben javában folyik, ami szerintem cseppet sem káros az ügy érdekében, jegybanki alapkamat 70 száza­léka lenne, utána pedig évente mintegy 14 százalékkal csök­ken, azaz a hatodik év elejére elfogy. A kölcsön futamidejét a folyósító bank maga határoz­za majd meg. A tervek szerint felszámolási hitel maximum 100 millió forint értékben igé­nyelhető, a saját erő 15 száza­lék lesz. Egyelőre nincs meghatároz­va, hogy hány bank vehet részt ilyen hitelezésben és az sem pontosan tisztázott, hogy mi­lyen vagyontárgyat lehet meg­vásárolni a kedvezményes kölcsönből. A jelenlegi elkép­zelések szerint a hitelt kizáró­lag ingatlanok, műszaki beren­dezések, beruházások mevá- sárlására lehet fordítani, azaz ha végre már konkrét döntés születne. A vállalat vezetése a cég privatizációját egyben kí­vánná megoldani amiatt, hogy a két gyár termelési struktúrája jól kiegészíti egymást, a na­gyobb cég stabilabban állja a más megyei cégekkel szem­ben a versenyt illetve talán a bankok is szívesebben hitelez­nek a tejvertikum teljes ská­láját felvonultató társaságot. A szalkaiak nem titkolják, ők a külön-külön privatizáció mellett voksolnak, el szeretné­nek szakadni a nyíregyházi gyártól és önálló gazdálkodás­ba kezdenének. Már most úgy készülnek, hogy a privatizá­ciós pályázatra beadják üzleti tervüket. A legfőbb adujuk a népszerű Túró Rudi, amely minden olyan vagyontárgy megszerzésére, amelynek ho- zadékából mód van a hitel tör­lesztő részleteinek kifizetésé­re. Nincs végleges döntés arról sem, hogy a kedvezményes hi­tel mely gazdasági társaságok felszámolásakor vehető igény­be, csak csődbe jutott állami tulajdonú cégek felszámolása­kor, vagy magántársaságok vagyontárgyainak megvétele­kor is. A csőd- és felszámolási eljá­rás alatt álló vállalatok eladan­dó vagyona mintegy 300 mil­liárd forint, ezért várhatóan óriási lesz az érdeklődés a tőkehiányban és pénzszűké­ben szenvedő magánbefekte­tők körében. várhatóan november végén, december elején kap új kön­töst. A felvásárlást jelenleg is külön csatornán végzik, a most nem gyártott termékeket pedig ők is tudnák készíteni a jövőben. A több éve zajló egyeztetés, átalakulás, megújított vagyon­értékelés annyi feladatot adott a cégnek, hogy a vállalat pri­vatizációját már lassan el kel­lett volna felejtenünk. 1991- ben még a legszkeptikusabbak is ki merték jelenteni, a céget 1993. november közepén már új tulajdonos működteti. Idő­pontot mára senki nem mer ki­mondani. Az ÁVÜ-től várják a megváltó döntést, amely azt ígéri, november végén felszáll a füst. Elhúzódó tejprivatizáció A vállaji érem másik oldala „Málenykij lett a kárpótlás is” címmel november 3-án ri­portot közöltünk arról a — megyénk más településeit is jellemző — vállaji problémá­ról, amelyet a kárpótlási törvé­nyek végrehajtásának „össze- csúszása” okozott. A község­ben előállt helyzetet egy másik szemszögből igyekszik meg­világítani a levél amelyet Vál- lajról kaptunk. „Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném az alábbi tényekkel kiegészíteni a Vállajról szóló írásukat. A termelőszövetkezet tagja és dolgozója vagyok, tagi föld­alapban és részarány földtulaj­donban érdekelt. Édesanyám és apósom a ül. kárpótlási törvény alapján jutottak kár­pótlási föld megvásárlására jo­gosító letéti igazoláshoz. Mi úgy gondoltuk, hogy a kár­pótlási törvényben biztosított jogok mindenkire egyformán vonatkoznak. A helyben működő földrendező bi­zottság, melynek Somogyi József is tagja, ezt másképpen gondolta. 1992 őszén értesítettek, hogy megbeszélést tartanak a föld ideiglenes használatba adásáról. Ott megjelentünk, de, mivel a ül. kárpótlási cso­portba tartoztunk, egyszerűen megtagadták a föld kiadását. 1993. tavaszán hívás nélkül je­lentünk meg az ugyanilyen tárgyú megbeszélésükön, ahol újra elutasítottak. Ekkor írás­ban nyújtottuk be az igényün­ket, amire a mai napig nem kaptunk választ. Részt vettem a földrendező bizottság egyik megbeszélésén, melyen szava­zattöbbséggel úgy döntöttek, a ül. kárpótlási törvény alapján benyújtott igényekre nem ad­nak ideiglenes földhasznála­tot, inkább visszaadják a föl­det a termelőszövetkezetnek használatra. Egy másik meg­beszélésükön úgy nyilatkoz­tak, hogy kárpótlási föld ügy­ben csak ők döntenek és a ül. kárpótlási törvény alapján li­citálni kívánókat be sem en­gedik az árverésre. Mindezt annak ellenére, hogy az Orszá­gos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal illetékes osztály­vezetője tájékoztatta őket, hogy nem tehetnek megkülön­böztetést a jogosultak között. Ezek után elhatároztuk, a kö­vetkező árverésen mindenkép­pen részt veszünk. A cikk másik riportalanya Szalontai Judit, a termelőszö­vetkezet tagja és dolgozója. Ő édesapja után kárpótlásban, a termelőszövetkezetben tagi földalapképzésben érdekelt. Édesanyja^ szintén kárpótlásra jogosult. O a falunkban műkö­dő földkiadó bizottság elnöke. A bizottság megalakulásának előzményei megérdemelnének egy külön hasábot az újság­ban, de most nem erről szeret­nék írni. Azok a részarány földtulaj­donosok, akik az igényüket az 1993. márciusi határidőre be­adták, a föld kimérését kérték és azt maguk kívánják művel­ni, tavasszal 6000 négyzetmé­ter földterületet kaptak a szö­vetkezettől. A földkiadó bi­zottságnak többek kérésére sem jutott eszébe az ideigle­nes földhasználat biztosítása a kikért aranykoronaértéknek megfelelően. A termelőszö­vetkezet, melynek főagronó- musa szintén a bizottság tagja, most ősszel felszántotta és bevetette a kiigényelt földterü­let egy részét, bár bérleti szer­ződést egyetlen részarány földtulajdonossal sem kötött. A földkiadó bizottság nem til­takozott az eljárás ellen. A kárpótlási földalappal másként történt. Szalontai Ju­dit és családja valamint Somo­gyi József is ideiglenes föld- használatot kapott már 1993- ban. Nem is tudom, vajon most ki is az úr Vállajon. A júliusi földárverésen részt vettünk. Az árverés vezetője nem küldte ki az árverés hely­színéről a ül. kárpótlási tör­vény alapján licitálni kívánó­kat mint ahogy azt a I. kárpót­lási törvény alapján jogosultak egy része szerette volna. A li­citálás során átlagban arany­koronánként 1386 Ft-ért vet­tünk szántót, erdőt és gyepet. A lehetőség minden megje­lentnek adva volt. Tisztelettel: Koch Józsefné Vállaj, Temető út 22.” Készüljön fel a sikerre! Frank Aponyi tippjei vál­lalkozásokhoz. 3.) Házi sütöde. Mind­annyian ismerünk olyan em­bereket, akik fenséges heig­ht vagy almás lepényt tud­nak sütni. Talán önt is min­dig az egekig magasztalják egy-egy házi készítésű süte­ménye után, amit össze sem lehet hasonlítani a boltival. Hát akkor miért ne csinálna ebből ön is üzletet? Miért ne adhatná el, amit olyan reme­kül el tud készíteni? Ez egy virágzó üzlet lehet, de né­hány dolgot előbb át kell gondolni. Először is: önnek valószí­nűleg nagy örömet okoz az otthoni sütögetés, ám ahhoz, hogy ebből pénzt csináljon, hetente többször is kell majd ezzel foglalkoznia. Vajon ehhez is van kedve? Otthoni sütödét alapítani viszonylag könnyű. Legelő­ször is azt kell pontosan ki­számolnia, hogy mennyibe kerül önnek mondjuk egy torta. Minden hozzávalót számba kell venni, a tepsi ki­kenéséhez szükséges vajtól az elektromos áramig vagy gázig, amit a sütéshez hasz­nál. Ez pedig nem könnyű, hiszen egy tojás tört részé­nek árát kiszámítani és 10 dkg liszt árához hozzáadni nem egyszerű. Ha végül si­kerül, valószínűleg meg fog lepődni milyen drága is az a torta. Pedig a munkadíjat még nem is számolta! Egyszerűen duplázza meg a végösszeget! Ez lesz az el­adási ár. Ne lepődjön meg, ha ezt soknak találja! Az emberek a házi finomságért hajlandók többet fizetni, mint a boltiért! Ebben az üzletágban is a legfontosabb, hogy minél több rendszeres megrendelőt szerezzen. Először is a kör­nyékbeli éttermeket, ABC- ket, büféket keresse fel, hogy rendszeres heti ada­gokra vegyen fel rendelése­ket és ne az egyéni vásárlók­ra hagyatkozzon, akik kiszá­míthatatlan mennyiségben vásárolnak. Ha már kialakí­totta a „közületi” vevőkörét, Ha valaki a megszo­kott módon gondolkodik és cselekszik, akkor ke­ményebb munkával 5-10 százalékos javulást érhet el. De a kétszeres vagy tízszeres javulás érdeké­ben olyan magasan van a mérce, hogy a dolgokat egészen másképp kell csinálnia mint eddig. közvetlen értékesítést is szervezhet. Az éttermeket, üzleteket árumintával keres­se fel, de ne a legnagyobb forgalom idején, hanem amikor a tulajdonosnak vagy vezetőnek van ideje önnel foglalkoznia! Hagyjon mintát a süteményből és ha az valóban olyan jó, mint is­merősei mondják, hamaro­san nagy mennyiségeket rendelnek öntől, s alig győzi majd azokat teljesíteni. Elérkezik majd az idő, amikor el kell dönteni, mennyire akar terjeszkedni. Fenyeget a veszély, hogy ha túl nagy mennyiségben süt, a dolog elveszti legnagyobb vonzerejét a házi jelleget. Ne vállalja a minőségromlás kockázatát! Ragaszkodjon a jól bevál receptjeihez. Ne kísérletezzen addig új süte­ménnyel, amíg nem áll szi­lárdan az üzlete! A vállalko­zást elkezdheti saját konyhá­jában, amit később fölszerel­het nagyobb teljesítményű gépekkel, s alkalmazottat is fogadhat. Mindig az áru szállításakor kérje a fizetsé­get! Sok sikert! (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az Ameri­can Business School kétna­pos eladástechnikai tanfo­lyamai valamelyikére! A Ke­let-Magyarország olvasója­ként kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettu­lajdonosokkal, vállalatveze­tőkkel, managerekkel, üzlet­kötőkkel, kereskedőkkel, az­az vállalkozókkal vagy leen­dő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Bu­dapest, Goldmark Károly u. 14. Tel: (06-1)15-53-161; 17-51-477; (9-16 óráig) Fax: 15-51-524. Árfolyamok ____________ Tőzsde mmmmmmmmmm Index november 15.: 1186,43 (-1,52) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. november 15. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 146,65 149,45 147,51 148,21 Ausztrál dollár 63,98 65,22 64,77 65,07 Belga frank(100) 273,75 278,41 274,75 275,91 Dán korona 14,64 14,90 14,71 14,77 Finnmarka 16,97 17,37 16,99 17,09 Francia frank 16,77 17,05 16,85 16,93 Holland forint 52,05 52,91 52,33 52,55 jrfont 1)8,76 141,36 139,58 140,22 Japán jen (100) 93,16 94,36 93,62 93,92 Kanadai dollár 74,46 75,86 75,07 75,41 Kuvaiti dinár 329,29 334,79 332,21 333,59 Német márka 58,43 59,39 58,74 58,98 Norvég korona 13,43 13,67 13,50 13,56 Olasz lírai 1000) 59,44 60,72 69,49 69,81 Osztrák sc.(tOO) 830,90 844,55 835,22 838,62 Port.esc.(l00) 56,93 58,03 57,42 57,70 Spanyol pes.(lOO) 72,09 73,61 72,24 72,62 Svájci frank 66,06 67,14 66,42 66,70 Svéd korona . 12,01 1227 12,06 12,12 USA dollár 98,40 99,96 99,07 99,47 ECU ' 111,89 113.85 11248 112,98 Kelet-Magyarország 13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents