Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-11 / 264. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA imiiovembtr »„csütörtök Ópályi két Kállai János Ópályi (KM) — Amikor a közelmúltban Ópályiban jár­tam, a község nevezetessé­geiként emlegetett két temp­lom igencsak felkeltette az érdeklődésemet. Azt eddig is tudtam, hogy gyönyörű szentegyházak építészeti re­mekléseiben igencsak bő­velkedik szűkebb pátriánk, de azt, hogy szinte majd mindenhol különlegességre bukkanhatunk, nem remél­tem. A középkori református templom a régebbi a két építmény közül. 1617-től datálódik, s jóllehet maga a homlokzat — vigyázat, ez is extra dolog! — a klassziciz­mus stílusjegyeit mutatja, az igazi szenzációkkal mégis a puritán egyszerűségű, ro­busztusságában is bájos templombelső ajándékozza meg a látogatót. A hajó bolt­íves térlezárása szintén a kö­zépkorra utal vissza. Több nevezetes tárgyi emlék talál­ható itt. Az előtérben kapott helyet az 1643;ban készült, szép díszítésű Úr asztala, de féltett kincsként őriznek egy 1740-ből fennmaradt poha­rat is. A templom római ka­tolikus múltjára utal a bejá­rattal szembeni, jobb oldali freskó, melynek izgalmassá- gát a puszta jelenlétén kívül az is fokozza, hogy a török megszállás idején valaki (vagy valakik) a festett kép­re éles tárggyal különböző rajzolatokat vittek rá, amo­lyan graffitiként: félholdat, a mohamedánizmusra utaló jeleket, a Noé bárkáját, stb. A felújítási munkák eredmé­nyeként az építmény mind küllemében, mind belső te­rét tekintve esztétikumával lep meg minden betérőt. Az 1778-ban emelt, vi­szonylag „ifjú” görög katoli­kus templom szakaszos re­konstrukcióját — a helyi ön- kormányzat tevőleges köz­reműködésével — folyama- ---------------------------------r~ temploma tosan végzik. A legutóbbi nagy lépés volt e tekintetben a teljes tetőszerkezet felújí­tása, a huszártorony rézborí­tásának elkészítése. A belső munkálatok aprólékosságot és sok-sok pénzt követelnek, lemondani azonban róluk az értékek további pusztulása miatt nagy kár lenne. Különlegesen szép — a néhány zavaró stílustöréstől eltekintve — a neobarokk templombelső ikonosztáza. Amint Damjanovics Pál es­peres elmondotta: az iko- nosztazion mindegyik képét egy szál deszkára festették, méghozzá nem fűrésszel, hanem teknővájóval kialakí­tott falapokra. A képeknek körülbelül a fele eredeti. 1958-ban az alapképeket át­festették, a dolog azonban nem igazán sikeredett, mivel a festést háromszor meg kel­lett ismételni. A pénz függ­vényében az ikonosztáz és a szintén egyedi szépségű ba­rokk oltár rekonstruálását folyamatosan kívánják elvé­geztetni (kb. másfél millió forint szükségeltetik hozzá). A gyönyörű oltárkép külön érdekessége, hogy feltehető­en jezsuita fafaragás övezi. A hajó padjai szintén egyedi értéket képviselnek. Ami pedig a zavaró stílus- talanságokat illeti: vélhetően mind jó szándékú beavatko­zás, de művészeti szempont­ból nem odavaló. Furcsa az Eiffel-szerű vasmunkákat idéző karzattartó oszlopok és a korlát ottléte. Több mint bizarr az egyébként is aliturgikus Lourdes-i barlang megvi­lágítása — egy eredeti Cse­pel motorkerékpár lámpájá­val. Groteszk a kisdedet kar­ján tartó Szent Antal-szo- borba „beépített” játékbaba- fej. És bármennyire is „tet­szetős” első látásra az iko­nosztáz villanyégősoros díszvilágítása, az egész, úgy ahogyan van nem odaillő, s mellesleg iszonyatosan tűz­veszélyes. Hívők földjén Budapest, Nyíregyháza (KM - K. J.) — A varázsla­tos La Toya Jacksont (az is­teni Jacko húgát) potom 28 800-ért (!) kb. százhu­szonnyolcán láthatták és hallhatták Sopronban októ­ber 29-én. De most — bár­mennyire hihetetlen — nem ez a lényeg! Hanem az, hogy a filigrán szépség sztárven­dége a Mester és Tanítvá­nyai elnevezésű rock-formá­ció volt. A három magyar fiú, az énekes, zeneszerző, hangszerelő, szövegíró és trió-alapító Mester Tamás, a dobos Mozsik Imre és a basszgitáros Honyecz Fe­renc a közeljövőben őszi turnéra készül. Amint arról a budapesti LP Records Kft. tájékoztatta lapunkat, Mesteréket no­vember 22-én Kisvárdán a művelődési házban, 23-án Mátészalkán a sportcsarnok­ban, 24-én pedig Nyírbátor­ban, szintén a sportcsarnok­ban láthatja és hallhatja a közönség. (A koncertek mindhárom helyszínen 18 órakor kezdődnek). No, és hogy mit hoznak magukkal a fiúk? A Hívők földjén című, 1993. május 25-én megjelent LP-jíik anyagát. Igaz, a Mester és Ta­nítványai hármasfogatával nem jön La Toya, de azért biztosan nem fog csalódni, aki elmegy majd a koncert­jeikre. Mester és Tanítványai Reklámfotó A három híres fizikus Szalav M. Takács Ferenc Nyíregyháza (KM) — Ko­rábban szóltunk a fizikus Szalay dinasztia első tag­járól, a nyíregyházi Evangé­likus Kossuth Lajos Gimná­zium matematika-fizika sza­kos, jó nevű tanáráról. Em­lítettük, hogy három gyer­meke volt: Sándor, László és Magdolna. Ezek közül Sán­dor mint atomfizikus világ­hírnevet szerzett. Szalay Sándor a debreceni atomtudós, egyetemi tanár, akadémikus Nyíregyházán 1909-ben október 4-én szü­letett. Már 1931-ben Buda­pesten mint Eötvös-kollégista matematika, fizika és kémia három szakos tanári oklevelet szerzett. Hamarosan, 1932- ben doktorált a gázkeverékek dielektromos viselkedése té­mából. Szegeden Szent-Györgyi mellett Szegedre került, ahol Szént- Györgyi Albert mellett dolgo­zott. Itt született első felfe­dezése az ultrahangsugarak körében. Ultrahang hatására az óriás molekulák széttépőd- nek, szétmzódnak, depolime- rizálódnak. Szeged után a következő esztendőket külföldi tanul­mányi utakkal igen hasznosan töltötte, az akkori világ leghí­resebb kísérleti fizikusai voltak a mesterei. Lipcsében, a Debey Intézetben Zenneck professzor, Cambridgeben Rotherford és Cavandish au- tomtudósok, mindannyian No­Szalay Sándor atomtudós, egyetemi tanár (1909-1987) Archív felvétel Atomkutató Inté­zete létrehozásának. Szalay Sándor a bécsi Stephan Ma­yer professzortól önköltségi áron vett rádium D anyaggal poloniumot vont ki, ennek segítségével a könnyű atomma­gok átalakításánál fellépő rezonanciá­kat vizsgálta. A debreceni nehéz építőmunka tovább­ra is mostoha körül­mények között folyt az állami apparátus szűkös támogatása miatt. Már közép- iskolás korában apja mellett minden szabad idejét a fi­zikaszertárban töl­tötte, játékai a fizi­kai eszközök vol­tak. Apja „famulu- saként” részt vett az eszközök készíté­sében. E munkához mindvégig hű maradt. Új in­tézetében igen egyszerű, de korszerű eszközökkel gazda­gította intézetének felsze­relését. Állomások a világhírnév útján A debreceni atomkutató alapítója Az akkori gazdasági nehéz­ségek mellett is kezdeménye­zője volt 1954-ben az MTA Kutatásainak világra szóló állomásai: 1947 — a hazai uránkincs feltárása szénbá­nyákban. 1952 — az orvosbio­lógiában radioaktív izotóp nyomjelző anyag, illetve a Föld bioszférájának radioaktív vizsgálata. 1954 — Debrecen­ben önálló kutató intézet. Feladatának megfelelő be­rendezéseket épít és ezzel járó A kürtös diákleány Nyíregyháza (M. Z. E.) — Ritka hangszer a vadász­kürt. Még ritkább, ha ezen a férfias hangszeren lány ját­szik. Ezen kevesek közé tar­tozik Turgyán Henriette, aki a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium ének-zene tago­zatának harmadik osztályos tanulója. Heni a zenével énektanámő- je révén ötödik osztályos ko­rában került kapcsolatba. Ak­kori és mostani lakhelyéről, Piricséről szorgalmasan átjárt a nyírbátori zeneiskolába, kü­lönórára. így bekerült a Nyír­bátori Ifjúsági Fúvósegyüttes­be második kürtösként, amely­nek 14 éves koráig oszlopos tagja.Ekkor megszűnt a zene­kar. Körülbelül egy éve újra megalakult, és Heni ismét lá­togatja a próbákat. Közben Nyíregyházára ke­rült gimnáziumba, így az itteni ismerkedik to­vább a hangszer rejtelmeivel. A középiskola el­végzése után Egerbe, a tanár­képző főiskola ének-zene sza­kára szeretne menni. Kedvenc ze­neszerzője Bee­thoven. A köny- nyűzenében meghallgat min­dent, ami jó. Ezen elfoglaltsá­gai mellett min­dennap gyakorol egy órát hang­szerén, bár a kollégium falai között ez elég nehéz feladat. A zene mellett nagyon szereti az állatokat, kü­lönösen a lovat és a kutyát. Turgyán Henriette Harasztosi Pál felvétele Sok Picasso milliókért A legtöbbet ért a „Nők és gyermekek a tengerparton” New York (MTI) — Nyolcvannyolc P/casso-alko- tást, festményeket, rajzokat és szobrokat árvereztek el New Yorkban. A Sotheby’s árvere­zési csarnok az előzetesen be­csült 22,6 millió dollár helyett 32 millió dolláros bevételt mu­tathatott ki. Az alkotásokat Stanley J. Seeger, egy Svájc­ban élő amerikai gyűjtötte össze 13 év alatt. A legmagasabb árat az 1932-ből származó „Nők és gyermekek a tengerparton” című festményért fizették: 4,4 millió dollárt. A festményt egy amerikai gyűjtő vásárolta meg. David Nasjf, a Sotheby’s modem művészeti osztályá­nak igazgatója azt mondta az AP amerikai hírügynökség tudósítójának, hogy a gyűjte­ményt olyan ember állította össze, aki Picasso egész mun­kásságának keresztmetszetét kívánta bemutatni. Az árverés előtt több szak­értő aggodalmának adott kife­jezést, hogy a piac nem elég erős ennyi Picasso-mű megvé­telére. De mind a nyolcvan­nyolc alkotást a becslési érték felett adták el. A festménye­ken és rajzokon kívül, amelye­ket Picasso a századfordulótól a század közepéig alkotott, egy bronz szobor is szerepelt a gyűjteményben. A legérdeke­sebb darab egy üveggel borí­tott kerámiakép volt. A második legdrágábban el­árverezett darab a , Pohár, vi­rágcsokor, gitár, palack” című festmény volt, amely 2,3 mil­lió dollárért kelt el. A vevők között főleg amerikaiak és svájciak voltak találhatók. A Sotheby’s vezetői megjegyez­ték, hogy új vevők is feltűntek az árverésen. műszerfejlesztési programja kiváló. 1939 óta folyamatosak eredményei, s ezek külföldi folyóiratokban is nagy elisme­rést szereznek neki. Szerinte a természet alaptör­vényeinek kutatása, azaz a fundamentális kutatás leg­fontosabb eszköze maga az emberi szellem, az ész, a tudás és a szorgalom. Magfizikán kívül még ne­vezetes eredményei vannak az elektrolitek vizsgálatában, az ultrahang kémiai hatásának tisztázásában. Vizsgálta a lég­kör radioaktivitását. Az ő nevéhez fűződik a ge­ológiai kormeghatározás tö­megspektroszkóppal. Milyen lehetett a Föld légköre az élet megindulása előtt? Munká­jában mondja: „így egy fokkal magasabbra jutottunk a megis­merés létráján. Innen nagyobb látószögben újabb problémák feltárandósága merül fel. Te­hát nem pihenhetünk meg, nem tekinthetjük befejezett­nek munkánkat.” Dr. Szalay Sándornál jelen­tős a tehetségkiválasztó mun­kája, iskolateremtő működése. Itt sok nyíregyházi érdekelt­ségű nevet is fel lehet sorol­ni. Nagy szakirodalmi munkás­ságát a következő számadatok jelzik: közel másfélszáz pub­likáció a világ szakfolyóira­taiban, 11 referáló közlemény, 12 felsőoktatási munka, 23 egyetemi jegyzet, 32 népszerű ismertetés, megemlékezések, 7 szabadalma, összesen 232 mű. Világosan látta, hogy a magyarság felemelkedésének útja a kiművelt emberfők so­kasága. Ma is igencsak meg­gondolandó! Dankó Pista Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi városi művelő­dési központ hangverseny- termében lép fel november 15-én 19 órától a Premier Színház. A társulat az egy­kor igen népszerű dalszerző és hegedűvirtuóz Dankó Pista halálának kilencve­nedik évfodulója alkalmá­ból a Dankó Pista című háromfelvonásos daljátékot mutatja be. A címszerepben Abrahám István színmű­vészt láthatja a közönség. Ilonkát Lévai Joli játssza, Blaha Lujza alakja pedig kettős szereposztásban jele­nik meg a színen. Az elő­adásra a jegyeket a VMK pénztárában lehet besze­rezni. A szabadító Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Bessenyei Társa­ság novemberi rendezvé­nyei között igazi különle­gességnek számít az a zenés irodalmi összeállítás, me­lyet a Szatmárnémeti Szín­ház társulatának tagjai mu­tatnak be november 11-én 17 órától a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében. A Te vagy a szabadító cím­mel megkomponált műsor­ban a magyar irodalom leg­szebb, hitben fogant. Isten­hez szóló alkotásai kaptak helyet a népköltészeti gyö­kerektől a legmodernebb magyar líráig. Az esten a szatmári színészek közül fellép: Méhes Kati, Tóth- Páll Miklós és Fornwald Las-lo. ................................ linifláhŰQlí Hl ............ bel-díjasok, szolgáltak tanári példaként számára. 1935-ben Gyulai Zoltán professzor hívására került Debrecenbe, aki még egy fél évre biztosította Cambridge­ben az ösztöndíját. Itt jött rá, hogy új területen saját kézzel kell készítenie a felszerelés je­lentős részét. 1940-től Debre­cenben a kísérleti fizika pro­fesszora, 1949-től pedig a Kí­sérleti Fizika Intézet vezetője. zeneiskolában Papp István­ná tanárnő felügyelete alatt

Next

/
Thumbnails
Contents