Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-06 / 233. szám
1993. október 6., szerda TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 11 Léalma Budapest (KM) — Megváltoznak, de nem a szombati számunkban közölt, tervezett módon az ipari léalma és almasűrítmény többletexport-támogatásának feltételei. Mégsem a termelő kapja ugyanis a kilogrammonként kiharcolt plusz két forintot a leadott léalma után. A korábban meghirdetett 13. számú, majd egyszer már módosított pályázat feltételeit újra módosította tegnap délelőtti ülésén az Agrárrendtartási Hivatal — kaptuk a tájékoztatást. Az eredeti mennyiségnek közel kétszeresére növelt, összesen 120 ezer tonna ipari léalma exportjához kilogrammonként ezután már nem 1, hanem 3 forintos többlettámogatást lehet igényelni az almát a termelőtől 8 forintos áron felvásárlóknak. A 30 ezer tonna almasűrítmény külpiacon történő értékesítéséhez pedig kilogrammonként 30 forintos többlettámogatás biztosítására nyújthatják be pályázatukat az érdekeltek 1994. április 30-ig. Az exportálóknak új, a megváltozott feltételekhez igazodó pályázatot kell benyújtaniuk, a módosítások azonban nem vonatkoznak a már elfogadott pályázatokra és teljesítésekre. Belháború Szarajevó (MTI) — Tizenegy újabb halottja volt a muzulmánok belháborújá- nak a a nyugat-boszniai Bi- hacban. A harcokról szóló jelentést az ENSZ béke- fenntartó erői, az UNPRO- FOR illetékesei közölték kedden. A harcokban az Alija Izetbegovic boszniai államfőt támogató hadsereg katonái közül hárman, a szeparatista Fikret Abdic hívei közül pedig nyolcán vesztették életüket. A hír- ügynökségi jelentések szerint a harcoknak sok sebesültje is volt. Moszkva sír és ünnepel Kínai kísérlet Tokió (MTI) — A japán külügyminisztérium kedden kiadott közleményében „igen sajnálatosnak” nevezte, hogy Kína földalatti nukleáris kísérletet hajtott végre és ezzel megtörte az egy év óta érvényben levő atomkísérleti moratóriumot. Ennél élesebb hangú tiltakozást fogalmaztak meg Hirosima és Nagasza- ki, az atomháború áldozatául esett két japán város polgármesterei. „Kína felelőtlen cselekedetével veszélybe sodorja a nukleáris leszerelés folyamatát” — olvasható a tiltakozó nyilatkozatokban. Moszkva (MTI) — Moszkvában kedden délelőtt a helyzet nyugodt volt a parlament épülete körül. Az MTI tudósítójának helyszíni tapasztalatai szerint ugyanakkor az épülethez vezető utakat katonák zárják el, lövöldözés, illetve más rendkívüli esemény viszont nem volt a kiégett Fehér Ház körül, amelyre már inkább a fekete jelző illik, ugyanis az épület felső harmada koromfekete. A parlament védői a belügyminisztérium közlése szerint szétszóródtak a városban, s nem kizárt, hogy esetleg a város más részein is lövöldözés törhet ki. A parlamenttel szembeni Kutuzov sugárúton a kantye- mirovkai hadosztály lánctalpas csapatszállító járművei, illetve teherautói állnak. Az Új Arbat sugárút parlament felé vezető részét lezárták. A parlament felső hat emelete teljesen kiégett. A fehér márványnyal burkolt épület homlokzatának felső része a füsttől fekete. A tüzet egyébként tíz óra megfeszített munka után csak reggelre sikerült teljesen eloltani. A tűzoltóság illetékese az Open Rádiónak elmondta, hogy az épületben összeégett halottak vannak, de pontos számot nem említett, s azt sem tudni, hogy a tűz vagy lőtt seb következtében vesztették életüket. A belügyi egységek megkezdték az épület átfésü- lését. Az Új Arbat sugárúton több házon belövések nyomai láthatók. A Barikadnaja metróállomás, illetve a magyar kereskedelmi kirendeltség közelében a tamanyi gépesített lövész hadosztály lánctalpas csapatszállítói láthatók. A város többi részén akadálytalan a közlekedés. Az elmúlt két nap során 59 Virágokat, ikonokat és pénzt helyeznek a moszkvaiak a Fehér Ház ostromakor elesett polgári lakosok holt* testeire AP-felvétel ember vesztette életét, a sebesültek száma 526, közülük 421 embert szállítottak kórházba. A hatóságok megkezdték az épület több mint nyolcszáz védőjének kihallgatását. Több képviselőt, illetve az épületet kiszolgáló személyzet tagjai közül többeket szabadon engedtek. A moszkvai lefortovoi börtönben fogva tartott Alek- szandr Ruckoj és Ruszlan Haszbulatov, illetve az ellenkormány tagjainak ügyében az ügyészségnek három napon belül kell döntenie a vádemelésről. A zavargások felelősei mellett vizsgálat indult a parlament védőinek oldalára átállt mintegy kétszáz rendőr és belügyi katona ügyében is. Moszkva (MTI) — Az orosz fővárosban kedden újólag megerősítették, hogy nem marad el Jelcin tokiói látogatása, az orosz államfő az eredeti terveknek megfelelően hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra Japánba utazik. A Reuter értékelése szerint a korábban két ízben is az orosz belpolitikai okok miatt elhalasztott vizit megvalósulása Jelcin szilárd pozícióit, az iránta megnyilvánuló bizalmat jelzi. Az Inrterfax hírügynökség kedden rendőrségi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy eddig összesen 834, a Jelcin-ellenes kommunista lázadásban részt vett személyt vettek őrizetbe. A orosz főváros polgármesteri hivatala azt közölte, hogy vasárnap reggeltől kedd reggelig az összecsapásokban 36 személy vesztette életét és 467-en sebesültek meg. A Reuter beszámolt arról is, hogy a TASZSZ épülete ellen kedd hajnalban elkövetett támadásban életét vesztette egy rendőr. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint egy amerikai állampolgár meghalt, öten pedig megsebesültek a moszkvai összecsapások során. Egy tengerész- gyalogos súlyosan megsebesült, továbbá három újságíró, illetve a New York Times fotóriportere könyebb sebesülést szenvedett. Vita a rendőrségről Budapest (ISB - D. Á.) — A többségi szándék az, hogy a rendőrségről szóló majdani törvény a rendőrség szervezetét, feladatait, belső és külső irányítási viszonyait és más, törvényben még nem szabályozott intézkedési jogosítványait hosszú távra szólóan szabályozza úgy, hogy összhangban legyen a különböző jogágak törvényi rendelkezéseivel. Gáli Ákos szavai ezek, aki a rendőrségi törvénytervezet parlamenti vitájában a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokaként mondta el álláspontját. Mivel 1991 decemberében már megvolt az első megbeszélés e törvény előkészítésére, így Gáli Ákos nemigen talált indokot rá, hogy nem kezdték el hamarabb a tárgyalását. A most napirendre kerülő törvényjavaslatot viszont a kereszténydemokrata képviselő alapvetően jónak tartja. A rendőrség irányításával kapcsolatban véleménye szerint az egyre romló közbiztonság közepette ma és még belátható ideig öngyilkosság lenne olyan szervezeti változásokkal megterhelni ezt a helyzetet, amelyek a centrális felépítést megbontanák. Az önkormányzatok élhetnek az őrsök vezetőinek, a kapitányoknak, illetve a budapesti főkapitánynak a beszámoltatási lehetőségével, _s ez jó dolog — mondta Gáli Ákos. — Nem tisztázott azonban, hogy a beszámolónak, illetve esetleges el nem fogadásának van-e következménye. Az sem világos, hogy mit jelent az, miszerint a kapitány, a főkapitány kezdeményezhet egy bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság létrehozását. Mi van akkor, ha nem akarja? Vagy ha az önkormányzat nem akarja? Gáli Ákos indokoltnak tartaná — Túrát és Kétegyházát hozta fel példának —, hogy adott esetben lokális szükségállapotot is be lehessen vezetni egy településen például a belügyminiszter és a polgármester aláírásával — természetesen szigorúan meghatározott időtartamra. A „vádalku” intézménye újdonság a tervezetben. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag megegyezés jön létre a bűncselekmény elkövetője és a nyomozó hatóság között, azaz: információért cserébe elmarad a felelősségre vonás. A KDNP vezérszónoka leszögezte: nagy gond az, hogy a tervezet a vádalku esetén mind a nyomozás megtagadására, mind pedig a megszüntetésére módot kíván adni! Ez azt jelenti, hogy elmaradhat akár a tényállás megfelelő tisztázása, márpedig egy bűncselekménynek az elkövető személyén kívül lehetnek más, kriminalisztikai tanulsággal járó mozzanatai. Gáli Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy korlátozó rendelkezés hiányában a vádalku bármilyen súlyú bűncselekmény esetén alkalmazható. Mindezen problémákkal együtt a kereszténydemokraták látnak lehetőséget arra, hogy ez a kétharmados törvény megszülessen. Bár az további megfontolásokat igényel, hogy e törvény a kihirdetés hónapját követő hatodik hónap első napján lép hatályba. Ámi annyit jelent: köny- nyen előfordulhat, hogy ez már az új parlament, az új kormány idején lesz hatályos. Külpolitikai jegyzet Intő példák Máriás József • /V -felkiáltás összhangja l\ rég nem látott-hallott egységes örömöt hordoz: Románia az Európa Paria-_ ment tagja — Európa elismerte, hogy országunk nemcsak földrajzilag, hanem a demokratikus rendszer kiépítésében is a kontinens része, igazodik annak értékrendjeihez. Aki az eseményeket nem csupán áz euforizmus hangulatában fogadja, üdvözli, az nem hagyhatja figyelmen kívül a precízebb megfogalmazást: Európa bizalomelőleget adott, s szavazatához nem kevesebb mint 9 igen lényeges kitételt csatolt, melyek nem teljesítése maga után vonhatja az esetleges kizárást is. A hazai mass média nem hallgatja el azokat, ám megítélésük igencsak változatos. A politikusok viszont arról is szólnak, hogy Románia a volt szocialista országok közül elsőként kérte felvételét, de csak negyedikként jutott be, továbbá azt a nem titkolt sérelmet sem, hogy egyetlen országgal szemben sem eszközöltek oly hosszú procedu- rális vizsgálatokat mint Romániával. A romániai magyarság számára sorsdöntő lehet a hazánkkal szemben támasztott elvárások életbe ültetése: Nem vagyunk ünnepron- tók, ha kételkedünk ebben. S nem alaptalanul, hisz erre történelmi példák intenek. Az 1918.'december 1-ei Gyulafehérvári Kiáltványt a románság maga vállalta, önnön lelkiismeretéből fakadt, de a nemzetiségi jogokra vonatkozó előírásokról csakhamar megfeledkezett. Mania Gyulafa magyar parlamentnek is tagja, kijelentette: „elnyomottakból nem akarunk elnyomók lenni." De a román parlamentben ő is megfeledkezett a maga mondotta szavakról, sőt a nevével fémjelzett gárdisták 1944 őszi székelyföldi vérengzései a nemzetgyűlöletet a gyilkosságig aljasította. Gondoljunk továbbá a trianoni és párizsi béketárgyalásokon megfogalmazott kötelezettségekre, vállalásokra, s mi mindenre még, amelyekre szinte rímel az a mostani megfogalmazás, miszerint az Európa Parlament elvárásainak jó része megol- dása már folyamatban van, a kilenc pont közt pedig olyan is van, melyek „altele nu au obiect” — „nem létező” kérdéseket boncolgatnak. Nem nehéz kitalálni, hogy mire gondolnak. S nemcsak a szélsőségesek oldaláról, hisz az ugyancsak ellenzéki Petre Roman is el- utasítólag nyilatkozik az önálló magyar egyetem megnyitásáról. Benn vagyunk Európában! Az emberben felmerül a kérdés: vajon mások is így gondolják? Vajon a lelkesen vagy. fenntartásokkal szavazó honatyák tudatják ezt a kormányaikkal is, s azok a maguk során eltörlik a vízumot? Sőt, ennél is tovább menve: szólnak a román hatalomnak is, hogy polgárait ne bocsássa pénz nélkül koldusnak az európai országutakra? Már megint a kételkedés ördöge, már megint a gondolatok hátsó udvara! A politikusok osztozkodhatnak, marakodhatnak a dicsőségen: kié az érdem? Régi jó szokás szerint mindenik a magáénak tartja: az elnök is, a kormány is, az ellenzék is, de mi jut mindebből nekünk, a tömegnek, akik nem tárgyalásokban, nem dokumentumok szentesítésében, hanem a mindennapok gyakorlatában mérjük, éljük, ta- pusztaijuk, Hogy Európában vagyunk vagy sem! Nyilvánvaló: mi is ott szeretnénk élni—a szabadság, a létbiztonságba szociális jólét honában. Csak, jaj, mennyi arca van mindennek: minden ország a magáét tartja egyedül üdvösnek, minden ország a maga magyarázatával, értékítéletével határozza meg: s eszerint, ami Bukarestben igaznak látszik, az másképp igaz Strassbourg- ban s viszont. S ez—Európa Ház ide, Európa Ház oda! — minden bizonnyal ezután sem lesz másként. (Szatmárnémeti, 1993. október 3.) Oroszország az USA-ból Washington (MTI) — A világ fellélegzett, amikor tizenhárom napi véres kötélhúzás után megadták magukat az orosz parlamentben tartózkodók. Ám Borisz Jelcin drámai győzelme csak előjáték egy sokkal összetettebb feladat végrehajtásához: olyan, igazán demokratikus koalíció összekovácsolásához, amelyben éppúgy helyük van reformista szövetségeseinek, mint azoknak az ellenfeleinek is, akik bírálják az általa választott utat, de nem folyamodnak erőszakhoz. Csak ebben ez esetben gyűrheti le teljesen a megátalkodott nacionalistákat és kommunistákat, teremtheti meg a demokratikus rend alapjait, és igazolhatja a Nyugat által nyújtott támogatást... Jelcin a válság alatt méltánylandó önmegtartóztatást gyakorolt — írta keddi vezércikkében fr tekintélyes The New York Times. HIRDETÉS __________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ AGROBANK Betétjegy másfél évre, évi 24% l^^HI AGROBANK-Takarék* másfél évre, évi 23,5% • AGROBANK RT Mátészalkai Területi Fiék Tel.* 44/315*233
