Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-06 / 233. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. október 6., szerda Szinhazévad Kisvárdán Ezemyolcszázan váltottak bérletet Kisvarda (KM - B. I.) — A sikeres nemzetiségi fesz­tivál és a várszínházi esték után sem ért véget a színházi élet Felső-Szabolcs köz­pontjában, sőt most kezdő­dött meg a színházi szezon. A múlt héten az Ördögölő Józsiás bemutatójával ismét megtelt nézőkkel a kisvárdai művelődési ház nagyterme. Igaz, a nézők ezúttal kicsi­nyek voltak: iskolások, óvo­dások. Bizonyára a jó szervező- munkának köszönhetően, az idén is nagy érdeklődés mu­tatkozik a közép- és általá­nos iskolákban a színházi bérletek iránt. A középisko­lások közül mintegy 1800- an váltottak bérletet, ez azt jelenti, hogy az előadásokat négyszer kell bemutatni. És, hogy mit láthatnak az idei évadban a középiskolások? Október 20-22. között a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház látogat el Várdára a Pippin című muzi- kellel. November elején Mo­heré Tudós nők című vígjá­tékát mutatja be a kassai Thália Színház. A Fekete Péter című produkció (a Szatmárnémeti Északi Szín­ház előadásában) februárban kerül színre. Szintén egy vígjáték, a Házasságlevél látható majd tavasszal. A szervezők gondoltak a kö­vetkező színházi fesztiválra is, egy-egy produkciója bek­erül a közép- az általános iskolások bérleti sorozatába. A kisebbek a szeptemberi előadás után a továbbiakban A képzelet léghajója című zenés darabot, Az elátkozott farkas című mesejátékot, A sanda bohóc című darabot láthatják még. Visszatérve a szervezők, pedagógusok munkájára, nemcsak a városi gyerekek lehetnek részesei a színház röptető varázsának. Dögétől Nyírkárászig, Anarcstól Dombrádig 2250 gyerek juthat majd el színházba, a játék és képzelet megfogha- tóan közeli világába. Emlékünnepség szakmai bemutatókkal Nyíregyháza (KM) — Népzenei konferencia és szakmai bemutató lesz a nyíregyházi tanárképző főis­kolán október 9-én 9 órától. Az emlékünnepséget Danes Lajos népzenekutató halálá­nak 5. évfordulója alkalmá­ból rendezik. Ekkor kerül bemutatásra a neves kutató gyűjtéséből készült „Édes­anyám rózsafája” című új népdalfüzet is. A konferen­cián előadást tárt: Olsvai Imre, Halmos István, Szabó Csaba, Németh Zoltán, Er­dész Sándor és Várhalmi Er­zsébet. Megyénk több kiváló népzenei együttese mellett fellép a Kodály Zoltán Álta­lános Iskola gyermekcso­portja valamint a főiskola énekkara és népzenei együt­tesei. Finnugor rektori konferencia Szombathely (MTI) — Hozzanak létre egy olyan finnugor alapítványt Ma­gyarországon, ami segíthet­né a hazai, a finnugor nyelvű országok, oroszországi tag- köztársaságok egyetemei­nek, főiskoláinak együttmű­ködését — hangoztatja a Szombathelyen rendezett finnugor rektori konferen­cián kiadott közlemény. A tanácskozáson az érde­kelt hazai felsőoktatási in­tézmények vezetőin kívül több finnugor nyelvű orosz- országi tagköztársaság, va­lamint az észtországi Tartu és a finnországi Turku egye­temének vezetői vettek részt. Az első ízben szervezett konferencia célja egyrészt a tudományos együttműködés bővítése, másrészt pedig an­nak szorgalmazása volt, hogy az önálló államisággal rendelkező finnugor nem­zetek találják meg a lehe­tőségét a sok esetben kul­turális, nyelvi és etnikai ve­szélyeztetettségben élő finn­ugor népek fejlődésének elősegítésére. Ennek érdeké­ben a felsőoktatási intézmé­nyek vezetői javaslatokat dolgoztak ki az érintett főis­kolák és egyetemek támo­gatására, közös expedíciók, konferenciák szervezésére, kiadványok szerkesztésére, tanár- és diákcserére, az ide- gennyelv-tanulás bővítésére. A tervek szerint a társada­lomtudományok terén közös kurzusokat szerveznek, me­lyek elősegíthetik a finnugor népek nemzeti értelmiségé­nek kinevelését is. A konferencia ajánlásait eljuttatják a hamarosan sorra kerülő magyar-finn-észt há­romoldalú kormányfői talál­kozó résztvevőihez. Tokiói filmfesztivál A kínai küldöttség távozott Tokio (MTI) — A kínai filmek uralták a vasárnap befejeződött tokiói nemzet­közi filmfesztivált: a nagy­díjat és a fiatal rendezőknek kiírt díjat is elhódították. A kínai kormány engedélye nélkül bemutatott Kék pa­pírsárkány című film, Tian Csuang-csung alkotása nyerte a fődíjat. Az ötvenes és a hatvanas évek kínai politikai megrázkódtatásai­ról szóló film vetítése miatt a kínai küldöttség a fesztivál megnyitásakor elhagyta a ja­pán fővárost. A fiatal ren­dezőknek kiírt 200 ezer dol­láros díjat Ning Jing nyerte el Kedvtelésből című alko­tásával. A zsűri különdíjá- ban részesült a Kutatás Bob­by Fischer után című ame­rikai film és Taylor Hack- ford rendező, a legjobb for­gatókönyvírónak járó díjat pedig az orosz rendező, Petr Todorovszkij vehette át. Nyírkárászból a világ nagy színpadjaira A balett a színházművészet minden elemét magában hordozza Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Néhány héttel ezelőtt nagy sikerrel mutatta be műsorát a Bujtosi Szabadidő Csar­nokban a Győri Balett. Ta­lán kevesen tudják, hogy a világhírű együttes egyik leg­tehetségesebb táncosa, De- mény Ottó nyírkarászi szár­mazású. Mintha a mesében történt .volna, úgy vált az ország egyik legtehetségesebb tánco­sává. Tehetség és kitartás — Mint minden fiúgyer­mek, nagyon szerettem mo­zogni, lovagoltam, fociztam. Kilenc éves koromban aztán elhangzott egy felhívás a tele­vízióban, amelyben a buda­pesti Állami Balettintézet ke­resett növendékeket. Bár azt sem igen tudtam, mi az, hogy balett, mégis felvettek az első próba után, aztán ment min­den, mintha egy sínautóba ül­tem volna. □ De azért mégsem olyan könnyen mehetett minden... — Persze hogy nem, hisz egy tíz­éves gyerek­nek egyedül a fővárosban nem volt any- nyira könnyű. Szerencsére nagyon csalá­dias volt az is­kola és a kol­légium is. □ Akkor tíz éven át nagy szükség volt a kitartásra és a tehetségre. A balettintézet elvégzése után mi tör­tént, hogy in­dult el a kar­rierje? — Tizenki­Demény Ottó lencéves koromban végeztem, és — Markó Ivánnal az élen — tizenhatan voltunk a Győri Balett alapítói. • A győri együttesről azt kell még tudni, hogy a Pécsi Baletthez hason­lóan modem törekvéseket val­lott magáénak, de úgy, hogy a klasszikus alapokat megtart­ja. Mi a klasszikuson alapu­ló táncszínházát valósítottunk meg. Japántól Kanadáig □ Bizonyára sokat jelentett Győr kulturális életében is a mind híresebbé váló balett. — Valóban így van. Hogy mást ne mondjak, a Győri Balettnek saját iskolája van 160 növendékkel, ahol az első osztálytól az érettségiig taní­tunk balettot és minden mást. Győr nevét is sok országban talán az együttesünk szerep­lése nyomán ismerték meg; Kínától és Japántól Amerikáig és Európa szinte minden or­szágában szerepeltünk már. Markó Iván korszakában, 12 év alatt körülbelül 60 turnénk volt, többszáz városban. □ Apropó Markó Iván? Nagy kultúrbotrány volt a távozása. Menyugodtak már a kedélyek? Van-e valamilyen kapcsolatuk vele? — Új korszak nyílt az együttes életében. Az együt­test a Markó-ügy tulajdonkép­pen csak néhány napra kavarta fel, sokkszerű volt az, hogy Iván nem akart velünk és aztán mi sem akartunk vele dolgoz­ni. Most annyiban másképp dolgozunk, hogy jobban kite­kintünk a világra. Nem zárkó­zunk be az Iván féle „deka­dens és kiábrándult világkép­be”, életkorunknál fogva is szeretnénk sokkal vidámab­bá, emberközelibbé tenni a stílusunkat. Egyébként most sincs semmiféle kapcsolatunk vele. □ Az újfajta stílusból ízelítőt kaphattunk Nyíregyházán is. De térjünk vissza inkább De- mény Ottóra, aki közben vi­lághírű táncos lett.' Ha- rangozó-díjjal és az Év tán­cosa díjjal is kitüntették a kö­zelmúltban. A sikert bizonyára nem adták ingyen. Nyíregy­házán és a megyében is sok gyerek tanul balettot. Mi kell ahhoz, hogy valakiből jónevű táncos, művész legyen? Acélozó művészet — Kőkemény pálya ez, amely teljesen sportos életmó­dot, sok lemondást követel. Hit és tetterő kell hozzá. Ter­mészetesen kell adottság is. Teljes embert kíván. Naponta órákon át monotonnak tűnő tréningeket kell végezni hó­napokig, évekig. Kevesen ér­nek célba, mert kevesen vise­lik ezt a militáris életet. Aztán ha elkezdődik, állandóan fe­nyeget a sérülés Damoklesz- kardja. □ Mégis, mintha rene­szánsza lenne a balettnek. Olyan sokan tanulják itt, Nyír­egyházán is, de gondolom, máshol is. A balett komplex művé­szet, a színház- művészet min­den elemét ma­gában hordoz­za; sok minden­re megtanít. De még fontosabb az a lelki folya­mat, amely az önmagunkkal folytatott küz­delmet acéloz­za meg. Az ön­magunkkal va­ló küzdelem az élet egyik leg- nagyobb értelme, erőt ad az embernek, hogy el tudja viselni az élet változásait, drámaiságát. Szekeres Tibor fotografikája Fellendülő tudományos élet megyénkben A testület tagjai sok egyesületben, kuratóriumban vannak jelen, és dolgoznak Erdész Sándor Nyíregyháza — Az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testü­leté (TT) szekciókra, a szek­ciók munkabizottságokra ta­golódnak. A TT múlt évi megalakulásától kezdve napjainkig végzett tudomá­nyos tevékenységről beszá­moló jelentések készültek. Ez alkalommal a Nevelés-, történelemtudományi és filo­zófiai szekció jelentéséből közlünk részleteket. Már induláskor sejtettük, hogy az első év tanulóév lesz. Valóban nem volt könnyű fel­adat például az első munkater­vek egyeztetése, tudományos rendezvények szervezése, a kapcsolatok kiépítése. Ha ne­hezen is, menet közben ki­alakultak a szekciók és mun­kabizottságok, s egyre ered­ményesebb tevékenységet folytattak. Új filozófusnemzedék Szekciónknak már az in­duláskor 23 tagja volt, ezért a TT első tudományos ülésének rendezésekor előadásainkat és kerekasztal-megbeszélésein- ket két alszekcióban tartottuk meg. Elsőként a filozófiai munkabizottság jött létre 1992. november 27-én 9 fővel. Elnöke Mihálydeák Tamás kandidátus, titkára Jakab And­rás kandidátus. Az új nemzedékhez tartozó filozófu­saink a filozófiai, esztétikai és logikai kutatómunkájuk mel­lett intenzíven foglalkoznak az iskolai laikus és felekezeti er­kölcsoktatás, erkölcstan tanár- képzési feladataival, módszer­tani kérdéseivel is. A neveléstudományi mun­kabizottság 1993. május 6-án alakult meg 18 fővel. Elnöke Venter György kandidátus, titkára Palotayné Lengvári Ju­dit docens. E munkabizottság — a sajátos, széles körű ku­tatási területe miatt — más diszciplínák művelőivel is szorosan együttműködik. Az előbbi két munkabizott­ság önállósodása után önma­gától kialakult a leendő törté­nelemtudományi munkabi­zottság kerete, 23 fős tagság­gal. A vezetőség választására rövidesen sor kerül. Ide tartoz­nak a magyar és egyetemes történelem, az antropológia, régészet és néprajz kutatói. Külföldi tanulmányutak A TT első tudományos ülé­sén szekciónkból 14-en tartot­tak előadást. Filozófusaink — az egri és a szegedi kol­légáikkal — 1992. nov. 27-én színvonalas tudományos felol­vasó ülést rendeztek, az elő­adásokat kivonatosan megje­lentették. A neveléstudományiak 1993. május 6-án Gondolatok az európai pedagógiákból címmel német és osztrák elő­adókkal egy közvetlen hangu­latú tudományos találkozót rendeztek. Megemlítem, hogy egyéb tudományos konferen­ciákon, összejöveteleken a szekciónk tagjai részéről kb. 100-110 előadás hangzott el. Többen vettek részt külföldi tanulmányutakon, konferen­ciákon, előadóként is. A szekció tagjai jelentős tu­dományos publikációs tevé­kenységet folytatnak. Az utób­bi 12 hónapban megjelent könyvek, tanulmányok száma ugyancsak meghaladja a szá­zat. Érezhető, hogy Nyíregyhá­zán és megyénkben a tudomá­nyos élet fellendülőben van. A TT-nek sikerült összehoznia a kutatókat, kidolgoznia a közös kutatási témákat és megbecsü­lést adni a tudományos mun­kának. Nem közömbös szá­munkra, hogy számos, me­gyénkből elszármazott tudós most itt van közöttünk a testü­letben. Sokat jelent a szemé­lyes kapcsolat, mivel itt esz­mecserét folytathatunk azok­kal is, akiknek csak könyveit ismertük. Tudósok az expóért Meglepő, hogy milyen kül­ső intézményi kapcsolatokkal rendelkezünk. A TT tagjai ugyanis jelen vannak megyei, országos és külföldi tudomá­nyos egyesületekben, társasá­gokban, alapítványi kuratóri­umokban, az expó bizottsá­gaiban. Nagyrészt tudományos ku­tatóhelynek minősített intéz­ményekben dolgoznak, év­könyveket, tudományos kiad­ványokat szerkesztenek. Ez a beépülés a TT részére széles körű bázist jelent. Az első év után — talán túlzás nélkül is — elmondhatjuk, hogy szilárd alapot építettünk a következő évek tudományos munkájá­hoz, a szellemi értékek hasz­nosításához. (A szerző a történelemtu­domány (néprajz) kandidá­tusa, a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Tudományos Testületé Nevelés-, Történe­lemtudományi és Filozófiai Szekciójának elnöke.)

Next

/
Thumbnails
Contents