Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-30 / 254. szám
14 Á Q&ki-Mctgyarófszág hétvégi mííekfcu 1993. október 30. A KM vendége ___________________ Munkatársa a halál Nábrádi Lajos Debrecen (KM) — Szak- véleménye is hozzájárult ahhoz, hogy a Nyíregyházi Városi Bíróság egy fiatalembert bizonyítékok hiánya miatt felmentett a súlyos vád alól. Ez a fiatalember hat év börtön terhe alól szabadult. A további eljárás során a szakemberek által meg nem cáfolt, perdöntőnek is nevezhető szakvélemény dr. Takács Pétertől való, aki orvos szaktanácsadó, s a Debreceni Orvostudományi Egyetem mellett működő Igazságügyi Orvostani Intézet munkatársa. Az említett felmentő ítélettel végződő bírósági tárgyalás után ismerkedtünk meg a két megyében híres orvosszakértővel és kértük, legyen a vendégünk. Elöljáróban, mintegy figyelemfelkeltésként elmondta, neki munkatársa a halál. A szó átvitt és igazi értelmében. Holttesteket vizsgál, szakvéleményével, megállapításaival az orvos- tudományt az ítélkezés szolgálatába állítja. — Szakvéleményemmel hozzájárulok az igazság kiderítéséhez, vagy legalább is közel viszem az ügyet az igazságos ítélethez. Hosszúnak mondható pályafutása során nem kevesebb mint hétezer holttestet vizsgált. Gyakran élők is a vizsgálat „tárgyát” képezik nála. Büszke rá, hogy az európai szaktekintélynek számító Búr is László profesz- szor munkatársa lehet. — Kevés ember ismeri és műveli az én szakmámat. E szakma anyja az orvostudomány, apja a jog. Persze nemcsak a jogászok munkáját segíti. A rendőrökét is. Nem túlzás azt állítani róla: orvos, de egy kicsit jogász, s egy kicsit rendőr is. A szaktudáson kívül emberismeret és szimat is kell a munkájához. Az alföldi településen, Balmazújvároson nőtt fel az egyik tanító fiaként. A gyakorlati élet sűrűjéből ment a híres debreceni Fazekas Gimnáziumba. A debreceni egyetemen szerzett diplomát 1970-ben, majd a hajdúsági megyeszékhely kórbonctani intézetében dolgozott a szakmai berkekben híres Endes professzor mellett. 1974-től, kis híján 20 éve dolgozik jelenlegi beosztásában. Tanfolyamok, továbbképzések, önképzések egész sorát hagyta maga mögött. Széles válla, hatalmas karizma, szakálla, mackós külseje miatt önkéntelenül is a világhírű színészhez, a filmeken mindig hatalmas pofonokat osztogató Búd Spencerhez hasonlítottam. Nem sértődött meg érte. Köztudott, hogy a híres színész korábban úszott és vízilabdázott. Nos, Takács doktor is a medencék, a folyók szerelmese. Beszélgetésünk reggelén is szelte a vizet egy debreceni medencében. Szívesen emlékszik rá, hogy sok évvel ezelőtt versenyszerűen is úszott. Munkája rendkívüli szellemi, lelki és fizikai megterheléssel jár. Érthető, hogy a minden por- cikát megmozgató, felüdüléssel járó úszást választotta és választja napjainkban is. S ahogy a családjára terelődik a szó, megemlíti, hogy Dr. Takács Péter A SZERZŐ FELVÉTELE a felesége Szabó Katalin, aki a magyar válogatott színeiben úszott, versenyzett. Szívesen szól arról, hogy mindkét fia az egészségügy szolgálatában áll. Az egyik fogtechnikus, a másik mentősofőrként száguld az életek megmentéséért Eloszlatja feltételezésemet, amely szerint Debrecenben takaros házban lakik, közel az egyetemhez, a klinikákhoz. Mint mondja, a megyeszékhelyhez közel lévő Jósa községben él, kertes házban. Innen jár be naponta az intézetbe. Hangsúllyal teszi hozzá: Trabanttal. Nagy nyugati kocsira még nem futotta. Itt említi, hogy annyi fizetést visz haza, amennyit az intézetben kap. Humorérzékét is megcsillantja, amikor ezt mondja: A halottak ritkán támadnak fel, hogy paraszolvenciát adjanak nekem. Igaz, élőket, vádlottakat, vagy sérült felpereseket is vizsgál néha. Mi több: egy darabig börtönorvos is volt. Nemcsak a vizet, a természetet is imádja. Sorolta, a jósai kertes háza körül sok állatot tart. Malacokat is tenyészt. S ha ideje engedi, még közelebb kerül a természethez: halászik, vadászik. Teljesebb a róla kialakított képünk, ha tudjuk, előadó a debreceni egyetemen. Egykori diákjai, s régi-régi egyetemista évfolyamtársai Szabolcs-Szatmár-Beregben jól ismerik. Intézete két megyére terjed ki, de nemcsak a munka köti megyénkhez. Kissé szenvedélyesen említette, hogy szereti a Tiszát, több nyáron jött pihenni Gergelyiugomyára, az „arany homokra”. Szakterülete főleg a közlekedési balesetek és az élet elleni bűncselekmények áldozatainak vizsgálata. Sok emlékezetes ügyet vizsgált megyénkben is. Emlékezhetnek rá olvasóink, hogy két fiatalember a nyíregyházi autópiacon úgymond pró- baútra csalt egy gépkocsitulajdonost, Kemecse körül egy elhagyott helyre hajtattak vele, brutális módon megölték és elásták. Ebben az ügyben is Takács doktor volt az orvosszakértő. A tv is mutatta megrázó képsorokkal, hogy Hajdú megyében gyermekeket szállító autóbuszt gázolt egy vonat, tizennégy holttestet kellett vizsgálnia... Itt említette, hogy különösen a gyermekbalesetek okoznak számára lelki megterhelést. Előfordul, hogy éjszaka csak hánykolódik az ágyában. Edzett, kemény férfi, de benne is érzékeny szív dobog. Azzal fejezte be a beszélgetést: nem is a szívére, a szaktudására van szükség érdekes munkája során. Mi van a levesben? Karády Zsolt Azok számára, akik pár éve látták Jarmusch Florida, paradicsom című filmjét, nem okozhatott meglepetést Rockwell munkája, az In the Soup, azaz A levesben. Jarmusch vásznán nyoma sem volt a megszokott hollywoodi világnak: a vizuális szemfényvesztés, a számítógépes bűvészkedés, a lélegzetelállító technikájú, dollármilliókból elővarázsolt nézőkábítás helyett egy másik Amerika bontakozott ki. A lepusztultság, a sivárság, a peremiét megdöbbentően hiteles és felkavaróan egyedi ábrázolása a káprázatos Technicolor (Kodacolor) tűzijátékok idején tüntetőleg fekete-fehérben jelent meg. A szándékos dísztelenség, a kisszerű figurák, a sajátos road movie Jarmusch második művében, a Törvénytől sújtva (melyet ő maga neo-beat-fekete-komé- diának nevezett) kockáin már egy kiérlelt stílus, egy újfajta beszédmód térhódításáról tanúskodott. Az undergoundkorszak eredményeit kamatoztató, a Cassavets, Warhol, Wenders hatásától is megérintett rendező olyan művészetet teremtett, amelyből kitetszik, hogy Amerika a korlátlan lehetetlenségek hazája. S most itt van Rockwell, aki a fentiek szellemében fogalmazta meg a maga reménytelen filmjét, amelynek stáblistáján Jarmusch neve is szerepel. Az eltékozlódás és meg- nemvalósuiás történetének hőse, Adolfo Rollo művészfilmet akar csinálni: az elkészült forgatókönyvhöz producert keres, aki hajlandó pénzelni elképzeléseit. így találkozik az öreg Joe-val, a homo- és heteroszexuális kalandokba egyaránt belebocsátkozó, kétes egzisztenciájú, elpusztíthatatlan kedélyű, örök ifjú maffiózóval. A mű kettejük kalandjairól szól, s már az első negyedórájában sejthető, hogy Adolfo filmje sosem fog elkészülni. S hogy miért nem? Azért, mert számára Amerika meghódíthatatlan. Az ő omladozó vakulatú, nyomorszagú bérkaszámyabeli szobájából nem vezet út sehová. Hangsúlyos utalásként őrzi koszlott vackának falán a Sztalker plakátját. Vágyainak netovábbja: olyan filmet rendezni, mint Renoir vagy Tarkovszkij. Joe ellenben valami szerelmes sztorit lenne hajlandó finanszírozni. így marad az ivászat, a csellengés, a pótcselekvés. Leendő filmjében szerepel majd egy angyali teremtés, akit Adolfo ócska szállása szomszédjának feleségében vél felfedezni. A Jennifer Beals által életrekel- tett nőalaknak valóban vannak légies percei: a végzetes pillanatban azonban mégis az ő kezében dördül el a fegyver, amely kioltja Joe életét. Adolfo ezután úgy érzi, már csak önmagukról forgathat filmet: élet és virtualitás összeolvad, a műbeli valóság a majdani fikció kiindulási pontjává válik. Adolfo munkáját Joe-nak ajánlja majd, s talán elfogadja az öreg címjavaslatát is: Feltétlen megadás. Noha az alkotás kétségtelenül a cinéma^noir s a mini- mal-art határán áll, Rockwell világa mégsem iszonytató. A tehetetlenség és a perspek- tívátlanság kínzó érzését a nyomorúságból is elő-előde- rengő humor ellensúlyozza. A néhány dramaturgiai déja vu- élmény következtében azonban nem hibátlan alkotás. Phil Permet kontúros, esetenként nagylátószögű optikával fo- tografált képei, Seymour Cassel és Teve Busconi emlékezetes jelenetei, az egymástól (miként Jarmuschnál) fekete befűzőszalaggal elválasztott beállítások gyakran ironikus, máskor lírai hangoltsága miatt mégis emlékezetes mozi. Azzá teszi a rendezői tehetség ereje, valamint a Walt Disney-s, a Spielberg-birodalom máko- nyával szembehelyezkedő negatív Amerika-kép. S mi van a levesben? Semmi. A cím fordításának elégtelenségén kívül. Az In the soup az Országh-szótár szerint bizalmas kifejezés: annyit tesz, hogy (valaki) benne van a pácban. Ez elmondható a szegény Adolfóról. De a levesről bizony szó sincs. Sorry. Ez egy kegyetlenül őszinte film, őszintébb, mint a regény, amelyből készült. E szavak a Tina című film díszbemutatója után hangzottak el az örökifjú rocknagymama, Tina Turner szájából. Ha figyelembe vesszük, hogy a regényt is ő írta, mindenképpen hitelt keli adnunk állításának. A filmet — amelyet az Intercom forgalmaz — november 5-től vetítik a hazai mozikban Intercom-felvétel Könyvespolcunk Kettős párhuzam — meglepetéssel Budapest (KM) — A rajzzal — ecsettel, ceruzával — kifejezett világ a finom lelki érzékenység mellett kézügyességet, szín- és formaérzéket is feltételez. A versírás a szavakkal történő mesteri bánásmód tudománya. A hajlam és a készség Körtvélyessy Magda életében már tizenéves korban jelentkezett. Minden alkalmat megragadott, hogy kettős szenvedélyének zavartalanul hódolhasson. Rajzolni, verseket írni! Magánya termékeny egyedüllét volt. A csend gondolatokat ébresztett már akkor is, s így van ez most is. 1936-ban a Kis Újság jelentette meg első versét. A negyvenes években az Alföld vonzásában élő fiatal bárándi lány a fővárosba kerül. Az írás háttérbe szórni, a képzőművészet felé fordul. Az 1970-es évektől rendszeres kiállító. Utazási szenvedélyének hódol, élményeit képein örökíti meg. Négy világrész alapos ismerője lesz. Tárlatait sokan látogatják, diavetítettképes élmény- beszámolói alapján egyre ismertebb lesz. Rajonganak előadásaiért. A látványt nemcsak festészetével, hanem a szó, a beszéd varázsával is az érdeklődők elé tárja. Kettős párhuzam címmel megjelent verseskötete a meglepetés erejével hatott. Kevesen tudtak arról, hogy verseket is ír. A Király Lajos szerkesztésében megjelent könyv több mint száz verset hat ciklusba sorol. Az örök gyötrődésben élő szerző mintegy hat évtizednyi írásából készült válogatás a Bárándon töltött ifjúságot, a fővárosi éveket idézi. Arcok, történések — Körtvélyessy életmozaikjai. A versek egyenletlenségeit elsősorban a kronológiai sorrend hiánya okozza. Körtvélyessy Magda egész életében utakat keres. Irányt a művészetben, boldogságot a szerelemben, emberi kiteljesedést a közösségben. Ez az örök bolyongás jellemzi költészetét és festészetét. És a beteljesülés? Az elhagyás keservét újabb vágyódás, új remények követik mindannyiunk életében. így fogalmaz. A szerelem a legszebb Érintés: a lélek és a test gyönyörű, áldásos-átkos megkísérlése. A Művészetbarátok Egyesületénél megjelent kötetet az író grafikái díszítik.
