Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-27 / 251. szám
1993. október 27., szerda Kelet-Magyarország 7 Jó pár napja nézhetnék a nyíregyházi Tompa Mihály utca és Szarvas utca közti lakótelepen élők a Kábelkom jóvoltából a régitől jobb minőségű adást. Csakhogy a lakókat senki sem értesítette, mikortól. így nem csodá, hogy ilyen minőségű adást (képünkön) fogtak a régi kábellel azok, akiknek senki sem szólt, hogy már az újat kellene használni Harasztosi Pál felvétele Tragédiák az italtól Úgy vélem, az alkoholizmus olyan sokba kerül az országnak, hogy mindig foglalkoznunk kell vele. Milliókat költ az állam az ital rabságába került emberek gyógyítására, míg a zugkocsmások, vagy a hiteleket nyújtó hiénák visszataszítják az alkoholizmusba az esetleg már gyógyulni kezdődő szerencsétlent. A bögrecsárda-tulajdonosok a lét perifériájára szorultaktól vagy azok családjától elvett nyomorult kis pénzecskén gazdagodnak meg. Nekik csak a pénz fontos, lelkiismereti aggályaik nincsenek. Olyannyira, hogy szociális intézetek, otthonok környékén előszeretettel űzik emberpusztító tevékenységüket. A betegek, agyérelmeszese- dett öregek sokszor a földig leisszák magukat és összeverekednek, mert kéznél van az ital, még kölcsönbe is adnak nekik. A körzethez tartozó tanyákon is virágzanak a bögrecsárdák, ide szökdösnek a betegek, és kapnak szeszt, persze, számla nélkül. Sajnos, ezzel sikerül nehezíteni és hátráltatni a gyógyítók munkáját, akik így szinte szélmalomharcot vívnak. A nyilvános árusításokat a Pénzügyőrség és az APEH dolgozói próbálják felszámolni, de az egészségügyi intézmények és a szociális otthonok közelében italt mérő, adót nem Fizető lelketlen árusokat nem ellenőrzik. Ezek méregdrágán árulják a tiltott italokat, s így gazdagodnak. Mélyen felháborító, hogy beteg, beszámíthatatlan, és szenvedélybetegségben lévő embereket taszítanak még mélyebbre, a pokol bugyraiba. Igazi misszió lenne, ha az állami ellenőrök lelepleznék, és alaposan megbüntetnék ezeket az árusokat. így elérhetnénk, hogy az intézmények, a szociális otthoni betegek nem tudnának a bögrecsárdákba járni. Tenni kellene valamit, hogy az ital miatti szörnyű gyilkossági esetek és öngyilkosságok ne fordulhassanak elő. Nem tudhatjuk azt, hogy mikor, és ki lesz a következő áldozat. A nem olyan régen Apagyon történt szörnyű eset is intő példa, hogy S.O.S. tenni kell valamit! N. N.,.Nyírbátor Várandósági pótlék Fiatal házasok vagyunk, tavasszal terhes lettem. El is menteni július közepén az orvosi szakrendelésre, ahol tizenhét hetes terhességet állapítottak meg. Kaptam egy nyomtatványt, amely várandó- ságipótlék-igénylésről szólt, és azt mondták, hogy azt a munkahelyemen adjam le. Le is adtam, és augusztus elején kifizették a július hónapra vonatkozó várandósági pótlékot. Mivel nekem még ilyen ügyem nem volt, kérdeztem, hogy mennyi idő után kaphatom ezt a pótlékot, és mondták, hogy tizenkét hetes terhesség után jár minden hónapban a gyerek megszületéséig. A munkaadómnál érdeklődtem, hogy június hónapra visz- szamenőleg miért nem kapom meg a pótlékot, mire azt a választ kaptam, hogy attól az időtől jár, amikortól elmentem az orvoshoz, visszamenőleg nem adják. Kérem, szíveskedjenek már a hivatalos szerven keresztül tájékoztatni, hogy valójában mikortól jár a járandósági pótlék? S. Andrásné Nyíregyháza (A megyei egészségbiztosítási pénztár válasza szerint az érvényes jogszabály értelmében a várandósági pótlék első ízben annak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a terhesség tizenharmadik hete megkezdődik. Ha ezt követően kerül sor a terhesgondozásba vételre, annak a hónapnak az első napjától jár a várandósági pótlék, amelyben a gyermeket váró nőt gondozásba vették. Mivel a levél íróját július közepétől vették gondozásba, tehát a legkorábban ettől az időponttól illeti meg a várandósági pótlék. Munkáltatója így a rendeletnek megfelelően járt el.) A holtak kertje tolvajok ^Irodalma Síremléket is lopnak • Az olcsó gyanús O Amíg nem buknak le, tehetik • Őrzik a temetőt Nyíregyháza (KM — TMI) — November elsején halot- tainkra emlékezünk. Ilyenkor krizantémmal, szegfűvel, virágokkal borítjuk el hantjaikat. A temetőkben milliónyi sárga fényű gyer- tyácska lobog értük. Ha a csitító idő békévé is oldja gyászunkat, a temetőkben mindig ránk tör a fájdalom. A sírkertekhez ősi babonák, hagyományok, örök érzelmek fűződnek. Ez itt a halál, a csönd és a béke szent szigete volt valamikor... Adjanak igazolványt Ma már viráglopók, tolvajok és pénzéhes vállalkozók vadászterülete, csavargók éji hajléka. Az Északi temető a legnagyobb a megyében, legalább hatvanezer sírban nyugszanak holtak. Olyan hatalmas területen fekszik, hogy gyalog egy nap alatt sem lehetne minden zugát bejárni. Itt bárki elbújhat egy sírkő mögött, lefeszítheti a díszeket, névtáblát, hogy szem nem látja. S ha látja is, ki tudja bebizonyítani, hogy nem hozzátartozó, aki javítani viszi a vázát, újravé- setni a táblát? Vagy a brigád, amelyik lázasan szed szét egy síremléket, nem a rokonok megbízásából teszi? A temetőlátogatók sokszor néznek gyanakodva, de nincs joguk kifaggatni a sírnál lévő embereket. Legfeljebb jó érzésükre hallgatva bejelentik a gondnokságon, hogy mit láttak. Ám például a virágokat lopókkal szemben az üzemeltető is tehetetlen.... — Kikérik maguknak, hogy hozzátartozók. Csak akkor vonhatjuk őket felelősségre, ha utánukmegyünk és látjuk, hogy veszik ki a csokrokat — mondja Szekrényes András a temetkezési vállalat igazgatója. — Rákérdezünk, hogy név szerint ki fekszik abban a sírban, ahonnan elvették a virágokat. Ebbe belezavarodnak, így fogtunk már el sok embert, de ez csak csepp a tengerben. A temetőnek három kapuja van, előtte maszek virágosok, nem állíthatunk meg mindenkit, hogy miért visz ki a kapun virágot... Sokan kapnak engedélyt Az önkormányzat megfontolhatná a vállalat javaslatát: a temető előtt csak kistermelői igazolással rendelkezők árulhassanak virágot. Jelenleg a tolvajok beállnak közéjük. Az ő üzletüket is rontják, hiszen árujuk mögött nincs munka, költség, és nem is adóznak. Ha az áru eredetét számonkér- hetnék mindenkitől, erősen csökkenne a viráglopások száma... Nagy probléma, hogy sírgondozásra, sírkőtisztításra is kiadnak vállalkozói engedélyt, ha a kérelmező erkölcsi bizonyítványt felmutat. Csakhogy vannak olyan vállalkozók, akik az utcáról, a kocsmából szedik össze az embereiket. Ezek megállítják a temetőbe látogatókat, és olcsón kínálnak nekik műkő-, vagy márványvázát, névtáblát, díszeket. — Sokan elfogadják tőlük, még örülnek is, hogy milyen jó üzletet kötöttek, pedig sejthetnék, honnan származik — magyarázza az igazgató. — Csak azt ajánlhatjuk, hogy kérjenek róla számlát, ha nem akarnak a lopás részesévé válni. Azon is el kellene gondolkodni, hogy szükség van-e ennyi vállalkozóra, ameny- nyinek engedélyt adnak? Sok tisztességes, becsületes sírköves dolgozik nálunk, bármilyen munkára tőlünk kell engedélyt kérni. Mi tudjuk, ki, hol, mit dolgozik, ellenőrizzük a behozott és kivitt anyagokat. Az engedély nélkülieket nem engedjük ki a kapun, de sajnos, a sírköveket éjszaka bárhol kiadogathatják a tíz kilométer hosszú kerítésen. A kerítés egy részét például régebben egyszerűen ellopták. — A tolvajok ellen mit tehetnek? — Betanított kutyát vettünk, már több tolvajt megfogott. A temetőt éjszaka is őrizzük. A rendőrséggel nagyon jó a kapcsolatunk, hívásunkra pillanatokon belül itt vannak. A közterület-felügyelők is járnak ellenőrizni. Kell is, mert a temetőben gyakorlatilag minden előfordul, találtunk már részeget, kriptában alvót, szórakozó fiatalt, eszméletlen beteget... Nem mindegy, kiben bízunk meg A kegyeleti érzést mélyen sértő lopások azóta szaporodtak meg a temetőkben, amióta vállalkozói világ van. A tisztességesek közé odavegyültek azok is, akik sötét úton szerzik a pénzt. Amíg nem buknak le, tehetik. Azoknak a hozzátartozóknak az akaratlan segítségével, akik megbízzák őket váza, névtábla, dísz, rézkarika stb. beszerzésével, sírgondozással, kőtisztítással, síremlék felállításával, hisz olcsók. (Egyes hivatalok körmükre nézhetnének ezeknek a vállalkozóknak.) Azt hiszem, mindannyian azt akarjuk, hogy a temetők a holtak háborítatlan ligetei legyenek, mint hajdanán. De ez rajtunk is múlik: jobban meg kell válogatnunk, hogy melyik vállalkozóval dolgoztatunk. Amikor a gyertyák sárga lángja fellobban a sírokon, gondoljunk arra, mi is megtettünk mindent, hogy a halottak békében aludják örök álmukat? Szerkesztői üzenetek Balogh Tamásné, Kisvár- da: A megyei egészségbiztosítási pénztár tájékoztatása szerint a jelenlegi munkaviszonyát figyelembe véve a szülés időpontjában rendelkezni fog 180 nap biztosítási idővel, így a szülést követően 65 százalékos terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre és gyesre is jogosultságot szerez. Igényét a szülést igazoló okmányokkal együtt — ha a jelenlegi munkahelyén társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik —, a pénztárhoz kell benyújtani. A terhesség tizenharmadik hetétől várandósági pótlékot is igényelhet. Az ellátás ösz- szege azonos a családi pótlék összegével. Ezt az igényét is vagy a munkahelyén, vagy a egészségbiztosítási pénztárnál kell benyújtani. B. L„ Tomyospálca: A pontos cím nélkül érkező leveleket névtelennek tekintjük, így az önét is. Reméljük, hogy ez volt az utolsó rossz tapasztalata, de korántsem általánosítható, a járművezetők többségének ugyanis más a véleménye. Egyébként joga van panaszt tenni a területileg illetékes rendőr- kapitányságon. „Reménykedek” jeligére, Vásárosnamény: Amennyiben a lakásán készített környezettanulmány szerint a feltételek megfelelnek hozzá, bizonyára nincs akadálya, hogy nevelőszülő legyen. Ha megírta volna a nevét és a címét, levélben részletesen tájékoztattuk volna mindenről. Ám mivel ez a hely kicsi ahhoz, hogy kérdéseire megfeleljünk, azt tanácsoljuk, forduljon velük a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézethez (Nyíregyháza, Sóstói út 4.) Jogászszemmel __________________ A pihenőidőről Nagy Mihály A pihenőidő alatt a munkavállaló mentesül a munka- végzési, a munkáltató pedig a foglalkoztatási kötelezettség alól. A pihenőidő mértékét és feltételeit jogszabály állapítja meg. A munkavállaló annak jogáról érvényesen nem mondhat le. A munkáltató a pihenőidő biztosításáért felelősséggel tartozik. Ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, legalább húsz perc pihenőidőt biztosítani kell. Természetesen ettől hosszabb lehet, de rövi- debb nem. A munkaközi szünet ideje alatt a munka- vállaló étkezhet, tisztálkodhat. Nem tévesztendő össze az egészségügyi, vagy cigeret- taszünettel. Húsz percnél hosszabb időt ott kell megállapítani, ahol a munkahelyen nem tudják biztosítani az étkezési lehetőséget. Egy- és kétműszakos munkahelyeken a munkaközi szünet nem munkaidő, annak kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. Három vagy több műszakos, illetve folyamatosan üzemelő munkahelyeken és az ügyeleti jellegű munkakörökben a munkaközi szünet munkaidő, tehát azt azon belül kell biztosítani. Minden, három óra túlmunkaidő után jár a munkaközi szünet. Ez az idő nem minősül túlmunkának. Két munkanap között a munkavállaló részére tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Természetesen, ha a munkavégzés körülményei (például gépkocsivezetői munkakör) indokolják, és a felek ebben megállapodnak, vagy a kollektív szerződés előírja, a pihenőidő rövidebb is lehet. Nyolc óránál rövidebb azonban ilyenkor sem lehet. A pihenőnapnak általában meg kell egyezni a naptári nappal. Ennek megfelelően 0.00 órától 24.00 óráig tart. Az utazási idő és a készenlét ideje pihenőidőnek minősül. Ez utóbbi csak akkor, ha a kollektív szerződés ezt lehetővé teszi. A munkavállalót hetenként két szabadnap illeti meg. Ezek közül az egyiknek általában vasárnapra kell esni. Ebből és a napi nyolcórás törvényes munkaidőből következik, hogy 1992. július elsejétől a heti 42 órás munkahét nem alkalmazható. Az ilyen munkavállalók visszamenőlegesen is követelhetik a túlmunka díját, illetve órabéresek a pótlékát, mert a heti két óra túlmunkának minősül. Folyamatos, illetve háromtól több műszakos munkarendben foglalkoztatottak részére hetenként legalább 42 órát kitevő pihenőidőt egybefüggően kell kiadni, ebből egy napnak vasárnapra kell esni. A kollektív szerződés rendelkezése szerint a szabadnapokat havonta egyszer összevontan is ki lehet adni. Idényjellegű munkánál azonban a szabadnap a szezon végén is kiadható. Egészségre ártalmas munkakörökben a szabadnapok összevonására nincs lehetőség. Ilyen munkakörökben a szabadnapokat hetenként ki kell adni. Ha a munkavállalót szabadnapján munkára igénybe veszik, elsősorban másik pihenőnapot kell részére biztosítani. Ilyenkor is megilleti a részére járó pótlék ötven százaléka. Ha másik szabadnapot nem biztosítanak számára, a munkadíján felül százszázalékos pótlékot kell fizetni. A munkaszüneti napokat jogszabály állapítja meg, ilyen pl. március 15-dike. Ezeken a napokon a munka- vállaló mentesül a munka- végzési kötelezettség alól, ez azonban keresetveszteséggel nem járhat. Ilyen napokon rendszeresen munkát végezni csak a folyamatos munkahelyeken és rendeltetése szerint üzemelő munkakörökben (pl. közlekedés, vendéglátás) lehet. A munkaszüneti napok miatti munkaidő-áthelyezést a miniszter évenként szabályozza. A vasárnapokat azonban munkanappá nem nyilváníthatja. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó
