Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-23 / 248. szám

1993. október 23. A 9(e(et-!Mcujiiarorszáq hétvégi meííeífcte j 1 3 Vonult a tömeg a város főterére Levéltári tallózás 1956 megyei dokumentumaiból • A csarodaiak tiltakoztak Dr. Gyarmathy Zsigmond Nyíregyháza — A vásáros- naményi Tisza-hídon 1956. október 23-ról 24-re virradó éjjel „ismét jöttek a tankok” és száguldottak Budapest felé Nyíregyházán át, mint 1944- ben. Hajnali kettőkor nagy rao- hogás, dübörgés verte fel a csendet Beregsuránynál. A nyolc méter széles utat az egymás mellett haladó, kevés követési távolsággal szovjet felségjelzést viselő tankok foglalták el. Elől útbiztosító motorosok, katonai dzsippek jöttek. Majd híradós kocsik és zárt teherautók szakították meg a tankok sorát. Budapes­ten kedden este a követeléseik megvalósításáért harcoló ifjú­ság békés tüntetésére adott erőszakos párt-állami válasz végül is fegyveres felkeléssé változott. A rádió csak zenét sugárzott 1956. október 26'-án a Sza­bolcs Szatmári Néplap az elő­zőnapi Nagy Imre és Kádár János rádiónyilatkozatait kommentálta. A rádió két nap­ja csak Liszt-, Verdi-, Lehár-, és Kálmán Imre lemezeket, és köztük szünetekben a híreket sugározta. Továbbá a Rákóczi induló, a Nabucco kórus­részlete, a Marseillese, az Egmont nyitány és a Himnusz szólt, amelyek megszületésük pillanatában történelmi, haza­fias szerepet játszottak, ma­gyar, olasz, francia hazafiakat lelkesítettek a forradalmi harc­ra. A bemondó pedig ismétel­gette: „Magyarok! Lobogóz­zátok fel a házakat! Tűzzétek ki a nemzeti lobogót! 18.30. Nyíregyháza.” ... nemzeti színű zászló alatt vonult fel a tömeg a város főterére. A város dolgozóinak követelé­seit a nyomda százezer pél­dányban kinyomtatta. Már délután megalakították Nyír­egyház város munkástanácsát. A megyei munkástanács sztrájkbizottsága 5 pontba foglalta követelését: — A szovjet hadsereg azon­nal vonuljon ki az országból! — Új magyar kormányt. — Sztrájkjogot a munkás­ságnak. — Teljes amnesztiát a for­radalomban részt vett ma­gyaroknak. — Ameddig ezt nem telje­sítik, addig sztrájkolni fognak Nyíregyháza munkásai, pa­rasztjai, értelmisége, a közel­látás, áramszolgáltatás, sajtó kivételével. Éljen a független, szabad Magyarország! Nyíregyháza, 1956. október 27. A csarodai nemzeti bizott­ság korabeli jelentésére hivat­kozva 1956. október 30-án a Borsod Megyei Munkástanács Miskolci Rádiója 12 órakor a következő hírt olvasta be: „A Szatmár megyei Csaroda községből az alábbi közle­ményt juttatták el hozzánk: azokkal a közlésekkel ellentét­ben, amelyek szerint a magyar szabadságharcosokkal szem­ben csak az országban lévő szovjet csapatokat veszik igénybe, mi csarodaiak a kö­vetkezőket szeretnénk elmon­dani: A szovjet haderő az ok­tóber 24-re virradó éjszakától kezdve számos alakulattal vo­nul hazánk területére! Mindez Beregsuránynál a szemünk előtt történik. A legutóbbi kor­mánynyilatkozat szerint a tűz­szünet beálltával a szovjet csapatokat kivonták Budapest­ről. Miért van hát akkor szük­ség újabb szovjet csapatok be­vonulására?! ...A Kormány közölje a la­kossággal az igazságot és tel­jesítse ígéretét, mert orszá­gunkban a rend és a nyugalom csakis így biztosítható.” 1956. október 30-án 22.15- kor a Nyíregyházi Rádió kö­zölte: „Záhonyból jelentették, hogy egy hadosztály már át­kelt a Tiszán, egy másik had­osztály a záhonyi tüzérségi laktanya és a tiszai átkelőhely között kompon kel át, míg más hadosztályok Záhony és Ti- szabezdéd között várakoznak az átkelésre”. Özönlenek a szovjetek A nyíregyházi megyei mun­kástanács elnöke, Szilágyi László a következőket közölte a rádióval: „Mi állandóan tájékoztattuk a helyzetről Budapestet, fel­hívtam a Honvédelmi Minisz­tériumot, Nógrádival beszél­tem, közöltem vele, hogy a szovjetek rajtunk keresztül özönlenek. Hiába mondjuk, senki sem közli le.” Az Állami Áruháznál a vil­lanyoszlopra útjelzőtáblát sze­geztek ki: „Beregszász felé!” Nyíregyházán október 30- án értelmiségi gyűlést tartot­tak, ahol dr. Babicz Béla orvos a következőket mondta: Az utóbbi napokban sokat hallot­tam a bosszúról, melyet az em­berekben az utóbbi időben el­szenvedett, nagyrészt szemé­lyes sérelmek váltottak ki. Én mint orvos, aki ott állok a bölcsőnél és a koporsónál és látom az emberi múlandósá­got, arra kérlek és intelek ben­neteket, hogy minden cseleke­deteket a higgadtság, a meg­fontoltság és a józanság vezes­se. Mindnyájunk hő vágyá­hoz, a független, szabad, de­mokratikus Magyarország ki­alakításához Isten áldását ké­rem!” Részlet a bírósági ítéletből: „A vádlott tevékenysége bele­illeszkedett az ellenforradalmi mozgalom helyi megnyilvánu­lásaiba: a megyei bíróság 6 évi börtönre és egyes jogainak gyakorlásától 6 évre eltiltotta dr. Babicz Bélát. Mátészalkán 1956. október 31-én alakították meg 11 fővel az értelmiségi tanácsot, fő fel­adatuknak az értelmiség érde­keinek védelmét tekintették. Som István pócspetri peda­gógusnak — akit az 1948-as kreált pócspetri gyilkossággal kapcsolatos perben az iskolák államosítása elleni tömegfel­lépés egyik résztvevőjeként életfogytiglani börtönre ítéltek — a büntetését 1956. augusz­tus 4-e és 1957. július 1. kö­zötti időre félbeszakították. A máriapócsi forradalmi bizottságban való szereplésé­ért letartóztatták és előző bün­tetése folytatására ítélték. Bűne egy vers lemásolása és a tantestület előtti elolvasása volt. Megkezdődött a forradalom leverése 1956. november 4-én mega­lakult a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány, mely a szovjet csapatok segítségével megkezdte a forradalom leve­rését. A forradalmi bizottsá­gok tevékenysége azonban nem szűnt meg november 4- ével. A magyar ügy nemzetközi ügy lett, abban bíztak, hogy az ENSZ kezében jó helyen van a forradalom ügye. Utasításukra kivonulnak a szovjetek és semleges lesz országunk. A nemzetközi erőviszonyok azonban — a szuezi válság és más külpolitikai okok miatt — nem kedveztek a magyar for­radalom ügyének, így az egy időre vereséget szenvedett. Békés élet a Szentek-szigetén Budapest (MTI-Press) — Guadeloupe sziget a Kis-An- tillák vonulatában fekszik, területe: 1780 négyzetkilomé­ter. Összesen 328 ezer ember él itt: feketebőrűek, mulattok, kreolok, és néhány ezer euró­pai, főként franciák. Fővárosa: Pointe-a-Pitre. A prekolom- bián időkben a szigetet Karu- kerá-nak, azaz a „szép vizek szigetének” nevezték. Kolum­busz 1493. november 3-án ért itt partot, és a szigetet Santa Maria de Guadalolupának nevezte el. A franciák 1635-ben Riche­lieu bíboros kezdeményezé­sére foglalták el a szigetet, amely a múlt századokban volt angol és svéd birtok is, amíg 1816-ban végleg francia ura­lom alá nem került. 1946 óta Franciaország tengeren túli megyéje. A térképen is csak hosszas keresés után találjuk meg a Les Saintes szigetcsoportot, amely közigazgatásilag Gua- deloupe-hoz tartozik. A három apró sziget össz­területe: 14 négyzetkilométer, a két nagyobbik sziget átmérő­je 4-5 kilométer mindössze. Szentek-szigetét hajóval lehet elérni az anyasziget déli ré­széről, de működik itt egy kis repülőtér is, úgyhogy ez az is­ten háta mögötti szigetcsoport azért a külvilágtól nincsen el­vágva. Az Antillák világában a leg­több sziget vulkanikus erede­tű, ez a szigetcsoport is az. Mivel foglakoznak, hogy tel­Színpompás trópusi temető nek napjaik az itt élő embe­reknek? Cukornádat termesztenek és banánt, s a mezőgazdasági te­vékenység mellett a turizmus, az idegenforgalom is hoz valamit a konyhára. A tenger gyönyörű és halbő a szigetek partjainál, a tenger­parton sok a rák. A madárvilá­got trópusi madarak, kor- moránok, papagájok képvise­lik. Iguánok is élnek szentek- szigetein. E gyíkfélének a hossza elérheti a másfél mé­tert, húsa ízletes, ezért az utób­bi évtizedekben megritkították soraikat a szigetlakok. Az iguán védelmet érde­melne. Jámbor állat, nem vé­dekezik, így tehát könnyű pré­da. Szórakozás? Időnként a helyi lakók áthajóznak az anyaszigetre, Guadeloupe-ra. Ott bigint táncolnak, vagy el­mennek egy kakasviadalra. Guadeloupe-on a kakasviadal ma is nemzeti sportnak számít. A viadorkakasok nyúlánk testű, tenyésztett állatok, ame­lyeket apróra vágott hússal és kukoricával etetnek, és mielőtt a küzdőtérre kerülnének, né­hány csepp rumot itatnak velük. Guadeloupe-szigeten 70-80 kakasaréna működik. A kakasok a viadal előtt fémsarkántyú- kat kapnak, majd összeen­gedve őket rúg­ják, tépik egy­mást, míg az egyik ottmarad a porondon. Időnként be­tiltják a viada­lokat a szigete­ken, majd megy tovább minden a régiben. Ez nem valami épületes lát­vány, de igen mélyek a gyö­kerei az Antil­lákon. A Szentek­szigetek világa, mint általában az Antillák, , színes érdekes (MTI-felvetel) Vllág. Kisebb. nagyobb szigeteken kon­zerválódik a civilizáció, fenn­maradnak a népszokások. Az emberek nem hajtják agyon magukat, dolgoznak, de azért jut idejük bőven a dalra, a táncra, élvezik asztalukon a tenger gyümölcseit is. Túlél­ték a rabszolgaság idejét, a ter­mészeti katasztrófákat, a súr­lódásokat az anyaországgal... Az emberek ebben a paradi­csominak vélt környezetben is meghalnak egyszer. Sírjaik a kék tengerre néznek, és szépen gondozott nyughelyüket a hozzátartozók óriás lambis kagylókkal díszítik. A sírok tetején is zúg a tenger... Száz éve született Túróczy Zoltán evangélikus püspök Dr. Reményi Mihály Nyíregyháza — Száz év­vel ezelőtt, 1893. október 23- án született Amóton Túróczy Zoltán evangélikus püspök. A gimnáziumot Rozsnyón, a teológiát Pozsonyban végez­te. 1915. óta segédlelkész volt Komáromban, majd lel­kész 1917-től Amóton, 1923-tól Ózdon, 1927-től Győrött. Itt már az Evangéli­kus Lelkészegyesület főtit­kára volt. Főszerkesztője a Harangszónak, főmunkatár­sa a Keresztyén Igazságnak és a Protestáns Szemlének. Számos vallásos, hitmélyítő írása jelent meg. Számos val­lásos egyesület tagja és veze­tője volt. 1939. május 16-án lett a nyíregyházi evangélikus gyülekezet lelkésze és a tiszai egyházkerület püspö­ke. A 46 éves püspök meg­rendültén vette át főpásztori szolgálatát reformátori lelkü­letű, hitvalló püspök után, nagyapja örökébe lépve. Megdöbbentő volt a válasz­tás egyhangúsága és félelme­tes, mert sokat vártak tőle. Lelkész volt és lelkész is akart maradni. Nyíregyházán 1939 és 1948 között rövid tíz esz­tendő alatt úgy élt és cseleke­dett, mint azt a bemutatkozó beszédében vázolta. A haté­konyabb munka érdekében végrehajtották a körzetesí­tést, felosztották a munkate­rületeket. A délszabolcsi szórvány egyházban templo­mot építettek. Nyírszőllősön 1940. október 31-én szentel­te fel a templomot. Nyíregyháza jelentős evangélikus iskolaváros volt. Itt két gimnázium, az ország­ban egyedülálló elemi iskola, 4 városi kisiskola, 15 tanyai iskola működött 100 pedagó­gussal. Az egész tiszai kerü­letben 130 volt a pedagógu­sok száma. Ennek jelentősé­gét felismerve, számukra ha­vonta tartott evangélizációt a Kossuth gimnázium rajzter­mében. Ev végén 3 napos konferenciára hívta össze őket. Számontartott bennünket, diákokat is. Bevezette, hogy az evangélikus diákok min­den reggel áhítatra jöjjenek össze a rajzteremben. Min­Túróczy Zoltán Balázs Attila reprodukciója den diák ismerte, mert sűrűn megfordult az iskolánkban. 1940. október 30-án felavat­ta a főlépcsőházban Szalay Pál, a fiúpolgáristák művész­rajztanárának festményét, amely Luther ábrázolta a worsmsi birodalmi gyűlésen 1521-ben V. Károly német­római császár előtt. Alatta a híres mondás: „Itt állok és másként nem tehetek!” Nyíregyházi püspöki mű­ködése idején nagy történel­mi események zajlottak, mint a második világháború, 1939/40 telén a szovjet-finn háború, 1940-ben Észtország elveszítette függetlenségét. Ennek a két népnek a sorsát figyelemmel kísérte, mert szerette őket és a finn ébre- dési mozgalmat példaképnek tartotta. A háború vihara 1944 őszén Nyíregyházát is elérte. Itt maradt a helyén és 1944. november 20-án iskoláink­ban a tanítást megindította. Itt Nyíregyházán élte meg élete legnehezebb korszakát. 1945. június 25-én a nyír­egyházi népbíróság 10 évi börtönre ítélte. Néhány hó­nap múlva folytathatta püs­pöki teendőit. 1948 őszén Nyíregyházá­ról visszakerült Győrbe, a dunántúli kerület püspöki székébe. 1952-ben került nyugdíjba. 1957-ben néhány hónapig ellátta az északi ke­rület püspöki teendőit, majd visszatért Győrbe, ahol 1971. november 22-én hunyt el. Születésének 100. évfor­dulóján gyülekezeteinek, ke­rületeinek hívei határokon innen és túl szeretettel emlé­keznek főpásztorukra. Szpalinszki Mihály: János evangélista Ikon a máriapócsi kegytemplom ikonosztázáról Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents