Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-20 / 245. szám

1993. október 20., szerda MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Kelet-Magyarország 9 Az MDF-ben már vannak jelöltek Minden körzetben indítanak egyéni képviselőt, és megyei listát is állítanak majd Kovács Éva Budapest (KM) — Választ­mányi ülést tart csütörtökön az MDF megyei szervezete. Dr. Takács Pétert, a párt megyei elnökét ez alkalommal kértük beszélgetésre. Mint megtud­tuk a választmány két alapvető témát vett fel napirendjére: egyik a képviselő-jelölések megerősítése, másik pedig a választási irodák működési feltételeinek megteremtése volt. □ Megvannak-e már a jelöl­tek, s tudhatjuk-e, kik azok? — Az MDF megyei szerve­zete minden körzetben indít egyéni képviselőt, ennek meg­felelően természetesen megyei listát is állítunk. A személyek­ről többnyire már döntöttünk, a listáról később születik dön­tés. Hét körzetben már ismer­jük a képviselő-jelölteket. Nagykállóban Terjéki Ferenc, Kisvárdán Szabó Béla, Bak- talórántházán Jakab Ferenc, Tiszavasváriban Várkonyi Ist­ván, Fehérgyarmaton Szalai László, Vásárosnaményban Szűcs M. Sándor, Nyírbátor­ban pedig Szendrei László a párt jelöltje. Nyíregyházán két hét múlva várható, hogy a városi szervezet megválasztja a két jelöltet, Mátészalkán no­vember elejére ígérték a dön­tést a tagok. □ Milyen szempontok sze­rint válogattak a szervezetek, kik kaphattak bizalmat? — Olyan képviselőket sze­retnénk a megye lakosságával megválasztatni, akik részben tovább szorgalmazzák a rend­szerváltoztatás folyamatának következetes végigvitelét, akiknek van szociális érzékük, és alkalmasak arra, hogy azt a regionális felzárkóztatási fo­lyamatot, amelyet mi elkezd­tünk, felgyorsítva tovább foly­tatják. Gondolok itt a telefon­programra, az M3-as autó­pálya ügyére, a gázprogramra vagy a vasútkorszerűsítés programjára is. □ A fentebb megnevezett je­löltek Ön szerint megfelelnek ezeknek az elvárásoknak? — A legtermészetesebben, a legnagyobb mértékben. □ Emberi, jellembeli tulaj­donságoknak volt-e a kivá­lasztásban szerepe? — Úgy hiszem, közöttük sokkal nagyobb számban lesz­nek azok, akik érzékenyek a választók elvárásaira, ’94-ben az emberi jellemvonásoknak nagyobb jelentősége lesz, mint volt ’90-ben. A ’90-es válasz­tások során az MDF-re szava­zóknak nem kell szégyenkez­niük, mert a megye MDF-es képviselői minden lehetőséget kihasználtak azért, hogy térsé­gük felzárkózzon az ország­hoz. □ Milyen ember nem lehet az Ön pártjának képviselője? Léteznek-e kizáró okok? — A felelőtlenség, az össze­vissza csapongás, ilyen tulaj­donságok. Nem szeretnénk olyan képviselőt ’94 után a párt soraiban látni, aki az egyéni érdekét a térség érdekei felé rendeli, s aki nem bírja azt a kegyetlen küzdelmet, amit e térség lakossága érdekében vívni kell, s aki nem képes na­pi kontaktust tartani az állam­polgárokkal. □ Egyes pártokban nagy di­vat, s mostanában különösen nagy szezonja van a vándorlá­soknak. Készül-e valaki el­menni a megyei képviselők közül? — Egy harcosunkat veszí­tettük el, dr. Móré László kép­viselőtársunk ma már a Ma­gyar Igazság és Elet Pártjának soraiban küzd, remélem azon­ban rövidesen ő is belátja, nem a pártok, hanem az emberek választják meg, miért érdemes küzdeni. Azokat a kényszerpá­lyákat, amelyeket meg kell járnia ennek az országnak és lakosságának, egyetlen párt sem kerülheti meg. Csupán azon múlik a „hűség”, meny­nyit képes e felelősségből ma­gára vállalni egy-egy képvi­selő. Még sincs vita a KDNP-ben? A párt parlamenti frakciója nagyobb szerepet követel magának — mondta Seszták László Budapest (KM - K. É.) A Kereszténydemokrata Néppárt azon kevesek közé tartozott, melynek soraiban mindeddig nem ütötte fel fejét a vita sem szélsőséges megnyilatkozá­sok, sem pedig akamokok nem bukkantak fel közöttük. Ennek az idilli helyzetnek mintha vége lenne — gondol­hatják azok, akik úgy érzik, a parlamenti frakció közelmúlt­ban megfogalmazott levele a viszálykodás kezdete lehet. Mi az igazság, mi a vita oka? — kérdeztük Seszták Lászlót, a párt egyetlen megyénkbeli képviselőjét. — Bevezetőben szeretném kijelenteni, ellenségeskedés­ről, feszültségről szó sincs. Szó mindössze arról van, hogy mint a legtöbb pártban, nálunk is voltak és vannak problémák és viták, ez azonban teljesen természetes: az igazi gondola­tok a viták tükrében érlelőd­hetnek meg. A mi vitáink az előrelépést szolgálják. A Ke­reszténydemokrata Néppárt — akár a többi magyarországi párt — nem rendelkezik törté­nelmi múlttal, amiből az kö­vetkezik, hogy a pártdemokrá­cia és a pártstruktúra egyaránt most van kialakulóban. Az Ön által említett levél nem több, mint kiszivárogtatott anyag, s nem több egy működési javas­latnál. Ez a levél a szervezeti, működési feltételek javítása érdekében született, amit a frakció és az elnökség tárgyal, s remélem döntést is hoz az ügyben. □ A rossz nyelvek szerint a képviselőcsoport többet is akar ennél: nagyobb beleszó­lást a párt ügyeibe, szorosabb összhangot a frakció és a párt­vezetés között... — Szerintem nem ezt, ha­nem a frakció és a pártvezetés újszerű együttműködését szor­galmazza. □ Mit jelent konkrétan az „újszerűség" ? — Azt például, hogy a je­lenlegi és a majdani, reménye­im szerint nagyobb létszámú keresztény demokrata parla­menti frakció politikai tapasz­talatai egy-egy döntés megho­zatalánál jobban érvényre jut­hatnak. Már most tudom, ez az együttműködés sem lesz majd tökéletes, hiszen pártunk ese­tében is egy folyamatról van szó, mely hosszabb időt igé­nyel. Egyetlen nyugat-európai párt működése se kopírozható le szolgai módon, az évek által összegyűjtött tapasztalatokat nekünk kell beépítenünk pár­tunk szervezésébe, életébe. □ Hogyan tart most kapcso­latot a párt elnöksége és a párt frakciója? — A helyzet igen egyszerű, hiszen a frakcióban négy el­nökségi tag, választott képvi­selő van és bár szavazati jog­gal nem rendelkeznek, de ta­gok a miniszterek és államtit­károk is. Sürgős megbeszélni való esetén együttes ülésen vitatjuk meg a témákat. Üléseink rend­je egyébként folyamatos, ez a szerdai, a frakció levelét meg­vitató ülés is e folyamatnak része. Valószínű, hogy lesz pótkárpótlás A sürgős tárgyalást ötvennyolc százalékban fogadta el a parlament a szavazáson Budapest (ISB - D. Á.) — Már tavasz óta sok szó esik ar­ról, hogy a magyar lakosság jelentős százaléka mulasztotta el a kárpótlási törvények által megadott határidőket. Mint hírlik, egyesek „félelemből”, mások a korábbi esztendők tapasztalataiból kiindulva jobbnak látták „csendben” maradni. Éppen ezért még képviselői önálló indítvány formájában is megfogalmazó­dott, hogy — ha rövid időre is —, de szükség volna még egy­szer lehetőséget nyújtani arra, hogy bárki benyújthassa jogos igényét. A pótkárpótlás törvényter­vezetének napirendre tűzésé­ről a héten döntött a parla­ment, s mivel a honatyák 58 százaléka a sürgős tárgyalás mellett szavazott, ez már sej­teti, hogy a koalíciós többség „igen”-t fog mondani a pótkár­pótlásra. A tervezett törvény első pa­ragrafusa szerint a hatályba lé­pését követő harminc napon belül a kárpótlás iránti kérel­mét az illetékes kárrendezési hivatalhoz minden olyan jogo­sult benyújthatja, aki eddig bármely okból ezt nem tette meg, és a kárpótlási törvények alapján erre jogosult lett vol­na. A tervezett, s egyelőre még el nem fogadott rendelkezések szerint az a jogosult, aki már nyújtott be kárpótlási kérel­met, de azt a határidők elmu­lasztása miatt jogerősen eluta­sították, új kérelmet nyújthat be, A tervezett mostani újon­nan megállapított határidő vi­szont már minden bizonnyal az utolsó lesz, ezt követően már nem lesz lehetőség sem­miféle kárpótlásra. Éppen ezért az érdekeltek fi­gyelmébe ajánljuk, hogy gyűjtsék össze igazoló iratai­kat, s kísérjék figyelemmel a parlament döntését. Ha elfo­gadják a törvényt, várhatóan mindössze egy hónap áll majd a jogosultak rendelkezésére ahhoz, hogy a pótkárpótlás le­hetőségeit kihasználják. Az aszú szőlő felvásárlására 250 millió forintot fordítanak Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Egy héttel ezelőtt még bizonytalan volt, lesz-e pénz az idei aszú termés fel­vásárlására, mára azonban tisztázódott a helyzet: az Álla­mi Vagyonkezelő Rt. 250 mil­lió forint készpénzt befektet a Tokaji Királyi Szőlők Rt.-be, s ebből a társaság felvásárolja a mintegy 15 ezer tonnás aszú termés döntő hányadát. A tranzakcióról kedden tájékoz­tatták az újságírókat az AV Rt. budapesti székházában. A sajtótájékoztatón megtud­tuk: az összesen 600 millió fo­rintos alaptőkével rendelkező Tokaji Királyi Szőlők Rt.-t az AV Rt. és a vagyonkezelő tár­saság tulajdonában lévő — a Tokaj hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát jogutódja —, a Tokaji Kereskedőház Rt. alapította. A kereskedőház je­lenlegi vagyona ugyan még je­lentősnek mondható, a bir­tokában lévő 750 hektárnyi szőlő a terület 15 százalékát teszi ki, ám a kárpótlás végén már csupán 100 hektárnyi sző­leje marad. Ezen túlmenően a későbbiekben is tulajdonát ké­pezi majd az a technológia, amellyel az állami gazdaság is rendelkezett. Időközben azon­ban a területen megjelentek a külföldi vegyes vállalatok, megerősödtek a magánvállal­kozások és teret nyertek a pin­ceszövetkezetek is. Az átala­kuló nemzetközi piac — a volt Szovjetunió gazdasági össze­omlása — hátrányosan érin­tette az állami gazdaság jog­utódját is, s így mára a papíron 1,2 milliárd forintos vagyon­nal rendelkező cég gyakorlati­lag hitelképtelenné vált. A rendelkezésre álló kapacitások jórészt kihasználatlanok, így az ÁV Rt. nem tehet mást, 95 százalékban megpróbálja pri­vatizálni a vállalatot. Öt száza­lékot viszont „aranyrészvény” formájában megtart magának, s ehhez kapcsolódóan külön­leges márkavédelmi előjo­gokkal is rendelkezik majd a vagyonkezelő társaság. Meghalt Feleki Kamill Budapest (MTI) — Fele­ki Kamill Kossuth-díjas, ki­váló művész életének 85. évében, hétfőn elhunyt. Te­metéséről később intézked­nek — tájékoztatta kedden az MTI-t a Fővárosi Operett Színház igazgatósága. Feleki Kamill 1908-ban született, pályafutását 1927- ben a budapesti Király Szín­háznál kezdte, 1948-tól volt tagja a Fővárosi Operett Színház társulatának. Munkásságát 1953-ban Kossuth-díjjal, 1961-ben ki­váló művészi címmel jutal­mazták. Színházi szerepei mellett számos televíziós műsorban és filmben is sze­repelt. Legismertebb filmjei: Beszterce ostroma, Állami áruház és a Gerolnsteini ka­land. A Legfőbb Ügyészség közleménye Budapest (MTI) — A Legfőbb Ügyészség az 1956-ban Mosonmagyaró- várott és a budapesti Kos­suth téren történt sortűzzel kapcsolatban a következő közlemény közzétételére kérte az MTI-t kedden. „Az 1956. évi forradalom és szabadságharc során el­követett egyes bűncselek­ményekkel kapcsolatos eljá­rásról szóló törvény alkot­mányossági vizsgálatát ille­tően hozott alkotmánybíró­sági határozat megállapítot­ta: ,... — a törvényhozás to­vábbi menetétől függetlenül is, az alkotmánybírósági ha­tározat kötelező erejénél fogva — a genfi egyezmé­nyek alkotmányosan alkal­mazhatók.’ A határozatra tekintettel a Legfőbb Ügyészség a folya­matban lévő ténymegálla­pító vizsgálatok iratainak alapján haladéktalanul meg­kezdte annak tisztázását, hogy ezen ügyekben a bün­tetőeljárások megindításá­nak feltételei megállapítha- tók-e. A mosonmagyaróvári sor­tűz' ügyében a katonai főü­gyész a nyomozás megta­gadásáról korábban hozott határozatokat hatályon kívül helyezte, és intézkedett a nyomozás elrendelésére. A legfőbb ügyész büntető helyettese az 1956. október 25-én Budapesten, az V., Kossuth téren történt sortűz ügyében rendelte el a nyo­mozást. A többi ügyben is — a ténymegállapító vizsgálatok iratai alapján — rövid időn belül várható az ügyészség döntése a büntetőeljárások megindításáról.” Az Agrárkamara sajtótájékoztatója Budapest (MTI) — A Magyar Agrárkamara elfo­gadhatónak tartja a kamarai törvény tervezetét, melyet kedden kezdett tárgyalni a parlament. Körösi Imre, az érdekkép­viselet elnöke értékelve a négyéves előkészítő munka eredményét keddi sajtótájé­koztatóján elmondta: a tör­vényt már 1991-ben meg kellett volna alkotni, ebben az esetben ugyanis az agrár­ágazat elkerülhetette volna a jelenlegi válságát. Az elnök remélte, hogy az Ország- gyűlés még decemberben megszavazza a törvényt, és a jövő év elején már elkezdőd­het az új testület megszer­vezése. A kamara köztestületként tevékenykedik majd a piac működőképességének és tisztességének érdekében. A mezőgazdasági termelők számára kötelező lesz a ka­marai tagság, ami Magyar- országon ugyan újdonság­nak számít, Nyugat-Európá- ban azonban jól bevált gya­korlat. Körösi Imre szerint a piac szervezettségének erősí­tésével és a mezőgazdaság jövedelempozíciójának javí­tásával az agrárágazat egy­két év alatt kitörhet a válság­ból és húzóágazattá válhat. Billiárdbajnoksag Budapest (ISB - D. A.) — Debrecen, pontosabban az Aranybika Szálló Bartók Terme lesz a helyszíne 1994. februárjában az I. Országos Amatőr Flipper, Videojáték, Darts és Pajazzo bajnokság döntőjének. A rendezvénnyel párhuzamo­san a Hódos Imre Sport­csarnokban zajlik a Hunia Show 94., a II. nemzetközi játékautomata kiállítás és vásár, amelyet a Fun Kft. szervez. A keddi budapesti sajtótájékoztatón a kft. ügy­vezetője, Pocsai Attila azt is bejelentette, hogy többségé­ben külföldi kiállítókat vár­nak az eseményre. Pocsai Attila szerint nagy zavar van az emberek fejé­ben, amikor a játékautoma­tákról esik szó. Különbséget* kell tenni az illegális nyerő­automaták, illetve azon já­tékautomaták között, ame­lyek kifejezetten ügyesség­fejlesztők, a fiatalok rekreá­ciós folyamatába beilleszt­hetők. A rendezők elképze­lése az, hogy az országos verseny valóban az egész or­szágot megmozgatná. A ter­vek szerint területi döntőkre is sor kerülne, s a legjobbak juthatnának el az 1994. feb­ruár 24-26. között sorra kerülő debreceni döntőbe. A versenyekre* majdan megjelentetik a felhíváso­kat. A flipper- és a video- bajnokságra várják a jelent­kezéseket, a darts küzdelme­it a darts szövetség szervezi. Biliárdban pedig úgyneve­zett Mesterek tornájára kerül sor, azaz egyéni meghívás­sal lehet részt venni. E ver­seny szervezését a Magyar Biliárd Szövetség vállalta magára. Az esemény véd­nöke Debrecen polgármes­tere és az Országgyűlés alel- nöke lesz. Ok ketten: He- vessy József és Szűrös Má­tyás játszszák a biliárdbaj­nokság nyitómérkőzését.

Next

/
Thumbnails
Contents