Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-20 / 245. szám
1993. október 20., szerda MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Kelet-Magyarország 9 Az MDF-ben már vannak jelöltek Minden körzetben indítanak egyéni képviselőt, és megyei listát is állítanak majd Kovács Éva Budapest (KM) — Választmányi ülést tart csütörtökön az MDF megyei szervezete. Dr. Takács Pétert, a párt megyei elnökét ez alkalommal kértük beszélgetésre. Mint megtudtuk a választmány két alapvető témát vett fel napirendjére: egyik a képviselő-jelölések megerősítése, másik pedig a választási irodák működési feltételeinek megteremtése volt. □ Megvannak-e már a jelöltek, s tudhatjuk-e, kik azok? — Az MDF megyei szervezete minden körzetben indít egyéni képviselőt, ennek megfelelően természetesen megyei listát is állítunk. A személyekről többnyire már döntöttünk, a listáról később születik döntés. Hét körzetben már ismerjük a képviselő-jelölteket. Nagykállóban Terjéki Ferenc, Kisvárdán Szabó Béla, Bak- talórántházán Jakab Ferenc, Tiszavasváriban Várkonyi István, Fehérgyarmaton Szalai László, Vásárosnaményban Szűcs M. Sándor, Nyírbátorban pedig Szendrei László a párt jelöltje. Nyíregyházán két hét múlva várható, hogy a városi szervezet megválasztja a két jelöltet, Mátészalkán november elejére ígérték a döntést a tagok. □ Milyen szempontok szerint válogattak a szervezetek, kik kaphattak bizalmat? — Olyan képviselőket szeretnénk a megye lakosságával megválasztatni, akik részben tovább szorgalmazzák a rendszerváltoztatás folyamatának következetes végigvitelét, akiknek van szociális érzékük, és alkalmasak arra, hogy azt a regionális felzárkóztatási folyamatot, amelyet mi elkezdtünk, felgyorsítva tovább folytatják. Gondolok itt a telefonprogramra, az M3-as autópálya ügyére, a gázprogramra vagy a vasútkorszerűsítés programjára is. □ A fentebb megnevezett jelöltek Ön szerint megfelelnek ezeknek az elvárásoknak? — A legtermészetesebben, a legnagyobb mértékben. □ Emberi, jellembeli tulajdonságoknak volt-e a kiválasztásban szerepe? — Úgy hiszem, közöttük sokkal nagyobb számban lesznek azok, akik érzékenyek a választók elvárásaira, ’94-ben az emberi jellemvonásoknak nagyobb jelentősége lesz, mint volt ’90-ben. A ’90-es választások során az MDF-re szavazóknak nem kell szégyenkezniük, mert a megye MDF-es képviselői minden lehetőséget kihasználtak azért, hogy térségük felzárkózzon az országhoz. □ Milyen ember nem lehet az Ön pártjának képviselője? Léteznek-e kizáró okok? — A felelőtlenség, az összevissza csapongás, ilyen tulajdonságok. Nem szeretnénk olyan képviselőt ’94 után a párt soraiban látni, aki az egyéni érdekét a térség érdekei felé rendeli, s aki nem bírja azt a kegyetlen küzdelmet, amit e térség lakossága érdekében vívni kell, s aki nem képes napi kontaktust tartani az állampolgárokkal. □ Egyes pártokban nagy divat, s mostanában különösen nagy szezonja van a vándorlásoknak. Készül-e valaki elmenni a megyei képviselők közül? — Egy harcosunkat veszítettük el, dr. Móré László képviselőtársunk ma már a Magyar Igazság és Elet Pártjának soraiban küzd, remélem azonban rövidesen ő is belátja, nem a pártok, hanem az emberek választják meg, miért érdemes küzdeni. Azokat a kényszerpályákat, amelyeket meg kell járnia ennek az országnak és lakosságának, egyetlen párt sem kerülheti meg. Csupán azon múlik a „hűség”, menynyit képes e felelősségből magára vállalni egy-egy képviselő. Még sincs vita a KDNP-ben? A párt parlamenti frakciója nagyobb szerepet követel magának — mondta Seszták László Budapest (KM - K. É.) A Kereszténydemokrata Néppárt azon kevesek közé tartozott, melynek soraiban mindeddig nem ütötte fel fejét a vita sem szélsőséges megnyilatkozások, sem pedig akamokok nem bukkantak fel közöttük. Ennek az idilli helyzetnek mintha vége lenne — gondolhatják azok, akik úgy érzik, a parlamenti frakció közelmúltban megfogalmazott levele a viszálykodás kezdete lehet. Mi az igazság, mi a vita oka? — kérdeztük Seszták Lászlót, a párt egyetlen megyénkbeli képviselőjét. — Bevezetőben szeretném kijelenteni, ellenségeskedésről, feszültségről szó sincs. Szó mindössze arról van, hogy mint a legtöbb pártban, nálunk is voltak és vannak problémák és viták, ez azonban teljesen természetes: az igazi gondolatok a viták tükrében érlelődhetnek meg. A mi vitáink az előrelépést szolgálják. A Kereszténydemokrata Néppárt — akár a többi magyarországi párt — nem rendelkezik történelmi múlttal, amiből az következik, hogy a pártdemokrácia és a pártstruktúra egyaránt most van kialakulóban. Az Ön által említett levél nem több, mint kiszivárogtatott anyag, s nem több egy működési javaslatnál. Ez a levél a szervezeti, működési feltételek javítása érdekében született, amit a frakció és az elnökség tárgyal, s remélem döntést is hoz az ügyben. □ A rossz nyelvek szerint a képviselőcsoport többet is akar ennél: nagyobb beleszólást a párt ügyeibe, szorosabb összhangot a frakció és a pártvezetés között... — Szerintem nem ezt, hanem a frakció és a pártvezetés újszerű együttműködését szorgalmazza. □ Mit jelent konkrétan az „újszerűség" ? — Azt például, hogy a jelenlegi és a majdani, reményeim szerint nagyobb létszámú keresztény demokrata parlamenti frakció politikai tapasztalatai egy-egy döntés meghozatalánál jobban érvényre juthatnak. Már most tudom, ez az együttműködés sem lesz majd tökéletes, hiszen pártunk esetében is egy folyamatról van szó, mely hosszabb időt igényel. Egyetlen nyugat-európai párt működése se kopírozható le szolgai módon, az évek által összegyűjtött tapasztalatokat nekünk kell beépítenünk pártunk szervezésébe, életébe. □ Hogyan tart most kapcsolatot a párt elnöksége és a párt frakciója? — A helyzet igen egyszerű, hiszen a frakcióban négy elnökségi tag, választott képviselő van és bár szavazati joggal nem rendelkeznek, de tagok a miniszterek és államtitkárok is. Sürgős megbeszélni való esetén együttes ülésen vitatjuk meg a témákat. Üléseink rendje egyébként folyamatos, ez a szerdai, a frakció levelét megvitató ülés is e folyamatnak része. Valószínű, hogy lesz pótkárpótlás A sürgős tárgyalást ötvennyolc százalékban fogadta el a parlament a szavazáson Budapest (ISB - D. Á.) — Már tavasz óta sok szó esik arról, hogy a magyar lakosság jelentős százaléka mulasztotta el a kárpótlási törvények által megadott határidőket. Mint hírlik, egyesek „félelemből”, mások a korábbi esztendők tapasztalataiból kiindulva jobbnak látták „csendben” maradni. Éppen ezért még képviselői önálló indítvány formájában is megfogalmazódott, hogy — ha rövid időre is —, de szükség volna még egyszer lehetőséget nyújtani arra, hogy bárki benyújthassa jogos igényét. A pótkárpótlás törvénytervezetének napirendre tűzéséről a héten döntött a parlament, s mivel a honatyák 58 százaléka a sürgős tárgyalás mellett szavazott, ez már sejteti, hogy a koalíciós többség „igen”-t fog mondani a pótkárpótlásra. A tervezett törvény első paragrafusa szerint a hatályba lépését követő harminc napon belül a kárpótlás iránti kérelmét az illetékes kárrendezési hivatalhoz minden olyan jogosult benyújthatja, aki eddig bármely okból ezt nem tette meg, és a kárpótlási törvények alapján erre jogosult lett volna. A tervezett, s egyelőre még el nem fogadott rendelkezések szerint az a jogosult, aki már nyújtott be kárpótlási kérelmet, de azt a határidők elmulasztása miatt jogerősen elutasították, új kérelmet nyújthat be, A tervezett mostani újonnan megállapított határidő viszont már minden bizonnyal az utolsó lesz, ezt követően már nem lesz lehetőség semmiféle kárpótlásra. Éppen ezért az érdekeltek figyelmébe ajánljuk, hogy gyűjtsék össze igazoló irataikat, s kísérjék figyelemmel a parlament döntését. Ha elfogadják a törvényt, várhatóan mindössze egy hónap áll majd a jogosultak rendelkezésére ahhoz, hogy a pótkárpótlás lehetőségeit kihasználják. Az aszú szőlő felvásárlására 250 millió forintot fordítanak Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Egy héttel ezelőtt még bizonytalan volt, lesz-e pénz az idei aszú termés felvásárlására, mára azonban tisztázódott a helyzet: az Állami Vagyonkezelő Rt. 250 millió forint készpénzt befektet a Tokaji Királyi Szőlők Rt.-be, s ebből a társaság felvásárolja a mintegy 15 ezer tonnás aszú termés döntő hányadát. A tranzakcióról kedden tájékoztatták az újságírókat az AV Rt. budapesti székházában. A sajtótájékoztatón megtudtuk: az összesen 600 millió forintos alaptőkével rendelkező Tokaji Királyi Szőlők Rt.-t az AV Rt. és a vagyonkezelő társaság tulajdonában lévő — a Tokaj hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát jogutódja —, a Tokaji Kereskedőház Rt. alapította. A kereskedőház jelenlegi vagyona ugyan még jelentősnek mondható, a birtokában lévő 750 hektárnyi szőlő a terület 15 százalékát teszi ki, ám a kárpótlás végén már csupán 100 hektárnyi szőleje marad. Ezen túlmenően a későbbiekben is tulajdonát képezi majd az a technológia, amellyel az állami gazdaság is rendelkezett. Időközben azonban a területen megjelentek a külföldi vegyes vállalatok, megerősödtek a magánvállalkozások és teret nyertek a pinceszövetkezetek is. Az átalakuló nemzetközi piac — a volt Szovjetunió gazdasági összeomlása — hátrányosan érintette az állami gazdaság jogutódját is, s így mára a papíron 1,2 milliárd forintos vagyonnal rendelkező cég gyakorlatilag hitelképtelenné vált. A rendelkezésre álló kapacitások jórészt kihasználatlanok, így az ÁV Rt. nem tehet mást, 95 százalékban megpróbálja privatizálni a vállalatot. Öt százalékot viszont „aranyrészvény” formájában megtart magának, s ehhez kapcsolódóan különleges márkavédelmi előjogokkal is rendelkezik majd a vagyonkezelő társaság. Meghalt Feleki Kamill Budapest (MTI) — Feleki Kamill Kossuth-díjas, kiváló művész életének 85. évében, hétfőn elhunyt. Temetéséről később intézkednek — tájékoztatta kedden az MTI-t a Fővárosi Operett Színház igazgatósága. Feleki Kamill 1908-ban született, pályafutását 1927- ben a budapesti Király Színháznál kezdte, 1948-tól volt tagja a Fővárosi Operett Színház társulatának. Munkásságát 1953-ban Kossuth-díjjal, 1961-ben kiváló művészi címmel jutalmazták. Színházi szerepei mellett számos televíziós műsorban és filmben is szerepelt. Legismertebb filmjei: Beszterce ostroma, Állami áruház és a Gerolnsteini kaland. A Legfőbb Ügyészség közleménye Budapest (MTI) — A Legfőbb Ügyészség az 1956-ban Mosonmagyaró- várott és a budapesti Kossuth téren történt sortűzzel kapcsolatban a következő közlemény közzétételére kérte az MTI-t kedden. „Az 1956. évi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát illetően hozott alkotmánybírósági határozat megállapította: ,... — a törvényhozás további menetétől függetlenül is, az alkotmánybírósági határozat kötelező erejénél fogva — a genfi egyezmények alkotmányosan alkalmazhatók.’ A határozatra tekintettel a Legfőbb Ügyészség a folyamatban lévő ténymegállapító vizsgálatok iratainak alapján haladéktalanul megkezdte annak tisztázását, hogy ezen ügyekben a büntetőeljárások megindításának feltételei megállapítha- tók-e. A mosonmagyaróvári sortűz' ügyében a katonai főügyész a nyomozás megtagadásáról korábban hozott határozatokat hatályon kívül helyezte, és intézkedett a nyomozás elrendelésére. A legfőbb ügyész büntető helyettese az 1956. október 25-én Budapesten, az V., Kossuth téren történt sortűz ügyében rendelte el a nyomozást. A többi ügyben is — a ténymegállapító vizsgálatok iratai alapján — rövid időn belül várható az ügyészség döntése a büntetőeljárások megindításáról.” Az Agrárkamara sajtótájékoztatója Budapest (MTI) — A Magyar Agrárkamara elfogadhatónak tartja a kamarai törvény tervezetét, melyet kedden kezdett tárgyalni a parlament. Körösi Imre, az érdekképviselet elnöke értékelve a négyéves előkészítő munka eredményét keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a törvényt már 1991-ben meg kellett volna alkotni, ebben az esetben ugyanis az agrárágazat elkerülhetette volna a jelenlegi válságát. Az elnök remélte, hogy az Ország- gyűlés még decemberben megszavazza a törvényt, és a jövő év elején már elkezdődhet az új testület megszervezése. A kamara köztestületként tevékenykedik majd a piac működőképességének és tisztességének érdekében. A mezőgazdasági termelők számára kötelező lesz a kamarai tagság, ami Magyar- országon ugyan újdonságnak számít, Nyugat-Európá- ban azonban jól bevált gyakorlat. Körösi Imre szerint a piac szervezettségének erősítésével és a mezőgazdaság jövedelempozíciójának javításával az agrárágazat egykét év alatt kitörhet a válságból és húzóágazattá válhat. Billiárdbajnoksag Budapest (ISB - D. A.) — Debrecen, pontosabban az Aranybika Szálló Bartók Terme lesz a helyszíne 1994. februárjában az I. Országos Amatőr Flipper, Videojáték, Darts és Pajazzo bajnokság döntőjének. A rendezvénnyel párhuzamosan a Hódos Imre Sportcsarnokban zajlik a Hunia Show 94., a II. nemzetközi játékautomata kiállítás és vásár, amelyet a Fun Kft. szervez. A keddi budapesti sajtótájékoztatón a kft. ügyvezetője, Pocsai Attila azt is bejelentette, hogy többségében külföldi kiállítókat várnak az eseményre. Pocsai Attila szerint nagy zavar van az emberek fejében, amikor a játékautomatákról esik szó. Különbséget* kell tenni az illegális nyerőautomaták, illetve azon játékautomaták között, amelyek kifejezetten ügyességfejlesztők, a fiatalok rekreációs folyamatába beilleszthetők. A rendezők elképzelése az, hogy az országos verseny valóban az egész országot megmozgatná. A tervek szerint területi döntőkre is sor kerülne, s a legjobbak juthatnának el az 1994. február 24-26. között sorra kerülő debreceni döntőbe. A versenyekre* majdan megjelentetik a felhívásokat. A flipper- és a video- bajnokságra várják a jelentkezéseket, a darts küzdelmeit a darts szövetség szervezi. Biliárdban pedig úgynevezett Mesterek tornájára kerül sor, azaz egyéni meghívással lehet részt venni. E verseny szervezését a Magyar Biliárd Szövetség vállalta magára. Az esemény védnöke Debrecen polgármestere és az Országgyűlés alel- nöke lesz. Ok ketten: He- vessy József és Szűrös Mátyás játszszák a biliárdbajnokság nyitómérkőzését.