Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-16 / 242. szám
................................................................................. "***»»!---............................................ — Aktuális kérdések_______________________________ Igény kielégítés várakozás nélkül Balogh József Az elmúlt napokban kétrészes írás jelent meg a megye telefongondjainak megoldására született programról, a végrehajtás gondjairól és a várható eredményes befejezéséről, A részletes tájékoztató után Tölösi Péter, a MATÁV vezérigazgató-helyettese válaszolt kérdéseinkre. □ Említette vezérigazgtó- helyettes úr, hogy keresik a Kontrax utódát. Ez a keresés azonos a koncesszió meghirdetésével, vagy külön szálakon fut a két keresés? —A kettő együtt fut. Most a területi koncessziós pályázatok is folynak, de Szabolcs- Szatmár-Bereg megyének mindhárom primér körzetét meghirdették a területi koncesszióban. Ezt az esélyt is meg kell nézni. Kíváncsian várjuk, hogy más vállalkozó is partner lesz-e. A Nyírtelecom Kft., vagy az abban érdekeltek természetesen indulni fog a koncessziós pályázaton. A koncessziós társaság formáját úgy képzeljük el, hogy akár a MATÁV is pályázhat, akár a Nyírtelecom, de a koncessziós társaságot úgy alakítanánk meg, hogy a harmadik tagja az a befektető lenne, aki a Kontrax helyett belép a kft.-be. □ Meg lehet tudni, kikkel tárgyalnak? — Nem. Ez üzleti titok. Ehhez nem járulna hozzá a majdani befektető. O Lassan rossz ízű vállalkozásiforma lesz a sok visszaélés, vagyonkimentés miatt a kft. Önök miért kft.-t alakítottak, miért nem az eredetileg tervezett részvénytársaságot hozták létre? — Amikor megalakítottuk ezt a kft.-t, tudtuk, hogy átmeneti dolog lesz. Ahhoz, hogy ez egy normális program legyen, kell egy harmadik fél is, aki hozza a hiányzó pénzt. Ha részvénytársaságot alakítunk, akkor a társasági törvény értelmében csak egy év múlva lehet tőkét emelni, tehát bővíTölösi Péter A SZERZŐ FELVÉTELE teni a társaságot, mi pedig jóval hamarabb szeretnénk ezt a befektetőt hozni. Azért gondoltuk, hogy egy kft.-t alakítunk, és ha majd megvan a befektető, akkor átalakulunk részvénytársasággá. □ Miért kifogásolja a megyei közgyűlés a MATAV munkáját, amikor társak egy vállalkozásban? — Nem tudom, de nagyon furcsának találom, hogy bár üzleti társak vagyunk az önkormányzattal, együtt menetelünk azért, hogy megoldjuk egy súlyos gondját a megyének, mégis sok a ránk szórt szidalom. Meglehetősen szokatlannak találom ezt a stílust és érthetetlen, miért kiabálunk egymásra tücsköt-bogarat. Azt azért fel kellene ismerni: teljesen azonosak a céljaink és az érdekeink, s ahhoz, hogy eredményt tudjunk felmutatni, harmonikusabb együttműködés szükséges. Azt pedig, hogy mit lehet 600 millió forintból megoldani, mi tudjuk megítélni. □ A Fehérgyarmat környékiek teszik szóvá, hogy noha a városban kihasználatlan a központ, a falvakban nincs telefon. Nem lehet rákapcsolni arra a környéket? — Kérdéses és vitatott Fehérgyarmat ügye. Valóban van egy olyan telefonközpont, amelyikbe most 1271 vonal van bekapcsolva és négyezres a központ. Nagyon jó lenne, hogy ha a második ütemben meg tudnánk valósítani, hogy azt a négy települést — Kérsemjént, Panyolát, Nábrá- dot és Kisart — is bekapcsoljuk, ahol szintén most vezetik a gázt. Ezek azok a települések, ahol van gázprogram, de nincs szerződésünk. O Kisvárda környékén tizenkét településen létrehozták azt a társaságot, amelyik a gázárokba kívánja fektetni a telefonkábelt. Van-e esélyük rá, hogy megtehetik? — Ott hiányzik a legfontosabb feltétel: nincs központ. A racionális döntés az lenne, hogy vigyük oda is a hálózatot. □ Hány településen lesz a gáz és a telefon közös árokban? — Tizenhét településen biztos, mert ott már szerződésünk van az Á.K.T.K.-val, s négy olyan hely van a Szamoshá- ton, ahol még lenne lehetőség ilyen megoldás megvalósítására. A. kisvárdai primér körzet fejlesztésének első ütemében öt olyan település van, ahol gázárok-fektetés is folyik. Ugyanakkor az Á.K.T.K. úgy lenne hajlandó szerződni, hogy a tizenkét faluból álló településcsoport mindegyikén hajtsuk végre a közös beruházást. Hét település viszont nincs benne a kisvárdai fejlesztés első ütemében. Ez gazdaságtalan beruházás lenne, mert fölöslegesen tennék le a kábeleket, ha nincs lehetőség bekötésükre telefonközpont híján. Azt szeretnénk, ha sikerülne megosztani a település- csoportot, és abba az ötbe, amelyben a mi fejlesztésünkkel találkozik, az A.K.T.K. szerződjön velünk. CJ Azt is kifogásul szokta említeni a MATAV, hogy gazdaságtalan a falvakban a hálózatfejlesztés, mert kevés család igényli a telefont. Ismereteim szerint Ajakon és Jánk- majtison 92-95 százalék közötti az igény. — Jánkmajtisnak 1811 lakója van, s 114 vonal van most bekapcsolva, s még 125-öt terveznek bekapcsolni. Ez 240 fővonalat jelent, valóban kilencven százalék körüli igénynek felel meg, ha egy családot négytagúnak veszünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy az a fejlesztés, amit a meglévő központokra alapozva most végre tudunk hajtani, nem jelenti az igények teljes kielégítését, de érzékelhető javulást hoz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye távközlésének fejlődésében. A Nyírtelecoomos fejlesztés végkimenetele olyan fejlesztés lesz, hogy mindenhol megszűnjön a várakozó, minden igényt képesek legyünk kielégíteni. □ Mikorra készül el Nyíregyháza központja? — Az eredeti tervek szerint ebben az évben kellett volna elkészülni, de' sajnos miután későn tudtuk megkötni a szerződést, át fog csúszni a jövő év elejére. Ez nagy előrelépés lesz Nyíregyháza távközlésének történetében, mert ez a központ körülbelül húszezer kapacitást jelent a megyeszékhelynek. Emmellett megmarad a jelenlegi tízezres központ is. □ Milyen szerepe van a telefonhálózat fejlesztésében a megyei képviselőknek? — Meglehetősen rámenősnek, már-már agresszívnek tartom néhányukat. A fejlesztés megvalósítását széles skálán játszva próbálják elérni, volt már megfélemlítéstől kezdve a közös együttműködési felületek tudatos kereséséig minden. Azért tudom mégis mindezt elfogadni, mert egyértelmű, hogy a megyéért teszik. Ha még azt is belátnák, hogy a megye letisztult érdekei és a MATÁV gazdasági érdekei egybe kell, hogy essenek (hisz többek között ez tette lehetővé a közös gazdasági társaság létrehozását) és ezért a MATÁV-ot nem valami* nem-szeretem szívességre, jótékonykodásra kell kapacitálni, az együttműködésünk sokkal jobb lehetne. □ Köszönöm a beszélgetést. A TARTALOMBÓL: ® Tragédiát titkol a Tisza 9 Áldozat és érdek • Armstrong utolsó klarinétosa • Tanya az erdők ölelésében----------------------------------------------------------------------KM galéria Martyn Ferenc: önarckép aktszoborral 1926---------------------------------------------------------------------11 Myíregyftázi Városi (jaíéria történeté6en és a fi ✓ í város művészeti éfetéően egyaránt IqetneCfecCő * l- esemény a Magyar művésze£ TárizsSan című kiállítás, amelyet a két kpzepén nyitottakmeg a Magyar Mfmzeti galériagyújteményékól él tematikus kiállításon a magyar képzőművészet élvonalóeli alkptói- nak műveit Cátkatjuk különös tekintettel arra, Hogy valamennyien megfordultak, a fény városá6an, lVárizskan. J? karminckat művész nevének felsorolása itt (eketetlen, csupán tiékány kalkatatlant emelketünkki* Csóklstván, Czößelí'Béla., !Pór •Bertalan, íRipplíRpnai József, •Iikanyi Lajos, Vajda Lajos, Vaszary pártos, Beck Ö. fFülöp, Medgyessy fFe- renc. él tárlat novemker 10-éig tekinthető meg a (jaléria Selyem utca 12. számú épületé6en. Magyar mútüészekfPárizsSm fMűgáw&áíemétty Elkéstek a boldogságosztó tündérek Szondi Erika ■«- -r alamikor régen hallot1 / tam egy mesét a bol- V dogságosztó tündérekről, akik minden gyermeknek születésekor pilláikra csókolják a boldogságot, hogy alkalmassá tegyék a szép befogadására, a mindennapok apró örömeinek értékelésére. Csókjuk elfedi a külvilág gonoszságát, hozzásegít lelki békénk megtalálásához. E csóknak ereje kell megmentsen bennünket az elkeseredettségtől, reményvesztettségtől. Ez a jelképes csók a hitünk. Mátészalkán pár napon belül két ember veszítette el ezt a hitet, és elmenekült az élet elől. A hír mindenkit megdöbbentett, hiszen két fiatal életerős férfi ment el. Az öngyilkosság a létezésre adott válaszok egyike — egyszóval filozófia. Egyszeri, egyedi, szuverén döntés, megismételhetetlen, totális cselekvés. Az emberi szabadság legszélsőségesebb lehetősége. Valódi oka az öngyilkosságot elkövetett ember örök titka marad. Előző nap még nem látszott semmi. Dolgozott, ölelt, szeretett, aztán váratlanul végzett magával — mondják. Ez a kijelentés mindig téves. Ki sejti a hosszú gyötrő éjszakák kínját? Ki veszi észre azt a szorongató kényszert, ami egy- egy embert az öngyilkosság irányába hajt? Ki látja a beszűkült emberi kapcsolatokat, a gyengülő én-védő mechanizmusokat, a felhalmozódott agressziót? A megélhetés napi kínjában vergődve egyre gyűlik bennünk a feszültség. Kire haragudjunk? Ha már másra nem lehet, akkor magunkra? Lehetünk annyira önzők, hogy csak saját gondjaink megoldását tartjuk szem előtt, s az utánunk maradtak élete, akikért felelősek vagyunk még nehezebb lesz? Megoldást nem adva, gyáván elmenekülni hová vezet? Mátészalkán és környékén évente csaknem kétszáz ember követ el öngyilkosságot. Tíz évvel ezelőtt még csak fele eny- nyien tették. Miért ez az iszonytató emelkedés? Rögtön válaszolhatnánk rá, hibás a társadalom, az elszegényedés, a munkanélküliség, a létbizonytalanság. De hová vezet ez a XX. századi „Hídava- tás”? Arany írta egy századdal korábban: „Hordozta ez, míg bírta vállal, a létet: mégis nyomorog!” A testi nyomor mellett már képtelenek vagyunk meglátni azokat az értékeket, amikért még érdemes élni? Gyermekünk mosolyát, egy kéz melegét, egy tekintet tisztaságát. Igazán nehéz élethelyzetekben, háborúkban, koncentrációs táborokban nagyon kevesen követtek el öngyilkosságot. Pedig azt hihetnénk, a rettenetes kínokat így könnyebben elkerülhették volna. Mégis diadalmaskodott az életösztön a halál fölött. Az utolsó reménysugár és a hit visszatartotta az embereket az önpusztítástól. Arisztotelész írja: „Ami azokat illeti, akik csak azért keresik a halált, hogy kikerüljenek a szegénységből, bánatból vagy a szerelemből, az egyáltalán nem vall bátor emberre, sokkal inkább gyávára, mert gyávaság az, ha elmenekülünk a kínos és gyötrő dolgok elől.” Az ember társas lény. Környezetében hasonló gondokkal küzdő emberek élnek. Miért van mégis, hogy nem látjuk meg a felénk segítségért nyújtott kezet, nem halljuk meg a segélykiáltást. Hová lett az Istenbe, emberbe, önmagunkba vetett hitünk? Hol késnek a boldogságosztó tündérek? Mindnyájunk életében vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, nincs megoldás. nincs cél, mégis tovább vívjuk elveszettnek hitt csatáinkat az életért, a boldogságért. Minden ember keresi a boldogságot, ám amikor megtalálta, nem biztos, hogy értékelni is tudja. Ha nem felejtettünk volna el apró dolgoknak is örülni, ha saját, általunk fontosnak tartott értékekkel és nem mások előítéleteivel, mércéivel mérnénk magunkat, teljesebb lenne az életünk. A gyávaság is emberi tulajdonság. Együtt kell vele élnünk, és ezzel együtt kell vállalni önmagunkat. A lényeg éppen ez. Vállalni és a jobbítás szándékával élni. Élni magunk és társaink öröméért, emberségünk kiteljesítéséért. Ez az az érték, ami nem pénzzel vagy társadalmi helyzettel mérhető.
