Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-14 / 240. szám
TÚL A MEGYEN Kelet'Magyarország 11 Technikusok vizsgálják át az egyéni kivitelezésű páncélozott, Mad Max névre keresztéit személyszállító- járművet a boszniai szerb erők egyik bázisán AP-felvéth. A NATO egyelőre nem bővít Német vezérkari főnök a boszniai béketervről és a csatlakozásról Szerdán történt Hanoi — Vietnamba látogatott Hans van den Broek, az EK Bizottságának megbízottja. Párizs — Helmut Kohl német kancellár Franciaországba látogatott és a szenátusban válaszolt a törvényhozók kérdéseire. Tel Aviv — Hatályba lépett az Izrael és a PFSZ közötti megállapodás. Kairó — Kairóban és Tabában megkezdődtek a tárgyalások Izrael és a PFSZ között az autonómiamegállapodás végrehajtásáról, valamint a csapat- kivonásról. New York — Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár afrikai körútra indult, amelynek során felkeresi Szomáliát, Etiópiát, Mozambikot és Kenyát. Brüsszel — Folytatódtak az EK és az Egyesült Államok közötti GATT-tár- gyalások. Stockholm — Odaítélik a fizikai és kémiai Nobel- díjat. Washington — Megkezdődött az arab-izraeli tárgyalások 12. fordulója. Peking — Rabin izraeli miniszterelnök Pekingben tárgyalt. Koalíció Varsóban Varsó (MTI) — Háromhetes tárgyalássorozat után szerdán délben a varsói parlament épületében a lengyel választások nyertese, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) vezetői aláírták a koalíciós megállapodást. Az utolsó pillanatban vonta vissza csatlakozási szándékát a Munka Uniója, azonban a két párt nélküle is biztos többséggel bír a szejmben. A megállapodás értelmében a kormányfői tisztségre Waldemar Pawlakot, a parasztpárt vezetőjét javasolják, a szejm marsallja az SLD, a szenátusé a PSL képviselője lesz. Egyelőre kérdéses, hogyan reagál a koalíció javaslatára Lech Walesa államfő, aki kedden megerősítette: ragaszkodik hozzá, hogy három jelölt közül ő választhassa ki a kormányfő személyét. Bécs (MTI) — Az a veszély fenyeget bennünket, hogy területekkel jutalmazzuk az agresszort — jelentette ki szerdán Bécsben Klaus Naumann altábornagy, német vezérkari főnök, a Bundeswehr főszemlézője a boszniai béketervvel kapcsolatban. — Ezáltal nemcsak a Párizsi Chartát sértenénk meg, hanem végsősoron biztonsági eszköztárunk szavahihetősége és hatékonysága károsodna — tette hozzá. Naumann a bécsi politikaistratégiai tanulmányok társaságában tartott előadásán a továbbiakban kifejtette: a jövőben senki nem hiheti azt, Tokió (MTI) — Borisz Jelcin szerdán első hivatalos látogatásának befejeztével elutazott Tokióból. Az orosz államfő háromnapos látogatása során megbeszéléseket folytatott Hoszokava Morihiro kormányfővel és többször is találkozott Akihito uralkodóval. Jelem elnök azzal a tudattal térhet vissza Moszkvába és vághat bele újból a belpolitikai csatározásokba, hogy reformerőfeszítései a Nyugat és ezen belül Japán támogatására számíthatnak. Bár a japán vezetők ezúttal új anyagi segítséget nem ajánlottak föl Oroszországnak, a korábban megajánlott segítség folyósításának felgyorsítását kilátásba helyezték. Párizs (MTI) — A családi jogok európai chartájának kidolgozását javasolja Párizsban, az Európa Tanács csütörtökön kezdődő, s a család jogaival, kötelességeivel foglalkozó miniszteri konferenciáján Surján László magyar népjóléti miniszter. A politikus — aki szerdán érkezett a francia fővárosba, s másnap már vissza is utazik — a magyar tudósítókat tájékoztatva elmondta: az Európa Tanács Washington (MTI) — Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető novemberben részt vesz az amerikai Republikánus Párt támogatóinak egy nagyszabású rendezvényén. És ha már nagylelkű adományozókról van szó, szerepléséért nem kevesebb, mint hogy büntetlenül követhet el népirtást és változtathatja meg a határokat. A német vezérkari főnök ugyanakkor szkeptikusan szólt arról, hogy a Nyugat esetleg beavatkozna a boszniai válságba. — Jóllehet Európának készen kell állnia arra, hogy szükség esetén harcoljon a béke megőrzéséért, ennek legelső és legfontosabb előfeltétele a politikai célok pontos meghatározása — hangsúlyozta Naumann. A német altábornagy az európai biztonsági rendszer valódi alapjaként a NATO-t nevezte meg. A Bundeswehr főszemlézője elmondta: megérti, hogy a volt kelet-európai orJelcin tárgyalásai végeztével két közös nyilatkozatot, a politikai és a gazdasági kapcsolatok javításáról szóló dokumentumot írtak alá. Ennek a kétoldalú kapcsolatokat érintő legjelentősebb pontja az, hogy a felek folytatják a béke- szerződés mihamarabbi megkötéséről szóló tárgyalásokat. A békeszerződés feltételezi az évtizedes területi vita lezárását. A szigetvita megoldása felé is tettek egy lépést azzal, hogy Moszkva elismerte a Szovjetunió által korábban kötött szerződések érvényességét. Jelcin elnök tokiói tárgyalásai alatt többször is elnézést kért Japántól a második világháborús hadifoglyoknak okozott szenvedésekért. mindeddig az egyén jogait állította előtérbe. Most azonban, hogy az ET múlt heti, bécsi csúcstalálkozóján haladtak a kisebbségi jogok területén és kezd megjelenni a csoportos jogvédelem, fel lehet verni a társadalom legkisebb közössége, a család kérdését. Érdemes lenne összegyűjteni az egyén családi jogait, bár ennek megvalósítása nyilván hosszú folyamat lesz — mondta. 50 000 dollárt fog kapni. A vacsorára november 4-én kerül majd sor mintegy ezer fő részvételével, valamennyien a Republikánus Párt anyagiakban is megnyilvánuló támogatói. Mihail Gorbacsov, aki leginkább a másik amerikai párt, szágok csatlakozni akarnak a szövetséghez. — Ha mi mindig újra figyelmeztetünk a nacionalizmus újjászületésének veszélyes tendenciáira, akkor egyúttal késznek kell lennünk arra, hogy ebből levonjuk a konzekvenciákat és kollektív biztonsági rendszerünket megnyissuk az új partnerek előtt — szögezte le Naumann. A német vezérkari főnök szerint azonban ezt a kérdést nem fogják a közeljövőben eldönteni. — Az 1994 januárjában megrendezendő brüsszeli NATO-csúcson nem várható határozat a bővítésről — idézte Naumannt az APA. Papandreu kormánya Athén (MTI) — A vasárnapi görög választásokon győztes Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) vezetője, Andreasz Papandreu kedden ismertette új kormánya névsorát. A 74 éves Papandreu a régi gárdát állítja csatasorba, a most kinevezett kormánytagok többsége már volt miniszter 1981 és 1989 között, amikor a PASZOK volt hatalmon Görögországban—jelentették a külföldi hírügynökségek görög forrásokra hivatkozva. George Jennimatasz lesz a gazdasági és pénzügyminiszter. A mérnöki végzettségű Jennimatasz az egyik legnépszerűbb politikus az országban és nagyon jó kapcsolatai vannak a nagyhatalmú szakszervezetekkel. Karolosz Papu- liasz visszatér a külügyminisztérium élére. A védelmi miniszteri tárcát a közgazdász szakképzettségű Gerasszimosz Arszenisz kapja. Az EK-ügyek minisztere Theodore Pangalosz lesz. Ismét a politikai porondra lép Melina Mercuri, az egykoron világhírű filmcsillag: újból kulturális miniszter lesz. Papandreu és kormánya szerda délben tette le a hivatali esküt. a demokraták politikájához közel álló reformfolyamatot indított el az egykori Szovjetunióban, egy szűk körű vezetőség előtt fog beszédet mondani. A testületben a klubtagsági díj potom ezer dollárra rúg, a vacsoráért pedig 180 dollárt kell majd a helyszínen fizetni. Jelcin otthon Javul az orosz-japán gazdasági kapcsolat Surján Párizsban Gorbacsov 50 ezer dollárt kap A pápa távirata Antall Józsefnek Róma (MTI) — II. János Pál pápa szerdán táviratban kívánt mielőbbi felgyógyulást Antall József miniszterelnöknek. A táviratban, amelyet a Szentszék titkársága eljuttatott a római magyar nagy- követségre, a katolikus egyház feje imádságos közelségét és együttérzését fejezi ki. Antall Józsefnek mielőbbi felgyógyulást kívánva kéri a Mindenhatót, hogy legyen támasza a megpróbáltatás napjaiban, és adjon erőt annak elviseléséhez. Esdve az Úr vigaszát, a Szentatya szeretettel küldi apostoli áldását, kiterjesztve azt szeretteire és mindazokra, akik fájdalmaiban hozzá közel állnak. Késik a La Manche alagút megnyitása Reuter (MTI) — A La Manche csatorna alatt húzódó, Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő alagutatjövő évben március 7-én nyitják meg a teherforgalom számára, csaknem egy évvel később mint ahogy tervezték. Az Eurotunnelnek nevezett alagút megépítésére a francia és a brit kormány 1987-ben adott zöld utat. A számítások szerint azonban 1998-ig 15,24 milliárd dollárba fog kerülni, csaknem a duplájába annak az összegnek, amire számítottak. Mint az alagút vállalat szóvivője a Reuter brit hír- ügynökség tudósítójának elmondta, személyvonatok nem közlekednek az 50 kilométeres útvonalon Folkestone és Sangatte között május 6-ig, amikoris Erzsébet királynő és Mitterrand elnök ünnepélyesen megnyitja az alagutat. Tehervonatok már korábban is közlekedni fognak. Június végétől kezdve azután a vonatok rendszeresen járnak majd London, Párizs és Brüsszel között. Januárban a vállalat közölni fogja a menetjegyek árait. Azt ígérik, hogy állják majd a versenyt az átkelő kompok menetjegyeinek áraival. 1998-ig a vállalatnak több mint 15 milliárd dollárra lesz szüksége, csaknem másfél milliárddal többre, mint amilyen vagyonnal most rendelkezik. Az Eurotunnel Társaság most 220 bankkal folytat tárgyalást arról, hogy miképpen fedezze a különbözetet. Júliusban nagy vita kezdődött az alagutat építő öt brit és öt francia vállalattal a fenntartási költségekről. Ez a vita vezetett oda, hogy az idei év májusára tervezett megnyitást el kellett halasztani. A vállalat számításai szerint 1994-ben bevételei 341 millió dollárt tesznek majd ki, 67 millióval kevesebbet, mint amennyit áprilisban kiszámítottak. Az 1955-ös bevételeket 844 millió dollárra becsülik és 1996-ban 690 millió dollár bevételt remélnek. A vállalat azonban jó hírekkel is szolgált. Október 5-én a hatóságok megadták az engedélyt arra, hogy súlyos rakományt szállító tehervonatok is közlekedhessenek az alagútban. Oroszok vették át a moszkvai piacokon az általában gyümölcsféléket árusító kaukázusi kereskedők helyét. Az örmény, azerbajdzsáni és grúz árusok azért kényszerültek távozni Moszkvából, mivel nem rendelkeztek megfelelő papírokkal AP-felvétel 1993. október 14., csütörtök
