Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-14 / 240. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. október 14., csütörtök A Nyíregyházi Kulturális Kamara a közelmúltban tett körutazást Székelyföld nagyvárosaiban. A négynapos túra alkalmával a csoport tagjai találkoztak a romániai magyarság kulturális és művelődési egyesületeinek a vezetőivel, a művelődési házak és népfőiskolák igazgatóival. Képünkön: A kamarai delegáció útban Orbán Balázs sirja felé Harasztosi Pál felvétele Újabb hídfőállás a mozifronton Hamar Péter Valaki az amerikai filmélet vezetői közül a mozgókép hőskorában azt mondta: a film egyharmadrészt művészet, egyharmadrészt technika, a maradék egyhar- mad az üzlet. A mai rossz nyelvek szerint a magyar filmben az az egyharmad- résznyi művészet, hogy még mindig létezik. S hogy üzlet- e nálunk a film, arról megoszlanak a vélemények, ám az tény, hogy néhány forgalmazó cég megél a lanyhuló közönségérdeklődés ellenére is. Néhány éve jól érzékelhető a művészmozik (elég szerencsétlen a megnevezésük!) és a szórakoztató, a tömegigényt kielégítő mozik hálózatának szétválása. Ennek megyei jele a nyíregyházi Montázs (Art) mozi létrejötte. Budapesten ez a folyamat a Toldi mozi átalakítás utáni megnyitásával — úgy tűnik — elérkezett lehetőségeinek határáig. A Toldi korábban is művészileg értékes filmeket játszott, most azonban határozott karaktert kapott azáltal, hogy a magyar film nemzetközi rangjának megteremtésében jelentős szerepet játszó, a kísérletezésnek és a fiatal alkotók pályakezdésének teret adó Balázs Béla Stúdió lett az intézmény gazdája. A nyitány vendége a litván származású amerikai rendező, Jonas Mekas volt, aki az ún. független film legnevesebb képviselője. Pályaképét a vendéglátók önálló kiadvány segítségével mutatják be. Talán nem is mellesleg: a füzetért a látogatónak nem kellett fizetnie! A Toldi mozi megnyitása összefonódik azzal a rendezvénnyel, amely a Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál nevet viseli. A kéthetes program nyitóelőadása a Kju Dzsu története, a kínai Zang Jimou rendező filmje, amely az 1992-es velencei fesztivál Arany Oroszlán díját kapta. A film cselekménye a mai Kínában játszódik, falusi család hétköznapjainak sűrűjébe pillanthat be a néző. Ezt szövi át az az archaikus szál a makacs igazságkeresésről, amely népmeséi ihletést sugall. A kétféle hitelesség, a népi realista és az ősi etikai felerősítik egymást, és az európai néző számára ismeretlen hangulatot teremtenek. Közérdeklődésre mégsem tarthat számot, sajátos monotóniája, helyenkénti kiszámíthatósága a hazai néző tűrésküszöbe alatt marad. A fesztivál programjának egészére az jellemző, hogy művészileg jelentős, de különböző okok miatt csak kevesek számára érdekes alkotások szerepelnek benne. A záró estre október 14-én kerül sor, Dosztál orosz rendező Felhő-mennyország című alkotását vetítik. Szintrehozás egyetem előtt Debrecen — Nyíregyháza (KM — K. J.) — Felvételi és egyetemi/főiskolai szintrehozó előkészítőket szerveznek a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán. Az 1994-ben felső- oktatási intézményekbe jelentkező középiskolások és a már érettségizettek számára a következő tantárgyakból indítanak újszerű, önköltséges tanfolyamokat: matematika, fizika, kémia, biológia, történelem, pszichológia, angol és német nyelv. A tantárgyak csoportosítása a felvételi szakpárok szerinti, de egy tárgyból is lehet előkészítést igényelni. A most érettségizők és a korábban érettségizettek részére intézménytípusonkénti és szakonkénti csoportokat szerveznek. Az egyetem a minisztérium engedélyével ezt a fajta- előkészítőt már az elmúlt évben megszervezte. Néhány praktikus tudnivaló. A résztvevőknek a speciális segédanyagokat az egyetem továbbra is személyre szólóan adja. A szombatonkénti előkészítő november 6-tól április 30-ig tart (22 alkalommal, 8 órától 14 óráig), napi, tárgyankénti 3-3 órával. Az önköltség — a kiscsoport létszámától függően — 150-180 Ft/óra. Klubélet a Városmajorban A Közművelődési Alap pályázatán nyert pénzből népfőiskolái kurzust szerveztek A városmajori klubban szívesen vannak együtt a „szívesek” Harasztosi Pál felvétele Kállai János Nyíregyháza (KM) — Hogy milyen programokkal lehet rendszeresen becsalogatni az embereket egy-egy művelődési házba, azt teljes biztonsággal nehéz megmondani. Az viszont aligha lehet kétséges, hogy valami olyasfélét kell kitalálni és kínálni, amihez kinek-kinek a legszemélyesebb érdeke fűződik. Nos, a nyíregyházi Városmajori Művelődési Ház sokakra nézve megtalálta a motiváló erejű témakört, ami nem más, mint az egészségmegőrzés és -védelem. Mert ugyan ki ne szeretne testben és lélekben ép, örökifjú maradni? — Három klubunk is van, melyekben a szervező-össze- tartó energiát az egészségvédelem témaköre jelenti — mondja Gere János, a ház gazdája. Az infarktusok országa vagyunk A Szív Klub — a nevéből lehet rá következtetni — napjaink talán legjobban elterjedt kórságában, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket fogja össze. A klub vezetője Dr. Szilágyi Attila kardiológus, a tagság pedig a bajoktól legérintettebb korosztályokból kerül ki. □ Úgy tűnik, hogy a korosabb generációt célozták meg a programokkal. Vagy járnak ifjabbak is? — Kétségtelen, hogy inkább az idősebb nemzedékhez tartozók alkotják a magot, de — mivel a betegség nem válogat —, ha szükségük van rá, eljárnak hozzánk a fiatalabbak is. Persze, az Évszakváltás klub korhatár-mutatói jól bemérhe- tők. A változó korú hölgyeknek szerveztük, ezért szokták Klimax klubnak is titulálni. A tagság létszáma 20-30 körüli. A harmadik szerveződés, a Nyugdíjas klub talán a legnépesebb. Az „örökzöld” csoportban kb. 60-70 a résztvevő. És hetvennégy év az átlagéletkor! A doyen egy kilencvenöt éves bácsi. Ok a találkozások gyakoriságát illetően a legaktívabbak: hetente egy alkalommal jönnek össze, a másik két klubban havonta egyszer. □ És miként zajlanak le maguk a foglalkozások? — Idén ebben történt némi változás. A Közművelődési Alaphoz benyújtottunk egy pályázatot népfőiskolái kurzus indítására. Nyertünk százezer forintot, így nem volt akadálya, hogy szintetizáljuk, amit eddig csináltunk. Nyílt napok — mindenkinek Módosulás, hogy a klub- foglalkozás napja egyben nyílt napként funkcionál mindenki számára, tehát jöhetnek az érdeklődők. Nyolc előadás „szíves”, nyolc Jklimaxos”, tizenhat pedig a nyugdíjasokat érdeklő témákat öleli fel. Az első nyílt napunkon pl. igen aktuális téma szerepelt: Az időjárás és a szív- és érrendszeri betegségek összefüggése. Jöttek is szépen, kb. negyvenen. Ingyenes klubszolgáltatások □ Miközben beszélgetünk, cseng a telefon. A vonalban Papp Károly doktor úr, aki az Évszakváltás klub foglalkozásait tartja. Tőle érdeklődöm: mi indokolta ennek a csoportnak a létrehozását? — A klubnak kétéves múltja van. A tagság zöme negyvenhatvan év közötti. Ez természetes, hiszen a nőknél sok betegség ebben a korban jelentkezik. Nos, mi szintén a megelőzésre helyeztük a hangsúlyt. A csontritkulás, a szív- és érrendszeri zavarok, valamint a klimax között szórós összefüggés van. Statisztikák igazolják, hogy a negyvenéves nők ötször ritkábban kapnak infarktust, mint a hasonló korú férfiak. Viszont az arány ötvenéves korra kiegyenlítődik. Mi lehet az oka? Többek között a petefészek-működés leállásában keresendő. A kezelés során hormonpótlással el tudjuk érni, hogy az infarktusos nők száma nem növekszik tovább. Van lehetőség kórházi kiegészítésre, a klub ingyenes szolgáltatásai között pedig megemlítem a gyógytornász, a természetgyógyászok segítség- adását. A kiscsoportos beszélgetések pedig rendívül hasznosak. Es még valamit! Úgy gondolom, a kulturált életvitelhez hozzátartozik az egészségvédelem tudománya is, amit csakúgy el kell sajátítani — méghozzá nem akárhol és akárkitől —, mint mondjuk a matematikát az iskolában. Ezért örvendetes, ha egy művelődési ház kezdeményezője és befogadó gazdája lesz pl. egy ilyenfajta népfőiskolái tanfolyamnak. Frigyre lépett gimnáziumok Dr. Hans-Jürgen Burgard professzor Amatőr felvétel Nyíregyháza (KM — K. J.) — Szép és emlékezetes eseménysorozattal ünnepelte meg a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium megújult és jelentősen kibővült iskolaépületének az átadását. Az örömteli két nap jó hangulatát emelte, hogy vendégként fogadhatták iserlohni testvériskolájuk két küldöttét, akik megtisztelték jelenlétükkel a zrínyisek avatási ceremóniáját. Az iskolakapcsolatok fő istápolója és szervezője Dr. Hans-Jürgen Burgard úr készséggel válaszolt a kérdéseimre. — Iserlohnban a mi iskolánk a Gymnasium an der Stenner. A Zrínyi Ilona Gimnáziummal másfél éve szövögetjük az együttműködés és a barátság szálait. Az idén pedig elérkezett az a nap, amikor formába is öntöttük mindazt, hogy miért szeretnénk kölcsönösen segíteni egymást a munkában. □ Ezek szerint valamiféle szerződést kötöttek? — Igen. Ez év szeptember 22-én megköttetett a frigy. Klausmann direktor és Pintér igazgató úr látták el kézjegyükkel a dokumentumot. E fontos aktus nálunk, Németországban zajlott le, az iserlohni alpolgármester és a városigazgató jelenlétében. Természetesen mindez egy kicsit szólt a nyilvánosságnak is, de hát ez nagyon fontos a továbblépéshez. □ Milyen célokat és együttműködési formákat írtak le a szerződésben? — A legegyszerűbbel kezdem. A kölcsönös tanulmányi utak megszervezése. A diákok és a tanárok rendszeres találkozása. És ami már valamivel nehezebb dolog: a német és a magyar kultúra kölcsönös megismertetése, a már meglevő ismeretek elmélyítése. És ez vonatkozik a két nép történelmének fontos eseményeire éppúgy, mint az országismereti tudnivalókra, vagy a német és a magyar folklór értékeinek bemutatására. A Zrínyi Gimnázium parkjában most elültetett kanadai fenyő ezeket a közös célkitűzéseket szimbolizálja. □ És miért éppen egy magyar középiskolában találták meg a legjobb partnert? — Nos, a magyar, mint mondottam, számunkra meglehetősen idegen kultúra. Magyarország újrakezdése, átalakulása rendkívül érdekel bennünket. Eddig mi, németek, mindig a nyugati tájak felé tekintgettünk. Franciaország, Anglia. Nekünk épp ezért még az egykori NDK is idegen országnak tűnik. □ Térjünk még vissza néhány gondolat erejéig a szerződésben foglalt konkrétumokra! — Először nézzük a tanulócserét. Egy évben egyszer egy hétig tudunk fogadni ötven magyar diákot, cserében mi is küldjük a mieinket. A lényege a dologban az együtt tanulásban rejlik. Vagyis a „vendégek” járnak iskolába, beülnek az iskolapadba, együtt a hazaiakkal. Persze emellett jut majd idő az országok megismerésére, kirándulásokra, sportolásra. A második fontos konkrétum a tanárok nyelvi továbbképzése. A magyar kollégák három hetet tölthetnek Iserlohnban, bekapcsolódnak az oktatómunkába. Mi ehhez jelentős anyagiakkal járulunk hozzá. DlÍgy tudom, nemsokára indulnak hazafelé. Már nem tudják megvárni a gálaműsort? — Nem, sajnos dél körül indulnunk kell. Kocsival jöttünk, két napig utaztunk. Bizony hosszú az út, de mi vállaltuk a törődést, mert tisztában vagyunk azzal: milyen fontos esemény egy iskola életében ha gazdagodik. Gyarapodik épületben, felszereltségben, szellemiekben, baráti és munkatársi kapcsolatokban. Hát ezért jöttünk el Nyíregyházára!
