Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-13 / 239. szám

TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 1 ] Japán támogatja az oroszokat Jelcin közreműködést kér az oroszországi katonai ipar polgári termelésre való átállításában Tokió (MTI) — Borisz Jel­cin elnök arra kérte a japán üzletembereket, működjenek közre az oroszországi katonai ipar polgári termelésre történő átállításában. A japán részvé­telt Jelcin nélkülözhetetlennek nevezte. Az orosz államfő keddi toki­ói megbeszélésein többször kitért a gazdasági kapcsolatok bővítésének fontosságára, így a hét japán vállalkozói szer­vezet által adott ebéden és Hoszokava Morihiro kor­mányfővel folytatott tárgyalá­sán is, amelyen Hoszokava Japán támogatásáról biztosí­totta Jelcin demokratizálási tö­rekvéseit, a politikai és gaz­dasági reformokat és méltatta azt, hogy az orosz államfőnek sikerült helyreállítania az or­szágban a rendet. Ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a múlt heti moszkvai katonai össze­csapás halálos áldozatokkal járt. Jelcin egyrészt azt kérte, hogy a már jóváhagyott közös programokat — a szibériai erdőfejlesztési tervet, a jakut- földi szénlelőhelyek kiakná­zására vonatkozó programot — terv szerint hajtsák végre, és javasolta, hogy fogjanak neki a szahaiini olaj- és földgázforrások — szintén már régóta dédelgetett tér­Kedden történt Karlsruhe — A német alkotmánybíróság állást foglal a maastrichti egyez­mény német ratifikálása ügyében. Brüsszel — Üléseznek az EK szociális ügyekkel foglalkozó miniszterei. London — John Major brit miniszterelnök londoni hivatalában fogadta Nelson Mandelát, az ANC veze­tőjét, aki még kedden to­vább utazott Franciaország­ba. Tunisz — Kétnapos ta­nácskozás kezdődött a pa­lesztin menekültek ügyé­ben. Párizs — Franciaország­ban sztrájkba léptek a vasút és az Air France dolgozói. Prága — Nemzetközi fórumot tartottak a kelet- és közép-európai térség priva­tizációs és beruházási prob­lémáiról. Csökkenő húsárak Budapest (MTI) — Hét­főtől csökkenti a sertéshús nagykereskedelmi árát a Budapesti Húsnagykeres­kedelmi Vállalat. Az ár- csökkentésre azért kénysze­rült a vállalat, mert a leg­utóbbi áremelések hatására erősen visszaesett a forgal­ma. A félsertés 222 forintos kilónkénti árának 5 forintos csökkentésétől azt váiják, hogy valamelyest élénkül a kereslet. Ugyanis a forga­lom befagyása egy keres­kedelmi cég halálát is je­lentheti. Ezért akár az ered­ményesség rovására is nö­velni kénytelen forgalmát. Sőt, azok a vásárlók, akik szombaton készpénzzel fi­zetnek áruért, már az ol­csóbb áron kapják a húst. Borisz Jelcin elnök orosz és‘japán zászlók előtt hajol meg a tokiói Akaszaka palotában tartott ünnepélyes fogadtatáson. A nap folyamán külön találkozott a japán császárral és a japán miniszterelnökkel AP-felvétel vének — kivitelezéséhez, va­lamint építsék ki az oroszor­szági üvegszálas távközlési hálózatot. Hoszokava Morihiro már Jelcint megelőzve felvetette e két utóbbi tervet. Japán az eddigi nyugati ígé­retek gyorsabb végrehajtására fogja ösztökélni nyugati part­Peking (MTI) — A Kíná­ban tartózkodó izraeli kor­mányfő, Jichak Rabin kedden Csiang Cö-min államfővel folytatott megbeszélést. A ta­lálkozóról a kínai külügymi­nisztérium szóvivője úgy tá­jékoztatta a sajtót, hogy Rabin a kínai vezetők további pozitív közreműködését kérte a közel- keleti rendezés folyamatában. — Csiang meg is ígérte, hogy Kína továbbra is támo­gatja a békefolyamatot — fej­tette ki a szóvivő. Előző nap Li Peng kor­mányfő hasonló ígéretet tett, de hozzáfűzte, hazája részvé­tele csak korlátozott lehet eb­ben a folyamatban. Egy izraeli Pozsony (MTI) — Az Új Szó kedden megjelent értesü­lése szerint Michal Kovác szlovák államfő várhatóan is­mét nem úja alá a parlament által másodszor újratárgyalt névtörvényt. Michal Kovác szándékát az indokolja, hogy a vitatott törvény nem felel meg az Európa Tanács ajánlásai­nak. A szlovák köztársasági el­nök ezt Helmut Sesser német külügyi államtitkárral folyta­tott hétfői megbeszélésén nyílvánította ki. Az információt Sesser a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel történt nereit, kérni fogja tőlük, hogy ütemezzék át Moszkva jövőre esedékes adósságait, a Nem­zetközi Valutaalaptól pedig azt, hogy folyósítson pénzt az orosz piacgazdaság kiépítését szolgáló 1,5 milliárd dolláros pénzalapból —jelezte Hoszo­kava. A japán vezetés—a várako­szóvivő szerint Li nem vetett fel semmilyen új elgondolást Kína szerepét illetően. Eyal Propper szóvivő kijelentette: Peking eddigi hozzájárulása abban merül ki, hogy vállalta a közel-keleti vízkészletek el­osztásáról tartandó többoldalú tárgyalások megrendezését (Ezekre a tervek szerint ok­tóber végén kerül sor a kínai fővárosban.) Rabin lefestette izraeli szemszögből a Közel- Kelet jelenlegi helyzetét Csiang előtt. A kínai államfő azt hangsú­lyozta, hogy — bár a béke­folyamat jól halad — még sok időbe és erőfeszítésbe fog kerülni az átfogó rendezés. hétfői találkozón mondta el, azt követően, hogy Michal Kovác-csal találkozott. Ismeretes, hogy az idén nyáron elfogadott eredeti név­törvényt a magyar nemzeti kisebbség kedvezően fogadta, de Vladimír Meciar azt nem írta alá és az újratárgyalta- tást indítványozta az álam­főnek, aki ennek megfelelően jártéi. Az újratárgyalás során a névtörvény igen kedvezőt­lenül módosult, így a szlovák államfő várhatóan ismét a par­lament elé viszi az ügyet, mert fontolóra vette az érintett kisebbség kifogásait. zásoknak megfelelően — ez­úttal nem kíván újabb pénz­ügyi támogatást felajánlani, és tartja magát ahhoz az alap­elvhez is, hogy a hosszú ideje megoldatlan területi vita ren­dezéséig nem köt békeszer­ződést Oroszországgal, és nem is részesíti átfogó gazdasági segítségben. Dunai blokád Budapest (MTI) — A Mahart Vác nevű hajója előreláthatóan a Duna ro­mániai szakaszán várakozik majd a folyó Belgrád mel­letti szerb blokádjának ide­je alatt — adott tájékozta­tást Koszonics László, a Mahart folyamhajózási fő­osztályának vezetője. A kri­tikus szakaszon a Fehér rózsa és az Új Bizánc nevű szerb szervezetek járművei zárják el a folyót a nemzet­közi hajóforgalom elől, így tiltakozva az ENSZ Kis-Ju­goszláviát sújtó embargója ellen. A Vác eredetileg kedden hajnalban lépett volna a volt Jugoszlávia területére, a tár­saság illetékeseinek döntése alapján azonban hétfőn már nem folytatta útját. A Ma­hart Eger nevű hajója már több mint egy hete Belgrád mellett vesztegel. A Vác több, mint 4 ezer tonna vasércrakománnyal indult el a fekete-tengeri kikötőből Dunaújváros felé, az Eger pedig üres bárkákkal haladt a folyón lefelé. A hajók veszteglése miat­ti bevételkiesésről és több­letköltségről még nincse­nek részletes adatok. Fáy András, a Mahart vezér- igazgatójának korábbi tájé­koztatása szerint azonban a társaság vesztesége, ha to­vábbra is bizonytalan ma­rad a folyó hajózhatósága, az év végére meghaladhatja az 1 milliárd forintot. Átfogó rendezés Kínai-izraeli párbeszéd Pekingben Nincs névtörvény A két grúz asszony arca mindent elárul a tbiliszi kórház előtt: a testvérháború halottjait gyászolják AP-feivétel Keleti nyitás Az előnyök élvezéséhez EK-taggá kell válni Bécs (MTI) — Csaknem 50 ezer munkahely szűnhet meg a következő hat évben Ausztriában a keleti határok megnyitása következtében — legalábbis ezt az adatot mutatja ki egy Bécsben most nyilvánosságra hozott tanul­mány. Az iparszervezési intézke­désekkel foglalkozó intézet mégis óva int attól, hogy az osztrák vállalkozások — vagy esetleg intézményesen az osztrák gazdaság — el­zárkózzon a Kelettől, mert a munkahelyek megszűnése ellenére középtávon soha nem látott lehetőségek nyíl­nak. A következtetéshez a ta­nulmányt ismertető Viktor Kiima közlekedési és álla­mosított ipari miniszter is csatlakozott, és sajtóértekez­letén arról beszélt, hogy Ausztria kedvező költséggel előállított termékekkel most nemzetközi versenyelő­nyökhöz juthat. Ez a követ­keztetés adódik abból a fel­mérésből, amelynek során a tanulmány készítői 115 ezer alkalmazottat foglalkoztató 42 iparvállalathoz fordultak kérdéseikkel: a megkérde­zettek kétharmada már tele­pített Keletre termelést, s ez­által ötven százalékos költ­ségmegtakarítást ért el. Hogy Ausztria tényleg élvezni tudja az előnyöket és valódi helyszínt teremtsen a versenyképes termelésnek, ahhoz mielőbb EK-taggá kell válnia — szögezte le a miniszter. A Kelet-Európa felé -tartó osztrák iparnak az iparpolitikai kihívásra akti­vitással kell válaszolnia, ami azt jelenti, hogy az infra­struktúra kiépítése mellett regionális projektek kelle­nek — az úgynevezett gaz­dasági parkok, új kezdemé­nyezések a tőkepiacon, pél­dául adókedvezményben ré­szesülő Ausztria-alapítvá- nyok, erőteljes és a gyakor­lathoz nagyon kapcsolódó kutatás — szögezik le a szakértők. Azok a cégek, amelyek minden hátrány ellenére a keleti nyitást hasznosnak tartják, a racionalizálást te­kintik a legfontosabb teen­dőnek. Viktor Kiima arra is utalt, hogy bár az iparban dolgozók száma az elmúlt tíz évben Ausztriában a foglalkoztatottak 47 százalé­káról 39-re esett vissza, ez még mindig sok számos ipari ország 25 százalékához képest. Ami konkréten a munka­helyek veszélyeztetését ille­ti, a legsúlyosabb érvágásra a fa-, a konfekció-, a cipő-, a jármű-, a vegy-, a gép- és az acéliparban lehet számítani. Orosz hadihajók Harmincöt frank egy egyórás tengeri séta Toulon (MTI) — Mind­össze 35 frank egy egyórás tengeri séta a három orosz hadihajó valamelyikén — áll a touloni rakparton ki­akasztott hirdetésen. A dél-francia városban az orosz haditengerészet északi flottájának egy hajóraja tar­tózkodik hivatalos látogatá­son. Az ITAR-TASZSZ beszá­molója szerint az orosz ha­jók valóságos helyi látvá­nyossággá váltak a környék lakói számára. Az orosz hajóraj három tagja, a Levcsenko Admirá­lis nevét viselő tengeralatt- járó-elhárító, valamint egy torpedóromboló és egy had­tengerészeti tartályhajó fe­délzetét naponta több órán át is kíváncsiskodók lepik el, sőt a város utcáin is feltűn­nek eddig szokatlan vendé­gekként a békésen sétálgató orosz tengerészek. A három hajón közel ezer orosz tiszt és matróz teljesít szolgálatot. A hajóraj az Északi-ten­gerről a viharok miatt vi­szontagságos úton jutott a földközi-tengeri francia ki­kötőbe, s most a legénység élvezi, hogy végre szilárd ta­lajt érezhet a lába alatt. Az orosz flottaegység touloni tartózkodása nem véletlen. Száz évvel ezelőtt, 1893- ban történelmi látogatást tett a kikötővárosban egy orosz hajóraj, megünnepelve a francia-orosz szövetségi szerződés létrejöttét. A két ország hadiflottái közötti hosszú hagyomá­nyokra visszatekintő kap­csolatok még a hidegháború éveiben sem szakadtak meg — nyilatkozta a látogatás kapcsán Vaszilij Porosin al- tengemagy, az északi flotta parancsnok-helyettese. Vita a halálra ítéltért Albany (MTI) — Mario Cuomo, New York állam kormányzója hétfőn azt kö­vetelte az oklahomai ható­ságoktól, hogy küldjenek vissza államába egy Oklaho- mában halálra ítélt bűnözőt, s csak azután végezzék ki, hogy letöltötte a New York államban rá kiszabott bör­tönbüntetést. A vita „tárgya”, a 30 éves Thomas Grosso, a maga ré­széről inkább' a halált választána—jelentette ked­den az AFP francia hírügy­nökség. Grassót New Yorkban legkevesebb 20 évi börtön- büntetésre ítélték, mert 1991-ben meggyilkolt egy nyugdíjas férfit. Mivel egy évvel koráb­ban az oklahomai Tulsa városban meggyilkolt egy idős asszonyt, a New York-i ítélethirdetés után Okla- homába szállították és ott is bíróság elé állították. A második perben halálra ítélték. A gyilkos kivégzését október 19-re tűzték ki, de ekkor közbeszólt a New York-i kormányzó, aki Grasso visszajuttatását kö­veteli. Grasso úgy nyilatko­zott, hogy ő inkább a halált választaná a hosszú börtön­élet helyett. Az oklahomai kormányzó most azt vizsgál­ja, hogy milyen jogi alapon utasíthatná el New York-i kollegája követelését.

Next

/
Thumbnails
Contents