Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-13 / 239. szám
12 Kelet-Magyarorszäg KULTÚRA 1993. október 13., szerda Színház Mátészalkán Mátészalka (KM - B. I.) — Meglehetősen nehéz helyzetben vannak Mátészalkán azok, akik színházi előadásokat szerveznek. Nehéz társulatokat verbuválni ebbe az ország szélén fekvő városkába, másrészt a produkciók költsége is emelkedik. A jegyek árát viszont nemigen lehet emelni; így is kevés embernek telik manapság színházra. Ennek ellenére ebben az évadban is lesznek előadások a szálkái művelődési házban, és nem is akármilyenek. Igaz, a műsorterv még nem végleges, de a legtöbb produkciót már lekötötték. Az évad az Othello október 25-i előadásával kezdődik. A nyíregyházi társulat több színművet is bemutat Szálkán: a Tangó című komédiát, és a Nyitott ablak című darabot láthatja a nagyérdemű közönség. Novemberben valószínűleg a Sybill című operett kerül színre, a Fővárosi Operett Színház előadásában. Ebből a darabból két előadást terveznek, mivel tavaly is nagy volt az érdeklődés a Mária főhadnagy című operett iránt. A további színművek: A nyugati világ bajnoka, Angyal szállt le Babilonba, Tóték, Svejk a hátországban, Szénaláz. Más darabokról is szó van. Ami a nézőket illeti, Mátészalkán valahogy nem vált be a bérleti rendszer. Ennek ellenére nagy gonddal szervezik az ifjúsági előadásokat, Milotától, Nyírcsaholyig sok gyermek jöhet el Szálkára, igazi színházat látni. A diákoknak egyébként négy előadásból álló sorozatot is terveznek: amelyben a középiskolás tananyaghoz igazodó irodalmi műsor, rockopera, vígjátékok lennének. Látványos formációs tánc Nyíregyháza (KM - B. I.) A táncművészet széles skálájának egyik látványos fajtája a formációs tánc. Nyíregyházán is sok hódolója van ennek a táncnak. Az öt évvel ezelőtt alakult Slip-táncklubot sok fiatal keresi fel. A klub rendszeresen fellép a város és a megye különböző rendezvényein, ünnepségein, sikert aratva. Külföldön is bizonyítottak már; Ausztriában képviselték a magyar tánckultúrát. Mint Bénii Józseftől, a klub vezetőjétől megtudtuk, most kilátásban van egy skandináv körút, ha minden összejön. Svédország, Norvégia és Dánia lesz az úticél. Amerikai ösztöndíj New-York (MTI) — Az AYUSA International amerikai nonprofit szervezet öt ösztöndíjat ajánl fel 16-18 év közötti angolul jól beszélő középiskolás diákoknak — jelentette be John Wilhelm, a szervezet igazgatója. Az ösztöndíj elnyerői egy évig — az 1994/95-ös tanévben — az Egyesült Államokban tanulhatnak. A gyerekek amerikai családoknál laknak, és a környék középiskolájába járnak. Az igazgató hozzátette: az ösztöndíj a teljes költséget fedezi. Ez 5280 dollár, ami magában foglalja a repülőjegy árát, a biztosítást, az iskoláztatást és a teljes ellátást. Az ösztöndíjakat a feltételeknek megfelelő bármely diák megpályázhatja. Jelentkezni az amerikai szervezet VII. kerület, Rákóczi út 8/a szám alatti központjában lehet. Formanyomtatványuk kitöltése mellett egy angol nyelvű esszédolgozatot is be kell nyújtaniuk, melyben terveikről írnak. A bizottság személyes beszélgetés után dönt. Az AYUSA International 14 évvel ezelőtt alakult, Magyarországon két éve működik, s egy éve hozta létre budapesti irodáját. Az amerikai állam által dotált szervezet segítségével már 100 magyar diák jutott ki Amerikába. CD-n a Bánk bán Budapest (MTI-KM) — Az Erkel-évforduló jegyében készítik el Erkel Ferenc: Bánk bán című operája eredeti változatának digitális hangfelvételét. / A főszereplők: Marton Éva, Molnár András, Gáti István és Kertesi Ingrid, a zenei rendező: Erkel Tibor, vezényel: Oberfrank Géza. A felvétel Bácskai György közreadásában, az eredeti partitúra alapján készül, az Alphaline Stúdió kivitelezésében. tatás területén. A Budapesti Honismereti Társaság és a Társadalmi Egyesülések Budapesti Szövetségének vezetői arra számítanak, hogy a pályázatok sok hasznos új ismeretet adhatnak a pedagógusoknak mindennapi munkájukhoz. Az elkészült krónikákat a Társadalmi Egyesülések budapesti, II. kerületi szövetségéhez (Keleti Károly utca 22.), 1994. október végéig kell eljuttatni. A legmagasabb pályadíj 50 ezer forint. Az elismeréseket a jövő év végén adják át. Hogyan vélekedik a lakosság az oktatási intézmények és a pedagógusok tevékenységéről és miként látják mindezt a pedagógusok? E kérdésekre keres választ a „Kettős tükörben az oktatás” című pályázat, amelyet a Budapesti Honismereti Társaság és a Társadalmi Egyesülések Budapesti Szövetsége hirdetett meg. A pályázat kiírói elmondták: várják mindazoknak a magyar krónikásoknak a pályaműveit — határainkon innen és túlról is —, akik egy esztendő főbb eseményeit nyomon követik az okA vetélkedő a zsűritagot is népszerűvé tette A néptánc jó alkalom az önkifejezésre, társaságkeresésre • Nem volt bunda Bodnár István Nagykálló — A Ki mit tud?-ok népszerűségét mi sem jellemzi jobban mint hogy nemcsak a tehetséges szabolcsi szereplőknek hozott elismerést, hanem minden közreműködőnek, így a zsűrinek is. Az egyik legnépszerűbb zsűritag Vásárhelyi László koreográfus volt. Nem is véletlenül. Maga sem nagyon tudja, hányadik vetélkedőn ült már az emelvényen. Nekünk különösen kedves, mivel jelentős része volt abban, hogy szakértelmével sok szabolcsi résztvevőt juttatott sikerhez. Tehetségek seregszemléje A nagykállói fesztiválon beszélgettünk vele. □ Láthatóan jól érezte magát a zsűriben... — Akármilyen nehéz is volt ez a menet, szívesen kezdeném élőiről, mert rettenetesen nagy öröm ennyi tehetséges, szorgalmas, akarni tudó embert látni. Beleértve ebbe az összes műfajt, a breaktól kezdve a versmondáson keresztül a táncig. Mert óriási mezőny vonult itt fel, aminek talán később jön meg az igazi haszna. □ Mit gondol, minek köszönhető, hogy ennyi tehetség jelentkezik megyénkből, és már nem először. — Valóban nagyon tehetséges szabolcsi fiatalokat láthattunk, s már több alkalommal is. Köszönhető ez részben az itteni iskoláknak, legelőször is a tanárképző főiskolának, amely nagyon komoly szellemi centrummá nőtte ki magát. Korábban Szibériának hívtam ezt a vidéket, mert elhanyagolt, és szegény volt, ahol a tehetséges emberek is hamar eltűnhetnek. Mondhattam mindezt nyugodtan, mert én is idevaló vagyok, igaz, kicsit még szélebbre, Szatmárra. De maradva az" én területemen, a Nyírség táncegyüttes már évek óta magas szinten tartja magát, a mozgalom egyik legkiválóbbja, ha nem a legjobbja! Hibajavításért tánctanítás □ Apropó, a Nyírség együttes! Nem fájt a szíve, amikor az egyik elődöntőn kiesett a Nyírség? — De igen! De hát ezt az alkalom szülte, bizonyságául annak, hogy nem volt semmi bunda, előzetes megbeszélés, így aztán a zsűri egyik része egészen magas pontot adott egy másik együttesnek. □ Említette, hogy idevaló. Lehetséges, hogy itt ismerte, kedvelte meg a néptáncot? — Idevalónak vallom magam, bár nem itt születtem. Nagyapám szat- márcsekei pa- rasztgazda volt, én meg Nyíregyházán jártam gimnáziumba. Szatmárnémetiben érettségiztem és ott kerültem kapcsolatba a néptánccal. A szomszédomban ugyanis volt egy 16 éves parasztgyerek, aki Sinka-epi- gonokat írt, és nem nagyon tudott helyesen írni. Megkért, hogy javítsam ki a hibákat. Hálából tanított táncolni. Aztán sok együttesben táncoltam 1960-ig, amikor a Népművelési Intézetbe kerültem. Foglalkoztam falusi együttesek irányításával. A gyümölcs most érik be □ Hogyan fogalmazná meg, miért fontos megmenteni néptáncművészetünk hagyományait? — Fontosnak tartja az anyanyelvűnket? Hát ez is anyanyelv; a mozgás anyanyelve. Épp olyan fontos, mint a beszédünk. Speciálisan magyar. Jóllehet, felszív sokféle külső hatást, mint a szivacs. Átdolgozza, asszimilálja, saját képére formálja. □ Bizonyára szívesen jött most Nagy kálióba is. — A Kállai együttest nagyon régen ismerem. Éveken keresztül jártam hozzájuk tanítani, a szívemhez nőttek. Egyébként is szeretem nézni a tehetséges fiatalokat, az utánpótlást. □ Mit gondol, minek köszönhető, hogy újra ilyen népszerű a néptánc? — Ennek két összetevője van. Az emberekben mindig is megvolt az önkifejezés vágya és a társaságkeresés. A néptánc remek alkalom mind a kettőre. Itt bizonyos fizikai és szellemi kielégültséget is kap az ember. A másik pedig az évekkel ezelőtt elkezdődött intenzív foglalkozás a gyermekekkel. — Ezek a gyermekek felnőttek, és ők képezik a mozgalom utánpótlását. Most kezd beérni a tudományos kutatómunka eredménye is. Talán kevesen tudják, hogy Magyar- országon található a világ legnagyobb táncfilmarhívuma, ami óriási kincs. A közönség is talán azóta fordult vissza a néptánchoz, mióta a tisztaforrású, eredeti anyagok újra megjelentek. Vásárhelyi László Elek Emil felvétele A stílusváltó rendező célja Gyüre Ágnes Nyíregyháza (KM) — A Duna Televízió a közelmúltban sugározta Szomjas György több művét. Előbb betyárfilmjeiből láthattunk — ilyen például a Talpuk alatt fütyül a szél, vagy a Rosszemberek — a napokban pedig egy más stílusban, más alkotói korszakban született munkáját vetítették le, az 1986-os Falfúrót. Mindez apropót adott a Balázs Béla-díjas rendező bemutatására. □ Ön 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját dokumenta- ristaként kezdte. Miért lett később hűtlen a műfajhoz? — Mert 1970-71 körül Gazdag Gyulával, Schiffer Pállal az összes műfajbeli technikát és trükköt kipróbáltuk. Ez' úttörő dolognak számított, hiszen a hatvanas évekből szinte nem is lehet látni dokumentumfilmet. A nyolcvanas évek sem a módszerekben hoztak újat, hanem a témákban. Más történeteket lehetett vizsgálat alá venni, aszerint, hogy mit hagytak jóvá a politikusok. Nekem 1973-ban „a szorítás évében” le kellett vonnom a konzekvenciát: nem engedhetem meg magamnak olyan művek készítését, melyek akár csak öt évig is doboznak maradnak. — Ugyanis nem volt tiszta a káderlapom, mert a szüleim Szomjas György A SZERZŐ FELVÉTELE valaha földbirtokosok voltak. Száznyolcvan fokos fordulatot tettem és leforgattam a betyárfilmeket. □ Egy idő után azonban hátat fordított ezeknek is, az aktualitásokhoz kötődik, a szakemberek szociofilmesnek nevezik, ugyanakkor vaskos drámákat úgy jelenít meg, mintha nem lennének azok, hűvös marad, a nézőnek úgy tűnik, mintha véres verekedésekből sem csinálna nagy ügyet. — A magyar művészek általában az ellenkezőjét cselekszik: megpróbálják a dolgokat súlyosan előadni. Szerintem ez hamis út és a mai világban rossz attitűd. Lehet, hogy ilyen a magyar lélek, de a világ nem ilyen. □ Amerikanizálódásnak érzem, amit mondott. — Egyrészt: én nem vagyok pesszimista Amerikával kapcsolatban. Az amerikanizáló- dást abból a szempontból vállalom, hogy szükségesnek tartom a ritmust több akcióval, fordulattal fokozni. — A magyar közönségnek dolgozom, amely mindezt már megszokta a dömpingszerűen ideérkező amerikai filmekből. Ne higgye azonban, hogy nem tapasztalom a törvényt, emberséget, a mindent elfelejtő törtetést. A hétköznapi életben a durvaság kerekedett felül. Azt még valahogy el is tudom fogadni, ha a faragatlanság a szegénységből ered. Az a borzasztó, hogy Mercedesek jólöltözött tulajdonosai is primitívek. □ Mi az, ami minden alkotásában teret kap? — Úgy gondolom, nagyon nehéz, szinte lehetetlen a művészetben pozitív példákat felmutatni. Mégis fontos, hogy találjunk egy reménysugarat. Nálam ez a szeretet. Mindegyik munkámban teret kap egy olyan kapcsolat, amelynek ez az értéke. De nem az a célom, hogy az alkotásaim megoldást, kapaszkodót adjanak. Ilyen programot nem mernék kitűzni magam elé. Arra a viszonyrendszerre akarom ráébreszteni az embereket, amelyben élnek. Filmcsillagok jelmezei Los Angeles (MTI) — Vivien Leigh kesztyűje az „Elfújta a szél” című film- klasszikusból 33 350 dollárért, Errol Flynn jelmeze a „Blood Kapitányból” 31 050 dollárért kelt el egy jelmezárverésen, a rendező cég minden várakozását felülmúlva. Az Errol Flynn viselte ereklye hozta a legnagyobb meglepetést. Az árverési cég a művész filmbéli kellékeiért valaha kínált legmagasabb összeget kapta, noha előzőleg mindössze 5-7 ezer dollárt remélt a nevezetes ruhaegyüttesért — jelentette a Reuter. Az est legnagyobb csalódását Chaplin „A diktátorban viselt katonazubbonya okozta azzal, hogy a várt 15-20 ezer dollár helyett csak 10 925 dollárért talált gazdára. Kincsper Washington (MTI) — A magyar álláspont szerint a Seuso-kincsek néven ismert római kori ezüstleleteket 1974-76-ban találták Magyarországon — és vitték ki az országból törvénytelenül. Nem lehet tehát alapja semmi olyan állításnak, amely szerint a páratlan értékű kincseket a hatvanas években már másvalahol látták. Anton Cvek nyugdíjas rendőrfőnök azt mondta a bíróságon, hogy saját szemével látta, amikor az északnyugat-horvátországi Barbariga katonai körzetben kiássák a kincs darabjait. Az I-IV. századból származó, rendkívüli értéket képviselő ezüstkincs tulajdonjoga tárgyában 1990- ben Libanon indított polgári pert a bejegyzett tulajdonos, Lord Northampton ellen, aki állítása szerint a nyolcvanas években vásárolta meg a tizennégy darabból álló lelelet — mint utóbb kiderült, hamis libanoni papírok felhasználásával. 1992-ben a kormány döntése alapján Magyarország is bekapcsolódott perbe, de igényt nyújtott be a kincsre Jugoszlávia, illetve felbomlása után Horvátország is. Magyar vélemény szerint a kincsre a Dunántúlon bukkantak rá, majd csempészték ki illegálisan az országból: Pannon eredetére utal többi között az egyik ezüsttálcán látható felirat, a Pelso, vagyis a Balaton latin neve. A New York-i főkonzulátus közlése szerint a magyar tanúk meghallgatása várhatóan a jövő hét közepén kezdődik meg. Krónikaírói pályázat
