Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-13 / 239. szám

CSUPA ERDEKES 10 Kelet-Mágyarország 1993. október 13., szerda Uj film. E hét végétől látható a mozikban Sidney Lu­met új filmje: Bűnben égve. Főszereplői: Rebecca De Mornay és Dohn Johnson (képeinken). Magyar- országon az Intercom forgalmazza Küldjön egy receptet! Felhívás a nyírségi konyha felkutatására Budapest (KM) — Egy nemzeti konyha nem csak sütés-főzési eljárások, alap­anyagok és fűszerek ösz- szetétele, hanem a nemzeti kultúra megőrzésének esz­köze is. Bármely nemzet konyhája az emberek min­dennapos szokásainak és gondolkodásának érzelmi nyelvezete, amely történel­mi hagyományokat és érté­keket tükröz. Ha valaki meg akarja is­merni a japán, a kínai, a spa­nyol, a francia vagy bármely nép életfilozófiáját, művelő­dési emlékeit, akkor a leg­egyszerűbb módszer a kony­hájuk jelképrendszerének a tanulmányozása. Ugyanúgy a magyar konyha is népünk értékeit, szokásait, változó történelmi környezetét, tár­sadalmi és gazdasági lehető­ségeit és ősi hagyományait vetíti vissza. Egy vidék konyhája az adott tájegység lakóinak sa­játos vonásait mutatja. Ha egy népnek vagy vidéknek jellegzetes konyhája fele­désbe merülne, akkor a kul­túrája is szegényedne, életé­nek sava-borsa, színe-íze tűnne el. Minden nemzeti konyha a tájjellegű konyhák összessé­géből épül fel. A tájjellegű konyhák a nemzeti konyha éltető gyökerei. A hagyományokat őrző tájjellegű konyhák nélkül egy nemzeti konyha elveszti lelkét, elsorvad, monotonná, íztelenné és nemzetközivé válik. A magyar konyha nem fejlődhet és nem virá­gozhat a vidéki tájjellegű konyhák élő dinamizmusa nélkül. Nincs igazi magyar gaszt­ronómia élő és fejlődő vidé­ki tájjellegű konyhák nélkül. Ezért is fontos lenne a gaz­dag hagyományokkal ren­delkező nyírségi konyha új­jáélesztése és a jövőjének a biztosítása. Úgy látszik, hogy az ere­deti nyírségi konyhát egyre inkább elfelejtik: dédanyá­inkkal és nagyanyáinkkal konyhaművészetének sajá­tos hagyományai is kihal­nak. Sajnos nincs olyan ét­terme, vendéglője, csárdája, fogadója, ahol a nyírségi ha­gyományos ételkülönleges­ségeit szolgálnak fel. A családi háztartásokban is egyre ritkábbak az eredeti házi ízek, úgy, ahogy a ter­mészet kínálta, s ahogy ne­mes elődeink jó fantáziával igazi örömök forrásaivá avatták őket. Ezért is végtelenül fontos lenne hozzákezdenünk a táj­jellegű nyírségi különleges­ségek felkutatásához, a lehe­tő legtöbb eredeti feljegyzés vagy emlékezetben megma­radt sütési-főzési eljárás gyűjtéséhez. Szeretnénk számítani a nyírség minden vidékének, tájegységének, településé­nek közreműködésére, a lokálpatrióták, a honismeret jeles művelőinek szíves tá­mogatására. Kérjük tehát, hogy akik jellegzetes nyírségi ételkü­lönlegességeket ismernek és őriznek az emlékezetükben, azok a receptleírásokat no­vember 15-ig küldjék el a Kelet-Magyarofszág, 4400 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. címére. A borítékra írják rá „Nyírségi Konyha” és tün­tessék fel olvashatóan nevü­ket és címüket. A legjobb beküldött recepteket a Ke- let-Magyarország rendsze­resen közölni fogja, és ha megfelelő mennyiségű re­cept beérkezik, akkor azokat szponzorok segítségével könyv formájában ki szeret­nénk adatni, amelyben ter­mészetesen feltüntetnénk az adatközlők neveit. Kérjük, működjenek ve­lünk együtt a nyírségi kony­ha megmentéséért, és jövő­jének biztosításáért. Dr. Cey-Bert Róbert Gyula GasztronómiaiVilágszövetség Mecénásokat keres az Ermitázs Szentpétervár (MTI — Panoráma) — A szentpéter­vári Ermitázs, a világ három legnagyobb múzeumának egyike, mecénásokat és szponzorokat keres a felújí­tási és restaurációs munká­latok finanszírozásához. A napokban Párizsba láto­gatott a múzeum igazgatója, Mihail Pjotrovszkij, aki el­mondta, hogy az Oroszország­ban zajló viharos politikai vál­tozások miatt válságon ment keresztül a neves intézmény. Mára az Ermitázs helyzete szerencsére jobbra fordult, de ha nem teszik meg a kellő in­tézkedéseket, tíz éven belül tönkremegy a múzeum, — idézte az AFP a múzeumigaz­gatót. A Téli Palotában, és más, újonnan restaurált épületek­ben, amelyek egy része a ve­zérkar tulajdonában volt, mintegy hárommillió műtár­gyat őriznek. — 1985-ben restaurálási ter­vet dolgoztunk ki. Eddig 20 millió dollárt fordítottunk az udvari színház helyreállításá­ra, amely annak idején a szenpétervári színházi élet fel­legvára volt — mondta a mú­zeum igazgatója. Az Ermitázs évi költségve­tése 1250 milliárd rubelt (1250 millió dollárt) tesz ki, és ehhez jön még 600 miliő saját forrás­ból. A múzeumnak 1300 al­kalmazottja van, köztük 300 szakértő, illetve tudományos kutató. — Jelenleg a kormány nem képes többet áldozni a múzeu­mokra. Nekünk kell megtalál­nunk a megfelelő eszközöket. A Coca-Cola szponzorálja az Ermitázs kutató laboratóriu­mait, egy amerikai cég jelezte hozzájárulási szándékát, egy másikkal pedig tárgyalásokat folytatunk. Orosz mecénás még nem jelentkezett — nyi­latkozta a múzeum igazgatója. A bevételek egy része a belépőjegyekből származik. Külföldiek számára a belépő 7 dollárba, vagy 7000 rubelba kerül, orosz állampolgároknak valamivel kevesebbe. Az így befolyt összeg azonban a ki­adások mindössze tíz száza­lékát fedezi. A magas jegyárak azért is indokoltak, mert a ku­tatási és restaurációs munká­kért a múzeumnak világpiaci árakat kell fizetnie — hangsú­lyozta Mihail Pjotrovszkij. A restaurálás Oroszország­ban még gyerekcipőben jár, így a New York-i Metropoli­tan segítségéhez folyamodtak. Sok világhírű múzeummal, köztük a párizsi Louvre-ral is együttműködnek, és egyre több külföldi kiállítást szer­veznek. így láthatta például a New-York-i és a párizsi kö­zönség az Ermitázs Matisse- gyűjteményét. Az igazgató elmondása sze­rint az elmúlt 10 évben 7 lopás történt, ám az ellopott tárgyak egy része megkerült. A haté­konyabb műkincsvédelem ér­dekében fel kell újítani az idestova tízéves riasztóberen­dezést is. Pénz hiányában azonban a múzeum csupán az állam jó szándékára, és a világ múzeu­mainak erkölcsi támogatására számíthat. Pénzt égetnek Prágában Prága (MTI) — Naponta 20 tonnányi, értékben átlagosan 2 milliárd koronányi érvényte­len bankjegyet éget el a cseh központi bank mostanában — közölte a pénzintézet szóvivő­je a Reuterral. A pénzt a már nem létező Csehszlovákiában használták, de február 8-ikán a két, immár elszakadt köztár­saság saját pénzre tért át, a régit pedig augusztus közepé­re az utolsó darabig kivonták a forgalomból. Martin Svehla elmondta, Bonn (MTI) — Hétfőn megtörtént az első jelképes ka­pavágás, exkavátor markolta ki a földet — Németország legdrágább telkén, megkezdő­dött a berlini Potsdamer Platz beépítése. Európa egykoron legforgalmasabb terének egy részét — 62 ezer négyzetmé­tert — a Daimler-Benz kon­szern vette meg, de az egykori Budapest (MTI) — Kör­nyezetvédelmi programot dol­gozott ki a HungaroLada, amelynek célja, hogy a márka hosszú távon is megfeleljen az új gazdasági és ökológiai kö­vetelményeknek. Moravetz Ti­bor, a HungaroLada Kft. mű­szaki igazgatója elmondta: a magyar utakon futó csaknem félmillió Lada típusú személy- gépkocsiból az 1992 óta meg­kezdett katalizátoros program keretében már 15-20 ezer ke­vésbé szennyezi a levegőt. Ezt a programot folytatják: terve­zik a használt Ladák katalizá­toros átalakítását is. hogy összesen 150 milliárd koronát (5,17 milliárd dollárt) kell megsemmisíteniük. Ebből annak idején 100 milliárd volt forgalomban, további 50 mil­liárd a bank tartalékát képezte. A pénz nagy részét egy Prá­ga környéki égetőben ham­vasztják el. Egy részét azon­ban kicsiny darabokra szag­gatják, majd egy helyi válla­latnak szállítják át, amely bri­kettet gyárt a koronamilliók­ból, a brikettet pedig darabon­ként 1 koronáért (3 centért) Berlini Fal helyén építkezni akar a japán Sony cég, a Hertie áruházi lánc és a svéd-svájci konszern, az Asea Brown Bo- veri is. A Potsdamer Platz lesz a német főváros új központja, a Brandenburgi Kapu közelében elterülő hatalmas grund 1961. augusztus 13-a, a Berlini Fal felhúzásától egészen a határok Emellett dolgoznak a ben­zin-földgáz vegyes üzemmód kialakításán a Ladákban. Cél­juk: még az idén 200, négy év múlva pedig összesen 20 ezer autó átalakítása gázüzemmód­ra. Ezt a műszaki beavatkozást a HungaroLada tíz kiválasztott szervize fogja végezni, a Köz­lekedési Főfelügyelet által jóváhagyott technológia sze­rint. A beszerelésre kerülő ké­szülék, amely a vegyes üzem­módot lehetővé teszi, a Prins holland cég gyártmánya. Az illesztőegység megfelel az ENSZ ez irányú környezetvé­delmi előírásainak. árusítja. Tervezik azt is, hogy az őrölt pénzből építőanya­gokat állítanak elő. Az érvény­telenné vált csehszlovák ér­méket beolvasztják, és alumí­nium-, illetve réztömbök for­májában exportálják — tette hozzá a szóvivő. A megsemmisítésre ítélt 150 milliárd korona összesen 3300 tonnát nyom, napi 20 tonnás égetési és átalakítási sebesség­gel számolva legalább fél évig tart majd, amíg a bank meg­szabadul a különös szeméttől. 1989-es megnyitásáig a senki földje volt. A Daimler először 93 millió márkát fizetett a 62 ezer négyzetméterért, ám kénytelen volt még közel 34 milliót ráfizetni, mert az EK- bizottság úgy találta, hogy áron alul adták el a telket a Daimlemek, s a berlini kor­mányzat közvetetten szubven­cionálta a világcéget. A HungaroLada által készí­tett statisztika szerint gáz­üzemmódban kilométerenként körülbelül 20 gramm káros anyaggal kevesebb kerül a le­vegőbe. Egy évet tekintve, kö­rülbelül 12 ezer kilométeres futásteljesítmény mellett 240 kilogramm szénmonoxiddal, szénhidrogénnel, illetve nitro- génoxiddal kevesebb kerülhet a környezetbe. Moravetz Ti­bor szerint ha a HungaroLada megvalósítja programját, ak­kor az elkövetkezendő öt év­ben Magyarország levegőjébe 12 700 tonnával kevesebb ká­ros szennyezőanyag jut. Nagystílű rablók Varsó (MTI) — A krak­kói Wawel történelme so­rán nem egy rablásnak lehe­tett tanúja, de ahhoz fogha­tót, mint ami a napokban történt, talán még az ősi vár sem ismert. Egy hattagú rablóbanda néhány óra alatt 17 céget fosztott ki. A dol­got megkönnyítette szá­mukra, hogy az irodák egyetlen épületben voltak. Az irodaházba este törtek be, ártalmatlanná tették a portást és az egyik buzgó alkalmazottat, aki a munka­idő után tovább maradt bent társainál, majd az előírá­soknak megfelelően a por­tán hagyott kulcsokkal ke­zükben végigsétálták az egész irodaépületet, s vala­mennyi irodát kifosztották. Az egyik irodában egy olyan széfre akadtak, amely a rendőrségi szakértők sze­rint a világon ma ismert módszerekkel nem törhető fel. Nem is erőltették meg magukat, Hogy világrekor­dot döntsenek. A kassza he­lyett elég volt ugyanis a portásnál gondosan letétbe helyezett dobozról a pecsét­viaszt letörni, hogy kezük­be kerüljön a csodaszéf kul­csa — és a benne levő egy- milliárd zloty. Egyelőre fel­mérni sem tudják pontosan mennyi a kár. Krakkói pápakép Varsó (MTI) — Krakkó­ban megkezdődött a II. János Pál pápának szentelt kulturális fesztivál. A „Len­gyelország adott Szentatyát a világnak” című rendez­vénysorozat elődöntőjének keretében mintegy kétszáz, a pápa személyéről szóló verset, dalt, színpadi művet és szépprózát adnak elő amatőrök. A versenyben a döntőbe jutásért három vajdaságból több mint kétezren indul­tak, a selejtezők csaknem egy éven át tartottak. A Franciszek Macharski bíbo­ros, krakkói metropolita védnökségével rendezett vetélkedő kezdeményezője a krakkói regionális színház volt. Igazgatója, Piotr Pla- tek szerint a II. János Pál személyének szentelt alko­tások már tömeges, és kul­túrateremtő jelleget értek el. A közelmúltban megtartott budapesti autókiállításon az új Mitsubishi-modellek sok érdeklődőt vonzottak. Képünkön egy többcélú jármű — valódi személyautó­komforttal és 860 kg szállítókapacitással. Neve: Mitsubishi L200 Pick up TD/4WD Gyári felvételek Beépítik Berlin legdrágább telkét A Lada környezetvédelmi programja

Next

/
Thumbnails
Contents