Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-13 / 239. szám

1993. október 13., szerda -'“//"TT””' TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Lehetőség a felzárkózásra Kelet-magyarországi területfejlesztési konferencia kezdődött kedden Aggteleken Aggtelek (MTI) — Az Eu­rópai Közösség a Phare- program keretében 5 millió ECU-t hagyott jóvá a Ma­gyarországon létrehozandó úgynevezett Területfejlesz­tési Ügynökségek felállítá­sára. A Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében műkö­dő szervezeteknek az lesz a feladata, hogy információs rendszerek kiépítésével és szakemberképzéssel segítsék a régiók felzárkózását. Ezt Gyurkó János környe­zetvédelmi és területfejlesztési miniszter jelentette be azon a konferencián, amely A területi felzárkózás esélyei és felada­tai címmel kezdődött kedden Aggteleken. A kétnapos ta­BKV-csekk cserébe Budapest (MTI) — A Fővárosi Közgyűlés Kör­nyezetvédelmi Bizottsága kedden délután megvitatta a főváros kétütemű-zöld- ütemű akciójának helyzeté­ről szóló beszámolóját. A fizetőképes kereslet lénye­gesen elmaradt az érdeklő­dők számától: a cserére ter­vezett 3000 gépkocsi he­lyett, csupán 500 körüli je­lentkező akadt. így mintegy 66 millió forint felszaba­dult. Ezt a bizottság a BKV- bérletakció támogatására kívánja átcsoportosítani. A Trabantok, Wartburgok megsemmisítése esetén a tulajdonosok 50-60 ezer forint értékű pénzjellegű BKV utazási csekket kap­nának. amelyért tetszőlege­sen vásárolhatnak utazási okmányt, bérletet, vagy je­gyet. nácskozásnak — több kelet­magyarországi megye önkor­mányzati vezetői és köztársa­sági megbízottai vesznek részt — az a célja, hogy a helyi po­litikusok és a kormány tagjai közösen tekintsék át a térség felzárkóztatásának lehetősé­geit. Gyurkó János beszédében hangsúlyozta: az utóbbi évti­zedek gazdaságpolitikája egy­részt elszívta az erőforrásokat a régióból, másrészt egy elhi­bázott iparpolitikát erőltetett a térségben. A kialakult helyzet szükségessé tette, hogy a kor­mányzat enyhítse a felhalmo­zódott terheket, így a kihelye­zett kormányülések nyomán egyedi kormányprogramok készültek. A területfejlesztési munká­Róma (MTI) — Merő újságírói találgatásnak mi­nősítette Katona Tamás az állítást, hogy a Keresztény- demokrata Néppárt Antall József távollétét kihasználva a Püspöki Karon keresztül MDF-ellenes választási kam­pányba kezdett. Katona szerint a Püspöki Kar állásfoglalása egyáltalán nem érintette a két párt viszo­nyát, amelyek a következő választásokon nemcsak szö­vetségesekként, hanem termé­szetesen vetélytársakként is fognak küzdeni. A két párt egyike sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a másik nélkül próbáljon ered­ményt elérni — mondta. Az államtitkár olasz és ma­gyar újságíróknak nyilatkozott Rómában, ahol kedden Ste­fano Rolandóval, az olasz mi­niszterelnöki hivatal tájékoz­ban fontos szerepet játszanak az önkormányzatok, amelyek a nemzeti össztermék 20 százalékos csökkenése mellett is dinamikusan tudtak tevé­kenykedni az elmúlt három évben. Ezért el lehet mondani, hogy az önkormányzatok mű­ködése a rendszerváltás egyik sikerágazata. A tanácskozáson Józsa Fá­bián, a Belügyminisztérium államtitkára szintén arról szólt, hogy nincs esély az eredményes területfejlesztési politikára a különböző köz- igazgatási szintek együttmű­ködése nélkül. Rámutatott, hogy az önkormányzatoknak egyre fokozódik a befektetési kedve, és tavaly a bruttó hazai termék 17,5 százalékát is az önkormányzatok állították elő, tatási és kiadói hivatalának igazgatójával folytatott meg­beszélést a kormányzati tá- jékozatáspolitikával összefüg­gő kérdésekről, továbbá az olasz kormánynak az 1994-es Kossuth-évben való részvétele lehetőségeiről. A miniszterelnöki hivatal tájékoztatásért felelős állam­titkára egyébként nem tart at­tól, hogy Magyarországon is megismétlődnének a lengyel- országi fejlemények. Arra számít, hogy a következő vá­lasztásokból nagyjából egy­forma erősen kerül ki a három nagy — szocialista, liberális és konzervatív — politikai csoportosulás, s hogy koalí­ciós kormány alakul, talán szocialista vezetés alatt, de va­lószínűbb, hogy konzervatív­liberális koalíció áll fel. Katona Tamás nem számít arra, hogy a következő parla­mentbe a jelenleginél több párt amihez hasonló csak a Skan­dináv országokban tapasztal­ható. A kormány támogatja ezt a folyamatot, amit az a tény is jelez, hogy az idei évi 28 mil- liárddal szemben jövőre 32 milliárd forint cél- és címzett támogatásban részesülnek az önkormányzatok. Az államtit­kár ezután kijelentette: véle­ménye szerint, az intézmény- fenntartás és közigazgatás, valamint területpolitika vonat­kozásában sokkal hangsúlyo­sabbá kellene tenni a megyei önkormányzatok hatáskörét. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az országrész felzárkózásának legfontosabb feltétele az infra­struktúra fejlesztése, ha a kor­mány erre juttat több pénzt, a jövő gazdaságát építi. kerül be. Szerinte az új pártok számára rendkívül nehéz lesz megszerezni a bejutáshoz szükséges szavazatmennyisé­get. A politikus szerint termé­szetes letisztulási folyamat megy végbe, amikor például az MDF és hozzá hasonlóan a liberális ellenzéki pártok is megszabadulnak saját radiká­lisaiktól. Az ellenzéki beállí­tottságú emberek az elsőként megalakult ellenzéki pártokat követték. — Most talán igazi pártokká alakulnak az inkább szemé­lyes barátságokon, mint poli­tikai eszméken alapuló cso­portokból — mondta. Kevés esélyt lát arra, hogy a meglévő pártok egyes szárnyaiból új politikai mozgalom alakuljon. Ha sikerül megértetni az em­berekkel a jelenlegi nehézsé­gek okát, racionális módon fognak válaszolni és nem sod­ródnak majd az érzelmeikkel. Koalíciós kormány alakul — nyilatkozta Katona Tamás Rómában, s nem tart átrendeződéstől Költségvetés: egy téma — két vélemény Serkenthetik a gazdasági növekedést • Elviselhetetlenné válnak a jövőben a lakosság terhei Kovács Éva Budapest (KM) — Az 1994-es költségvetés tárgya­lásába kezdett keddi ülésén a parlament. Két megyebeli képviselőt kértünk, mond­janak a tervezetről véle­ményt. Seszták László, a KDNP ve­zérszónoka: — A párt úgy ítéli meg, hogy ez a költségvetés némi elmozdulást mutat az előző­ekhez képest, ugyanakkor megjeleníti a keresztényde­mokrata néppárt azon óhaját és követelését, hogy a gaz­daságélénkítés alapfeltétele a nemzet felemelkedésének. Konkrétan azt jelenti, hogy az előterjesztés 46 milliárdos beruházást támogat, s ha eh­hez hozzávesszük az önkor­mányzati beruházásokat is, akkor több mint 60 milliárd forint az, amely a gazdaságot élénkítheti. A mezőgazdaság­nak nyújtott 10 milliárddal megnövelt támogatást is he­lyeseljük, hiszen az az export- támogatás növelését szolgál­hatja. Előrelépésnek tartjuk, hogy a társasági adónál 40 százalékról 36 százalékra csökkent az adó, mint ahogyan azt is, hogy a foglalkoztatást elősegítő tb-járulék leírható, s a nagyvállalkozók számára adókedvezményt jelent. Ráa­dásul amennyiben a profitjuk 25 százalékát a gazdaság­ba forgatják vissza, további kedvezményekben részesül­hetnek. Mindezek olyan té­nyezők, melyek serkenthetik a gazdasági növekedést. □ Mi az, amivel elégedet­lenek a kereszténydemokra­ták? — A kibontakozás érde­kében nagyobb állami bea­vatkozást tartanánk szüksé­gesnek, s azt, hogy a kisvál­lalkozók kamatkedvezményt kaphassanak, s a nagyokhoz hasonlóan a tőkevisszaforga­tás esetén adókedvezményben részesülhessenek. A keresz­ténydemokrata néppárt elve­iből adódik az általános köz­teherviselés bevezetése, ezért üdvözöljük a személyi jöve­delemadó mértékének meg­változtatását, illetve az adó­mentes határ 100 ezerről 110 ezer forintra történő módosí­tását. Helyeseljük azt is, hogy a magasabb jövedelműek több adót fizessenek. Egyetértünk azzal, hogy a két társadalom- biztosítási alap levonható a személyi jövedelemadóból. Pártunk ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az APEH és a pénzügyőrség betartsa a sza­bályokat, fényt derítsen az el­titkolt adókra, s hogy az adó­zást megtagadókat leleplezze. □ A szociálpolitika kényes területe a költségvetésnek, hi­szen a terület a növekvő sze­génység miatt rengeteg pénzt emészt. — A szociálpolitika terü­letén a rászorultság elvét tart­juk alapvetőnek. Szeretnénk elérni, hogy a több gyermeket vállalók, a nagycsaládosok helyzete javuljon. Fontosnak tartjuk, hogy az ügyeskedők azonban ne kaphassanak segé­lyeket, ne élhessenek vissza a társadalom türelmével. A la­kástámogatás új rendszerét mind szociálpolitikailag, mind pedig a gazdaság élénkítés szempontjából jónak tartjuk, a 4 százalékos kamatkedvez­ményt azonban 10 százalékra szeretnénk javítani. Az önkor­mányzatokkal kapcsolatban feltétlenül el kell mondanunk, hogy veszélyes méreteket ölt a kistelepülések lemaradása. Ennek a folyamatnak a megál­lítása érdekében a hátrányos helyzetű települések támo­gatását nagyobb összeggel kívánjuk megvalósítani. Min­dent egybevetve és figyelem­be véve a gazdasági lehető­ségeket, módosító javaslataink beterjesztésével a magunk ré­széről a költségvetést támo­gatni fogjuk. Mádi László Fidesz: — Ez a költségvetés az MDF-kormány utolsó költ­ségvetése, s már most látni lehet, hogy elszalasztottá azt az esélyt, hogy a magyar gaz­daságot pályára állítsa, lendü­letbe hozza. Ez a költségvetés — akár csak az előző három — nem tartalmaz átfogó, vé­giggondolt gazdaságpolitikai koncepciót, amelyre az or­szágnak igen nagy szüksége lenne. Ez a költségvetés már kiinduló bázisában is teljesen eltér a valós helyzettől, annál sokkal rosszabb helyzetből in­dul, s így ez a beterjesztés mára már teljességgel elavult. □ Mely területeken legna­gyobb Önök szerint a baj? — A költségvetési hiány, az infláció, a külkereskedelmi mérleg és a beruházások ala­kulása még mindig azt erősíti, hogy nem értünk a gödör mé­lyére. Mindebből az követ­kezik, hogy a soron következő kormánynak nemcsak a kom­munista örökséggel, hanem az Antall-kormány által elköve­tett hibákkal, problémákkal is meg kell majd birkóznia. Az Antall-kormány egyik legsú­lyosabb mulasztása, hogy fel­éli a jövőt. Az ország lakos­ságának egészére, s különös­képpen a fiatalokra, olyan ter­heket zúdított, amelyek szinte elviselhetetlennek tűnnek. □ Alátámasztaná e megál­lapítást néhány adattal is? — A jövő évi költségvetés hiánya 250 milliárd, az adós­ságtörlesztés kamat- és tőke- törlesztési terhei pedig a 290 milliárdot közelítik. A belföldi adósságállomány mindeköz­ben az Antall-kormány alatt megduplázódott. Ezek az adatok ékesen bi­zonyítják, elviselhetetlenné válnak a jövőben a lakosság terhei. Alma Ukrajnából Csap, Záhony (KM - G. B.) — Tegnap délután a zá­honyi határállomásról kap­tuk a meghökkentő hírt, egy kamion alma lépte át a határt Ukrajna felől Magyarorszá­gra. Az importáló: Barabás Tiszatáj Mezőgazdasági Szövetkezet. Mint azt a megyei nö­vényegészségügyi állomás határszolgálatot tejesítő ka­rantén felügyelője, Szondi Géza megdöbbenésének hangot adva, szerkesztősé­günknek telefonon elmond­ta, ukrán kamionban kétszáz mázsa ömlesztett léalma érkezett kedd délután Ma­gyarországra. A gyenge mi­nőséget mutató almaszállít­mányban a szakember felis­merte a nálunk már lassan elfelejtett Török Bálint, arany parmen, parker pepin fajtákat. A técsői járásból útnak in­dított első tételt, mint azt a helyszínen tartózkodó ba­rabási átvevőtől megtudta informátorunk, valószínűleg több is követi majd. Az im­portáló szövetkezet képvi­selője a karanténfelügyelő­nek azt is elmondta, hogy Barabásban — ahol egyéb­ként már bőven van hulló alma a kárpátaljai vendég- munkások által szedett fák alatt, hamarosan indítják a jelenleg karbantartás alatt lévő léüzemet. Értetlenül állunk a történ­tek előtt mi is, hiszen amikor a megye almatermelőinek többsége még egyáltalán nem, vagy csak igen ala­csony áron tudja értékesíteni a termését, nem értjük ho­gyan kaphat almaimportra engedélyt bárki is Magyar- országon. Az Alkotmánybíróság az 1956-os bűnökről Budapest (MTI) — Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc során elkö­vetett egyes bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos eljárás­ról szóló, az Országgyűlés által február 16-án elfoga­dott, de ki nem hirdetett törvény első paragrafusa el­lentétes az alkotmány ren­delkezéseivel. A törvény 2. szakaszának alkalmazása azon keretek között alkot­mányos, amelyeket az Al­kotmánybíróság határozatá­ban kijelölt. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság határozata, amelyet dr. Só­lyom László, a testület elnö­ke hirdetett ki kedden nyil­vános ülésen. Az Alkotmánybíróság megállapította a népek há­ború utáni békéjének meg­bontására alkalmas bármely cselekmény nem minősül a nemzetközi jog értelmében sem háborús, sem emberiség elleni bűncselekménynek. Erre a cselekményre tehát csakis az elkövetéskori ma­gyar jog alkalmazható. Mi­vel 1956-ban nem volt olyan törvény, amely szerint ez a bűntett nem évül el, elévül- hetetlenségének utólagos ki­mondása ellentétes az alkot­mánnyal. A háborús súlyos jog­sértések és az emberiség el­leni bűntettek azonban nem évülnek el, így e bűncselek­mények elkövetőivel szem­ben alkotmányosan eljár­hatnak a nyomozó hatósá­gok és bíróságok. Kijavították a gázcsövet Komárom (MTI) — A Mól Rt. Gáz- és Olajszállító üzemének dolgozói kedden kijavították és ismét nyomás alá helyezték a Dorog-Győr közötti gázvezetéket, ame­lyet Komárom határában az elmúlt napokban ismeretlen tettes, vagy tettesek megfúr­tak. Először október 7-én, csü­törtökön észleltek a környék lakói erős gázszivárgást Ko­máromtól néhány kilomé­terre. Bejelentésük nyomán a vezetéket azonnal elzárták, kivonultak a tűzoltók, víz­sugárral permetezték a kör­nyéket, majd a szakemberek két biztonsági fáklyát gyúj­tottak meg, hogy a csőben maradt gáz minél előbb ki­égjen. Két napig égtek az óriás fáklyák s csak ezután, szombaton bonthatták meg a Mól Rt. dolgozói a veze­téket, s tárhatták fel a sérült szakaszt. Megállapították, hogy a 8 milliméter vastag­ságú csőfalat 4, vagy 6 mil­liméteres átmérőjű fúrófejjel valaki átfúrta, s így a ve­zetékben lévő óriási nyomás kipréselte a földgázt. Való­színű, hogy nem is a gáz-, hanem a közelben húzódó benzinvezetéket akarták megcsapolni. A javítási költ­ségekkel együtt a kár mint­egy 15 millió forint. Óvatosabb kapcsolást Manila (MTI) — Ma­nilában egy hétéves fiú hi­degvérrel agyonlőtte a szo­balányt, amiért az nem kért engedélyt ahhoz, hogy arról a tévécsatornáról, amelyen a fiú a Robocop című filmet nézte, átváltson egy másik­ra, amelyen éppen egy szap­pan-operát játszottak. — Néztem a filmet és ő (a 21 éves szobalány, Eliabeth Edosor) átkapcsolt a 9-es csatornára. Nem szeretek ilyen limonádé műsort nézni — felelte a rendőrök kérdé­seire a fiú, aki egyáltalán nem mutatott felindulást, amikor az egyetlen fejlövés­sel leterített leány holttestét látta. Amint a szobalány át­kapcsolta a tévé készüléket, ő apja íróasztalához lépett, kivette annak fiókjából a 22 milliméteres Magnum re­volvert és lelőtte a lányt. Megbánást csak annyiban mutatott, hogy kijelentette a rendőrségen: — Sajnálom. Megígérem, hogy sohasem fogom újból megtenni. A rendőrség közlése sze­rint jogtalan fegyvertartás és vétkes hanyagság révén el­követett emberölés címén emelnek vádat a fiú üzletem­ber apja ellen, akinek már lejárt a fegyvertarási enge­délye.

Next

/
Thumbnails
Contents