Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-29 / 227. szám
12 Kelét-Mágyarország KULTÚRA “v-HIRDETÉS 1993. szeptember 29., szerda Ifjú szívekben élek Nyíregyháza (KM) — A szatmárnémeti Kölcsey Kör szervezésében november 19-én és 20-án kerül sor az immár hagyományos Érmindszenti zarándoklatra, az Ifjú szívekben élek című Ady-ünnepségre, melyen elsősorban a Kárpát-medence Szatmárnémetihez közel eső régiója fiataljainak részvételére számítanak. Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából és Magyarországról a határszéli megyékből várják a világi és egyházi ifjúsági szervezetek megyénkénti 12-15 tagú küldöttségeit a kétnapos rendezvényre. A korhatár 16-tól 25 évig. Számítanak azokra a szervezetekre, melyek tavaly is képviseltették magukat az érmindszenti zarándoklaton, hozzájárultak annak sikeréhez, illetve az Ady-kultusz ébrentartásához az ifjak körében. Az idei rendezvény színhelye november 19-én Szatmárnémeti, november 20-án Adyfalva lesz. November 19-én Szatmárnémetiben Ki mit tud Ady Endréről? vetélkedőt rendeznek az említett megyék csapatai között. A csoportok toborzásához, felkészítéséhez az egyházi és világi ifjúsági szervezetek vezetői, tanárok és egyetemisták segítségét kérik. A Ki mit tud Ady Endréről? vetélkedő választ kíván adni arra a kérdésre: „ifjú szívekben él-e Ady Endre?” A versenyző csapatok mindegyike e témakörből egy- egy 12 perces olyan összeállítással jelentkezik, mely magyarázó szöveggel vagy anélkül, Ady prózai művei és versei alapján, azok művészi előadása segítségével ad képet arról, hogyan látják a fiatalok Ady időszerűségét, viszonyát az ifjúsághoz, a költő olyan alkotásain keresztül, melyek mindmáig kívül rekedtek a tankönyvekből, s épp ezért kevésbé élnek a köztudatban. Az összeállítások mint önálló produkciók kerülnek előadásra s elbírálásra. Témájuknál fogva tág teret kínálnak a fiatal nemzedék sorskérdéseinek megválaszolására. Tárgyi tudás, fantázia, jó előadókészség, kreativitás egyaránt szükséges. A verseny zsűrijének tagjai neves irodalmárok, előadóművészek és tanárok lesznek. A győztesek díjazását szponzorok segítségével kívánják megoldani. A mindenki számára nyitott rendezvény második napján, november 20-án Adyfalván, a költő szülőházánál tartanak ünnepséget. Az ottani műsor — a tavalyihoz hasonlóan — a régió küldötteinek egy-egy szavalatából áll majd össze. A vetélkedőn és a másnapi ünnepségen résztvevő küldöttek és versenyzők ellátásáról és szállásáról a Szatmárnémeti Kölcsey Kör gondoskodik. A benevezéseket november 1-ig várják az alábbi címen: Cercul Kölcsey 3900. Satu Maré jud. Satu Maré, str. Mihai Viteszul 10. Telefon: 40 99 716774, 4099 713566 (fax is), vagy Megyei Közművelődési Iroda, 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Telefon: (42) 314-111/320. fflMllll. Gondolatok a műfordításról A szöveg tisztelje az eredetit, legyen hű és bátor, magyaros és igényes # Érdekes feladat Idegennyelvi labor az iskolában Harasztosi Pál felvétele Keresztessy Attila Ófehértó — A nyelvészet szellemtudomány, a költői, írói tevékenység művészet. E kettőnek sajátos találkozása a műfordítás, amely lehet gyatra, lehet jól vagy kiválóan sikerült, csak egy nem lehet: tökéletes. Könnyűnek szinte sohasem mondható, hiszen a bármely nyelven egyszer létrejött mű mögött ott van az ember, a művészeti stílus, és ott van a (többnyire anya)nyelv, nem egyszer régies vagy tájnyelvi formában, sőt jelen van a kor, annak szelleme is. Minthogy a műfordítás átültetés, ezért mennél kecsesebb, veretesebb a mű, annál nehezebb és felelősségteljesebb a fordító fáradozása — a nemes és idősebb növények, fák átültetéséhez hasonlóan. Menjünk viszsza — már csak nyelvtanuló diákjaink kedvéért is — az alapokhoz. Tanórán az egyes olvasmányokat lefordítani, vagy magyarról idegenre áttenni még verseknél sem műfordítás. Itt a legfontosabb a szöveg értése, a szókincs és nyelvtan ismerete által visszaadni a mondatokat. Ám ez sem lehet tökéletes, hiszen minden népnek más a nyelvi látás- és kifejezésmódja. Jó, ha olykor időt tudunk szakítani arra, hogy előbb a szó szerinti fordítást kéri a tanár, második lépésben pedig hadd alkossa meg a megfelelő, a már magyarán hangzó, kerekded, nyelvünkön élvezhető szöveget. Ezáltal a magyar nyelvtanulásnak is szolgálatot teszünk, sikerélménnyel is jár, egyben a módszer már közelítés a műfordításhoz. A legkönnyebb fordítás a nem bonyolult szakszöveg megfejtése. Itt csak a szakmaitudományos tartalom a fontos, bár az igényes fordító törekszik arra is, hogy magyarul ékes legyen a szöveg. Weöres Sándor ritka nyelvekből nagyon gyorsan fordított verseket érdekes eljárással: nyers- fordítást kapott, melyből igen formás és szép verseket alkotott. Ezt a módszert nem merném igazán értékesnek nevezni, mert a műfordító nem került közvetlen kapcsolatba az eredeti művel. Mészöly Dezsőtől tudom: legelső előfeltételként (velem együtt) azt tartja, hogy magyarul kell jobban tudnia annak, aki idegenből magyarra fordít. Nem lehet igazán értékes az az átültetés, melynek munkása nem szereti igazán és nem ismeri felsőfokon az anyanyelvet. Á műfordításhoz azonban más fontos dolgok is szükségeltetnek: Empátia: az eredeti nyelvezetet és írói műhelytitkokat beleérzéssel kell megközelíteni — ez különböző szinten szokott sikerülni. Intuíció: ez fejlett képzelőerőt kíván, nem kevés bátorságot is. Irodalmi véna: mivel vers helyébe verset, benne rímeket, időmértéket, olykor mindkettőt kell nyújtani az olvasónak, ilyen készséggel is rendelkezzék az, aki e nehéz munkára adja fejét. Fegyelmezettség: az „átköltés” kísértése el ne ragadja a fordítót! Nem jó a szöveg, ha saját „szülője” sem ismerné fel (vö. Karinthy karikatúrájával: Jöttem a Gangesz partjairól...). Olykor különleges megoldások is felmerülnek. Friss példaként lehet említeni a nemrégiben a KM-ben meghirdetett sajtópályázatot, melyben óangol szöveggel, tájszólással és szójátékkal is meg kellett birkózni. Itt mint egyik résztvevő úgy jártam el, hogy egyfelől a mai szótárokban már fel nem lelhető szavakat kikövetkeztettem a szövegösszefüggésből, a szójáték nem volt nehéz, a táj szólást pedig a mi tájnyelvünkkel adtam vissza (falusi embernek ez nem nagy gond). Egyébként a szójáték szinte lefordíthatatlan, ilyenkor is „magyarosan” oldjuk meg a kérdést — így jártak el pl. a Flinstone-sorozatnál is, és sokkal sziporkázóbb, nekünk emészthetőbb lett a szöveg. Ez nem műfordítás, de még kevésbé csalás. Összegezve: a műfordítás legyen hű, de bátor, tisztelje az eredetit, de szóljon magyarosan is, legyen igényes, de ne legyen „túl szép a menyasszony”, azaz ne iparkodjunk magasabb szintre emelkedni, még ha tudnánk is! (Hemingway öreg embert írt, a fordítás öreg halászt, ez rendjén is van, ám a szöveg sokkal emelkedettebb, mint az eredeti — ebben nem merek állást foglalni. Végezetül: középiskolában adhatunk néha olyan feladatot, hogy egy-egy verset próbáljanak művészien lefordítani a diákok, hasznos és érdekes az efféle harci feladat. Ez az érme sokat ér ma Jóval többet, mint amennyit az ókori Pannóniában ért. Persze Marcus Aurelius ideje óta a pénzpiacokat a legkülönfélébb változások érték, s ma már nem csupán a fémpénz az érték. A Budapest Bank Aquincum Értékjegy II/A ellenáll az időnek. Egy év múlva éppúgy jóval többet ér, mint ahogy az Aquincumban talált denarius értéke is növekedett az évszázadok alatt. Az Aquincum Értékjegy II/A, amely az Aquincum értékjegy-sorozat legújabb tagja, egy biztos alapokon nyugvó befektetés. Lejárata egy év, kamata garantált kamatból és kamatprémiumból tevődik össze, induló kamata évi 20 százalék. Kapható 10.000 és 100.000 forintos címletekben a Budapest Bank Rt. fiókjaiban. Aquincum Értékjegy ii/a Mp Budapest Bank RT.
