Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

1993. szeptember 29., szerda GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 Só Tiszaszalkáról tíz megyébe Megrendelés után vasas munka is lesz • A nagyüzem október elején indul Villástargonca segíti a nehéz ukrán só mozgatását A szerző felvétele Tiszaszalka (KM - N. L.) — A közelmúltban a Tisza- szalkán működő Sutler Ke­reskedelmi és Szállítási Kft. üzletet kötött az ukrán Do- nyec medencében lévő egyik sóbányával. A megállapodás értelmében a beregi köz­séghez 1700 km-re lévő Sole- dar nevű városban viszony­lag nagy tételben vasúti ko­csikra rakják a jó minőségi sót, s a szállítmány a vásá- rosnaményi vasútállomásig síneken gurul. Innen teher­gépkocsikkal viszik tovább a tiszaszalkai feldolgozóba, csomagolóba. A nagyüzem október elején indul. Suller Mihály vállalkozó nemrég megvásárolta a csődbe jutott tiszaszalkai vasasüze­met. Az egykori műhelyekbe, raktárakba már megkezdték a só tárolását. Az új tulajdonos csak két műhelyben hagyta meg a vasipari gépeket, szer­számokat. Számít arra: ha lesz megrendelés, visszahívhatja a munkanélküli vasasok egy ré­szét és az infrastruktúrával jól ellátott telep vegyes profilú üzemként működhet tovább. Jelenleg 35 dolgozója van a kft.-nek, köztük több egykori vasas szakmunkás. Mostaná­ban ők is sót rakodnak. Októ­ber elején az egyik átalakított épületben gépeket, szitákat he­lyeznek el, s megkezdik a szalagszerű feldolgozást. Ezt követően, a piaci megrende­lésektől is függően bővíthetik a létszámot. A tiszaszalkai emblémával ellátott finom háztartási sóra máris tíz megye Fűszért Vállalata tart igényt. Egy-két év múlva exportálni is akarnak a tiszaszalkaiak. Hosszú lejáratú hitel az EBRD-től Nyíregyháza (KM) — Az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) 103 millió dollárnak megfelelő hitelt nyújt közvetlenül négy ma­gyar kereskedelmi banknak a Mezőgazdasági Szerkezetáta­lakítási Program elősegítésére. Az állami garanciavállalási egyezményt és a banki hitel- szerződéseket a Pénzügymi­nisztériumban írta alá Botos Balázs PM-államtitkár és Ma­rio Sarcinelli, az EBRD alel- nöke. A program célja, hogy kö­zép- és hosszú lejáratú hitel­hez juttassa a kis- és középmé­retű mezőgazdasági vállalko­zásokat. Elsősorban két terüle­tet kívánnak finanszírozni: az átalakult szövetkezetek és ál­lami vállalatok újjászervezett tevékenységét, valamint a csa­ládi farmok létrehozását és a meglévő magánvállalkozások bővítését. Elsősorban új fej­lesztésekre szánják a pénzt, de használt állóeszközök beszer­zéséhez is felhasználható. A hitelt az EBRD 10 év futam­idővel és 3 év türelmi idővel nyújtja a programban részt ve­vő bankok, az OKHB, az OTP, a Budapest Bank és a Magyar Hitel Bank számára. A kamatlábról még nem nyilatkoztak a bankok képvi­selői, hiszen az egyik változat szerint a változó kamatot majd az első kihelyezéskor állapít­ják meg, a másik változat sze­rint a mindenkori londoni bankközi kamatlábnál (libor) egy százalékkal magasabb ál­landó kamatot számíthatnak föl. A hitelkérelmeket a Világ­bank gyakorlatának megfele­lően bírálják el, ehhez ponto­san kimunkált, megalapozott üzleti tervet, középtávú pénz­áram (cash flow) tervet kell benyújtani. Az egymillió dol­lárt meghaladó hiteleket az EBRD felülvizsgálja. Raskó György földművelés- ügyi államtitkár elmondta, hogy a már működő, állami tá­mogatásokat nyújtó intézmé­nyek, az Agrárgarancia Alap vagy a Hitelgarancia Rt. ked­vezményei erre a hitelre is vo­natkoznak, így 50-70 százalék kamattámogatást lehet igény­be venni. A hitelkérelmek máris be­nyújthatók, az elbírálás ideje várhatóan egy hónap. A bankok kintlevőségei 1992-ben Budapest (MTI) — A pénz­intézetek kintlevősége az 1992. december 31-ei mérle­gek szerint 1610 milliárd 768 millió forint volt. A bankok és szakosított pénzintézetek kint­levőségeik csaknem 90 száza­lékát — a hitelkonszolidációt követően — problémamentes­nek, 2,3 sz ázalékát átlag alat­tinak, 3,7 százalékát kétes és 4,8 százalékát rossz hitelnek minősítették. Ezek az arányok lényegében megfeleltek az 1991. évi adatoknak. Mindezt az Állami Bankfelügyelet kö­zelmúltban kiadott a pénzin­tézetek tavalyi teljesítményé­ről szóló jelentése állítja. A hat hazai nagybank kétes hitele tavaly 48 milliárd 537 millió forint volt, rossz hitele­ik nagysága pedig 66 milliárd 836 millió forintot ért el. A többségében magyar tulajdonú kis- és középbankok kétes hi­telei 9 milliárd 367 millió fo­rintra rúgtak, míg rossz hitelük 5 milliárd 831 millió forint Összegben volt Az ÁBF jelen­tése alapján feltűnően kevés volt a Magyarországon műkö­dő külföldi, illetve vegyestu­lajdonú pénzintézet kétes, il­letve rossz hitele. Kétes hitele­ik nagysága 1 milliárd 827 millió forintot ért el, a rossz hitelek pedig 4 milliárd 211 millió forint volt. A hitelkonszolidáció az ada­tok tükrében jelentősen segí­tett a hazai bankrendszeren. A több mint 100 milliárd forint­nyi rossz hitel megvásárlása nélkül ezen hitelek a teljes hi­telállomány több mint 11. szá­zalékát képviselték volna. A hitelkonszolidáció felét a rossz kintlévőségek megvásár­lásával semlegesítette a rom­lást, s a hitelek állományát szinten tartotta. A gazdaság ta­valyi általános állapotának elemzéséből kiderül, hogy a nagyobb hálózattal rendelkező kis- és középbankok jóval több problémával küzdöttek, mint a hálózat nélkül, vagy né­hány egységgel tevékeny­kedők. Ez azzal magyarázható, hogy a központi hiteldöntések esetében kisebb volt egy hitel kétessé, vagy rosszá válásának esélye, mivel a bankok köz­pontjában szakmailag jobban képzett vezetők döntenek a hi­telek odaítéléséről. Vállalkozásfejlesztési terv Zalában Zalaegerszeg (MTI) — Há­rom hónappal ezelőtt hagyták jóvá Zala megye 3 éves vállal­kozásfejlesztési tervét. Egy nemzetközi szakértői csoport készítette el, a holland kor­mány pénzügyi támogatásá­val. Erre a megye gazdasági fejlődésének irányt szabó do­kumentumra alapozva most egy 6 hónapra szóló akcióter­vet fogadott el a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány kuratóriuma. A célja az 1994-es üzleti év megalapozá­sa. A terv szerint az alapítvány 1997-ig 121,5 millió forint Phare-mikrohitelt biztosít a végrehajtásért felelős megyei, illetve helyi vállalkozásfej­lesztési központok működteté­sére. Az erre vonatkozó első pénzügyi szerződést már ok­tóber elején megkötik. Ezek főleg az építészeti és technikai feltételek megteremtését szol­gálják majd. Szintén október elején — pályázat útján — ki­alakítják a megyei szaktanács- adói hálózatot, azt követően pedig megkezdik a zalai vál­lalkozói oktatást. Mindezzel párhuzamosan a vállalkozásokat támogató mikrohitelekre az országos és a megyei fejlesztési alapítvány szerződést köt, s fogadja a be­érkező hitelpályázatokat. A zalai gazdaság- és vállalkozás- szervező mechnaizmus már­cius elejére lesz teljes: addigra kezdi meg munkáját a nagyka­nizsai, keszthelyi, lenti és za- laszentgróti fejlesztési alköz­pont. Lentiben térségfejleszté­si iroda is alakul, az ottani el­maradott területek felzárkóz­tatására. Cigarettahiány Lengyelországban Varsó (MTI) — Az impor­tált cigaretta és szeszesitalok hiánya fenyeget Lengyelor­szágban. A Kurier Polski című lap felmérése szerint már csaknem teljesen elfogytak ezekből az árucikkekből a nagykereskedelmi raktárak tartalékai, s egyelőre nem kap­tak ajánlatot új szállítmányok­ra. Szeptember 30-án lejár ugyanis az utolsó határidő, ameddig ezeket a termékeket a vám, és a különböző adók be­fizetését igazoló zárjegy nél­kül lehet forgalomba hozni. A zárjegyek megvásárlására ed­dig mindössze 10 cég kapott engedélyt a pénzügyminiszté­riumtól, de közülük is csak öt élt a lehetőséggel. Az impor­tált italok sorsa még kétséges, de a nyugati cigaretták való­színűleg eltűnnek a lengyel trafikokból. Egyetlen doboz Camel vagy Marlboro ugyan­is, amely átment a hivatalos import-procedúrán, 30 ezer zlotyjába kerülne a nagykeres­kedőnek, ennél legalább 5- 6000 zlotyval drágábban kel­lene adnia a kiskereskedőknek. A pénzügyi unió álma London (MTI) — John Major brit miniszterelnök ir­reálisnak nevezte az EK pénzügyi uniójának megva­lósítását még ebben az évti­zedben, és új napirendet sür­getett a Közösség számára, melynek élén a GATT-meg- állapodás és a Közös Piac bővítése állna, a kelet-euró­pai országokkal is. A The Economist című brit hetilapban megjelent elemzésében a brit kor­mányfő további nehézségek­kel fenyegette azokat, akik Európában továbbra is dé­delgetik a pénzügyi unió ál­mát. Leszögezte, hogy Nagy-Britannia a maga ré­széről a belátható jövőben nem tér vissza az EK átvál­tási mechanizmusába. Majd egyebek közt ezt írta: Ä közép- és kelet-euró­pai országok közül még a legfejlettebbek sem készek az EK-tagságra. Előbb be kell fejezniük gazdasági és politikai forradalmukat. Ne­künk pedig le kell bonta­nunk a korlátokat exportjuk elől. Rövid távon ez nehézséget okoz nekünk, de a szabad­kereskedelem a gazdasági reform záloga és később le­hetőségeket teremt saját be­fektetőinknek és kereske­dőinknek. Ha nem vonjuk be a közép- és kelet-európai országokat Közösségünkbe, akkor Európa újabb meg­osztását kockáztatjuk. A tag-. ság révén megerősíthetjük a demokráciát és a virágzást egész Európában. Enélkül. zűrzavar lehet szomszéda­inknál és ezzel tulajdon' hosszú távú fejlődésünket és ’ stabilitásunkat veszélyeztet-, nénk. Major elutasította azt a szemléletet, hogy az EK-nak mindenáron örökké szoro­sabb integrációra kellene tö­rekednie, különben feltámad a nacionalizmus és odavész a versenyképesség Japánnal és az Egyesült Államokkal. Úgy vélte, az uniformizálás éppenséggel elriaszthatja a belépést tervezőket, és ez csapás lenne a szélesebb Eu­rópa fejlődésére. Brit kommentátorok pén­teken Major cikkét arra irá­nyuló kísérletnek minősítet­ték, hogy a kormánypárt kö­zelgő országos értekezlete előtt — melyen esetleg párt­vezért, következésképp mi- niszterelelnöki tiszte is kér­désessé válhat — megbékít­se a konzervatív párt Euró- pa-ellenes nacionalistáit. Árfolyamok ___________ Tőzsde.: rr Index: szeptember 23.: 1039,13 (-2.21) Hivatalos árfolyamok aasm rs Érvényben: 1993. szeptember 28. Valuta Deviza Kanadai dollár 69,67 71,07 70,42 70,76 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 308,80 314,30 31123 312,61 Német márka 56,81 57,77 57,10 5734 Angol font 139,24 142,14 140,19 140,89 Norvég korona 12,99 13.23 13,06 13,12 Ausztrál dollár 59,85 61,09 60,37 60,67 Olasz líra(lOOO) 58,64 59,92 58,88 59,20 Belga frank(IOO) 2655 7 270,23 265,99 267,15 Osztrák sc.(lOO) 807,75 821,35 811,91 815,31 Dán korona 14,03 14,29 14,06 14,12 Port. esc.(lOO) 55,34 56,44 5534 55,82 Finn márka 15,92 16,32 16,05 16,15 Spanyol pes.( 100) 70,56 72,08 70,77 71,15 Francia frank 1631 1639 16,39 16,47 Svájci frank 65,13 66,21 65,44 65,72 Hollandforint 50,61 51,47 50,87 51,09 Svédkorona 11,51 11,77 1133 1139 ír font 132,80 135,40 133,48 134,12 USA dollár 92,53 94,09 93,22 93,62 Japán jen (100) 87,78 88,98 88,40 88,70 ECU 108,07 110,03 108,62 109,12 HIRDETÉS_____________________________________________________________________ Államkötvény árfolyamok MAGYAR NEMZETI BANK • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság • IIÜW'M« J2r“í& “2S“ 1994/A . 98.00 98.60 ..................... 15,94 1994/B 97J2 „ 97,72 13,62 1995/A 93,56 ' 94; 16 . 20.54 1995/B 93,72 94,32 IMI 1995/C 96,86 97.46 11,46 1995/F 95,68 96,28 4,10 1995/G 99.20 99.80 2.62 1995/H 99,70 100,00 0,96 1996/A 94,22 94,82 12,39 1996/B 95,95 96,55 11,94 1996/C 95,90 96,50 11,03 1996/F 95,90 96,50 6,42 1997/C 94,09 94,69 10,41 1998/A 99,50 100,10 9,53 A befektetők szíves tájékoztatására közöljük, hogy az MNB a legutóbbi aukciókon jelentős — 11-11 milliárd forintos — összegben kínált eladásra diszkont kincstárjegyeket. Élénkülő kereslet mellett a 90 napos kincstárjegyek átlagos hozama 22,6 százalék, a 30 napos kincstárjegyeké 23,3 százalék volt. Jelenleg tehát a legkedvezőbb befektetési lehetőséget jelentik jogi személyek számára. Részletes információ: MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság Nyíregyháza, Széchenyi út 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents