Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. szeptember 21., kedd Irodalmi presszó Nyíregyháza (KM - B. I.) — Valamivel több mint 15 éve működik Nyíregyházán az Irodalmi presszó, amely­nek kezdettől fogva a me­gyei írócsoport volt a gazdá­ja. Indulásakor talán a kez­deményezők sem gondolták, hogy ilyen hosszú életű lesz ez a vállalkozás. Azóta 125 alkalommal, 125 vasárnap délelőtt találkozott a mati­nén a város irodalmat kedve­lő közönsége. Másfél évti­zed alatt változtak a helyi­ségek, változtak a körülmé­nyek, de az alapvető célkitű­zés maradt, és ez a törekvés tartja össze ma is az Irodal­mi presszót, amely lehetősé­get ad eszmecserékre, szel­lemi műhelyek bemutatko­zására, jóízű, kötetlen be­szélgetésekre. Az Irodalmi presszó kez­dettől fogva különös figyel­met szentel a helyi szellemi teljesítményekre, az itt élő alkotók munkájára. Ezt te­kintve nem kizárólag a szép­irodalomra figyelt, hanem más területek, más tudomá­nyok teljesítményét is min­dig igyekezett figyelembe venni, és a szélesebb közös­ség számára is propagálni. Ezt a munkát szeretné foly­tatni a jövőben is, most is két helyi szerző frissen megje­lent könyvének az ankétjá- val szeretné folytatni prog­ramját. így az évadnyitó, szep­tember 26-i rendezvényén Nagy István Attila új verses­kötetének könyvpremierjét tartják vasárnap délelőtt 10 órától a TIT székházában. Legközelebb pedig Cser­mely Tibor Hitvalló iroda­lom kötetének megbeszélé­sére kerül sor. Természete­sen az országos irodalmi élet jelenségeit is igyekszik fi­gyelemmel kísérni a matiné rendezősége, és szeretnék meghívni a különböző iro­dalmi lapok szerkesztőit, al­kotóit egy-egy tartalmas be­szélgetésre. Orgonaverseny Budapest (MTI) — A Nemzetközi orgonaverseny eredményhirdetését szep­temberben 23-án tartják a Zeneakadémián — adták a tájékoztatást az Interart Fesztiválközpontban. A három fordulóból álló megmérettetésre Ukrajná­ból, Dél-Koreából, Nagy- Britanniából és az Egyesült Államokból is érkeztek mű­vészek. Valamennyien 1960. janu­ár 1-je után születtek. Az elődöntő és a középdöntő között improvizációs ver­senyt is tartanak. Az első há­rom helyezett 4000, 3000 il­letve 2000 amerikai dollár jutalomban részesül. Az elismeréseket és a kü- löndíjakat szeptember 24-én osztják ki. A rangos nemzet­közi zsűri elnöke Sebestyén János. Kölyökvári programok Bőséges a választék minden korosztálynak Nyíregyháza (KM) — Megkezdődött az iskolai tanév. A nyíregyházi Kö- lyökvárban annak néztünk utána, milyen programokkal várják a gyerekeket. Nos, a választék bőséges. Szinte minden korosztályra gondol­nak. Az óvódásokat például angol és német nyelvű ját­szókor várja, amelyre októ­ber 2-ig lehet beiratkozni. Azoknak, akik hadilábon áll­nak a tanulással, korrepetá­lás indul matematikából, magyarból, fizikából, kémi­ából és idegen nyelvekből. Több klub ajtaja is nyitva áll a fiatalok előtt: repülő­modellező klub, sakk-kör, ügyes kezek szakkör kezdő­dik hamarosan. Természetesen szórakozni is lehet. Közismert, hogy a Kölyökvár a bábszínház fel­legvára: az idén is három bérletsorozat kínálja a leg­szebb előadásokat. Az ifjonc urak és hölgyek pedig tánc­iskolában tanulhatják a ke­cses lépéseket, no és az ille­met. A Kismama-kisbaba klub pedig a gyesen, gyeden lévő anyukákat várja cseme­téikkel minden héten kedden 9-12 óra között. Ellopták Marilyn Monroe ruháját és cipőjét New York (MTI) — Ma­rilyn Monroe egy ruhája és egy hozzáillő cipő, valama- mint a ragyogó szépségű, tragikus sorsú színésznőnek Lee Strasberghez, mento­rához és tanácsadójához in­tézett levelei tűntek el egy raktárból — közölte a man­hattani rendőrség. A legendás hírű diva öltö­zékének darabjai és levelei a Strasberg család vagyonát képezik számos más tárgy- gyal együtt, amelyet a szí­nésznő hagyott atyai jóba­rátjára, aki nagy becsben tar­totta őket—közölte a család egy barátja. A nagyértékű relikviák eltűnését akkor fe­dezték fel, mikor Lee Stras­berg özvegye utasítást adott alkalmazottjának, hogy ké­szítsen leltárt Marilyn ha­gyatékáról egy kiállítás elő­készítéséhez. Az alkalmazott vette ész­re, hogy valami nincs rend­ben. A kis raktárhelyiséget lezáró lakatot ugyanis ki­cserélték, így azt a szokásos kulcs nem nyitotta. A tolva­jok leverték a lakatot, majd zsákmányukkal távozóban egy másikkal zárták az ajtót, mintha minden a legna­gyobb rendben lenne. A nyomozást nehezíti, hogy a betörés ideje nem azonosítható pontosan, mert július vége óta senki sem járt a raktárban. A rendőrség most azt vizsgálja, vajon nem a raktár alkalmazottai közül kerültek-e ki az ille­téktelen behatolók. Az egyik dobozból Marilyn egy fehér nyakpántos ruháját emelték el, amit egykoron 1955-ben a Hét év vágyódás (The Sev­en Year Itch) című film egyik jelenetében viselt. Új arcok a Móricz Zsigmond Színházban Már a hétvégi produkciókban a társulat több fiatal művészével is találkozhat a közönség Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Új évad, új arcok. A színházi vi­lág örök körforgásában, az új évadra a nyíregyházi tár­sulat is több új színészt szer­ződtetett. Nem is keveset. Az első félév során nyolc új mű­vész játékával ismerkedhet majd a közönség. Fiatalok, tehetségesek. Jó szívvel mu­tatjuk be őket olvasóinknak lapunk két számában. Avass Attila Meglehet, tudatosan készült a színészi pályára Avass Attila. Már általános iskolás korá­ján különböző ünnepségeken gyakran állt pódiumra, sőt diákszínpadon is szerepelt méghozzá sikeresen. Nyolc évvel ezelőtt érettségizett, a színművészeti főiskolára azonban legnagyobb sajnála­tára nem sikerült bejutnia. így került a zalaegerszegi színház stúdiójába, ahol gyakorlat közben tanulta a mesterséget. Véleménye szerint ennek voltak előnyei és hátrányai. A főiskolát természetesen nem helyettesíthette a stúdió, de szorgalommal, és tehetséggel Attila igyekezett mindent pó­tolni. így lassan, fokozatosan emelkedett a színészi „rang­létrán”, és ma már épp olyan besorolása van, mintha főisko­lát végzett volna. Legnagyobb sikerét a Nyilas Mihály alakí­tása hozta meg. Avass Attila szerény fiatalember. Tudja, hogy van tanulnivalója, és re­méli, itt is módja lesz erre. Szeret gitározni, és örülne, ha össze tudna állítani egy zene­kart. A Pippin című darabban és a Sanda bohóc című gyer­mekjátékban láthatjuk. Bede Fazekas Szabolcs Bede Fazekas Szabolcs még csak most fogja igazán kipró­bálni a színpad varázsát. Most végzett a Színművészeti Főis­kolán, és ez az első színház, amelyik foglalkoztatja. Nem csoda, hogy tele van várako­zással, reménnyel és talán né­mi izgalommal. Szabolcs sokáig nem is gon­dolt arra, hogy színész lesz, legalábbis diákkorában nem jeleskedett szavalással, más előadásmóddal. Aztán barátai elhívták egy amatőrtársulat­hoz, ahol egyre jobban meg­kedvelte Thália „előcsarno­kát”. Sok mindenkinek tetszett a játéka, bíztatták, jelentkez­zen a Színművészeti Főiskolá­ra, ahová csodák csodája, fel­vették. Tegyük ehhez még hozzá, hogy előbb az Arany János Színház stúdiójában is tanult. A főiskolán Iglódi Ist­ván osztályában végzett, akit kiváló tanárnak ismert meg. A vizsgaelőadáson a Svejk című darabban bizonyított, megle­hetősen furcsa szerepekben, több katonatisztet is alakított Hasek közkedvelt művében. Nagyon jól érzi magát Nyír­egyházán, mindenki segít ne­ki. Mr özek Tangó című darab­jában ismerheti majd meg a szabolcsi közönség. Csorna Judit A nyíregyházi társulathoz a legmesszebbről talán Csorna Judit érkezett. Kolozsváron Elek Emil felvételei született, és Marosvásárhelyen végezte el a színművészetit, majd a nagyváradi színházhoz került. Öt évig játszott ott, ahol a kisebbségi lét helyzete oly szűkén meghatározott, és a magyar nyelvnek, a magyar- nyelvű színjátszásnak oly fon­tos szerepe van. A nyolcvanas évek elején aztán úgy érezte, tovább nem bírja, szakmailag sem látta biztosítottnak a jövő­jét. A debreceni társulathoz került, majd Miskolcon és Szegeden is játszott. Csorna Judit sokoldalú mű­vész, a színjátszás mellett ze­nél és verseket is megzenésí­tett. Már több alkalommal be­mutatkozott a Magyar Televí­zióban, sőt lemeze is jelent meg. Feladatának tekinti a ha­táron túl élő magyarok helyze­tének a javítását a rendelkezé­sére álló szerény eszközökkel. A balatonalmádi tábor egyik alapítója, ahol a nyáron sok, a határokon túl élő magyar gye­rek szerzett bizonyára szép emléket. De ha teheti, pénzzel is támogatja ezt az ügyet. Nagyon örül, hogy Nyíregy­házára került; már csak azért is, mivel a Móricz Zsigmond Színház társulata olykor Er­délybe is eljut, ezért Csorna Judit is reméli, hamarosan újra játszhat a szülőföldjén is. Gosztola Adél Kedves jelenség Gosztola Adél. Szeme barna, haja sötét­barna. Mintha egy diáklány volna. Három évvel ezelőtt érettségizett, a színészpálya volt az álma. Nem volt könnyű ennek a megvalósítása, a Szín- művészeti Főiskolára nem si­került bejutnia. Végül is meg­értette, nem a diploma a fon­tos, szorgalommal, tehetség­gel sok minden megvalósítha­tó. A zalaegerszegi színházhoz jelentkezett, ahol örömmel fo­gadták. A színészképző stúdi­óban nyílott arra módja, hogy tanulja a mesterség alapjait. Ez a stúdió nagyon hasznos­nak bizonyult, hiszen itt hamar a mélyvízbe dobták, olykor színpadra került. Tetszett a já­téka, s egyre jobb szerepeket kapott, emlékezetes alakítást nyújtott a Padlás című musi- kelben, és egy Feydeau bo­hózatban. Verebes Istvánnal is dolgozott egy alkalommal, aki felfigyelt a tehetséges pálya­kezdőre, és ahogy Adél fogal­maz: úgy tűnt, hogy elégedett volt a játékommal. A Móricz Zsigmond színház új igazgató­jának első hívására jött Nyír­egyházára. Elmondta, nagyon jól érzi itt magát, és úgy gondolja, s ab­ban bizakodik, hogy nagyon jó színház lesz a nyíregyházi. Gosztola Adélt a közeljövő­ben két új darabban is láthatja a nagyérdemű közönség: az Othello című drámában Bian- cát alakítja, és szerepet kapott a Nyitott ablak című színmű­ben is. Egy szép felső-szabolcsi templom Hajdan tíz falunak szolgált # Az új évezred küszöbén is zeng benne az istenes ének Bakajsza András Tiszaszentárton — „Min­den tíz falu építsen egy temp­lomot” — hangzik István ki­rály törvénybe foglalt intelme. Itt a Tisza nagy kanyarula­tában Sanctus Martinus fa­lucskára esett a választás. Is­tenes őseink egy kis kápolnát építettek egy emelkedő föld­halmon. A félköríves kápolna elomlott az időben, ám kövei­ben beépült a mai szentegy­házba. A Tiszakönyök töltéséről kellene megpillantanunk a kárpátaljai Eszeny, Szalóka felől jőve. Szemünkbe szökne egy tekintélyes homokhalom (a szentmártoni bencéseknek sionnyi magasság!), s rajta egy ég felé kérezkedő szent hajlék. Lassítva lépteinket, ha­marosan kivehetnénk, hogy erőteljes támpillérek gyámo- lítják a gótikus templom szen­télyét és hajóját, s azt is, hogy a magas, keskeny ablakokat mindig megkeresi az első nap­sugár. S hívogat is már ablak­szemeivel, hívogat a szentély kerek „szembogara” is (fönt a gótív oltalma alatt), jöjjünk följebb, templomközeibe. A torony fehéren és barnán bámul a közeledőre. Klasszici- záló őre a későgótikus szent­egyháznak, s míg amaz tö­rékeny szépségűnek tűnik, ő maga masszívan magabiztos­nak. Hiába is rejtené előlünk, ő mindössze múlt századi, s nemigen illik a mellette álló sudár termetű „mátka” kezére.' (Pedig fölvette csinos barokk díszű sisakját, s kölcsönkérte a középkori hajó két kisebb ablak-ékességét is. így aztán, mikor megjön az éj, igézetten nézegeti földi fénynyalábba öltözött „választott- ját”. Fiatal fenyőkkel szegélye­zett kaptató visz a magaslatra. Ember alig csak édes énekű fecskék, meg búgó balkáni gerlék — ennyi most az adorá- ció. S ez emlékezetembe hoz­za a hegynek hágó Assisit, s ama Ferencet, aki örömmel ör­vendezik ezen. Hegyek és halmok, rajtuk el nem rejthető templomok a példabeszéd szépségében és erősségében. Állhatunk akár őskori kor- gánon (valahai halomsíron). Ezt az egyházat a bajvívó Lo- soncziak emelték a Krisztus utáni XV. század végén. Fő- kegyúr(nő)i székben hódolta benne Istent Losonczi Anna (múzsái nevén Júlia), kit az e tájon vitézlő Balassi Bálint hódolt. Palotája volt itt közele- sen. Lelt-e idillre benne a re­neszánsz örömű költő? Fello- vagolt-é a templomdombra? Ma emléktábla igazít el: „Ref. templom gótikus... A szentélyében gótikus paszto- forium.” Vagyis: szentségtartó fülke. Egy karcsú szépségű szentségház. S három kőkere­tes, a szebb időkben ónkarikás ablak. (Bizony, kár a bevakolt kőrácsokért.) De a merészen magas diadalív kárpótol ezért, hiszen a hívek hajójába engedi a keletek szentély gótikus fényeit. Igaz, ezen a diadal­íven nem zengenek eleven freskószínek, mint a csaroda­in. Fehér az, merő fehér. S csak találgathatjuk; melyik fa­lon csodálták Szent Márton csodálatos cselekedeteit. Is- meijük még legszebb legendá­ját? A pannóniai születésű szent kettéhasította széles katonakö­penyét, hogy egy alamizsna­kérő koldusra teríthesse. S hogy elvágja a hálálkodást is, a humorát is odaadta: „A lo­vamnak köszönd, mert a kö­penynek ez a részé őt takarta!” Szent Márton templomának tornyából a tekintet messze szállhat, s átkalandoz három határon. Körben a Kárpátok kék karéja, s a Felső-Tisza ro­mantikája. Köztük egy meg- szerényedett hegynyúlvány, a barabási csábít / jóízű beregi barangolásra. Átellenben az eszenyi templomtorony bá­dogfénye, szomszédosán pe­dig a zsurki fa harangláb kes­kenyül az égre. Tiszaszentmárton temploma hajdan tíz falunak szolgált. S ma, az új évezred küszöbén is zeng benne az istenes ének.

Next

/
Thumbnails
Contents