Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

1993. szeptember 21., kedd KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 1 Németországba érkezett Tensu Ciller, Törökország miniszterelnöknője, aki Helmut Kohl kancellárral folytat majd tárgyalásokat AP-felvétei Jeszenszky Moszkvában tárgyal Moszkva (MTI) — Orosz­ország kirekesztése az euró­pai integrációból, illetve en­nek lelassulása nemcsak Oroszországnak, hanem az egész világnak kárára válna — hangsúlyozta Jeszenszky Géza orosz kollégájával, Andrej Kozirevvel folytatott hétfői moszkvai tárgyalásai után. A megbeszéléseken a két­oldalú kapcsolatok mellett a külügyminiszterek áttekintet­ték a térség helyzetét, amely­nek kapcsán szóba került Magyarország NATO-tagsá- ga, illetve az erre vonatkozó orosz álláspont. A nemzetközi témák között szó volt a jugo­szláviai rendezésről is. Ma­gyarország tervezett NATO- tagságára utalva Jeszenszky Géza tolmácsolta orosz kol­légájának a magyar álláspon­tot, amely szerint Budapest semmiképpen sem tud elkép­zelni egy stabil európai bizton­sági rendszert Oroszország nélkül. Andrej Kozirev ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy Moszkva nem tekinti Orosz­ország ellen irányuló lépésnek a NATO-ba való belépést. Ugyanakkor óva intett a gyors csatlakozástól, hangsú­lyozva, hogy meg kell találni a kellő ütemet, amivel Magyar- ország példát mutathat. A saj­tóértekezleten a magyar kül­ügyminiszter leszögezte: meg kell találni a módját annak, hogy Magyarország miképpen tud úgy kapcsolódni a NATO- hoz, hogy azt Oroszország ne érezze kirekesztésnek. Ez az elkövekező hetek, hónapok feladata — jelentette ki. Jeszenszky Géza a kétoldalú viszonyról szólva felhőtlennek nevezte azt, amelyről nem kel­lett sokat tárgyalni. A magyar diplomácia vezetője a gazda­sági kapcsolatokkal összefüg­gésben megjegyezte, hogy noha Oroszország az árufor­galmat tekintve Magyarország második legnagyobb partnere, a kapcsolatok mégsem elég in­tenzívek, s arányosabbá kell tenni a gazdasági forgalmat a két ország között. A sajtóértekezleten az orosz külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy az orosz vezetés új alapon akarja fejleszteni a kapcsolatokat, kizárva a múlt­hoz való visszatérést, függet­lenül attól, hogy a Legfelsőbb Tanács mindmáig nem rati­fikálta az orosz-magyar alap- szerződést. Mint mondta, re­mélhetőleg az új orosz tör­vényhozás kiemelten kezeli majd a szerződés ügyét. Lengyelországban a baloldal nyert A politikusok többsége aggodalmát juttatta kifejezésre a DBSZ választási győzelme miatt Varsó (MTI) — A vasár­napi választásokat követően a lengyel televízió választási stúdiója hétfőn közölte az INFAS és az OBOP legújabb választási becsléseit, ame­lyek e közvélemény-kutató intézetek szerint csaknem 100 százalékos pontossággal tükrözik a várható végered­ményt. Eszerint a szavazatok meg­oszlása a következő: Demok­ratikus Baloldali Szövetség 20,6 százalék (173 mandá­tum), Lengyel Parasztpárt 15,2 (128), Demokratikus Unió 10,5 (69), Munka Uniója 7,3 (40), Független Lengyelország Konföderáció­ja 5,7 (24), párton kívüliek re­formtömbje 5,4 (20). Emellett négy alsóházi hely jutott a nemzeti kisebbségek szer­vezeteinek. A részvételi arány 51,5 százalékos volt, mintegy 8 százalékkal magasabb, mint az első szabad választásokon. A hétfői lengyel lapok több­sége a politikusokhoz hason­lóan aggodalmát juttatta kife­jezésre a baloldal választási győzelme miatt. Mint a Rzeczpospolita fő- szerkesztője, Dariusz Fikus megállapította, kétségtelen, hogy már hosszabb ideje tart a közvélemény balratolódása. Ez véleménye szerint azért nem igazán érthető, hiszen a volt szocialista tábor államai közül egyedül éppen Lengyel- országnak sikerült kijutnia a recesszióból. Bár a demokrati­kus döntést tudomásul kell venni, a baloldal győzelme ag­gasztó a gazdasági reformok szempontjából. A baloldal győzelme egyértelműen a tár­sadalom csalódottságának eredménye, de frusztrációra nem lehet a jövő pozitív prog­ramját építeni — írta a szerző. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza a következőket írta: — Bármily keserű is elismer­nem, a kommunista diktatúra múltjában gyökeredző pártok győztek. Ez azt jelenti, hogy a választók jelentős része szá­mára az a múlt megszűnt kompromittálónak lenni. A pártok vezetőivel ellentét­ben, akik csaknem kivétel nélkül elutasítják a gondolatot, hogy koalícióra lépjenek a baloldallal, Michnik úgy véli, hogy minden lehetőséget, be­leértve a legerősebb pártok koalícióját is, figyelembe kell venni. Az új kormánynak ugyanis e bizonytalan, és új kihívásokkal teli időkben sta­bilitást és biztonságot kell te­remtenie. Klaus Közép-Európáról Bonn (MTI) — Václav Klaus cseh kormányfő a hétfői Die Welt hasábjain olyan szemrehányással illetett meg nem nevezett közép-európai országokat, hogy szívesen beszélnek ugyan a Közép-eu­rópai Kezdeményezésről (KeK), de tényleges kezdemé­nyezésekről nagyon gyakran nem akarnak tudni. — Nemrég jelen voltam a közép-európai kezdeménye­zés budapesti találkozóján. Ott mondtam, hogy kész vagyok invesztálni ebbe a kezdemé­nyezésbe, de senki sem rea­gált. Sajnos az a helyzet, hogy országok, amelyek oly szíve­sen beszélnek a közép-európai kezdeményezésről, valódi kezdeményezésekről nagyon gyakran semmit sem akarnak tudni — közölte a prágai kor­mányfő a német lappal. Klaus állást foglalt minden olyan mesterséges integrációs kísérlettel szemben, amelyek célja: új struktúra kiépítése Közép-Európában. Mint kö­zölte, az integrációnak alulról kell kiindulnia, nem szabad felülről kényszeríteni. A cseh kormányfő, aki való­di közép-európainak mondotta magát, tagadta, hogy Csehor­szágot egoista szempontok vezetnék, azaz, mint az a Die Welt kérdésében megfogal­mazódott, a csehek leválaszt­ják magukról a szlovákokat, a németek karjaiba ugranak, hogy ily módon hamarabb be­jussanak az Európai Közös­ségbe. Az amerikai Discovery Űrrepülőgép fedélzetén az < űrhajósok a súlytalanság hatását vizsgálják az ember egyensúlyérzékelésére AP-felvétel Dinár tíz nullával Belgrád (MTI) — A vág­tató infláció és a dinár le­értékelődése 10 milliárd dí- náros bankjegy kibocsátá­sára kényszerítette a belgrá­di kincstárat — jelentette a Tanjug. A héten forgalomba kerülő bankjegy jelenleg 6 dollárt ér. Ha azonban a hiperinfláció folytatódik, a jövő héten egy ilyen papír­pénzdarab már kevesebb mint 4 dollárt fog érni. A kincstár korábban bejelen­tette, hogy a jövő hónaptól 6 nullával csökkentik a bankjegyeken feltüntetett számot, s így teszik majd kezelhetőbbé a hihetetlen összegű bankjegyeket. A 10 milliárd dínároson Nikola Tesla, szerb születé­sű amerikai feltaláló arcké­pe látható. Mögötte egy egyes számjegy után tíz nulla sorakozik. Major Japánban Tokió (MTI) — A Bosz­niában szemben álló felek mindegyikének előnyére válna, ha hamarosan meg­születne a békemegállapo­dás — vélekedett John Ma­jor brit kormányfő, aki szombat óta Japánban tar­tózkodik. A brit miniszterel­nök hétfői sajtóértekezletén jegyezte meg, hogy fontos lenne még a tél beállta előtt véget vetni a polgárháború­nak, mert a segítséget tavaly is csak nagy nehézségek árán lehetett eljuttatni Bosz­niába, pedig akkor a tél vi­szonylag enyhe volt. Major, aki ezúttal a harc­ban álló felek közül egyiket sem hibáztatta a polgárhá­ború elhúzódásáért, megje­gyezte: egyre terjed a kiáb­rándultság, mert, a felek órá­kon belül megszegik ígére­tüket, felrúgják a megállapo­dásokat. A négynapos japán láto­gatáson tartózkodó Jonh Major hétfőn tárgyalt japán partnerével, Hoszokava Mo- rihiroval és Hata Cutomu külügyminiszterrel, és talál­kozott több befolyásos japán gazdasági vezetővel. Major az első kormányfő, aki az új japán kormány augusztusi hivatalba lépése óta a sziget- országba látogatott. Hoszokava japán kor­mányfő mélységes megbá­nását fejezte ki japán hábo­rús múltja miatt, amiatt, hogy Japán mély sebeket okozott annak idején a brit hadifoglyoknak, de kizárta az utólagos kártérítések le­hetőségét. Brit-japán meg­állapodás született viszont arról, hogy később esetleg majd nem kormányzati in­tézmények nyújtanak támo­gatást a volt hadifoglyok­nak. A határátkelés könnyítéséért Ungvár (MTI) — Az anyaországgal fenntartott kapcsolat, a határátkelés egyike azon kérdéseknek, melyek élénken foglalkoz­tatják a kárpátaljai magyaro­kat. Egyre többen kapják kézhez ugyanis a nemzetkö­zi útlevelet, ezzel azonban csak a csapi, záhonyi határ­átkelőn át mehetnek Ma­gyarországra, amely viszont túlzsúfolt és gyakran ember­hez nem méltó körülmények között kell a kiutazást lebo­nyolítani. Az emberek panaszaikkal ostromolják emiatt a Kárpát­aljai Magyar Kulturális Szö­vetséget, mint a magyar la­kosság érdekvédelmi szer­vezetét. A KMKSZ elnök­sége nyílt levelet intézett a Kárpáti Igaz Szó hasábjain Kárpátalja elnöki megbízott­jához és a megyei tanács el­nökéhez, melyben kéri: te­gyék meg a megfelelő lépé­seket ezen probléma megol­dása érdekében. A KMKSZ elnöksége javasolja, hogy a jelenlegi állapoton javítandó minden érvényes nemzet­közi útlevéllel rendelkező kárpátaljai illetékességű la­kos részére tegyék lehetővé a kishatárátkelőkön való akadálytalan átkelést is. Persze a megyei tanács vezetői ugyancsak javaslato­kat tehetnek, hiszen a kérdés megoldása az ukrán és a ma­gyar kormány hatáskörébe tartozik. Arafat apa lesz Tunisz (MTI) — Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet elnöke és felesége, Szuha, gyermeket várnak — jelentette az AP amerikai hírügynökség egy tunéziai napilap értesülésére hivatkozva. A lap nem közölte, hogy mikorra várható Arafat első gyermekének érkezése. AÍmikor az értesülés vasár­nap napvilágot látott, Arafat Kairóban tartózkodott az Arab Liga külügyminiszteri értekezletén, felesége pedig nem volt elérhető. A 64 éves Arafat és 30 éves felesége ti­tokban esküdött, és a házas­ságkötést 1992 elején hozták nyilvánosságra. Az idézett tunéziai lap szerint 1990. július 27-én es­küdtek, mások ellenben úgy tudják, hogy 1991. novem­berben. Arafatné, egy ismert pa­lesztin újságíró lánya, nem­rég azt mondta az AP tudósí­tójának, hogy még az Öböl­háború előtt ment férjhez, de pontos dátumot nem jelölt meg. (Az Öböl-háború 1991. januárban kezdődött.) Szuha a párizsi Sorbonne-on szerezte diplomáját politika- tudományból, majd Arafat titkárnőjeként dolgozott. Az utóbbi hónapokban aktívan kivette részét a Palesztin Gyermeksegélyezési Alap munkájából. A keresztény­nek született Szuha később áttért a muzulmán hitre. Goethe és az adó Brüsszel (MTI) — Jo­hann Wolfgang von Goethe (1749-1832) megúszta. Nem indít ellene eljárást a belga adóhivatal — értesült meg­bízható forrásból az AFP francia hírügynökség tudósí­tója. Egy brüsszeli adóhivatali tisztviselő 1992 októberében levelet írt a belga főváros Goethe Intézetének. Azt kívánta, hogy nyolc napon belül adjanak alaposan kimerítő tájékoztatást az író anyagi helyzetéről és jöve­delméről. A német követség, amely megerősítette az informáci­ót, írásban válaszolt az adó­hivatal felhívására. Közölte, hogy Goethének nincs tele­fonja, sem adószáma, és hogy szabad foglalkozást űz. Az adóhivatali tisztviselő nem küldött viszonválaszt, úgyhogy Goethe még min­dig várja, hogy követeljék tőle az adóbevallást. A né­met követség hangsúlyozta, hogy levelét tréfának szánja, és nem az volt a célja, hogy lejárassa a belga hatóságo­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents