Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

Kelet-Magyarország 1 1993. szeptember 14., kedd KÜLPOLITIKA A védelmi miniszter aggódik Oroszország hatalmas konfliktus tűzfészkévé válhat Clinton még nem döntött Washington (MTI) — Bili Clinton amerikai elnök felszólította Jasszer Ara- fatot, hogy ítélje el militáns palesztinoknak négy izraeli három katona és egy au­tóbuszvezető — halálát okozó fegyveres támadását. A The Washington Post hétfői számában megjelent nyilatkozatában azt mond­ta: egy ilyen gesztus egyér­telműen tükrözné, hogy a PFSZ elkötelezett híve a békemegállapodásnak. Az elnök röviden érin­tette Bosznia és Szomália témáját is. Az előbbivel kapcsolatban kijelentette, hogy még nem döntött az amerikai csapatok béke- fenntartó küldetéséről. — Ám, ha végül is a (boszniai) részvétel mellett határo­zunk, akkor határidőt kell szabnunk a Szomáliái vál­lalkozás befejezésére... Ha az ENSZ úgy döntene, hogy azon túlmenően is ott marad a nemzetépítést elő­segítendő, akkor mások közreműködését kell igény­be vennie — hangoztatta az elnök. Császári látogatás Bonn (MTI) — Szűk egy­hetes, külsőségekben bővel­kedő látogatást kezdett hét­főn Németországban a japán császári pár. Bonntól Berlinen és Wei- maron át Münchenig terjed a látogatás földrajzi íve, de Akihito császár és Micsiko császárné ellátogat Düssel­dorfba, „kis Tokióba” is: a Rajna-parti nagyváros a maga nyolcezer japánjával, 450 japán üzleti lerakatával a legnagyobb japán koló­niának számít Németor­szágban. Ez a japán császári pár harmadik külföldi, egy­ben első hivatalos európai útja. Diplomata halála Nairobi (MTI) — A ke­nyai rendőrség elől me­nekülő rablók sebeztek ha­lálra vasárnap Nairobi egyik külvárosában egy dán ENSZ-alkalmazottat — jelentették hétfőn hír- ügynökségek. Az 55 esztendős Michael Reitzel-Nielsent két kilo­méterre az ENSZ Kör­nyezetvédelmi Programjá­nak nairobi főhadiszállá­sától érte nyakán a halálos lövés, amikor támadói meg­próbálták ellopni négyke- rék-meghajtású gépkocsiját — közölte Carl Noel, az ENSZ kenyai biztonsági főnöke. A hatóságok azért eredtek a rablók nyomába, mert azok korábban egy másik ENSZ-tisztségviselő gépjárművét is megpró­bálták eltulajdonítani. A jelentések szerint az elmúlt másfél év alatt Ke­nyában megnőtt az erősza­kos bűncselekmények és járműlopások száma. Ta­valy a fővárosban hasonló körülmények között lett rablógyilkosság áldozata egy másik ENSZ-alkalma- zott — írta az AP. Prága (MTI) — A cseh védelmi miniszter szerint nagyon nyugtalanító a hely­zet a FÁK tagállamaiban, el­sősorban Oroszországban. Antonín Baudys — a Mladá Fronta Dnes című, nagy példányszámú prágai lap hétfői számában megjelent interjújában — felhívta a Fi­gyelmet arra: az orosz parla­ment negatívan reagált, amikor Borisz Jelcin ked­vezően foglalt állást a közép­európai államok fokozatos NATO-integrálódásának es­hetőségével kapcsolatban. Baudys szerint a haragos reakcióból arra lehet követ­keztetni, hogy az orosz parla­ment tagjai még mindig a régi nagyhatalmi módon gondol­kodnak. „Ez nagyon veszé­lyes. Ha Oroszországban nem sikerül a gazdasági reform és destabilizálódik a politikai helyzet, akkor az ország hatal­mas konfliktus tűzfészkévé válhat” — mondta a miniszter, Kijev (MTI) — Ukrajnában az ellenzéki sorok rendező­désére utaló jelnek értékeli a RUH, hogy a múlt héten si­került kerekasztal-konferenci- át tartani. Ezt Alekszandr Lav- rinovics, a legbefolyásosabb nacionalista szervezet alelnö- ke jelentette ki az Ukrainszka Preszova Agencia (UP A) nevű független sajtószolgálatnak adott interjúban. A RUH kezdeményezésére 9 párt, továbbá 16 társadalmi tömörülés, alapítvány, az egy­re erősebb Független Bá­nyászszakszervezet valamint a vasutas- és a tengerészszak­szervezet képviselői egyeztető konzultációt folytattak a poli­tikai rendszerváltás menetéről. Az MTI-hez is eljuttatott fel­hívásban egyebek között a következőket írták: Jeruzsálem (MTI) — A Haarec című izraeli lap felvá­zolta a hétfőn Washingtonban aláírt izraeli-palesztin meg­állapodás megvalósításának ütemtervét. A dpa által ismertetett kulcsdátumokat a Haarec sze­rint Simon Peresz külügymi­niszter jelölte meg az izraeli hadsereg számára készített titkos okmányban. 1993. október 1. — Az Iz­rael és a PFSZ közötti megál­lapodás hatályba lépése. 1993. december 3. — A Je­és úgy foglalt állást, hogy Csehországnak mielőbb a NATO tagállamává kell vál­nia. „Addig is azonban szük­ség van arra, hogy az észak-at­lanti szövetség országai garan­tálják biztonságunkat. A Cseh Köztársaság saját maga nem képes erre” — tette hozzá. Baudys az interjúban beszélt a cseh katonai hírszerzés és el­hárítás tevékenységéről is. Hangsúlyozta, hogy békeidő­ben is szükség van a hírszer­zésre, annak ellenére, hogy je­lenleg semmilyen közvetlen veszély nem fenyegeti a Cseh Köztársaságot. „Most nincs egyetlen nyilvánvaló ellenség sem, de a helyzet a jövőben drámai módon megváltozhat” — állította. Európa biztonsága szempontjából kulcsfontos­ságú területnek minősítette Oroszországot, Ukrajnát, Grú­ziát, Örményországot és Azer­bajdzsánt. Baudys úgy látja, hogy a volt Jugoszlávia hely­zete — bár kétségkívül a nyugtalanság tűzfészkéről van 1. Követelik a parlament azonnali feloszlatását, általá­nos választások kiírását leg­később 1994 tavaszára, ezzel egyidejűleg. 2. Ä parlament maximum egy hónap alatt határozza meg, hogy milyen alkotmány- jogi lépések szükségesek Le- onyid Kravcsuk törvényes el­mozdításához. 3. E fenti szándék alátá­masztására a közlekedési cso­mópontok megbénítására szó­lítanak fel a parlamenti ülés­szak kezdetének napjára (szeptember 21.), egyidejűleg tüntetésre hívják a lakosságot a parlament épületéhez. — Ez volt az első alkalom, hogy sikerült egy asztalhoz ül­tetni eltérő irányzatú ellenzéki pártokat és több szakszerve­zeti központot. Nemcsak a rikóból és a Gáza-övezetből való izraeli kivonulás kezdete. 1994. április 7. — A Jeri­kóból és a Gáza-övezetből va­ló izraeli csapatkivonás befe­jezése. 1994. július 7. — Választá­sok a PFSZ autonómia-taná­csának megalakítására. 1994. július 10. — A Cisz- jordániában és a Gáza-övezet- ben tartózkodó izraeli csapa­tok átcsoportosításának befe­jezése. (Á Haarec szerint ez annyit jelent, hogy csapatokat állomásoztatnak a fő közle­szó — a jelek szerint nem esz­kalálódik európai jellegű konfliktussá. A cseh védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy a külföldi hadseregekről infor­mációkat gyűjtő cseh katonai hírszerzés érdeklődési körébe elsősorban Közép-Európa tar­tozik. „Nagyon jók a kapcsolata­ink Németországgal, Lengyel- országgal, Ausztriával, Nagy- Britanniával, az Egyesült Ál­lamokkal és Franciaországgal. Ezek a mi kulcspartnereink” — mondta Baudys. Arra a kér­désre nem volt hajlandó vála­szolni, hogy az említett orszá­gok felhasználtak-e a cseh ka­tonai hírszerzéstől származó értesüléseket, ám kijelentette: „Elég a térképre nézni, és látható, hogy a Cseh Köztár­saság Európa közepén fekszik, tehát alkalmas helynek minő­sül bizonyos megfigyelések végzésére, illetve stratégiailag fontos információk gyűjté­sére”. velünk más kérdésben is ha­sonló állásponton lévő szerve­zetek csatlakoztak. Aláírta a felhívást a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata Párt és a Demokratikus Újjászületés Pártja is, ők pedig inkább a centrumot vagy a balközép vo­nalat képviselik — hangoztat­ta Lavrinovics. Közölte továb­bá, hogy nem került le a napi­rendről az alkotmányozó nem­zetgyűlés, mint a rendszervál­tást elindító fórum. Mint mondta, először a hatalomát­adás lehetséges módozatait szeretnék tisztázni. Az sem titok, hogy az általunk annyira szorgalmazott első szabad többpárti választásokon várha­tóan az itt megjelent pártok egy választási szövetségbe tö­mörülnek — fejtette ki a RUH alelnöke. kedési útvonalakon, új pa­rancsnoki központokat hoz­nak létre, régi katonai támasz­pontokat bontanak le, s utcai megfigyelőhelyeket állítanak föl.) 1996. április 30. — A hosz- szú távú letelepedésre vonat­kozó tárgyalások kezdete: e tartós letelepedésre a Gázából és Jerikóból való kivonulás után három évvel kerülhet sor. 1999. április 7. — Az átme­neti időszak vége. A Palesztin Tanács hivatali idejének lejár­ta. Yitzhak Rabin, izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, PFSZ-elnök történelmi je­lentőségű kézfogása az izraeli-palesztin békeegyezmény aláírása után. A háttér­ben Bili Clinton amerikai elnök AP-felvétel Egy asztalnál az ellenfelek Izraeli-palesztin — végrehajtási ütemterv A béke első napján Kairó (MTI) — Az ün­neplés jeléül palesztin zász­lók és a gyász szimbóluma­ként feketék egyaránt lobog­tak az Izrael által megszállt Ciszjordániában és Gáza- övezetben hétfőn, az Izrael és a PFSZ közötti történelmi megállapodás washingtoni aláírásának napján. Az egyezség által érintett területek lakóit megosztja a két fél közötti megbékélés. Az Izraelt el nem ismerő Hamasz iszlám fundamenta­lista mozgalom és hívei szá­mára gyásznap a hétfői, a mecseteket ennek jegyében díszítették fel. Jerikóban — a világ legrégibb városa az egyetlen körzet Ciszjordá­niában, amelyet a Gáza-öve- zettel együtt áprilisig kiürít az izraeli hadsereg — ünne­pelnek, az iskolákban és hi­vatalokban szünnapot ren­deltek el, míg a kereskedők nyitva tartották boltjaikat. Az eddig betiltott nemzeti zászló és Jasszer Arafat ké­pei lepték el a várost, ahol a PFSZ vezetője állandó lak­helyét reméli fenntartani a közeljövőtől. Több ciszjordániai telepü­lésen — így Rámalláhban, Dzsenínben és Nábluszban — autogumiégetéssel és uta­kon emelt kőtorlaszokkal til­takoztak az egyezség ellen­zői. Magában Izraelben a rendőrség és a katonaság fokozott készültséggel várta a napot azután, hogy vasár­nap hamaszisták három ak­ció során (Gázában és Izra­elben) négy embert — há­rom katonát és egy buszso­főrt — megöltek. Rendőri erősítéseket küldtek a „forró pontokra”, mint amilyen Je­ruzsálem és környéke és ál­talában a határvonal Izrael és a megszállt területek kö­zött. Csökkentették a pa­lesztin körzetekből Izraelbe beengedettek számát. Az iz­raeli hatóságok nagyfokú éberségre bíztatják a lakos­ságot, mivel merényletektől tartanak az elkövetkező na­pokban. Javítani az életszínvonalat Melescanu nyilatkozata a kisebbségekről Prága (MTI) — A jelen­legi román-szlovák kapcso­latok nagyon eltérnek a két világháború közötti ro­mán-csehszlovák kapcsola­toktól, miként a mai Európa is különbözik az akkoritól. A kontinens ugyanis sokkal demokratikusabbá vált. A történelmet nem lehet meg­ismételni. Ebben foglalható össze annak a válasznak a lényege, amit Teodor Meles­canu román külügyminiszter adott a Mladá Fronta Dnes című prágai lap azon kér­désére, vajon nem törekszik- e Pozsony és Bukarest az egykori Kisantant felélesz­tésére. A Melescanuval ké­szített interjút hétfőn közölte a Mladá Fronta Dnes. A romániai magyar ki­sebbség helyzetét érintő kér­désre a román diplomácia irányítója azt felelte, hogy elsősorban a kisebbségek életszínvonala szorul javí­tásra. Romániában léteznek olyan demokratikus szer­vezetek, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi érdekek megfogalmazását, illetve a többségi képviselőkkel együtt a problémák meg­oldási módjának keresését — jelentette ki Melescanu. Utalt arra, hogy a román al­kotmány értelmében a nem­zetközi szervezeti tagságból fakadó kötelezettségvállalá­sok magasabban helyezked­nek el a jogrendszer hierar­chiájában, mint a belső tör­vények. Szerinte ez vonat­kozik az EK emberi jogi elő­írásaira is. „Valódi demokráciát aka­runk teremteni, ami lehetővé teszi a kisebbségek közvet­len részvételét az ország sorsáról való döntéshozatal­ban” — hangoztatta a román külügyek irányítója. A Római Klub Ungváron Ungvár (MTI) — Az el­múlt hétvégén a Római Klub magyar-román-ukrán tago­zata a System International Foundationnal együttmű­ködve Budapesten és Ung­váron háromnapos konfe­renciát rendezett a regionális együttműködés lehetőségé­ről, az új gazdasági moderni­zációs fejlesztés módjairól. A konferenciát Budapesten Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi­nisztere nyitotta meg. Mun­kájában a kárpátaljaiak kül­döttségén kívül Roman Spec ukrán gazdasági miniszter, az ungvári ülésen pedig Valentin Landik miniszter­elnök-helyettes is részt vett. A választás azért esett Ungvárra, mert Kárpátalja már szerzett bizonyos ta­pasztalatokat a regionális együttműködés terén, és egyrészt ezeket a Római Klub javaslatai alapján to­vább lehet fejleszteni, más­részt pedig az itteni tapaszta­latokat hasznosítani lehet Ukrajnában és más orszá­gokban is. A Római Klub ugyan csak javaslatokat tett, de amint azt az ukrán miniszterelnök­helyettes leszögezte az MTI tudósítójának adott nyilat­kozatában, minden bizony­nyal hasznosak lesznek a szabad gazdasági övezetek létrehozásában, amire Kár­pátalja is pályázik. Valentin Landik az ülést megelőző napon olyan kárpátaljai vál­lalatot is felkeserett, ame­lyek külföldi, sőt magyar cégekkel közösen termel­nek, és személyesen is meg­győződhetett az együtt­működés előnyeiről és a gát­ló tényezőkről egyaránt. Nyilatkozatában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Kárpátalját szabad gazdasági övezetté kell nyilvánítani, mert csak így várható a külföldi beru­házók megjelenése. A szabad gazdasági öve­zet és ezen belül a szabad vámterület létrehozása azóta még várat magára. Tíz hó­nap telt el azóta, hogy a kár­pátaljaiak előterjesztették Kijevbe az erről szóló tör­vényjavaslatot. Előbb a miniszteri kabinet most pedig a Legfelsőbb Tanács húzza, halasztja en­nek elfogadását. A Római Klub mostani ülése halvány reménysugár a kárpátaljaiak számára: remélik, ennek ja­vaslataira már Kijevben is odafigyelnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents