Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

1993. augusztus 4, szerda TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 9 Részmegoldások nem segíthetnek Idén legalább harmincmilliárd kellene a mezőgazdaság talpra állásához Budapest (ISB - S. Z.)—A mezőgazdaság pillanatnyi lé- .legzetvételi lehetőséget kapott a kormánytól, a megoldástól azonban még messze vagyunk — nyilatkozta lapunknak Ba­ják Gyula főtanácsos, aki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­sége (MOSZ) tárgyalódelegá­ciójának hitel- és pénzügyek­kel foglalkozó bizottságát ve­zette. A tárgyalások valószí­nűleg még ebben a hónapban folytatódnak, s az érdekeltek arra számítanak, hogy az újabb fordulóban már nem­csak közös nyilatkozat, de megegyezés is születik. Az ágazat válsága olyan sú­lyossá vált, hogy részmegol­dások nem segíthetnek — vé­lekedik Baják Gyula. A tár­gyalásra előkészített program- csomagnak csak egyharma- dáról esett szó, vagyis a kiseb­bik részéről, s a múlt héten született kormányhatározatok jórésze is független volt a megbeszélésektől. A MOSZ eredetileg azt sze­rette volna elérni, hogy az ét­kezési búza garantált ára 8500 forint legyen 1994-ben, ehe­lyett — megegyezés hiányá­ban — a kormány ennél há­romszáz forinttal kisebb ösz- szeget állapított meg. A szak­ember szerint ez a lépés ért­hetetlen, hiszen a szabadpiaci ár jelenleg 9000 forint, vagyis senki nem az államnak fog búzát eladni, ha marad az aszály, még jövőre sem. Ugyanakkor a 8500 forint mégis biztonságosabb a ter­melőknek, akik számolnak, s lehet, hogy a megfelelő garan­ciák nélkül nem vágnak bele a termelésbe, vagyis tovább csökken az eladható búza- mennyiség. A háromszáz fo­rintos különbséget pedig amúgy is eltüntetné jövőre az infláció, tehát a költségvetést nem terhelné többletkiadás — érvel Baják Gyula. A rövid lejáratú hitelek át­ütemezése mintegy 13-15 milliárd forintot érint, azaz a nyári munkákhoz felvett köl­csönöket. Nehezíti a helyzetet, hogy számos hitel visszafize­tési határideje már július vé­gén lejárt, a bankok azonban még hivatalosan nem értesül­tek a kormányrendeletről. A segítség persze jól jön, de a MOSZ szerint még legalább 30 milliárd forintra lenne szüksége idén, s legalább ugyanennyire jövőre az ága­zatnak a talpra álláshoz. A földművelésügyi tárca ugyan még nem terjesztette elő, de már elkészítette a ban­kok esetében alkalmazott megoldáshoz hasonló adós­konszolidációs tervét, amely — a félhivatalos információk szerint — 18 milliárdos adós­ságcsökkentést jelentene a ter­melőknek, valamint 12 mil­liárdos hitelleírást az élelmi- szeripari üzemeknek. ‘Ha ebben sikerülne megegyezésre jutni, akkor a MOSZ is en­gedne a 48-ból, azaz a 30 mil- liárdból, s jelentős lépésnek tekintené a tárgyalások sikeres befejezéséhez. A termelők szakértői a na­pokban áttekintik a tárgyalási pozíciókat, mielőtt, várhatóan még augusztusban, újra tár- gyalóasztájhoz ülnének a kor­mánnyal. A tervezett demonst­rációiból szólva Baják Gyula elmondta, hogy az apparátu­sokon nem sok múlik, s kü­lönösen nem a MOSZ-on, amely eddig .is a legmérsékel­tebb álláspontot foglalta el ez ügyben. Elbontják a körtöltést Nagymarosnál Röviden A Kereszténydemokrata Néppárt nem ért egyet a földművelési tárca által ki­dolgozott földtörvény-ja­vaslat legutóbbi változatá­val — tájékoztatták a sajtó képviselőit a KDNP me­zőgazdasági bizottságának vezetői. A keresztényde­mokraták elképzelése sze­rint kizárólag magyar ál­lampolgárok, valamint a magyar állam és az önkor­mányzatok vásárolhatnának termőföldet. A vásárolható termőföld mennyiségét is korlátozni kívánják, még­pedig 250 hektárban, illetve 5000 aranykorona érték­ben. A tárca jelenlegi javas­lata szerint a külföldiek is szerezhetnének földtulaj­dont. • Az elmúlt héten megtartott 191 kárpótlási földárverésen 371 450 aranykorona-értékű földhöz jutottak hozzá a kárpó­toltak. Ezzel már több mint 12 millió aranykorona ér­tékű föld kelt el a kárpótlási árverések kezdete óta. Nagymaros (MTI) — Bár Július Binder, a bősi beru­házó vállalat igazgatója a napokban megjelent nyilat­kozata szerint a magyarok és a szlovákok két év alatt meg­állapodnak a nagymarosi vízi erőmű felépítésében, Magyarországon jól halad a nagymarosi körtöltés elbon­tásának előkészítése. Ez idáig öt vállalkozócso­port jelentkezett a helyreál­lítási munkákra — tájékoztatta kedden a Dunai Rehabilitációs Iroda illetékese az MTI-t. Az irodától átvett dokumentációk alapján a vállalatcsoportok szeptemberig készítik el aján­lataikat, így az elbírálást kö­vetően a legkedvezőbb felté­teleket kínáló vállalkozókkal októberben megköthető a szerződés. Ennek alapján no­vemberben, decemberben a tényleges munkára is sor ke­rülhet, elkezdődhet a körtöl­tésen belül a mélyebb meder­rész feltöltése. A rehabilitációs iroda bead­ta a kérelmet a vízjogi létesíté­si engedélyre, s mivel a szak­hatóságoknak eddig nem volt alapvető kifogásuk, várható, hogy szeptember végéig meg­kapják ezt az engedélyt. Az előzetes minősítésre már korábban 9 vállalatcsoport je­lentkezett, közülük hat felelt meg az elvárásoknak, egy visszalépett, öt maradt ver­senyben. A kivitelezők között aszerint is választanak majd az elbírálás során, hogy takaré­kos megoldásokkal ki mennyi­vel hajlandó az előzetesen becsült — a hitelek bankterhei nélkül számított — 8,6 mil­liárd forintos kivitelezési összeg alá menni. Ezt a 8,6 milliárd forintot az inflációval, az áfával, 3 éves időtartamra számolták ki. A költségvetés e három évben több mint ötmil- liárd forintot vállal, a fenn­maradó részre a kivitelezés jogát elnyerő vállalatnak szük­séges majd állami garanciával külföldi hitelt szerezni. A fi­nanszírozási gondokat csök­kentheti, ha a környezetvédel­mi, a vízügyi, az útalap bizo­nyos, e szakterületekre tartozó munkákat átvállal. Az előkészítés munkáira idén nem volt előirányzat a költségvetésben. Az eredetileg szerepeltetett 130 millió forin­tot a bős-nagymarosi beruhá­zás egészének lezárására, kö­telezettségek teljesítésére kel­lett fordítani. A nagymarosi térség rehabilitációjának elő­készítését a KHVM 1992-es 123 millió forintos marad­ványából finanszírozták. Az elfogadott pótköltségvetés szerint ezen felül hagytak jóvá 677 millió forintot a további előkészítésre, helyreállításra. Leánykérés Párizsban Megdicsőült és kárhoztatott királyasszonyaink (3.) Margit királyné Budapest (MTI-Press) — A királykisasszonyok élete a középkorban sem volt mindig egyhangú. Néme­lyiküké olyan színes, moz­galmas volt, mintha az újkorban születtek volna. Ez utóbbiak közé tartozott VII. Lajos francia király má­sodik házasságából, 1158-ban született leánya, Capet Mar­git, akit a kor dinasztikus szokása szerint hathónapos korában eljegyeztek II. Henrik angol király 3 esztendős fiá­val. Angliába vitték tehát a királykisasszonyt, hogy meg­tanulja a nyelvet és meg­barátkozzon az udvari szoká­sokkal. Ismerje a népet s jó uralkodópárja legyen majdani királyi férjének. Az esküvőt 1172. augusztus 21-én tartot­ták s rá egy hétre volt a ko­ronázás. E házasságból egy fiú született, aki azonban három hónap múlva meghalt. Az anya bánatát tetézte, hogy 1183-ban meghalt a férje, Henrik herceg is. Az özvegy ezt követően hazaköltözött Párizsba, ahol akkor már a bátyja, II. Fülöp Ágost uralko­dott. Hamarosan ké­rők jelentek meg a francia udvarban, III. Béla magyar király követei, hogy az előző év­ben megözvegyült uralkodó számára feleségül kérjék Capet Margitot. II. Fülöp Ágost azon­ban először nem adta beleegyezését a frigyhez. Ma­gyarország irdatlan messzeségben volt Párizstól. Béla azonban nem hagy­ta magát kikosaraz­ni. Összeállíttatta jö­vedelmeinek kimu­tatását, amelyből azonnal kitűnt, hogy a magyar ki­rály semmivel sem szegényebb, mint akár a francia, akár az angol uralkodó vagy a német-római császár: évi jövedelme 241 000 ezüst márka. A fran­cia király ilyen érv előtt meghajolt és hozzájárult, hogy Margit húga férjhez menjen a távoli ország királyához, III. Bélához. A francia királyleány tehát 1186. augusztus 25-én fényes kísérettel, nagy ke­lengyével elindult Magyaror­szágba. Ennek a házasságnak kö­szönhető a középkori roman­tikus költészet egyik remeke, amelynek tárgya a magyar király leánynézője, szerelme és házassága a francia király­kisasszonnyal. E friggyel Eu­rópa legelőkelőbb és leghatal­masabb uralkodói magukkal egyenrangúnak ismerték el a magyar királyt, aki a kortársak szerint „dicsőséggel és diada­lokkal halmozta el nemzetét”. Tagadhatatlan érdeme volt ebben Margit királynénak is, hiszen francia építőmesterek irányításával kezdtek hozzá az esztergomi királyi palota, a székesegyház építéséhez és más épületekhez Óbudán, Csepelen, Biharban. Margit jószívű, vallásos asz- szony volt, áldásosán hatott a magyar királyi udvar légkö­rére, békítőleg a pártviszá­lyokra. III. Béla 1196 tavaszán meghalt. A következő évben az özvegy királyné nagy kísé­rettel elzarándokolt a Szent­földre, ahol még ugyanabban az évben, 1197 szeptemberé­ben visszaadta lelkét teremtő­jének. Következik: A legnagyobb német asz- szony—magyar volt Ingyenes a gyógyfürdő Budapest (MTI) — Ez év elejétől már nem élveznek teljes körű térítésmentessé­get a gyógyfürdői szolgál­tatások. Ez alól kivétel a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás, valamint a rehabilitációt szolgáló gyógyfürdő-ellátás. Annak érdekében, hogy a gyógy­fürdő rendelésekor a reha­bilitáció fogalmát az orvo­sok egységesen értelmez­zék, a szakorvosi kollégiu­mok a közelmúltban közös útmutatót állítottak össze. A Népjóléti Közlöny 14. számában megjelent tájé­koztató szerint térítésmente­sen rendelhető gyógyfürdő a baleset, akut betegség, or­topédiai vagy idegsebészeti műtét nyomán kialakult, il­letve megmaradt funkcióká­rosodások gyógyítására. A páciensnek azonban akkor sem kell fizetnie, ha króni­kus reumatológiai, ortopé­diai vagy neurológiai, illetve perifériás érbetegség miatt kénytelen gyógyfürdőt igénybe venni. Hirosima-nap Budapest (MTI) — A hazai békemozgalmak idén is megrendezik a Hirosima- napot — az atombomba le- dobásának évfordulóján — augusztus 6-án. Az emléke- zők a. Kossuth téren virrasz- tanak majd; hajnali negyed kettőkor — az atomtámadás időpontjában — gyújtják meg gyertyáikat. A virrasz­tást közös séta előzi meg, amelyen közéleti személyi­ségek mondanak rövid be­szédeket. Elhangzott: az Arge Wien (bécsi békeszervezet) és az Álba Kör augusztus hete­dikén demonstrációt szervez a hegyeshalmi határátkelő- hely osztrák oldalán a volt Jugoszlávia területéről me­nekülő katonai szolgálatot megtagadók támogatására. A tüntetés résztvevői felépí­tenek egy jelképes falat, amelyet elkészülte után le­rombolnak. Jelentős nemzetközi de­monstráció lesz az egykori Jugoszlávia területén is, amelyen részt vesz az Álba Kör két tagja. A Mir Sada (Békét Most) békemenet — amelyre több ezer embert várnak a szervezők — au­gusztus negyedikén indul Splitből Szarajevóba. A de­monstráción a tervek szerint ismert egyházi vezetők, pol­gármesterek, írók, színé­szek, rendezők is részt vesz­nek. Jelentkezett már az útra Stanislaw Lem, Bernardo Bertolucci, Andrzej Wajda, Tadeus Mazowiecki és hu­szonötjapán buddhista szer­zetes is. Az utóbbiak gyalog teszik meg a több mint 200 kilométeres utat. Lelkigondozó konferencia Debrecen (MTI) — Euró­pa 25 országából, valamint meghívottként Izraelből és az Egyesült Államokból több mint százhúsz lelkész vesz részt azon a konferen­cián, amely kedden kezdő­dött és augusztus 10-éig tart a Debreceni Református Kollégiumban. A konferencia célja a nemzetközi szakmai tovább­képzésen és az együttes áhí­taton túl a térség etnikai fe­szültségeinek enyhítése, hi­szen az egyházi vezetők or­szágukban, vallási közössé­gükben sokat tehetnek „egy­más szeretetben való elfo­gadásáért”. A Lelkigondozás a hagyo­mány és az átmenetiség fe­szültségében címmel meg­rendezett tanácskozás kere­tében neves teológiai pro­fesszorok, család- és házas­sággondozók, kórház- és börtönlelkészek, valamint gyülekezeti lelkipásztorok találkoznak. A négyévenként megtar­tott Európai Lelkigondozó Konferencia — amelyet első ízben rendeznek kelet-kö- zép-európai országban — egyesíti a református, az evangélikus, a római kato­likus, az ortodox, a babtista, a metodista és a zsidó egy­házak, felekezetek lelkigon­dozói értékeit. A szokásos nyugati rész­vevőkön kívül először vesz­nek részt a tanácskozáson közép- és kelet-európai lel­kigondozók. Heroinfogás Nagylaknál Szeged (MTI) — Ritka nagy mennyiségű heroinra bukkantak a nagylaki vá­mosok egy vöröshagymát szállító török tehergépkocsi­ban — tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának illeté­kese kedden az MTI-t. A vámosok a kamionban 55 kilogramm heroint talál­tak, amelynek értéke mint­egy 122 millió forint. A Né­metországba vöröshagymát szállító török tehergépko­csira azért figyeltek fel vasárnap a határon, mivel a jármű fuvarokmányaiban számos ellentmondást fe­deztek fel. Ezt követően döntöttek a szigorított vám- vizsgálatról. A környékbeli vámud­varon hétfőn elvégzett téte­les vizsgálat beigazolta gya­nújukat. A jelentős meny- nyiségű kábítószer csempé­szésével alaposan gyanú­sítható török gépkocsivezető ügyét a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vizs­gálja. ENSZ-katonák búcsúztatása Budapest (MTI) — Nyolc ENSZ-katonát búcsúztatott kedden délelőtt a Magyar Honvédség Művelődési Há­zában Bíró József vezérőr­nagy, a Honvéd Vezérkar főnökének első helyettese. Négyen Cipruson, négyen pedig Ugandában kezdenek egyéves fegyvertelen megfi­gyelői szolgálatot. Rajtuk kívül jelenleg 30 magyar ENSZ-katona telje­sít szolgálatot: Mozambik- ban 18, Kuvaitban hat, An­golában öt, míg Grúziában egy megfigyelő képviseli hazánkat.

Next

/
Thumbnails
Contents