Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

[ 1993. augusztus 31., kedd SHH TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 A nyugdíjemelés 18 százalékos lesz Az elmúlt hét végén, pénteken megegyezés született a tb-igazgatóság és a kormány között Budapest (MTI) — Napi­rend előtti felszólalások ve­zették be az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszaká­nak hétfői munkanapját. Ilkei Csaba független képvi­selő a nyugdíjas szövetségek hétfői esti lámpaoltó-tiltako- zására utalva szót emelt a csa­ládok, a nyugdíjasok nehéz helyzete ügyében. Követelte a nyugdíjak reális hozzáigazí­tását az inflációhoz, az özve­gyi, illetve a mezőgazdasági nyugdíjak rendezését. Vála­szában Szabó Iván pénzügy- miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Ilkei nyitott kapu­kat dönget, mivel az elmúlt hét végén pénteken megegyezés született a tb-igazgatósággal. Ennek értelmében az idén 18 százalékos nyugdíjemelés lesz. Szabó szerint fölösleges hangulatkeltés a tiltakozás. Az Országgyűlés nyári szü­net utáni első plenáris ülés­napján, hétfőn megkezdte a házszabálymódosításról szóló országgyűlési határozati ja­vaslat, valamint a hozzá kap­csolódó, a jogalkotásról szóló törvény módosítására irányuló előterjesztés együttes általá­nos vitáját. Dávid Ibolya (MDF), az Ügyrendi Bizottság elnöke ismertette az öt parla­menti frakció álláspontját tük­röző testületi indítvány leg­fontosabb elemeit. Eszerint az előterjesztés növelni kívánja a frakciók szerepét és jogait a törvényalkotásban. Annak ér­dekében pedig, hogy csak megfelelő súlyú csoportok rendelkezzenek jelentős jogo­sítványokkal, a frakció alapí­tásához szükséges létszámot 10 főről 15 főre javasolja meg­emelni. Utolsó napirendi pontként hétfőn a Ház a Polgári tör­vénykönyv egyes rendelkezé­seinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitá­ját tárgyalta. Az Országgyűlés kedden folytatja munkáját. Csökken az alacsony jövedelműek adóterhe Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Párhuzamosan a jövő évi költségvetési tör­vénytervezet beterjesztésé­vel, a kormány a személyi jö­vedelemadó és a társasági adótörvények módosítását is kezdeményezte. A képvise­lők asztalára tett javaslatok két igen lényeges módosítást tartalmaznak: egyrészt a je­lenlegi 40 százalékról 38 szá­zalékra mérséklődik a társa­sági adókulcs, másrészt az SZJA-adótábla átalakítása mellett bevezetik a 10 száza­lékos devizabetét forrásadót. Jóllehet az adótábla részle­tes módosítási tervével még nem készült el a kormány — ez az elképzelések szerint vár­hatóan szeptemberben ölt írá­sos formát —, a változtatások alapelvei már tisztázódtak. A kormány szándékai szerint az alacsony jövedelműek adóter­hei csökkennek, s a 10 ezer forint körüli minimálbért kere­sőknek ezután nem kell adóz­niuk. Ezt a kiesést — olvas­hatjuk az indoklásban —, a közepes és a magas jövedel­műek fokozottabb adóztatásá­val pótolják, s például a felső SZJA-kulcsot 44 százalékra emelik. A tervek szerint az adótábla korrekciója során megszüntetik az alkalmazotti kedvezményt, de a nyugdíj- és egészségbiztosítás címén befi­zetett összeget már nem adóz­tatják. A társasági- és a szemé­lyi jövedelemadó összehan­golása kihat a természetbeni juttatásokra is: eszerint a jövő­ben — a meghatározott kivéte­lektől eltekintve —, minden természetbeni juttatás után adóznia kell annak, aki adja. A juttatás után a felső SZJA- kulcs szerint kell adót fizetni, s az értelmezés szerint a ma­gánszemély már adómentesen részesül a kedvezményben. A javaslat tartalmaz némi köny- nyítést is, hiszen a természet­beni juttatás költsége és az utána fizetendő közterhek — ideértve az SZJA-t is — a tár­sasági adóban elszámolhatók. A kormány előzetes számítá­sai szerint ez a módosítás mintegy 5,5 milliárd forinttal növeli meg a költségvetés be­vételeit. A bevételi források bővülé­sét várja a kormány a deviza­betétek kamatainak megadóz­tatásától is. Olvasóink előtt bi­zonyára ismert, hogy az elmúlt időben komoly szakmai vita folyt arról, hogy miért nem egységesen alkalmazzák ha­zánkban a forrásadót, s miért nem vonatkozik a devizabeté­tekre is. Nos, az említett terve­zet szerint a kormány elszánta magát a döntő lépésre, igaz, szemben a forint 20 százalé­kos forrásadójával, a deviza­betétek kamatát csak 10 száza­lékos adóteherrel sújtja. A to­vábbi egységesítés szándékát jelzi az is, hogy a belföldi megtakarítások kamatadójá­nak mértékét ’95 januárjától 18 százalékra mérséklik. A módosítás kiteljed a me­zőgazdasági vállalkozókra is: a tervek szerint az inflációs hatások kiküszöbölése és a mezőgazdasági termelés ösz­tönzése miatt az adómentes ár­bevételi határt az eddigi 750 ezer forintról 850 ezerre eme­lik. A társasági adótörvény két­százalékos csökkentése kap­csán a kormány előterjesztésé­ben elismeri: a mérséklés ugyan szerény, de a gazdasági recesszióból való kilábalás egyik feltétele a beruházásösz­tönzés, s ehhez többek között adómérséklés is szükséges. A tervezett módosítások másik pontja azokat a társaságokat részesíti előnyben, amelyek munkanélkülieket foglalkoz­tatnak: az a vállalkozás pél­dául, amelyik munkanélkülit vesz fel, egy éven át csökkent- heti adóalapját akkor, ha köz­ben az alkalmazottak létszáma nem változik. A volt munkanélküli után a társadalombiztosítási járulék­nak csak a 30 százalékát kell kifizetni. Egy amerikai hírszerző Magyarországon Titokban beszélni • Világosan látta, hová vezeti az országot • Találkozó néhány nap múlva Christopher Felix „Először 1946 nyarán lát­tam Budapestet. Egy azóta megszűnt hírszerző szerve­zet — akkor még nem léte­zett a CIA — tagjaként, mint álcázott ügynök érkez­tem a városba. Azért kap­tam ezt a megbízatást, mert beszéltem oroszul és elsősor­ban a kelet-európaj ügyek iránt érdeklődtem. És 1946- ban Budapest legalább any- nyira volt orosz, mint ma­gyar probléma.” írja Chris­topher Felix, azaz James McCargar, aki akkor kezdte titkos háborúját Magyaror­szágon, amikor elhallgattak a fegyverek. Részleteket köz­lünk a könyvéből, amely az Európa kiadásában jelenik meg. 7. Peyer amerikai segítséget kér Áprilisban egy magyar új­ságíró, akiben teljesen meg­bíztam, és aki addig is számos fontos emberrel hozott össze, elmondta, hogy néhány jelen­tős szociáldemokrata politikus titokban beszélni szeretne egy amerikaival. Elmentem a meg­adott helyre, egy lakóház egyik emeletére. Egy rendkí­vül komoly képű, fanyar hu­morérzékkel megáldott fiatal­ember fogadott, és egy emelet­tel feljebb vitt, majd egy hátsó lépcsőn valami használaton kívüli raktárhelyiségbe veze­tett. „Bocsássa meg, hogy a hátsó bejáraton . megyünk”, mondta. Egy függöny mögött újabb ajtó nyílt, amely a szomszéd házba szolgált. Miközben ki­nyitotta, elmagyarázta, hogy a két épület közötti átjárót a né­met megszállás idején vágták, és zsidók kimentését célozta — őt magát is beleértve —, és mivel a házat most újra figye­lik, az átjáró kapóra jött nekik. Egy kényelmes lakásba veze­tett, ahol öt ember fogadott. A csoport egyik tagját, Peyer Károlyt rögtön felismertem; évekig a Magyar Szociálde­mokrata Párt vezetője volt, amíg a németek 1944-ben el nem hurcolták a mauthauseni koncentrációs táborba. Peyer világosan látta, hová vezeti az országot a szociálde­mokraták és a kommunisták együttműködése. A velem folytatott többórás beszélgeté­se alapvetően két kérdés körül forgott: mi az Egyesült Álla­mok kormányának álláspont­ja, és mit fog az Egyesült Álla­mok tenni álláspontja érvé­nyesítésére? Peyer azt fontol­gatta, hogy megpróbálja visz- szaszerezni vezető szerepét a Szociáldemokrata Pártban. Az volt a célja, hogy pártja szün­tesse be a kommunisták támo­gatását, s ezzel, úgy vélte, meg lehetne akadályozni a kommu­nista hatalomátvételt a béke- szerződés hatályba lépése előtt. És persze meg akarta gá­tolni, hogy a kommunisták erőszakkal beolvasszák a párt­ját, ami — ezt világosan látta — szintén szerepelt a terveik­ben. Másrészt nem szerette volna kitenni híveit a kommu­nista rendőrség megtorlásának és a szovjet terrornak, márpe­dig ez ellen csak a Nyugat nyújthatott védelmet. Ráébredtem, hogy a feltar­tóztathatatlan események, a szovjet lépések és az amerikai reagálások hatására küldeté­sem politikai műveletté válto­zik. Ami azt illeti, nem is bán­tam. Tele voltam lelkesedés­sel, s ugyanakkor kételkedtem is abban, hogy az Egyesült Államok kész volna egy ilyen korai összetűzésre a szovje­tekkel. Peyer óvatosan fogal­mazott, de világos volt, hogy mire akar kilyukadni. Azt vá­laszoltam, hogy az Egyesült Államok kinyilvánította az ál­láspontját azokban a jegyzé­kekben, amelyeket Kovács Béla letartóztatása miatt inté­zett Moszkvához, és emlékez­tettem őt a Truman-doktrínára. Hozzátettem, hogy helyzetem­nél fogva nem tudhatom, mi­lyen további lépéseket szándé­kozik tenni az Egyesült Álla­mok Magyarország ügyében, de azt megígérhetem, hogy el­képzeléseit és aggályait továb­bítani fogom a megfelelő hely­re. Megjegyeztem, hogy az ál­tala felvetett kérdésekre a dip­lomácia szabályai szerint alig­ha várhat egyenes választ. Ezen elmosolyodott, és azt mondta: „Hát igen, a válasz rendszerint késve érkezik.” Távozásomkor kísérőm, Sam megkérdezte, találkoz­hatnánk-e ugyanitt néhány nap múlva, mert ő és egy másik fi­atalember, Edmund, aki szin­tén jelen volt a beszélgetésen, de nem vett részt benne, sze­retne megtárgyalni velem egy másik problémát. A megjelölt napon visszatértem, és amit megtudtam, az sokat segített a saját problémáim megoldásá­ban is. Legnagyobb meglepetésem­re Edmund közölte velem, hogy ő ávós tiszt, és komoran figyelmeztetett, hogy ezt az információt a lehető legna­gyobb óvatossággal kezeljem, különben egy pillanat alatt el­teszik őt láb alól. Egyike volt annak a néhány szociáldemok­ratának, akiket a koalíciós elv érvényesítésének látszata ér­dekében beengedtek a szerve­zetbe. Mindketten tökéletesen megbíztak Peyerben, de Sam megjegyezte, hogy Peyer poli­tikai szinten dolgozik, ám ő és Edmund, miközben mindent megtesznek, hogy támogassák pártjuk vezetését, meg vannak győződve róla, hogy ez már csak afféle szélmalomharc. Úgy vélték, nem telik el hosz- szú idő, és ismét illegalitásba kényszerülnek, ezúttal egy to­tális kommunista rendszerben, és erre már most fel akarnak készülni. Hangsúlyozták, hogy egy idejében megszer­vezett földalatti hálózatnak sokkal több esélye lesz a meg­maradásra, mint az utolsó pil­lanatban, kapkodva létreho­zott csoportnak. Úgy tervez­ték, hogy ennek a hálózatnak kapcsolatot kell tartania a Nyugattal, ezért Sam azt kérte, hogy lássuk el őket rádiókkal. Ugyanakkor lényeges részle­tekről tájékoztatott a legutóbbi politikai fejlemények hátteré­ben zajló kommunista és szov­jet erőszakot, zsarolást és megfélemlítést illetően, bele­értve az összeesküvés ügyét is, és további információkat ígért. Következik: Teherautóval Szlovákiába Jegyzet_________________________ Kiútkeresés Az Európai Demokrata Unió a szervezet történeté­ben első alkalommal nem Nyugat-Európában, hanem hazánkban tartja soros kon­ferenciáját. Nagy jelentősé­gűnek ítéljük a helyszín megválasztását, amelyben tükröződik, hogy magas rangú vendégeink, közöttük számos állam- és kormány­fő, illetve más befolyásos politikus, elismeréssel tekin­tenek a Magyar Demokrata Fórum, illetve a magyar kor­mány elmúlt évekbeli erő­feszítéseire, munkájára. Meggyőződésünk, hogy a tanácskozás főbb tárgyalási témái nem csupán tükrözik majd régiónk különböző problémáit, de hozzá is já­rulnak azok megoldásához. Európa befolyásos és fele­lős politikusaival együtt ma­gunk is tisztában vagyunk azzal, hogy a közelmúlt nagy társadalmi változásai sokak számára ma még nem jelentenek jobb életkörülmé­nyeket. Ráadásul a „szocializmus” csődje világszerte tapasztal­ható gazdasági visszaeséssel párosul, s e tény tovább ne­hezíti a válsággal küzdő or­szágok helyzetét. Éppen ezért a konferencián nagy hangsúlyt kívánunk szentel­ni a gazdasági kiútkeresés kérdéskörének. A mai feszült kelet-euró­pai helyzetben a világ stabi­litását példásan őrző állam­ként tekint Magyarországra. A tanácskozás másik fő té­mája: az európai biztonság kérdése alkalmat ad annak megvitatására, hogy a nyu­gati országok hogyan tudnak hozzájárulni társadalmi bé­kénk megőrzéséhez. Az emberi életkörülmé­nyeink elviselhetőbbé tétele megköveteli tőlünk, hogy a „szocializmus” korszaka ál­tal katasztrofális állapotban hátrahagyott környezetet igyekezzünk elviselhetőbbé, egészségesebbé alakítani. E szándék indokolja, hogy a konferencia 3. fő témájául a környezetvédelmet válasz­tottuk. A fontosabb tárgyalási té­mák jelzéséből is kitűnik, hogy komoly munka vár az EDÚ budapesti konferen­ciájának résztvevőire. Bizto­sak vagyunk abban, hogy a kidolgozandó állásfoglalások és megoldási javaslatok je­lentős hatással lesznek Euró­pa és benne hazánk jövőjére. , A Magyar Demokrata Fórum Ügyvezető Elnöksége MDF-frakció-hétvége Kelet-Magyarországon Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Sóvágó László, hajdú-bihari képviselő több­szöri kezdeményezésére, s a legnagyobb kormánypárt kelet-magyarországi képvi­selőinek javaslatára az MDF-frakció úgy határo­zott, hogy legközelebbi ülé­sét Hajdúszoboszlón tartja. A hétfőn született döntés ér­telmében így a Tiszántúlon először tart frakcióülést az MDF, s a jövő hét végi ese­ményen a miniszterek mel­lett vasárnap megjelenik An­tall József is. A tervek szerint a minisz­terelnök szeptember 12-én általános belpolitikai értéke­lést tart, s szól arról is, mi­lyen fontos feladatokat kell még elvégeznie a kormány­nak a jövő évi választások előtt. Sóvágó Lászlótól meg­tudtuk: a kihelyezett frakció- hétvége pénteken kezdődő háromnapos programjának legfontosabb pontjai szerint tárgyalni fognak minden olyan kérdésről, amelyeknek a megoldása a párt szempont­jából döntő lehet a választá­sok előtt. Végleges napirendi javaslat ugyan még nem ké­szült, de bizonyos, hogy ele­mezni fogják az elkövetke­zendő hónapok törvényalko­tási menetrendjét, a válasz­tási előkészületek lépéseit és a képviselőjelölt-állítással kapcsolatos teendőket. A hajdú-bihari képviselő el­mondta: speciális megyei problémáról ugyan nem tár­gyalnak a frakcióhétvégén, de lehetőség lesz arra, hogy a megye társadalmi, politikai és gazdasági vezetői talál­kozhassanak és eszmét cse­rélhessenek a kormány tag­jaival, illetve a párt parla­menti képviselőivel. így például a parlament önkormányzati bizottságá­nak tagjai valószínűleg ta­nácskoznak majd a helyi ön- kormányzatokat reprezen­táló szakemberekkel. Sóvágó László a frakció- hétvége politikai súlya kap­csán elmondta: nem kell el­túlozni az esemény jelentő­ségét, de a politikai élet sze­replői bizonyosan megértik, milyen jelentősége van an­nak, ha a legnagyobb kor­mánypárt frakciója e térség­ben tartja egyik legfonto­sabb összejövetelét. Temetés előtt A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Budapest (MTI)—Antall József miniszterelnök Hort­hy Miklós történelmi és poli­tikai szerepével, annak érté­kelésével kétrészes televízi­ós interjúban foglalkozott. Az interjú teljes szövege a Heti Magyarország e heti számában, és az MDF Hír­lapban fog megjelenni. Horthy Miklósnak, Ma­gyarország kormányzójának és családtagjainak újrateme­tésén — tekintetbe véve mind a Budapesten rende­zett nemzetközi konferen­ciákat, mind egyéb szemé­lyes okokat — a miniszterel­nök személyesen nem vesz részt. Az újratemetésen a kor­mány több tagja — a már korábban közölteknek meg­felelően — magánember­ként lesz jelen. Antall József az újratemetésen közvetlen családtagjaival képviselteti magát.

Next

/
Thumbnails
Contents