Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
[ 1993. augusztus 31., kedd SHH TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 A nyugdíjemelés 18 százalékos lesz Az elmúlt hét végén, pénteken megegyezés született a tb-igazgatóság és a kormány között Budapest (MTI) — Napirend előtti felszólalások vezették be az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának hétfői munkanapját. Ilkei Csaba független képviselő a nyugdíjas szövetségek hétfői esti lámpaoltó-tiltako- zására utalva szót emelt a családok, a nyugdíjasok nehéz helyzete ügyében. Követelte a nyugdíjak reális hozzáigazítását az inflációhoz, az özvegyi, illetve a mezőgazdasági nyugdíjak rendezését. Válaszában Szabó Iván pénzügy- miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Ilkei nyitott kapukat dönget, mivel az elmúlt hét végén pénteken megegyezés született a tb-igazgatósággal. Ennek értelmében az idén 18 százalékos nyugdíjemelés lesz. Szabó szerint fölösleges hangulatkeltés a tiltakozás. Az Országgyűlés nyári szünet utáni első plenáris ülésnapján, hétfőn megkezdte a házszabálymódosításról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a hozzá kapcsolódó, a jogalkotásról szóló törvény módosítására irányuló előterjesztés együttes általános vitáját. Dávid Ibolya (MDF), az Ügyrendi Bizottság elnöke ismertette az öt parlamenti frakció álláspontját tükröző testületi indítvány legfontosabb elemeit. Eszerint az előterjesztés növelni kívánja a frakciók szerepét és jogait a törvényalkotásban. Annak érdekében pedig, hogy csak megfelelő súlyú csoportok rendelkezzenek jelentős jogosítványokkal, a frakció alapításához szükséges létszámot 10 főről 15 főre javasolja megemelni. Utolsó napirendi pontként hétfőn a Ház a Polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját tárgyalta. Az Országgyűlés kedden folytatja munkáját. Csökken az alacsony jövedelműek adóterhe Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Párhuzamosan a jövő évi költségvetési törvénytervezet beterjesztésével, a kormány a személyi jövedelemadó és a társasági adótörvények módosítását is kezdeményezte. A képviselők asztalára tett javaslatok két igen lényeges módosítást tartalmaznak: egyrészt a jelenlegi 40 százalékról 38 százalékra mérséklődik a társasági adókulcs, másrészt az SZJA-adótábla átalakítása mellett bevezetik a 10 százalékos devizabetét forrásadót. Jóllehet az adótábla részletes módosítási tervével még nem készült el a kormány — ez az elképzelések szerint várhatóan szeptemberben ölt írásos formát —, a változtatások alapelvei már tisztázódtak. A kormány szándékai szerint az alacsony jövedelműek adóterhei csökkennek, s a 10 ezer forint körüli minimálbért keresőknek ezután nem kell adózniuk. Ezt a kiesést — olvashatjuk az indoklásban —, a közepes és a magas jövedelműek fokozottabb adóztatásával pótolják, s például a felső SZJA-kulcsot 44 százalékra emelik. A tervek szerint az adótábla korrekciója során megszüntetik az alkalmazotti kedvezményt, de a nyugdíj- és egészségbiztosítás címén befizetett összeget már nem adóztatják. A társasági- és a személyi jövedelemadó összehangolása kihat a természetbeni juttatásokra is: eszerint a jövőben — a meghatározott kivételektől eltekintve —, minden természetbeni juttatás után adóznia kell annak, aki adja. A juttatás után a felső SZJA- kulcs szerint kell adót fizetni, s az értelmezés szerint a magánszemély már adómentesen részesül a kedvezményben. A javaslat tartalmaz némi köny- nyítést is, hiszen a természetbeni juttatás költsége és az utána fizetendő közterhek — ideértve az SZJA-t is — a társasági adóban elszámolhatók. A kormány előzetes számításai szerint ez a módosítás mintegy 5,5 milliárd forinttal növeli meg a költségvetés bevételeit. A bevételi források bővülését várja a kormány a devizabetétek kamatainak megadóztatásától is. Olvasóink előtt bizonyára ismert, hogy az elmúlt időben komoly szakmai vita folyt arról, hogy miért nem egységesen alkalmazzák hazánkban a forrásadót, s miért nem vonatkozik a devizabetétekre is. Nos, az említett tervezet szerint a kormány elszánta magát a döntő lépésre, igaz, szemben a forint 20 százalékos forrásadójával, a devizabetétek kamatát csak 10 százalékos adóteherrel sújtja. A további egységesítés szándékát jelzi az is, hogy a belföldi megtakarítások kamatadójának mértékét ’95 januárjától 18 százalékra mérséklik. A módosítás kiteljed a mezőgazdasági vállalkozókra is: a tervek szerint az inflációs hatások kiküszöbölése és a mezőgazdasági termelés ösztönzése miatt az adómentes árbevételi határt az eddigi 750 ezer forintról 850 ezerre emelik. A társasági adótörvény kétszázalékos csökkentése kapcsán a kormány előterjesztésében elismeri: a mérséklés ugyan szerény, de a gazdasági recesszióból való kilábalás egyik feltétele a beruházásösztönzés, s ehhez többek között adómérséklés is szükséges. A tervezett módosítások másik pontja azokat a társaságokat részesíti előnyben, amelyek munkanélkülieket foglalkoztatnak: az a vállalkozás például, amelyik munkanélkülit vesz fel, egy éven át csökkent- heti adóalapját akkor, ha közben az alkalmazottak létszáma nem változik. A volt munkanélküli után a társadalombiztosítási járuléknak csak a 30 százalékát kell kifizetni. Egy amerikai hírszerző Magyarországon Titokban beszélni • Világosan látta, hová vezeti az országot • Találkozó néhány nap múlva Christopher Felix „Először 1946 nyarán láttam Budapestet. Egy azóta megszűnt hírszerző szervezet — akkor még nem létezett a CIA — tagjaként, mint álcázott ügynök érkeztem a városba. Azért kaptam ezt a megbízatást, mert beszéltem oroszul és elsősorban a kelet-európaj ügyek iránt érdeklődtem. És 1946- ban Budapest legalább any- nyira volt orosz, mint magyar probléma.” írja Christopher Felix, azaz James McCargar, aki akkor kezdte titkos háborúját Magyarországon, amikor elhallgattak a fegyverek. Részleteket közlünk a könyvéből, amely az Európa kiadásában jelenik meg. 7. Peyer amerikai segítséget kér Áprilisban egy magyar újságíró, akiben teljesen megbíztam, és aki addig is számos fontos emberrel hozott össze, elmondta, hogy néhány jelentős szociáldemokrata politikus titokban beszélni szeretne egy amerikaival. Elmentem a megadott helyre, egy lakóház egyik emeletére. Egy rendkívül komoly képű, fanyar humorérzékkel megáldott fiatalember fogadott, és egy emelettel feljebb vitt, majd egy hátsó lépcsőn valami használaton kívüli raktárhelyiségbe vezetett. „Bocsássa meg, hogy a hátsó bejáraton . megyünk”, mondta. Egy függöny mögött újabb ajtó nyílt, amely a szomszéd házba szolgált. Miközben kinyitotta, elmagyarázta, hogy a két épület közötti átjárót a német megszállás idején vágták, és zsidók kimentését célozta — őt magát is beleértve —, és mivel a házat most újra figyelik, az átjáró kapóra jött nekik. Egy kényelmes lakásba vezetett, ahol öt ember fogadott. A csoport egyik tagját, Peyer Károlyt rögtön felismertem; évekig a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetője volt, amíg a németek 1944-ben el nem hurcolták a mauthauseni koncentrációs táborba. Peyer világosan látta, hová vezeti az országot a szociáldemokraták és a kommunisták együttműködése. A velem folytatott többórás beszélgetése alapvetően két kérdés körül forgott: mi az Egyesült Államok kormányának álláspontja, és mit fog az Egyesült Államok tenni álláspontja érvényesítésére? Peyer azt fontolgatta, hogy megpróbálja visz- szaszerezni vezető szerepét a Szociáldemokrata Pártban. Az volt a célja, hogy pártja szüntesse be a kommunisták támogatását, s ezzel, úgy vélte, meg lehetne akadályozni a kommunista hatalomátvételt a béke- szerződés hatályba lépése előtt. És persze meg akarta gátolni, hogy a kommunisták erőszakkal beolvasszák a pártját, ami — ezt világosan látta — szintén szerepelt a terveikben. Másrészt nem szerette volna kitenni híveit a kommunista rendőrség megtorlásának és a szovjet terrornak, márpedig ez ellen csak a Nyugat nyújthatott védelmet. Ráébredtem, hogy a feltartóztathatatlan események, a szovjet lépések és az amerikai reagálások hatására küldetésem politikai műveletté változik. Ami azt illeti, nem is bántam. Tele voltam lelkesedéssel, s ugyanakkor kételkedtem is abban, hogy az Egyesült Államok kész volna egy ilyen korai összetűzésre a szovjetekkel. Peyer óvatosan fogalmazott, de világos volt, hogy mire akar kilyukadni. Azt válaszoltam, hogy az Egyesült Államok kinyilvánította az álláspontját azokban a jegyzékekben, amelyeket Kovács Béla letartóztatása miatt intézett Moszkvához, és emlékeztettem őt a Truman-doktrínára. Hozzátettem, hogy helyzetemnél fogva nem tudhatom, milyen további lépéseket szándékozik tenni az Egyesült Államok Magyarország ügyében, de azt megígérhetem, hogy elképzeléseit és aggályait továbbítani fogom a megfelelő helyre. Megjegyeztem, hogy az általa felvetett kérdésekre a diplomácia szabályai szerint aligha várhat egyenes választ. Ezen elmosolyodott, és azt mondta: „Hát igen, a válasz rendszerint késve érkezik.” Távozásomkor kísérőm, Sam megkérdezte, találkozhatnánk-e ugyanitt néhány nap múlva, mert ő és egy másik fiatalember, Edmund, aki szintén jelen volt a beszélgetésen, de nem vett részt benne, szeretne megtárgyalni velem egy másik problémát. A megjelölt napon visszatértem, és amit megtudtam, az sokat segített a saját problémáim megoldásában is. Legnagyobb meglepetésemre Edmund közölte velem, hogy ő ávós tiszt, és komoran figyelmeztetett, hogy ezt az információt a lehető legnagyobb óvatossággal kezeljem, különben egy pillanat alatt elteszik őt láb alól. Egyike volt annak a néhány szociáldemokratának, akiket a koalíciós elv érvényesítésének látszata érdekében beengedtek a szervezetbe. Mindketten tökéletesen megbíztak Peyerben, de Sam megjegyezte, hogy Peyer politikai szinten dolgozik, ám ő és Edmund, miközben mindent megtesznek, hogy támogassák pártjuk vezetését, meg vannak győződve róla, hogy ez már csak afféle szélmalomharc. Úgy vélték, nem telik el hosz- szú idő, és ismét illegalitásba kényszerülnek, ezúttal egy totális kommunista rendszerben, és erre már most fel akarnak készülni. Hangsúlyozták, hogy egy idejében megszervezett földalatti hálózatnak sokkal több esélye lesz a megmaradásra, mint az utolsó pillanatban, kapkodva létrehozott csoportnak. Úgy tervezték, hogy ennek a hálózatnak kapcsolatot kell tartania a Nyugattal, ezért Sam azt kérte, hogy lássuk el őket rádiókkal. Ugyanakkor lényeges részletekről tájékoztatott a legutóbbi politikai fejlemények hátterében zajló kommunista és szovjet erőszakot, zsarolást és megfélemlítést illetően, beleértve az összeesküvés ügyét is, és további információkat ígért. Következik: Teherautóval Szlovákiába Jegyzet_________________________ Kiútkeresés Az Európai Demokrata Unió a szervezet történetében első alkalommal nem Nyugat-Európában, hanem hazánkban tartja soros konferenciáját. Nagy jelentőségűnek ítéljük a helyszín megválasztását, amelyben tükröződik, hogy magas rangú vendégeink, közöttük számos állam- és kormányfő, illetve más befolyásos politikus, elismeréssel tekintenek a Magyar Demokrata Fórum, illetve a magyar kormány elmúlt évekbeli erőfeszítéseire, munkájára. Meggyőződésünk, hogy a tanácskozás főbb tárgyalási témái nem csupán tükrözik majd régiónk különböző problémáit, de hozzá is járulnak azok megoldásához. Európa befolyásos és felelős politikusaival együtt magunk is tisztában vagyunk azzal, hogy a közelmúlt nagy társadalmi változásai sokak számára ma még nem jelentenek jobb életkörülményeket. Ráadásul a „szocializmus” csődje világszerte tapasztalható gazdasági visszaeséssel párosul, s e tény tovább nehezíti a válsággal küzdő országok helyzetét. Éppen ezért a konferencián nagy hangsúlyt kívánunk szentelni a gazdasági kiútkeresés kérdéskörének. A mai feszült kelet-európai helyzetben a világ stabilitását példásan őrző államként tekint Magyarországra. A tanácskozás másik fő témája: az európai biztonság kérdése alkalmat ad annak megvitatására, hogy a nyugati országok hogyan tudnak hozzájárulni társadalmi békénk megőrzéséhez. Az emberi életkörülményeink elviselhetőbbé tétele megköveteli tőlünk, hogy a „szocializmus” korszaka által katasztrofális állapotban hátrahagyott környezetet igyekezzünk elviselhetőbbé, egészségesebbé alakítani. E szándék indokolja, hogy a konferencia 3. fő témájául a környezetvédelmet választottuk. A fontosabb tárgyalási témák jelzéséből is kitűnik, hogy komoly munka vár az EDÚ budapesti konferenciájának résztvevőire. Biztosak vagyunk abban, hogy a kidolgozandó állásfoglalások és megoldási javaslatok jelentős hatással lesznek Európa és benne hazánk jövőjére. , A Magyar Demokrata Fórum Ügyvezető Elnöksége MDF-frakció-hétvége Kelet-Magyarországon Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Sóvágó László, hajdú-bihari képviselő többszöri kezdeményezésére, s a legnagyobb kormánypárt kelet-magyarországi képviselőinek javaslatára az MDF-frakció úgy határozott, hogy legközelebbi ülését Hajdúszoboszlón tartja. A hétfőn született döntés értelmében így a Tiszántúlon először tart frakcióülést az MDF, s a jövő hét végi eseményen a miniszterek mellett vasárnap megjelenik Antall József is. A tervek szerint a miniszterelnök szeptember 12-én általános belpolitikai értékelést tart, s szól arról is, milyen fontos feladatokat kell még elvégeznie a kormánynak a jövő évi választások előtt. Sóvágó Lászlótól megtudtuk: a kihelyezett frakció- hétvége pénteken kezdődő háromnapos programjának legfontosabb pontjai szerint tárgyalni fognak minden olyan kérdésről, amelyeknek a megoldása a párt szempontjából döntő lehet a választások előtt. Végleges napirendi javaslat ugyan még nem készült, de bizonyos, hogy elemezni fogják az elkövetkezendő hónapok törvényalkotási menetrendjét, a választási előkészületek lépéseit és a képviselőjelölt-állítással kapcsolatos teendőket. A hajdú-bihari képviselő elmondta: speciális megyei problémáról ugyan nem tárgyalnak a frakcióhétvégén, de lehetőség lesz arra, hogy a megye társadalmi, politikai és gazdasági vezetői találkozhassanak és eszmét cserélhessenek a kormány tagjaival, illetve a párt parlamenti képviselőivel. így például a parlament önkormányzati bizottságának tagjai valószínűleg tanácskoznak majd a helyi ön- kormányzatokat reprezentáló szakemberekkel. Sóvágó László a frakció- hétvége politikai súlya kapcsán elmondta: nem kell eltúlozni az esemény jelentőségét, de a politikai élet szereplői bizonyosan megértik, milyen jelentősége van annak, ha a legnagyobb kormánypárt frakciója e térségben tartja egyik legfontosabb összejövetelét. Temetés előtt A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Budapest (MTI)—Antall József miniszterelnök Horthy Miklós történelmi és politikai szerepével, annak értékelésével kétrészes televíziós interjúban foglalkozott. Az interjú teljes szövege a Heti Magyarország e heti számában, és az MDF Hírlapban fog megjelenni. Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának és családtagjainak újratemetésén — tekintetbe véve mind a Budapesten rendezett nemzetközi konferenciákat, mind egyéb személyes okokat — a miniszterelnök személyesen nem vesz részt. Az újratemetésen a kormány több tagja — a már korábban közölteknek megfelelően — magánemberként lesz jelen. Antall József az újratemetésen közvetlen családtagjaival képviselteti magát.
