Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
10 Kelet-Magyarország 1993. augusztus 18., szerda Új tanúságtétel Ópusztaszeren Ma a köztársasági elnök jelenlétében tartják meg a megyei önkormányzatok első országos gyűlését Jelentős esemény színhelye lesz ma Ópusztaszer: Göncz Árpád köztársasági elnök részvételével rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok — így a Szaboics-Szatmár-Bereg megyei is — határozatképes létszámban lesznek jelen, s várhatóan elfogadnak egy közös dokumentumot. Az eseményre készülődve mutattuk be Magyarország 18 megyéjét. A mai összeállítással zárjuk sorozatunkat. V as megye arculatát, fejlődésének sajátosságait és lehetőségeit is kedvező földrajzi fekvése határozza meg. A 3337 négyzet- kilométer nagyságú megyében 213 település található, sajnos lakosainak száma folyamatosan csökken, jelenleg 279 511 fő. Népességének több mint a fele — 151 742 lakos — a megye hét városában él, a többsége az alacsony lélekszámú, 206 kisebb településen. Jellemző sajátossága e tájnak az aprófalvas településszerkezet. A községek, falvak megtartó erejének fejlesztése, a hagyományok megőrzése és a korszerűbb életfeltételek megteremtése hosszabb távú gazdasági, település- és térségfejlesztési, művelődési programot jelent az itt élők számára. A megye gazdasági, köz- igazgatási és szellemi központja a megyei jogú város, Szombathely. Lakosainak száma 85 418 fő. Az egykori római településközpont, Colonia Claudia Savaria ma egyre dinamikusabban fejlődő város, gazdag római köri emlékeivel (Romkert, Borostyánkő út, Iseumi szentély stb.), nevezetes barokk és copf stílusú épületeivel és a jelenkor rendezett városképével fogadja látogatóit. Az építmények és stílusok sokféleségét láthatja az ide érkező vendég a megye több nevezetes településén is: így az őskultúra emlékeit őrző, teraszos Velem-Szent-Viden, a honfoglalás települési emlékein, a késő román építészet remekén, a jáki templomon, a reneszánsz stílusú várerődítményeken Kőszegen és Sárváron, a barokk építészeti együtSzombathely tesen Kőszegen és a későbbi korok jeles épületein. A magyar történelem nevezetes fellegvárai is városok (Vasvár: korábbi megyeszékhely, Kőszeg: az 1532-es török elleni harc sikeres őrhelye, Sárvár: a humanista kultúrát nagyvonalúan pártoló Nádas- dy család fészke, szellemi központ stb.). ~ A megye természeti kincsekben rendkívül szerény — csupán gyógyforrásokban, szén-dioxidban és fában gazdag —, s ez döntően meghatározza gazdasági szerkezetének fejlődését is. Jelentősebb fejlődés csak a könnyűipari ágazatokban (textil, cipő, ruha), a mezőgazdasági, az élelmiszer- és faiparban valósult meg, de tért hódított itt a közúti járműgyártás is. A vidék iparági sajátosságai és mező- gazdasági jellege miatt kedvezőbb környezeti állapotát sikerült megőrizni, s ez jó lehetőséget kínált az idegenforgalom jelentős mértékű fejlesztésére. A meleg gyógyvizek hasznosítása dinamikus szállodai, egészségügyi-gyógyászati fejlesztést tett lehetővé Bükön, Sárváron és Szombathelyen. A megye nagyléptékű kulturális infrastruktúra fejlesztésével érte el, hogy számtalan, nagy tradíciójú hazai és nemzetközi kulturális és tudományos rendezvénynek ad otthont. A sikeres művészeti programok Vas megye és a pannon térség szellemi és emberi érintkezésének elevenségét tanúsítják, erősítik a határ menti, az Alpok-Adria regionális és a nemzetközi együttműködést, ezért jó szívvel támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nemzeti kultúrák megismertetését, a megszakított emberi és lelki eszközök újjáteremtését szolgálja. Egy királyi hely: Fejér A múlt levegője Veszprém mely az ország tetőcserép- szükségletének 35-40 százalékát adja, s amelynek dolgozói egyenként 9,5 millió forint termelési értéket hoznak létre. A hajdani termelőszövetkezetek közül a Balatonfüredcsak a Dunántúl, hanem Magyarország egyik legrégibb vármegyéje, nevét székhelyéről, a kialakulás idején Álba Civitas-nak nevezett várról kapta. Az államalapítás óta eltelt XI. évszázad alatt területe többször változott, a jelenlegi megyehatár 1950-től alakult ki. Fejér megye területe: 4374 négyzet- kilométer, lakosságának száma 420 628, népsűrűsége 1 négyzetméterre 96 fő, a Dunántúl egyik legsűrűbben lakott megyéje. Fejér megye lakossága 7 városban, közülük Székesfehérvár és Dunaújváros megyei jogú város, és 98 önkormányzati közösségben él. Az össznépes- ség 52 százaléka városlakó. A megye történelmi múltjában kiemelkedő a honfoglaló magyarok letelepedése előtt a római hódítás. A rómaiak legjelentősebb légiós tábora Inter- cias volt, amelynek maradványait, illetve a hozzá tartozó polgári település emlékanyagát Dunaújvárosban, a kőtár és romkert, valamint az Intercias Múzeum kiállítása mutatja be. A tartomány belsejében a legfontosabb szárazföldi utak csomópontjában alakultak ki a jelentősebb települések: Flori- ana (Csákvár), Osonos (Bo- dajk), illetve Gorsium (Tác). Gorsium-Herculia (Tác) virágkorában Pannónia Inferior vallási centruma, a császárkultúra központja volt. A népes város emlékeit ma Tác határában szabadtéri múzeum mutatja be. Gorsium a népvándorlás korszakán át, folyamatosan lakott település volt a XIII. századig. Szerepét a X. századtól a tőle kevés távolságban lévő Székesfehérvár vette át. A megyeszékhely, Székes- fehérvár — latin nevében: Alba Regia, egyidős a magyar államiság kialakulásával. 972- ben Géza fejedelem alapította, es lejeaeimi rangra emelte, na, Szent István, Európa egyik legnagyobb bazilikáját építette, amely öt évszázadon keresztül a magyar királyok koronázó és temetkező helyévé, a város a királyi hatalom, a jog szimbólumává, az egyházi és politikai élet központjává vált. Az évszázadok alatt elpusztult a bazilika, de a középkori romterület a város egyik legfontosabb történelmi emléke. A megye elhelyezkedése és földrajzi adottságai miatt, a tatárok és a török hadak végigdúlták területét, ezért csak a török kor utáni időből vannak jelentősebb műemlékei. Közülük kiemelkednek a barokk és klasz- szicista kastélyok és templomok. A megye területén 366 műemlékileg védett építmény található, ezek között 37 kastély és kúria, valamint 83 egyházi épület van. Fejér megye kulturális, szellemi élete történelmi múltjában gyökerezik, elsősorban a városok a szellemi, művészeti élet központjai. Az István Király Miízfeum az 1873-ban alapított Történelmi és Régészeti Egylet jogutódja, amelynek a feladata Fejér megye régészeti, néprajzi, helytörténeti kutatása, és a megyei szervezet központi irányítása. Régészeti, numizmatikai, antropológiai, néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti és iparművészeti gyűjteményekkel, összesen 2 millió műtárggyal fogadja a történelmi múlt iránt érdeklődőket. A kulturális életben nagy szerepe van a Vörösmarty Mihály Városi Színháznak Székes- fehérváron. található, mint a gépjavításra, gyümölcsfeldolgozásra alakult társaság. Mindezek ellenére Veszprém megyében is jelentős a munkanélküliek száma, hiszen soksok embert foglalkoztató cégek jutottak csődbe. Nem lenne teljes a Veszprém megyéről még vázlatosan rajzolt kép sem, ha nem ejtenénk szót a történelmi emlékekről, hagyományokról. Ha Tihany nevét említjük, ugyanúgy a múlt levegője csap meg bennünket, mint Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Csesznek hallatán. A Veszprém melletti Baláca-puszta egyedülálló római kori régészeti leletek látnivalóját kínálja. A Balaton partján sok író, művész pihent, alkotott szívesen. Pápához Jókai Mór és Petőfi Sándor neve köthető, de az előbbi Balatonfüred büszkesége is. De hogy ne csak a távoli múlt jeleseit említsük, a Bala- ton-parton alkotott Illyés Gyula, Németh László, Déry Tibor, Egry József, Borsos Miklós, Bartha László, Udvardy Erzsébetet pedig még ma is csodálatos képek alkotására ihleti a tó. Iszkázon Nagy László szülőháza ma alkotóház, megmentéséért, fennmaradásáért nemrég fogtak össze költészetének nagy tisztelői. Napjaink kulturális értékeinek sorában — intézményként — elsőként kell említenünk az universitásszá válás útján elindult veszprémi egyetemet, amely korábban a nehézipari szakemberképzés fellegvára volt, mostanra viszont nyelvtanári és hittanári szakkal bővült, s a fejlődésnek, fejlesztésnek még nincs vége. Felébredt a megye székhelye, a közigazgatási szempontból szigetként létező megyei jogú város, Veszprém is. A nyári programsorozat — kiállítások, szabadtéri színházi előadások, várkoncertek, konferenciák — egymásutánjával mind több bel- és külföldi vendéget vonz. A rendszerváltás megpezs- dítette a megye szellemi életét. A korábbi egy helyett két napilap jelenik meg. Évtizedeken keresztül nem sikerült helyi folyóiratot kiadni, most kettő is van, a havonta jelentkező új Horizont és a negyedévi Vár ücca tizenhét. (Az írásokat a megyei ön- kormányzat bocsátotta rendelkezésünkre. A fotókat és reprodukciókat Balázs Attila készítette.) Nemesvámos Csopak Tája emelendő ki, amely sikerrel működő részvénytársaságot alakított — a tsz-földek érintetlenül hagyásával —, s számos vállalkozása között a ,ikozmetikai cikkeket előállító Anaconda Kft. éppúgy megerőművek, alumíniumkohók mellett a vegyipari háromszög — Pét, Peremarton és Fűzfő —, az autógyártásban jelentős szerepet játszó Bakony Művek, ahol a Ladákhoz, a kis Polskikhoz gyártottak gyújtáselosztókat, ablaktörlőket, a Balatonfüredi Hajógyár fémjelezték. Négy éve még a nagymértékű koncentráció jellemezte a megyét, akkor 290 gazdasági egység működött itt. Mára számuk 1800-ra növekedett. Átalakulóban van a mező- gazdaság is, bár jövőjét nehéz megjósolni a kárpótlás, vagyonnevesítés után. A Balaton-parton rekordárakat jegyezhettek a kárpótlási licit során, s a sors fintoraként, csaknem szó szerint nadrágszíjparcellák is keletkeztek itt. De hogy ezeken mi terem — egyáltalán terem-e valami — ma még nem tudni. Egy biztos, a változást azért jó néhány cég, szövetkezet a saját és környezete javára tudta kihasználni. Továbbra is őrzi százados hírnevét a Herendi Porcelán- gyár, s mellé felsorakozott az Ajka Kristály is—a valamikori Ajkai Üveggyár utódjaként. Itt, Veszprémben van a központja a BRAMAC cégnek, lull, U UUiV/lUV vpiivocvii Ul eszprém megyt "W" ~T területe 468! ■ / négyzetkilomé 1/ tér, lakosságá V nak száma 381 ezer. Közigazgatásilag 9 vá rosra és 213 községre tago lódik. Székhelye Veszprém, 61 ezer lakosával a legnépesebl település az aprófalvas me gyében. Apró falu a Balaton parti Ábrahámhegy, ahovi szívesen járnak Budapestrő és Vas megyéből is, de ilyen c sokáig a megye legkisebb tele pülése büszke (?) címet viselt Óbudavár is, ahonnan mái látni az ország legnagyobb ál lóvizét. A tényékhez tartozik még hogy Veszprém megyébet hegy, völgy és síkság egyarán megtalálható. Aki az előbbi kedveli, a Bakonyt keresi fel aki az utóbbit, Pápára és kör nyékére látogat, mely a Kis alföld szélén fekszik. De mind ezek mellett ott a Balatoi északi partja, s kiváló üdülő é. bortermő vidék. S akkor méy nem szóltunk a Somlóról, a 8 as főút melletti vulkaniku. hegyről, amelynek savas bort méltán híres. A megyét sokáig az ország legiparosodottabb régiójakén tartották számon. A szén- é. bauxitbányák, az erre épül Hazánk nyugati kapuja
