Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
1993. augusztus 18., szerda KÜLPOLITIKA Relet-Magyarország A megoldásra még várni kell Genfi tárgyalások Szarajevó, Kelet-Bosznia ügyéről Dunai blokád Belgrad (MTI) — A Jugoszláviában rekedt magyar hajók közül kedden egyedül a Csepel volt úton, a déli órákban Iloknál haladt. A hajót — ahogy szerb illetékesek többször leszögezték — mindenképp feltartóztatják még, minden valószínűség szerint Bez- dánban, ahol az Adony nevű hajó napok óta vesztegel. Az Adony — amely szintén vasércet szállít Ukrajnából Dunaújvárosba, már megkapta az igazolást arról, hogy szállítmánya nem radioaktív, mégsem haladhat tovább; a Vác nevű hajó pedig Belgrádban várja, hogy a szerb hatóságok továbbengedjék. Belgrádban a sajtó és a televízió csak a Fehér Rózsa nevű szervezet tájékoztatása alapján ad hírt a magyar hajókról. Azt emelik ki, hogy a Csepel „kalóz” módjára viselkedett, amikor a csónakos emberek meg akarták állítani. Genf (MTI) — Alija Izetbegovic boszniai elnök és Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője kedden Genfben a kelet-boszniai muzulmán területi szigetek — többek között a szerbek által körülzárt Gorazde, Srebrenica és Zepa — jövőjéről folytatnak megbeszéléseket. Ezzel egy időben horvát, szerb és muzulmán képviselőkből álló háromtagú bizottság kezdte meg a Szarajevó fegyvertelenítéséről és átmeneti ENSZ-ellenőrzés alá vonásáról hétfőn kötött előzetes elvi megállapodás részleteinek kidolgozását. Mate Bo- ban, boszniai horvát vezető és Izetbegovic a közép- és dél- boszniái közös határokat vitatják meg. Mirza Hajríc, a boszniai kormányküldöttség szóvivője szerint a boszniai elnök a szarajevói egyezményhez hasonló megoldást javasol más muzulmán városok jövőjét illetően, beleértve a horvátok ostromolta Mostart is. A keletboszniai muzulmán területi szigetekről folytatott tárgyalásokról szólva Hajric úgy vélte, hogy nem várható áttörés a keddi tárgyalásokon, a megállapodásra napokig, de lehet, hogy hetekig is várni kell. A Szarajevóról kötött előzetes megállapodás — ha megvalósul — a város környékére, a szerbek által ellenőrzött stratégiai magaslatokra és elővárosokra is kiterjedne. Kivételt alkotna ez alól Pale, amely a tervezett Szerb Köztársaság része lenne. A szerbek korábban Szarajevó felosztását követelték, míg a muzulmánok ragaszkodnak hozzá, hogy az egész várost megtarthassák. A szerbek ezt követően javasolták a boszniai főváros különleges státusát, amely a megegyezéstől függően egy vagy több évig tartana. Lord Owen a keddi tárgyalások kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy a békefenntartó csapatok megbízatásának lejárása után ismét tárgyalásokon döntenének arról, hogy Szarajevó valamelyik boszniai köztársaság része legyen vagy a régi Vance- Owen tervnek megfelelően autonóm terület maradjon. John Mills, a genfi békekonferencia szóvivője kétkedve nyilatkozott arról, hogy sikerül-e végleges megállapodásra jutni Szarajevó sorsát illetően. — Az ördög a részletekben bujkál. Nem beszélhetünk végleges egyezségről. Elvi megállapodásról van csak szó — hangsúlyozta Mills. A kelet-boszniai muzulmán enklávékon kívül a szarajevói kormány szeretné megtartani Focát, Visegradot és Bartuna- cot is, ennek elérésére azonban kevés az esély. Az Izetbe- govic-kabinet Bosznia területének 40 százalékára tart igényt, elképzelése szerint Gorazdét, Srebrenicát és Zepát folyosók kötnék össze a többi muzulmán területtel. A szer- bek ezzel szemben a volt jugoszláv köztársaság 30 százalékát ajánlották a muzulmánoknak, kijárattal az Adriára, illetve a Szávához — emlékeztet az AP. Második hetébe lépett a román vasutasok sztrájkja. A vasutasok éhségsztrájkba léptek, hogy fokozzák a kormányra nehezedő nyomást AP-felvétel Jegyzési helyek: Kereskedelmi Bank Rt. Nyíregyháza, Bessenyei tér 2. lel.: (42) 310-422 • Merkantil Bank Rt. Budapest V., József Attila u. 24. Tel.; 118-2688, 266-3180 DÖBBENETES! Szokatlan kötvénykibocsátás a rövidebb távra befektetőknek! A Merkantil Car Kft. különleges konstrukcióban bocsátja ki közép- és rövid távú befektetőknek szánt 1+1 éves futamidejű AUTÓRÉSZLET KÖTVÉNYÉT. —iliT A kibocsátó a fix kamatozású értékpapír első évi 20% kamat kifizetésekor a tőkeösszeg 50%-át is visszafizeti, a maradék pedig magasabb, 22%-os kamattal a lejáratkor esedékes. A kötvénykibocsátásért a K&H bankcsoport tagja, a Merkantil Bank vállal garanciát. Másodlagos forgalmazásban a kötvény az aktuális árfolyamon azonnal visszaváltható. A jegyzés névértéken, 10.000 Ft-os címletekben történik 1993. augusztus 23. és szeptember 10-e között. m MERKANTIL BANK RT. A M BANKCSOPORT TAGJA | KREATÍV EMBEREKNEK ! KREATÍV MEGOLDÁSOK I Külpolitikai jegyzet Időzített bomba vagy valami más? Máriás József A romániai magyar közvéleményt felkavarta az a közlés, miszerint az RMDSZ három vezető politikusa — Frunda György, Tokay György és Borbély László — magánszemélyi minőségben, egy amerikai nem hivatalos csoport közvetítésével és kezdeményezésére, az RMDSZ-vezetőség tudta és mandátuma nélkül több ízben titkos tárgyalást folytatott magas rangú román kormányhivatalnokokkal a romániai magyar kisebbséget érintő kérdésekről. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke több ízben is felszólította az említetteket: magyarázzák meg a kiszivárgott híreket, tájékoztassák a Szövetségi Konzultatív Tanácsot (az RMDSZ parlamentszerü fóruma) azok valóságalapjáról. Hosszú ideig hallgatás volt a válasz. Előbb a tengerentúlról hallhattunk, olvashattunk róla. A Washington Post, az International Herald Tribune, a New York Times tudósított, arról, hogy az amerikai nem kormányszervezet kezdeményezte az Etnikai Kapcsolatok Programját, magát a titkos tárgyalás- sorozatot, amely — szerintük — nagyszerű eredménynyel járt. Ennek tulajdonítják a Kisebbségi Tanács létrejöttét Romániában, ennek a Babes Bolyai Tudományegyetemen a magyar tanárképzés számára elkülönített 300 helyet. Következésképp az említett lapokban ilyen megfogalmazások, megállapítások jelentek meg: „Románia kezdeményező lépéseket tett a magyar kisebbség felé, Románia nem Jugoszlávia és nem ő lesz soha Jugoszlávia, románok és magyarok valamelyest erősítik egymás között a bizalmat, Románia bővíti a magyar kisebbségi jogokat.” Mindezeknek a min- denikünk által óhajtott, de a valóságban egyelőre csak illuzórikus állapotoknak különös fontosságuk van akkor, amikor az USA-ban a Romániának a legnagyobb kedvezmény elve megadásáról, Strasbourgban pedig az Európa Tanácsba való belépési kérelem eldöntéséről van szó. És ez jelenti a címben jelzett időzített bombát, amely — a fogalom természetével ellentétes céllal — Románia nemzetközi tekintélyét, arculatát hivatott erősen kozmetikázott színben feltüntetni. De van ennek a mélyen titkolt eseménynek egy másik arca is. Elsősorban a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ vonatkozásában, amely a kérdések sorozatát veti fel. Miért kell, hogy a jószándékot a homály leple takarja? Miért kell a legitim képviseletet magánkezdeményezéssel helyettesíteni? A hatalom megtanulta az „oszd meg és uralkodj!” elvét eredményesen alkalmazni? Az egyszerű halandó, látva a feje felett köröző vitát az RMDSZ legitim vezetői és az említett magánkezdeményezők között, azt is megkérdezheti: ugyan kinek van igaza, a radikálisoknak, avagy a mérsékelteknek? A brassói kongresszus látszólag elsimította ezt a vitát. Holott — a napvilágra került titkos tárgyalás utólag igazolja — a nyílt színvallás maradt el. És íme: adott a radikalizmus, a Tőkés László tiszteletbeli elnök vezette csoport, az autonómia eszme, amely per pillanat nem számíthat a többségi nemzet megértésére, de még az ellenzékére sem, S adott a partizántevékenység, amely a realitásból kiindulva megpróbál kommunikálni a hatalommal, kis lépésekkel engedményeket kicsikarni. De megkérdezhetnénk azt is: a véleményeket miért nem ütköztették előbb a maguk belső körében, kikérve a magyarság véleményét, a mien- két, akiknek a nevében beszélnek — mandátummal vagy anélkül. S mivel ezt nem tették, a szervezetet magát gyengítik, erejét, egységét aprózzák szét, s nem utolsósorban az RMDSZ- vezetés tekintélyét is. Ez volna az a valami más, a legsúlyosabb kérdés, amely ugyancsak megválaszolásra vár. Moszkvai puccsévforduló Moszkva (MTI) — Az orosz belügyminisztérium alakulataiból tartalékegységeket képeznek Moszkvában, hogy megelőzzék a rendbontást a puccs évfordulóján tartott megemlékezéseken. A RIA hírügynökség jelentése szerint a tartalékerőket csak akkor vetik be, ha a tervezett felvonulások résztvevői eltérnek az engedélyezett útvonaltól, vagy valamilyen provokáció történik. Moszkvában a Jelcin elnök híveit tömörítő Demokratikus Oroszország nevű szervezet és a nacionalistakommunista ellenzék külön- külön emlékezik meg a „fehér háznak” is nevezett parlament előtt két éve történtekről. Emlékezetes, hogy moszkvaiak ezrei élőláncot alkotva akadályozták meg, hogy a puccsisták által kivezényelt egységek elfoglalják az épületet. A Moszkva folyó partján fekvő parlament előtti teret a szélsőségesen nacionalista, illetve szélsőbaloldali erőket tömörítő Nemzeti Megmen- tési Front felvonulói péntek este a rakpart felől közelítik meg. A másik oldalról egy órával később érkeznek a Demokratikus Oroszország hívei. A két rendezvény résztvevőit erős rendőri egységek választják majd el. A moszkvai polgármesteri hivatalt rengeteg bírálat érte amiatt, hogy lehetővé tette a párhuzamos megmozdulásokat. A helyi Vörös Presz- nya kerület polgármestere pedig dacolva Jurij Luzskov főpolgármesterrel, kilátásba helyezte, hogy betiltja a megmozdulást.
