Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-14 / 189. szám

1993. augusztus 14., szombat HÁTTÉR Kelet-Magyarorszáj* 3 Pénzre váró polgármesterek Hasznosítható az erdő, a tó, a föld • Sokat segíthet az összefogás, de pályázni is érdemes Fakitermelés a baktai erdőben Balázs Attila felvétele Nábrádi Lajos Baktalórántháza — A kü­lönösen nehéz gazdasági helyzetben lévő 13 falu pol­gármestere üli körbe a hosszú asztalt Baktalóránt- házán, a polgármesteri hiva­talban. Mellettük két mun­kaügyi szakember készül a tájékoztatóra, az ötletek, ja­vaslatok összegyűjtésére. A komor arcú, gondterhelt polgármestereknek közös a sorsuk. Ebben a térségben 30 százalékos a munkanélkülisé­gi ráta. Megyei viszonylatban is talán a legrosszabb. Hogyan lehetne a gondokon enyhítem, milyen központi forrásból le­hetne pénzt kicsikarni? Erre a fontos kérdésre keresik most közösen a választ. Stratégia a fejlesztésre A vendéglátónak számító Vida Károly, Baktalórántháza polgármeste nehezen tud vála­szolni a tanácskozás megkez­dése előtt erre a kérdésünkre: a 13 környékbeli településnek van-e közös stratégiája a fej­lesztésre. — Van közös érdekünk, de az eltérő, helyi érdekeket is üt­köztetni kell. Nehéz így meg­fogalmazni a közös stratégiát. Azért is, mert a régiónk gazda­sági, munkaügyi, intézményi szempontból más, a takarék- szövetkezetek működési terü­lete is eltérő. Tűzoltó munkát kell mostanában végeznünk, hogy a gondokon enyhíteni tudjunk. A kisebb falvakban igen szegényes az infrastruktúra, nálunk hasznosítható a régi MEZŐGÉP és a csődbe jutott ipari szövetkezet jól felszerelt épülete, műhelye. Q Beruházások, nagyobb fejlesztések nélkül hogyan tud­nak enyhítani a foglalkoztatási gondokon? Közhasznú munka — Elsősorban a közhasznú munkások munkába állításá­val. Ehhez a témához is ka­punk központi támogatást. A munkaügyi központ segítsé­gének is köszönhetően immár több mint 80 közhasznú mun­kást foglalkoztatunk a Hivatal és az intézményei területén. Megoldhatatlannak látszik az a gondunk, hogy sokan ki­kerülnek a munkaügyi ellátás­ból, megszűnik a segélyük, és hivatalunknak kell biztosítani számukra személyenként a 2550 forintot havonta. Alanyi jogon jár nekik. Jövőre vajon honnan lesz több millió forint­ja erre a célra a nagyközség­nek? A kérdésre a jelenlévők kö­zül senki nem tud válaszolni. De mi is az összejövetel fő célja? — kérdezzük a szerve­zőtől, Papp Sándortól, a me­gyei munkaügyi központ bak­talórántházi kirendeltségének vezetőjétől. — Kirendeltségünk műkö­dési területén 11 község van. Ám a környékbeli 13 község (zárójelben jegyzem meg, hogy Nyírmadával és Gyula­házával együtt) részvénytársa­ságot hozott létre a gázhálózat kiépítésére. Ez foglalkoztatási szempontból is jó. Szóval, összehívtam mára a 13 polgár- mestert, mert koordináló sze­repe van kirendeltségünknek a kistérségek fejlesztését illető­en. Itt megvalósítható ötlete­ket várunk egy pályázat be­nyújtásához. A kollektiv böl­csességre apellálunk. □ Mi a pályázat lényege? — Az Örszágos Foglalkoz­tatási Alapítványhoz pályáza­tok nyújthatók be a kistérsé­gek fejlesztésére. A pályáza­tok elbírálásánál majd előny­ben részesülnek azok a térsé­gek, amelyekben különösen nagy a munkanélküliség. Tér­ségünk munkanélküliségi rátá­ja országos viszonylatban is az egyik legrosszabb. Ezzel saj­nos nem lesz gondunk. A pá­lyázati feltételeknél viszont előírás: „Követelmény, hogy a támogatás felhasználása gaz­dasági fejlődéssel és munka­helyteremtéssel járjon”. Nyírjákó polgármestere, Kiss Kálmán így folytatja: Hasznosítani a baktai erdőt — Ez év januárjától a nyír- ják'ói tsz önálló. Az agrár szak­embereink és az üres mező- gazdasági épületek nálunk is aktivizálhatók a fejlesztés ke­retében. Falunkban 31 száza­lékos a munkanélküliségi ráta. Az úgynevezett önerőnkhöz nagyon kellene központi segít­ség. Végül egy csokorra való a tanácskozáson, elhangzott ja­vaslatok közül. A baktai erdő gazdasági és turisztikai szem­pontból is érték. Szakemberek tervet dolgozhatnának ki hasz­nosítására. A leveleki tó hasz­nosítására is. Nyírmadán gyü­mölcsfeldolgozó üzemet, lé­üzemet lehetne létrehozni. Kábelújság a tévében Nyíregyháza (KM) — Nyíregyházán több, mint 20 ezer lakásban a Kábelkom által üzemeltetett kábel- rendszeren nézhetik a tévé­műsorokat a város polgárai. Sokan panaszkodnak, hogy nem jutnak időben a műsorváltozásokkal kap­csolatos információkhoz, pedig a társaság az előfize­tők jobb tájékoztatása érde­kében kábelújságot is sugá­roz, amelyben naprakész információkat ad a szolgál­tatásairól. A nézők itt olvashatják a választ az átszerelésekkel kapcsolatos kérdéseikre, tá­jékozódhatnak az előfize­tési díjakról, s megtudhat­ják azt is, hogyan hangolják be készülékeiket a kívánt programokra. A kábelújság naponta közli a magyar adók műso­rát (TV 1, TV2, Duna TV), s ismertetőket közöl a házi mozi (HBO) filmjeiről, va­lamint arról a szórakoztató csatornáról is, amely csak a Kábelkom által üzemelte­tett rendszeren látható Nyíregyházán. Az említett információkat a HBO-, és a szórakoztató műsorok (Szív TV, Agro TV, TV 4) csatornáján lehet elolvasni a műsorszünetek­ben. Érdemes tehát beleol­vasni. _________________Tárca _ t 7 ilágéletemben rossz volt V a memóriám, de azért néha felvillan egy-egy név vagy évszám, nyilatkozat, s magam bosszankodom a leg­jobban, ha nem hagy cserben az emlékezet. Kedvem lenne beköltözni a könyvtár hírlap- olvasójába, és megnézni, visszalapozni, mit is mondtak azok a politikusok, külpoliti­kai újságírók, politológusok, közgazdászok, akik most ke­reken az ellen- , későjét állítják. Mondanom sem kell, a száz- nyolcvan fokos fordulatot vég­rehajtó bérszó­nokok és bértollnokok lihegé- sén nem csodálkozom, akik mindig a „fővonalban ’ igye­keznek maradni, s akik, ha minden marad a régiben, fel­tehetőleg Irak hősi harcáról és a baltikumi ellenforradal­márokról tudósítanának és cikkeznének és magyarázná­nak. Az sem lep meg, ha a tu­dományos szocializmus mű­velőiből politológusok lesz­nek, a szocialista közgazda­ságtan és a KGST lelkes hí­veiből monetarista közgazdá­szok és pénzügykutatók vál­nak. Csak azért drukkolok, nehogy most is rossz lóra te­gyenek, és remélem, mostani jóslataik, tanácsaik, előrejel­zéseik nem csupán az ősi megalkuvás okán árasztják el a médiát. Az emberek többsége azon­ban óvatosabb, megmutatták ezt a választások és a válasz­tásokról elmaradók is. Nem valószínű, hogy a jövőben május elsejéken lelkes tömeg vonul ki olyan jelszavakkal és transzparensekkel. mint, mondjuk: Éljen a tőke! Éljen a kizsákmányolás! Előre a munkanélküliségért! Le a szegényekkel! Építsünk keve­sebb lakást! Emeljük az ára­kat, határ a csillagos ég! Több prémiumot a vezérigaz­Szentmihályí Szabó Péter Jóslatok és jelszavak gatóknak, magasabb fizetést a képviselőknek! — és így to­vább. És aligha hihető, hogy a Nemzetközi Valutaalap dik­tátumai népszerűbbek lesz­nek, mint a KGST kényszerű egyezségei, A kapitalizmust nem muszáj szeretni, ez a tár­sadalmi formáció egyszerűen működik, hiszen mindent vagy csaknem mindent a pénz és az egyéni érdek irányít és motivál — ezt hívják fino­mabban piacgazdaságnak. Amikor 1983-84-ben Ameri­kában voltam, megtapasztal­hattam, milyen jól működik a szisztéma, de nagyon nem tet­szett a vele járó társadalmi igazságtalanság, a közbiz­tonság félelmetes állapota, a munkanélküliség, a pénz uralmának való kiszolgálta­tottság. az erőszak kultusza, a szellemi értékek tömegessé silányítása. és sorolhatnám. Most pedig itt van Amerika, minden negatívumával, de tőke és működőképesség nél­kül, a szabadság és demokrá­cia riasztóan hazug'szólama­ival, magyar fordításban.' A mai Magyarországról nézve Amerika valóban a béke és elégedett biztonság orszá­ga... Akkoriban olvastam a Los Angeles Times-ban egy na­gyon érdekes eszmefuttatást Magyaror­szág gazdasá­gi jövőjéről. Pontosan megjósolták benne mindazt, amit azóta át­éltünk, a személyi jövedelem- adó bevezetésétől kezdve egészen a forint konvertibili­tásáig, mely utóbbinak talán küszöbén állunk előbb-utóbb. De a cikk azt is megmondta, hogy ez a magyaroknak sok vérbe és könnybefog kerülni, mert csak a bérből és fizetés­ből élők rettentő áldozatai árán jöhet létre az új, vagyis a régi rend. Vérbe, hála Is­tennek, nem került, de véres könnyekbe igen, s mi magya­rok, akik megszoktuk, hogy nem. sok jót várhatunk sem a nyakunkba ültetett, sem a vá­lasztott vezetőinktől, már kis­sé gyanakvón figyeljük, amint a történelem ismétli magát. Ha vissza is állítják a 47-es állapotokat, reméljük, leg­alább nem jön utána 48, 49, és 1950. Előre is köszönjük. Nyéki Zsolt rz özeledik az alma sze- x\ désének ideje, s a lázas előkészületeket nem csak a száraz időjárás okozta ko­rábbi érés indokolja. Visz- szatekintve az évre. nem sok öröme telt munkájukban a gyümölcstermesztőknek: még kisért a leszedetlen köszméte látványa, még kö­zeli a meggyfelvásárlási ár mélyrepülésének elkeserítő élménye. Érthető tehát az almatermesztők minden igyekezete, amellyel a ha­sonló kudarcokat igyekez­nek megelőzni. A problémák orvoslásá­hoz már régen nem elegen­dő a gazdálkodók újítása, nagyobb technológiai fe­gyelme, s a kereskedők bűn­bakká nyilvánítása is túlsá­gosan egyszerű megoldást kínálna. A termesztők célkitűzései egyre inkább ötvözik a fel­dolgozók, forgalmazók tö­rekvéseit is, mivel a piacra jutás egyformán érdeke min­denkinek. Így forduhat elő, hogy a szabadpiaci mechanizmus közepette (ellenére) mind gyakrabban vetik vigyázó szemeiket az államra a gaz­dasági élet szereplői: ki ga­rantált árakat, ki rendezett piacokat és kedvezményes hiteleket vár, de a támoga­tás szükségességét egyfor­mán vallják. Erősödik is a lobbi, vagyis politikai körök megnyerése az érdekek vé­delmében, de általában a kérések s az ajánlatok vala­hol félúton találkoznak. El­gondolkodtató tapasztala­tokkal szolgál minden olyan alkalom, amikor a miniszté­riumok képviselői által meg­fogalmazott hivatalos jövő­képek optimizmusa ütközik a szakemberek kétségeivel, de a meglévő nézet- és véle­ménykülönbségek mellett ta­lán erősödni látszik az ösz- szefogás szándéka. Igényli is ezt minden, a magyar és a szabolcsi alma sorsáért fe­lelősséget érző ember. An­nál is inkább, mert idén mennyiséget és minőséget tekintve is jó termés ígérke­zik. Ajak. Az új egészségügyi központ Györke László felvétele Kommentár______________________________ A bőség kosarából Tóth Kornélia 5 zőlőillatú szeptember, ákom-bákomokkal tele­firkált padok, s az életről csupa jót feltételező gyer­meksereg — az egykori osz­tály — villan fel emlékeze­temben. Versek metaforái közvetítették számunkra az annyira sürgetett élet igaz­ságait. Mélységesen hittük, „ha majd a bőség kosarából mind egyaránt vehet, ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt foglal he­lyet...", s valahol a vers vé­gén a Kánaán képét sejttette a költő. Akkor, negyedszázada, ál­munkban sem gondoltuk, hogy ennyi idő alatt nem kö­szönt be hozzánk a Kánaán. Hisz oly egyszerű volt a kép­let: aki dolgozik, munkája szerint részesül a javakból, s az pedig napnál világosabb, hogy a törvény előtt csak egyenlők és nem egyenlőb­bek lehetnek a honpolgárok. A mindennapi gyakorlat alaposan rácáfolt erre. Még akkor is meg kell állapíta­nunk ezt, ha most demokra­tikus társadalmat építünk — igaz, papíron korábban is demokráciában éltünk —, s most találni olyan politikai erőket és csoportosulásokat, amelyek csak feketében tün­tetik fel a magunk mögött hagyott évtizedeket. A bőség kosara, úgy lát­szik, nem egyformán kínálja javait mindannyiunknak. Mert miként vélekedjünk az önhibájukon kívül munka nélkül maradtak helyzeté­ről? Vagy a javak megszer­zésének jogáról, amelyet a költő annak idején úgy lá­tott: csupán több és jobb munkával képzelhető el. Biz­tosan téblábolna köztünk, ha feltámadna poraiból, hisz ma már a pénzzel szer­zett jövedelemnek vannak legális formái. De mit kez­dene az ügyeskedőkkel, a másik szorult helyzetével visszaélőkkel, az éhbérért dolgoztatókkal ? S akkor még nem szóltunk azokról, akik a jog útvesztői közt szlalomoznak, a joghé­zagok közt prímán szerzik privatizálható állami tulaj­donunkat. Az államalapító Szent István ünnepéhez kö­zeledve különös hangsúlyt kap mindaz, ami ellenkezik az írott és íratlan törvények­kel. Nézőpont Valami van...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents