Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
1993. augusztus 12., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Az első négy hónapban 66,6 milliárdot takarítottak meg a háztartások Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Jóllehet a hazai forint- és devizabetétek reálkamata negatív, országunkban mégis egyedülálló megtakarítási kedv uralkodik. Az első négy hónapban például 66,6 milliárd forinttal nőtt a háztartások takarékbetét-állománya, s április végén elérte a 723 milliárd forintot. Ezzel szemben az idén nem nőtt tovább a lakosság birtokában lévő értékpapírok állománya: április végén 199 milliárd forintnyi értékpapírral rendelkeztek a háztartások. Mindebből kitűnik, hogy az emberek továbbra is inkább a bankokban tartják a pénzüket, semmint befektetnék forintjaikat. S ezt akár természetesnek is vehetjük, hiszen a befektetések hozadéka sokszor alacsonyabb, mint az egyébként negatív reálkamatú takarékbetéteké. A lakossági befektetések alacsony arányának másik oka az lehet, hogy a polgárok nem ismerik a befektetési lehetőségeket, vagy ha mégis, akkor félnek kockára tenni forintjaikat. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Úgy tűnik, az előbb vázolt problémák kiküszöbölésének talán leghatásosabb módja, ha valaki egy befektetési alap kezelőjére bízza pénzét. Ennek a lépésnek több előnye is van, de a legfontosabb talán az, hogy a kisbefektető piaci ismeretek nélkül is viszonylag kockázatmentesen és jelentős haszonra tehet szert. A konstrukció lényege a következő: az alapkezelő szervezet összegyűjti a kisbefektetők forintjait, s az így már százmilliós összeget az alap fajtájától függően értékpapírokba vagy ingatlanokba fekteti. A kisbefektető pénzének ellenértékeként tulajdonrészhez jut, s befektetésének arányában — hozadék formájában — jövedelemre is szert tesz. A másfél évvel ezelőtt elfogadott vonatkozó törvény szerint kétféle, zár- és nyíltvégű alap hozható létre. Az előbbi meghatározott ideig létezik — például 3 évig —, s a futamidő alatt az alap létrehozásakor kibocsátott befektetési jegy mennyisége nem változhat. A befektető a jegyet időközben nem válthatja vissza, csupán másnak adhatja el — többek között a tőzsdén keresztül. A nyíltvégű alap határozatlan időre alakul. Az alapkezelő a kibocsátott jegyet köteles a napi árfolyamon beváltani, s időközben újabb jegyeket is forgalomba hozhat. A kisbefektető számára az alapok többféle előnyt is nyújtanak: a befektetési alapon keresztül megoszlik pénzügyi kockázata, hiszen az alapkezelő az összegyűjtött pénzt több helyen fialtatja. A kisbefektetőnek nem kell törődnie a piac figyelésével sem, hiszen az alapkezelő kellő szakértelemmel mozog a befektetési piacon. Nagyon fontos az is, hogy az állam jelentős adókedvezményekkel támogatja a befektetési jegyet vásárló magán- személyt: egy zárt végű alap jegyének megvásárlásakor például — az éves adóköteles jövedelem 30 százalékáig — levonható az adóalapból a kifizetett készpénzt. Az előnyök mellett természetesen bizonyos „hátrányokat” is tapasztal az, aki befektetési alapra bízza a pénzét, így például vele fizettetik meg az alap létrehozásának és működtetésének költségeit, illetve a befektetőnek elvben azzal is számolnia kell, hogy az alap tönkremegy. Ez utóbbinak azonban szerencsére igen kicsi az esélye: egyrészt azért, mert az alapkezelők hosszú távú érdekeltségi rendszerben dolgoznak, másrészt a törvény igen szigorúan szabályozza az alapok működését. A jogszabályok többféle garanciális rendszert is létrehoztak, s ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az alap munkáját az Állami Értékpapír Felügyelet folyamatosan figyelemmel kiséri. A másik lényeges garanciális elem a nyilvánosság, amelynek értelmében több független szervezet is ellenőrzi az alap kezelőit, akiknek egyébként évente be kell számolniuk eredményeikről a közgyűléseken. S végül egy praktikus információ. Jelenleg négy befektetési alap jegyezhető. Érdekképviseletek, kamarák, kisvállalatok Az arány már megfelelő, de hiányzik az intézmények gazdasági súlya Budapest (ISB) — Hazánkban az ezer lakosra jutó kisvállalatok száma már megközelíti a nyugat-európai átlagot, gazdasági erejük azonban messze elmarad a fejlettebb piacgazdaságokban működő társaikétól. A fejlődésben meghatározó lehet az, hogy a kisebb cégek mennyire tudnak beleszólni a gazdasági környezet formálásába, s hogy milyen erőfeszítéseket tesznek maguk és saját szervezeteik (szakmai szövetségeik, kamaráik) a minőség, a termelékenység, a versenyképesség növeléséért. Ezen a színvonalon ugyanis nem fogad be Európa — olvasható Kormányülés-előzetes Budapest (MTI) — A kormány csütörtöki ülésén előterjesztést hallgat meg a Svájci Államszövetség pénzügyi segítségnyújtásáról szóló megállapodásról — közölte szerdán a kormányszóvivői iroda. Ennek értelmében hazánk — meghatározott feltételekkel — 30 millió svájci frank támogatást kap a piacgazdaságba való átmenethez, illetve az ezzel összefüggő gazdasági-szociális terhek enyhítéséhez. A testület ezenkívül várhatóan döntést hoz a szovjet csapatkivonás során megüresedett egyes, természet- védelmi oltalom alatt álló ingatlanok térítésmentes átadásáról “a Kiskunsági Nemzeti Parknak. A kabinet foglalkozik a turizmus és a gyógyturizmus fejlesztési koncepciójával, valamint a magyar-osztrák közlekedési egyezménnyel, a közúti, a vasúti és a kombinált szállítással. A kormányülést'— a miniszterelnök szabadsága miatt — Boross Péter belügyminiszter vezeti. abban a kiadványban, amelyet „Érdekképviseletek, kamarák, kisvállalatok” címmel most jelentetett meg Román Zoltán, a Magyar Kisvállalati Társaság elnöke. A 700 ezer munkanélküli túlnyomó része a nagyvállalati szektorból került ki, ezért 1992- ben tovább nőtt a kis- és középvállalkozásokban foglalkoztatottak aránya — állapítja meg a szerző. Az Európai Közösség országaiban ez átlagosan 71 százalék az iparban — ezen belül 63 százalék a feldolgozó iparban és 91 százalék az építőiparban —, amit 1993- ban már a hazai arányszámok is megközelítenek. Az Budapest (MTI) — A kormány gazdasági kabinetje a közeljövőben tárgyalja a társadalombiztosítás számára történő vagyonátadás helyzetét. Ezért felmerült, hogy az ÁVÜ Igazgató Tanácsa csak azt követően foglalkozzon a témával. Végül is azonban éppen az előkészítés gyorsasága és folyamatossága érdekében döntés született arról, hogy milyen vagyoni kört ajánl fel az ÁVÜ a társadalombiztosításnak. Ez azonban egyelőre csak javaslat — mondotta Csépi Lajos az ÁVÜ Igazgató Tanácsának ülését követő szerdai sajtótájékoztatón. Ismeretes, hogy a parlament döntése alapján 1994 végéig mintegy 300 milliárd forint értékű vagyont kell átadni a társadalombiztosításnak, ebből az ez év végéig szóló kötelezettség 100 milliárd forintnyi. Az ÁVÜ 40 milliárd forint értékű vagyont különít el. E kört alakították most ki. Szempont volt, hogy ne ingatlant, csak részvényt különítsenek el, illetőleg, hogy jól működő cégek értékpapírjainak kisebbségi tulajdonrészét tegyék e portfolióba. Az viszont fontos lenne — foglalt állást az ÁVÜ vezető testületé —, hogy a társadalombiztosítás mihamaérdekérvényesítésben ugyanakkor még korántsincs akkora súlya a kis- és középszférának, mint amilyet a gazdasági jelenlét indokolna. Ennek kettős oka van — hallottuk Román Zoltán szerdai, a könyvet bemutató sajtó- tájékoztatóján. Egyrészt a rendezetlen érdekképviseleti viszonyok — a kamarai törvény hiánya —, illetve az, hogy az egyes ágazatok képviseleti szervezetei sokszor egymás ellen is lobbiznak a közvetlen előnyök érdekében. Holott az érdekképviseleteknek a közös érdekekre kellene tekintettel lenniük, és a nézetkülönbségeket a szervezetek között rabb rendelkezzék megfelelő vagyonkezelő szervezettel. A 40 milliárd forintos portfolióba a hálózati áramszolgáltatók tulajdonának 14-15 százalékát, a paksi atomerőmű 2,13 százalékát, a még ÁVÜ-tulaj- donban lévő cukorgyárak 5-20 százalékát, illetőleg a Caola Rt., Ofotért, a Rico és más jövedelmező cégek részvényeinek 10-;25 százalékát ajánlja fel az ÁVÜ, összesen több mint 40 milliárd forint. Több cégre is pályázhatnak az érdeklődök az igazgatótanács döntése alapján, így a Pápai Húskombinát, a Mahir, a Colas , Északkő Bányászati Kft., ÁVÜ üzletrészeire. Az utóbbi vállalat egy jól működő francia-magyar vegyes cég, amelyben az ÁVÜ tulajdon- része kisebbségi: 25,1 százaléknyi. A francia partnernek elővásárlási joga van, ha ezzel nem él, akkor viszont eladható a vagyonrész. Részvénytársasággá alakulhat a KSH Számítástechnikai és Ügyvitel Szervezési Vállalat. Az 1,5 milliárd forint saját tőkéjű cég országos hálózattal rendelkezik. Alkalmas lenne például az agrárpiaci rendtartás kézben tartására. A cég eladására felhívó nyilvános pályázat várhatóan tisztázni. A kamarai törvény megszületésével és a kötelező regisztráció bevezetésével változhat a helyzet — vélte a szakember. Az érdekképviseletek világos feltételek mellett működhetnek majd, javulhat az érdekérvényesítő munka hatékonysága, ami nemcsak a gazdasági környezet alakítására, de az egyes cégek fejlődésére is jótékony hatással lehet. Reméli — mondta végül Román Zoltán —, hogy a kamarai törvény még ősszel a parlament elé kerül, s ebben az évben meg is szavazzák a honatyák. így egy új, működőképes rendszer már jövő év végére felállhat. szeptember végén, október elején jelenhet meg. Két nemzetközi szaktekintély: a CP Holdings és a Cambridge Group versenyezhet azért, hogy melyikük vásárolja meg a Danubius Hotels mintegy 2 milliárd forintnyi részvénycsomagját, ami még az ÁVÜ tulajdonában van. A két társaságot meghívásos pályázat alapján a Budapest Creditanstalt választotta ki. Ez a cég bonyolította le korábban a kedvezményes kisbefektetői részvényvásárlási akciót. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó esetében a dolgozókból alakított MRP-szerve- zet vételi ajánlata — amely 97 millió forint és a névérték 110 százalékát jelenti — ugyan kisebb összegű, mint a másik pályázóé, ám üzleti tervük, a cég jövőjére vonatkozó fejlesztési elképzelések megala- pozottabbak, mint a második helyezetté. A döntést a Kossuth Holding, amely az önprivatizációs program keretében a tranzakció tanácsadójaként működött közre, a művelődési tárca képviselőjének egyetértésével hozta meg — összegezte az ÁVÜ ügyvezető igazgatója a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó privatizációjának rövid történetét Az ÁVÜ Igazgató Tanácsának ülése 300 milliárd forint vagyont kell átadni a társadalombiztosításnak Pártközi egyeztetések Budapest (MTI) — Az MSZP képviselői még augusztusban felkeresik azoknak a pártoknak a kampány- főnökeit, amelyek reagáltak a szocialisták választással kapcsolatos indítványára. Egyeztetést kezdenek velük arról: milyen formában és pontosan mely témákról folytassanak pártközi egyeztető tárgyalásokat — közölte szerdán az MTI érdeklődésére Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke. Szekeres elmondta, hogy a szocialisták által megkeresett 19 politikai szervezet közül szerdáig 11 párt jelzett vissza, és a válaszolók kivétel nélkül elfogadták az egyeztető tárgyalásokra vonatkozó szocialista indítványt. A parlamenti pártok közül csupán az MDF nem reagált még felhívásukra, ám az MSZP-ben remélik, hogy az augusztus 15-ei határidőig a Demokrata Fórumtól is választ kapnak. Az ügyvezető alelnök a továbbiakban kitért arra, hogy a szabaddemokraták és a fiatal demokraták levelükben jelezték: készek kétoldalú tárgyalásokra is a szocialistákkal. — Az MSZP azt tekinti korrekt eljárásnak, ha nem folytat a két párttal külön megbeszéléseket, hanem tartja magát eredeti elképzeléséhez, és valamennyi szervezettel közösen ül tárgyaló- asztalhoz — mondta az MTI kérdésére Szekeres Imre. Az ügyvezető alelnök egyébként hétfőn sajtótájékoztatón számol be a részletekről. APEH-benzinárak Budapest (MTI) — Augusztus 1-jétől megváltoznak azok az üzemanyagárak, amelyeket az adóhatóság a magánszemélyek gépkocsihasználatával kapcsolatban számla nélkül is elfogad — tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Sajtóirodája szerdán az MTI-t. Ennek megfelelően a 91 plusz 1-es ólommentes benzin elismert ára 72,50 forint, a 95-ösé pedig 74,50 forint literenként. Az ólmozott 92-es benzin után 75 forint, a 98-as után pedig 77,50 forint számolható el. A közepes kéntartalmú gázolaj literjét 60 forinttal, az AROL-2T motorolajat pedig literenként 75 forinttal lehet elszámolni augusztusban számla nélkül. Boross Péter sajtótájékoztatója Budapest (MTI) — A Belügyminisztérium azt javasolja, hogy 1994. május közepén tartsák meg az országgyűlési választások első fordulóját, a másodikat pedig június legelején. Ezt Boross Péter jelentette be szerdán a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta: még vitatott, hogy vasárnap vagy pedig esetleg pénteki napon legyen a szavazás. A kormány által a parlament elé beterjesztett választójogi törvénymódosítás értelmében választójogot kapnának a külföldön élő magyar állampolgárok. A belügyminiszter szerint mintegy 50 ezer voksot jelentene, s a szavazás lehetősége erkölcsi gesztus lenne a külföldön élő magyar állampolgárokkal szemben. A parlamenti pártok között konszenzus alakult ki abban, hogy a listás választás egyfordulós legyen, illetve időközi választásokat évenként csak egyszer tartsanak. A parlamenti pártok többsége egyetért abban is, hogy a bekerülési küszöb négyről öt százalékra emelkedjen. Boross Péter szerint a választó- jogi törvényen olyan jelentősebb változtatásokat, mint amilyen például a képviselők számának csökkentése, kétkamarás parlament, stb., 1995-ben lehetne végrehajtani, amikor még három év lesz hátra a következő választásokig. A miniszter kitért arra is, hogy a menekültügyi törvény beterjesztésével szándékosan kivárnak, mert Nyugat-Európában kirekesztő jelleggel módosítják ezt a jogszabályt, s ezt nekünk . figyelembe kell vennünk, hiszen első veszélyeztetett ország vagyunk. Ezenkívül előkészületben van az önkormányzati törvény módosítása is. Boross Péter közölte, hogy ez év október 1-jén és 1994. január 1-jén a rendőrök két lépcsőben — együttesen — 25 százalékot valamivel meghaladó béremelésre számíthatnak. Kérdésre válaszolva: bírálta azokat a rendőri vezetőket, akik úgy nyilatkoztak, hogy a szervezett bűnözés beépül a magyar politikai közéletbe. Hangsúlyozta: nyilatkozni csak hozzáértő módon szabad és egy akciós feladatokat végző rendőr ne terrorizáljon. Ha netán van ilyen veszély, akkor azt ki kell nyomozni, és el kell hárítani — tette hozzá. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: ha meghívják, akkor magánemberként feltehetően részt vesz Horthy Miklós egykori kormányzó újratemetésén. Boross Péter nem tudja elképzelni, hogy a kormány valamennyi tagját meginvitálnák a szertartásra, miként azt sem, hogy magánemberként mindenki el is menne szeptember 4-én Kenderesre. Ecethamisítás Budapest (MTI) — Ma már nemcsak a dízelolajat, hanem úgy tűnik, az ecetet is érdemes hamisítani. Ez történt ugyanis a Buszesz által előállított ecettel. Egy alföldi kft. a Buszesz termeléséhez képest elenyésző menynyiségű, ám a cég nevével fémjelzett ecetet hozott forgalomba. Ez a termék azonban nem felelt meg a minőségi előírásoknak. A biológiai ecet helyett kétes eredetű, vegyileg előállított savval tölti meg a flakonokat.
