Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
1993. augusztus 12., csütörtök Gemenci erdő megye iparában. A gazdaságát jellemző termékek közül országos, sőt export jelentőségűek voltak a közelmúltig, illetve szőkébb körben még ma is azok, a húsipari termékek, a gyümölcs- és főzelékkonzer- vek, a tejtermékek, a puhabőrlábbelik, a zománcozott és teflon háztartási edények, csavaráruk, nyers pamutszövet, vegyi szálból terjedelmesített selyem, frottírtermékek és villamosenergia. A mezőgazdaság fontos szerepet játszik a kitűnő talaj- és éghajlati^ adottságokkal rendelkező megyében, kiváló lehetőséget teremtve a növény- termesztés és állattenyésztés számára. A mezőgazdasági know- how-szint magas, és az egyéni gazdálkodás hagyományai is virágoznak. Főbb területei: szőlő-, bor-, gyümölcs- és zöldség- termelés, hússpecialitások, fűszer- és gyógynövénytermelés, baromfitenyésztés. Gazdasági életének fellendülése elsősorban — a piac- gazdaság követelményrendszeréhez alkalmazkodni tudó — új vállalkozásoktól várható. Az elmúlt néhány évben a gazdálkodó szervezetek száma fokozatosan nőtt. E gazdasági egységek túlnyomó többsége korlátolt felelősségű társaság. Tájai a mai turizmus legnagyobb „hiánycikkében”, a csendben, nyugalomban és az aktív kikapcsolódás lehetőségeiben bővelkednek, tájvédelmi körzetei, vadrezervátumai, a gemenci és a gyula- ji erdők, műemlék kastélyai és hőforrásai — termálfürdők Dombóvár és Tamási területén ismertek — egyre több látogatót vonzanak távoli országokból is. A szekszárdi dombvidék leghíresebb borvidékeink egyike. A Szekszárdtól délre fekvő sárközi tájegység a népművészet kincsestára. A megye jó lehetőséget kínál azoknak a vendégeknek, akik kedvelik a falut, a természethez közelebb álló életformát. A falusi turizmusba bekapcsolódó települések, néhányat kiemelve: Mórágy, Szálka, Mőcsény, Váralja. Az egri Bazilika közüzemi ivóvízellátást. A közcsatomázásuk 27 százalék körüli, némileg elmaradva az országos vidéki átlagtól. A közcsatorna hossza megközelíti az 500 kilométert. A megye közúthálózatának részesedése az országos közúthálózatból 3,5 százalék, ugyanez a megye gépjármű-állományánál 3,1 százalék. Az országos átlagnál sűrűbb megyei közúthálózat néhány kiegészítő új főút és összekötő út megvalósításával megfelel a település- hálózat struktúrájának, az áru- szállítási és személyforgalmi igényeknek. Heves megye adottságai alapján hazánk egyik idegen- forgalmi központja. Ritkán találkoznak egyazon területen a természeti szépségek és a történelmi műemlékek. Heves megye kivétel, itt nem csak az erdők, hegyek és üdülőhelyek, tehát a pihenés, kirándulás célpontjai találhatók. Gyógyvizei, történelmi műemlékei, néprajzi hagyományai, szőlő- és borkultúrája, rendezvényei számos hazai, külföldi turistát vonzanak. Az iskolarendszerű oktatás folyamatos fejlesztése, korszerűsítése kiemelt feladataik közé tartozik, ezáltal az általános iskolai ellátottság, az egy osztályteremre, az egy tanuló- csoportra jutó tanulólétszám tekintetében az országos átlagnál kedvezőbben állnak. Középfokú oktatási intézményekben (melyek száma 23) az általános műveltséget biztosító gimnáziumi oktatás mellett speciális képzést biztosítanak az egészségügyi, kereskedelmi vendéglátó, mezőgazdasági, ipari szakközépiskolák, szakmunkásképzők. A három főiskola közül Egerben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola általános iskolai tanárokat képez, Gyöngyösön a Mezőgazdasági Főiskola pedig elsősorban rendszerszervező szakemberek képzését segíti a mezőgazdaság fejlesztését. Nagy múltú az egri Hittudományi Főiskola. Gazdag népművészeti hagyományaik közül különösen híres a megye északi részén élő palócok és a hevesi vidék népi kultúráik, szőtteseik, hímzett textiléi a születéstől a halálig végig kísérik az emberek mindennapjait. A tárgyalkotó népművészet mellett kiemelkedő szerepet játszanak népdalköreik, cite- razenekaraik, néptáncegyütteseik a hagyományőrzés területén. A 434 ezer lakosú Csongrád megye napfényben az ország leggazdagabb tája. A napsütéses órák száma átlagosan meghaladja az évi 2100-at. Az Alföld ezen dél-keleti vége többnyire oly sík, mint egy biliárdasztal, egy csúcsa van csak, az is negatív: az ország legalacsonyabb pontjaként a Tisza és a Maros összefolyásánál mindössze 76 méter a tengerszint fölötti magasság. Nem tréfa viszont, az olaj után kutató geológusok mélyfúrásai igazolják, hogy e tájon valaha olyan óriáshegység húzódhatott, melynek szintkülönbségei meghaladták az Alpok legmélyebb völgyei és legmagasabb csúcsai közötti értékeket. Igaz, ennek már vagy 20 millió éve... De nemcsak hegyeink vannak a föld alatt, hanem legjelentősebb ásványkincseink a kőolaj és a földgáz, valamint az ország összes termál- és hévíz készletének 20 százaléka. A megye területén hét országos és tizenkét helyi jelentőségű védett természeti érték található, több mint 32 ezer hektáron. Növény-, de különösen madárviláguk sajátos vonzerőt jelent a kutatók s az amatőr megfigyelők számára egyaránt. A természetföldrajzi adottKápráztató napfény: Csongrád Szeged ságok alapján, s a gazdasági teljesítőképesség eredőjeként Csongrád megye az ország közepes ipari fejlettségű térsége. Az innét kikerülő termékek némelyike országos jelentőségű produktum: félporcelán, lakásfelszerelési cikkek, kenderfonal, kőolaj- és földgázszármazékok, propánbután gázkeverék, stabil gazolin, mérlegek, gyufa stb. A gazdasági szerkezet meghatározó eleme a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, világhírű a Pick szalámi, a makói hagyma, a szegedi paprika, közismert és keresett a szentesi zöldpaprika, és a virág. A nemzetgazdaság egészére jellemző negatív tendenciák nem kerülték el ezt a megyét sem. A piacvesztés, fizetésképtelenség, a veszteségesség, a csődhullám, a felszámolás, az elbocsátások e térségben is keserves jelenvalóság. A gazdasági élénkülés jelei pedig még sehol. A sült madarak szájba repülésének ideje lejárt. A gazdaság mai földrevertségé- ből egyedül feltápászkodni képtelen. Legalább a kapaszkodókat, a diagnózist, a lehetséges felemelkedési irányokat meg kell találni. Közösen. A megye közgyűlés bábáskodásával tavaly ősszel elindult az ECOS kooperációs program, mely az Európai Közösség szakértőinek bevonásával e térség fejlesztési lehetőségeire igyekszik ajánlásokat megfogalmazni. Tavaly 155 régiót vettek górcső alá, s 188 kritérium alapján állították ki az egykori blokkhoz tartozó térségek bizonyítványát. E szigorlaton Csongrád megye — Győr- Moson-Sopron után — a 2. legjobb helyezést érte el. Kaptunk is meghívót a legutóbbi kölni német-magyar befektetési fórumra. Ahol leginkább azt kellett bizonygatnunk, hogy tényleg a béke és stabilitás szigete vagyunk, nem lőnek szegeden. Ékes példája helyzetünknek, hogy a külföldi tőke az alapítói vagyonnak mindössze 5 százalékát képviseli vállalkozásainkban. Csongrád megye legfőbb feladata, hogy elismert potenciális gazdasági lehetőségéhez és képességéhez igazodva, kimozduljon az érdemtelenül viselt perifériasorsból, melyhez az ország torz térszerveződése, fejlettségi egyenetlensége is jócskán hozzájárult. A megyének egyelőre még nincs gyorsforgalmi útja, de az M5-ös továbbépítésére kiírt nemzetközi tender ez év végére már a koncessziós szerződés aláírásáig juthat. A gazdasági felemelkedésben ugyancsak jelentős szerepet betölthető Déli Autópályáról viszont még mindig csak a remény szintjén beszélhetünk. Új határátkelők megnyitására már konkrétabbak az ígéretek. Egy másik nagy lehetőség a Tisza, mint víziút hasznosítása. A személyforgalom beindítása mellett a teherszállítás ügye is megmozdult, a fejlesztés alatt álló medencés kikötő vasúti és közúti összeköttetést kapott. Újraéled a légiközlekedés is, nemcsak Szegeden, de Vásárhelyen és Szentesen is fogad a reptér. A jövő irányait megcélozva Csongrád megyében a szegedi tudományos műhelyekre, kutatóintézetekre gondolva, a híres kaliforniai szilíciumvölgy analógiájára valamilyen bio- vagy medicovölgy lehetősége sejlik fel. A magas szintű innovatív kutatások a mező- gazdasági és ipari fejlesztések döntő bázisát képezik. Az ilyen irányú fejlődést tudományos-ipari parkok létrehozásával, ösztönzésével lehet elindítani. Egy másik kitörési lehetőség a regionális együttműködésben rejlik. A megyei közgyűlés eredménynyel szervezi egy Tisza-Maros Menti Európai Régió formálódását Arad, Temes, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyék, illetve a Vajdaság részvételével. Az egymásra találás komolyságát konkrét gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok fémjelzik. Ha már hármas határnál fekszik e megye, élni kell vele. Csongrád megye egyébként tagja az Európai Régiók Tanácsának. Csongrád megyében egyre inkább általános a felismerés: az idegenforgalom nem véletlenül a világ legdinamikusabban fejlődő, a legtöbb hasznot hozó, s legtöbb munkahelyet teremtő ágazata. A szinte már jelképszerű Szegedi Szabadtéri Játékok mellé felsorako- zóban Ópusztaszer a Nemzeti Történeti Emlékparkkal, benne a nem csupán művész látványt nyújtó, hanem történelmi önbecsülésünket is jelképező Feszty-körképpel, melynek restaurálási munkái szépen haladnak. 1996-ban a Honfoglalásunk 1100. évfordulóján, az Expo évében, különösen is igaz lesz a Csongrád megyei szlogen: „Életében minden magyar látogasson el Ópusztaszerre a Nemzeti Történeti Emlékparkba!” 1 f) Kelet-Masvarofszáe Új tanúságtétel Ópusztaszeren Augusztus 18-án a köztársasági elnök jelenlétében tartják a megyei önkormányzatok első országos gyűlését Jelentős esemény színhelye lesz Ópusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztársasági elnök részvételével akkor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok — így a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei is — határozatképes létszámban lesznek jelen, s a tervek szerint elfogadnak egy közös dokumentumot. Áz eseményre készülődve mutatjuk be Magyarország megyéit. Vendégváró Tolna T olna megye a Dunántúl délkeleti részén, a Duna mentén helyezkedik el. Területe 3704 négyzetkilométer, az ország területének 4 százaléka. Az ország lakosságának 2 százaléka él itt, a megye jelenlegi népessége 253,7 ezer fő. Felszíne változatos, völgyekkel szabdalt hegyvidéki jellegű. Az éghajlati viszonyok általában jók, különösen értékes, hogy a terület nagy része napfényben gazdag, a napsütéses órák száma meghaladja éves szinten a kétezret. A megye székhelye és legnagyobb városa Szekszárd (36 857 fő), gazdasági-szellemi és közigazgatási központ. A megyére a középfalvas településszerkezetjellemző. A 108 településből 7 város — Dombóvár, Paks, Bonyhád, Tamási, Dunaföldvár és Tolna —, itt él a népesség 49 százaléka. Lakónépessége az utóbbi évtizedben csökkenő, a természetes fogyás és a vándorlási veszteség miatt. Közel 30 olyan település van, ahol az időskorúak aránya meghaladja a 25 százalékot. Sokáig az ország iparilag elmaradott megyéi közé tartozott. Az 1960-as években kezdődött meg itt a szervezett iparfejlesztés, nagyvállalati gyáregységek és üzemek telepítésével. A 70-es évek második felétől megvalósult állami nagyberuházások — Paksi Atomerőmű, Szekszárdi Húsipari Vállalat, Simontomyai Bőrgyár-rekonstrukció, Tolna Megyei Tejipari vállalat — meghatározó jelentőségűek a Hegyek, völgyek között eves megyeoen H 338 ezer lakos él, amely az ország népességének 3,24 százaléka. Területe 3637 négyzetkilométer, az ország területének 3,9 százaléka. A települések száma 118, ebből a városoké 6. Az ipar a városokban, továbbá a megye nyugati, illetve északkeleti területein összpontosul. Országos jelentőségű a Mátra- és a Bükkhegység határában a szőlő- és a gyümölcstermelés, a déli, alföldi területeken a zöldségkultúra. Az élelmiszeripar legjelentősebb üzemei: a Hatvani Konzervgyár, a Mátra vidéki Cukorgyár, az Egri Dohánygyár, a Borgazdasági Kombinát. A megye három sajátos tájkörzetén belül a középső sávban. Mátra-Bükk déli lejtőin meghatározó a szőlő-bor kultúra. A Mátra alján elsősorban a jó minőségű fehér borokat adó szőlőfajták (tramini, olaszrizling, muskotály), míg Eger körzetében a testesebb, markánsabb vörösborok híresek. Jelentős, főként a Mátra alján a csemegeszőlő-termelés. A megye déli síkvidéki területe, része az Alföldnek. A hagyományos gabonatermesztés mellett főleg a hevesi homokhátakon elterjedt a zöldségtermelés (paprika, paradicsom, dinnye stb.) A hevesi néven termelt görögdinnye országhatárainkon kívül is közkedvelt. Infrastruktúra ellátottságuk országos viszonylatban közepesnek minősíthető. A megye lakossága az országos átlagot meghaladó mértékben, 90 százalékban ellátott vezetékes ivóvízzel, a közműves vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 60-65 százalék. Rövid távon teljessé szeretnék tenni a
