Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 1993. augusztus 11., szerda Mintegy háromezer vietnami nemzetiségű hagyta el Kambodzsát a Vörös Khmerek akciói miatt, és várakozik most a vietnami-kambodzsai határon. A kambodzsai kormány nyilatkozata szerint majd csak akkor térhetnek vissza Kambodzsába, ha a parlament elfogadja az új bevándorlási törvényt AP-elemzés a lehetséges boszniai légicsapások tervéről Washington (MTI) — A NATO-nak a boszniai szerbek előretolt állásai ellen légicsa- pás-mérésekről kidolgozott terve olyasféle dolognak tetszik, mint egy térképasztal mellett vívott háború, és legalább annyi kérdést vet fel a szövetség katonai akcióra vonatkozó fenyegetésével; kapcsolatban, mint amennyire választ ad. Könnyebb összeállítani a célpontok listáját, mint döntést hozni a célpontok elleni csapásmérésekről — állapította meg James Schlesinger volt amerikai védelmi miniszter, aki szerint csekély az esélye annak, hogy a Clinton-kor- mányzat NATO-stratégiája Szarajevó és a muzulmán területi szigetek megvédelmezését célzó nagyobb szabású bombázásokhoz vezet. Erről az AP számol be. A NATO-országok nagykövetei hétfőn Brüsszelben megállapodásra jutottak a szerb célpontok elleni légicsapások tervezetéről, egyszersmind azonban közölték, hogy az első rajtaütésre az ENSZ főtitkárának kell megadni az engedélyt. Márpedig Butrosz Gáli régóta ellenzi a szövetségesek katonai fellépését. Ezt követően az elképzelések szerint Jeremy Boorda tengernagy, a hadművelet NATO-parancsnoka és Jean Cot altábornagy, a volt Jugoszláviában állomásozó 27 ezer fős ENSZ békefenntartó alakulat parancsnoka dönt arról, hogy mikor és hol kerüljön sor a légicsapás-mérésekre. A tervet a róla szóló jelentések úgy jellemezték, hogy nagyon részletes, és a lehetséges taktikák egész sor, különféle intenzitású változatát tartalmazza. Egy katonai terv jóváhagyása azonban még nem teszi szabaddá az utat a hadművelet végrehajtása előtt. Mike McCurry, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt közölte, hogy az elkövetkező napokban NATO-tiszt- ségviselők értékelni fogják a szerbek magatartását a hadszíntéren. A Szarajevó körüli helyzet egyértelművé tette, hogy döntésre van szükség, mégpedig minél előbb — fűzte hozzá. A szerbek eközben továbbra is kétértelműen viselkednek: a nyilvánosság előtt bizonyos fokú készséget tanúsítanak agressziójuk leállítására, egyidejűleg azonban folytatják a muzulmán ellenállás megtörését célzó katonai taktikájukat. Mint McCurry hétfőn megállapította, nyilvánvaló, hogy a szerbeknek be kell szüntetniük Szarajevó ostromát, és lehetővé kell tenniük, hogy a humanitárius segélyszállítmányok eljuthassanak Szarajevóba és Bosznia más részeibe. A katonai parancsnokoknak nem fog gondot okozni annak megállapítása, hogy eleget tesznek-e a szerbek ezeknek a feltételeknek. De mi a helyzet azzal a további ismérvvel, amelyről McCurry ugyancsak említést tett? Végső soron (a szerbeknek) világosan ki kell nyilvánítaniuk, hogy a horvá- tokkal és a muzulmánokkal folytatott tárgyalásokon hajlandók jóhiszemű erőfeszítést tenni a viszály rendezésére — mondta a szóvivő. Mármost ki fogja meghatározni, hogy mi értendő jóhiszemű erőfeszítésen? Első megközelítésre fölöttébb valószínűtlennek rémlik, hogy a NATO vagy az ENSZ katonai parancsnokai politikai irány- mutatás nélkül próbálnák meg tisztázni ezt a kérdést. — Új korszakban élünk — állapította meg Schlesinger —, amelyben — legalábbis papíron — hajlandók vagyunk megtenni bizonyos dolgokat, ha az ENSZ is beleegyezik. Az ENSZ beleegyezésének valószínűsége azonban olyan csekély, hogy nem kockáztatunk sokat. A Clinton-kormányzat egyik vezető beosztású illetékese nem értett egyet ezzel. Mint rámutatott, a legnagyobb valószínűséggel éppen azok az országok fordulnak Butrosz Gálihoz katonai fellépésre vonatkozó kéréssel, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai — vagyis lényegében a főtitkár igazgatótanácsát alkotják. — Ha a Biztonsági Tanács vezető tagjai odamennek hozzá és azt mondják, most ezt meg ezt az alternatívát akarjuk megvalósítani, akkor nem hiszem, hogy Butrosz Gáli az a fajta ember volna, aki azt válaszolná nekik: Nem, ezt nem tehetik — mondta a nevének elhallgatását kérő illetékes. Kijev nem mond le az atomfegyverekről Rémvideó Becs (MTI) — A boszniai muzulmán nők megerőszakolását és többnyire ezt követő legyilkolását bemutató videók a nemzetközi pomópiac slágereivé válnak — erről a szörnyűségről a katolikus egyházhoz közelálló Die Furche című osztrák hetilap számolt be legújabb, csütörtökön megjelenő számában. A cikket a lap megjelenése előtt, már kedden ismertette az osztrák hírügynökség, amelyet Horváth Júlia, az MTI tudósítója idéz. A lapban Khalid Duran, Washingtonban tanító szakértő elmondta: Los Angelesben az erkölcsrendészet olyan videókazettákat foglalt le, amelyek teljes részletességgel mutatják be a boszniai muzulmán nők megerőszakolását, majd többnyire ezt követő, fejlövés vagy feldarabolás útján végrehajtott legyilkolását. A cikkben Catherine Mac Kevin, egy nők elleni bűnöket vizsgáló bizottság elnöknője elmondta: az elkövetők arca ugyan nem ismerhető fel egyetlen esetben sem, a videók származását illetően nincs kétség. Kijev (MTI) — Az ukrán vezetés két napon belül másodszor adta az orosz kormányzat értésére, hogy nem téríthető el álláspontjától az atomfegyverek birtoklását illetően. Konsztantin Griscsen- ko, a kijevi külügyminisztérium leszerési főosztályának vezetője az ukrán fővárosban kedden megtartott sajtóértekezleten ismét jelezte: Kijev szerint nemcsak Oroszország, hanem Ukrajna, FehéroroszorNew York (MTI) — Egy izraeli régész nemrégiben olyan kőoszlopra bukkant, amelyet Dávid királyra és dinasztiájára utaló feliratok ékesítenek. A lelet jelentőségét az adja, hogy ez az első Biblián kívüli utalás Dávid királyra. A lap beszámolója szerint a törött kőoszlopot egy fal romjaiban, az észak-izraeli Tel Dan-ban, a szíriai határ közelében találta Avraham Biran, a jeruzsálemi Zsidó Vallási Intézet és a Hebrew Union College régesze, a Tel Dan-ban 1966 óta folyó ásatások vezeszág és Kazahsztán is jogutódja az egykori szovjet javaknak, beleértve az atomeszközöket is. A hét elején Leonyid Kucsma kormányfő hasonló tartalmú kijelentést tett, visszautasítva az orosz kormányzat vádjait, miszerint Kijev fizikai ellenőrzése alá akarja vonni a területén lévő atomfegyvereket. A magas beosztású ukrán diplomata emlékeztetett: a tője. Az arám nyelven írott tizenhárom csonka sor alapján Biran azt feltételezi, hogy Krisztus előtt a kilencedik század első negyedében Damaszkusz királya győzelmi oszlopként állíttatta ezt az emlékművet, amelyen az uralkodót Dávid király leszármazottjaként örökíti meg a felirat. Ezt az értelmezést látszik alátámasztani az a bibliai történet, amely szerint a Salamon király halála után két részre szakadt királyság hadban állt egymással. Júda királya, Aza a damaszkuszi arám királlyal, I. START 1. szerződés értelmében a négy államnak egyenlő arányban kell végrehajtani a hadászati atomfegyverek leszerelését. Az atomrakétákat befogadó létesítmények adminisztratív felügyeletének „saját kézbe vétele” elkerülhetetlen volt — mondta Griscsenko, miközben megerősítette, hogy az ukrán kormányzat bármikor kész megkezdeni a tárgyalásokat Moszkvával. Benhadaddal lépett szövetségre Izrael királya, Bása ellen. Számos bibliatörténeti kutató úgy gondolja, hogy a kőoszlop bizonyítja Dávid király és leszármazottai létezését, valamint a zsidóság korai történelmére és a zsidó és keresztény hagyományokra gyakorolt hatását. Ugyanakkor más kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az Izrael királyára és Dávid dinasztiájára történő utalások egyelőre nem feltétlenül bizonyítják ezen személyek létezését. Az első Biblián kívüli utalás Dávid királyra Külpolitikai jegyzet Zsil-völgyi szakítópróba Máriás József A Zsil-völgyi bányászok július 29-én kirobbant sztrájkja a Vacaroiu-kor- mányzat próbaköve. Bár követeléseik szinte kizárólag gazdasági-pénzügyi vonat- kozásúak. hatásuk begyűrűzik a politikai szférába. Az ország közvéleménye ma is úgy ítéli: a számlát nyújtják be azért a támogatásért, amelyet ők adtak a hatalomnak ama bizonyos bukaresti bevonulással, amelyért elnökünk akkor személyesen mondott meleg köszönetét, a demokrácia védőiként minősítve őket. Talán ez a magyarázata annak, hogy sztrájkjuk elszigetelt marad, nem terjed át sem más bányavidékekre, sem más iparágakra. El-el- hangzanak szolidáris megnyilatkozások, de munkabeszüntetésüket — s a nyomában fellépő szénhiányt —, követeléseik magas, irreális arányait már szinte senki sem helyesli, vezetőjük, Miron Cosma szakszervezeti vezér radikalizmusával kevesen értenek egyet. Mi ennek a magyarázata? Köztudott, hogy a Zsil-völgyi szénkitermelés nem kifizetődő vállalkozás, hatalmas állami szubvenciót nyel el. Ezt terhelni újabb fizetés- emeléssel, pénzügyileg a teljes csődöt jelentene. Márpedig a követelések igen magasak. Eredetileg 157 000- 224 000 lejes fizetéseket igényeltek, augusztus 5-én már arról jött hír, hogy engedtek belőle 114 468-174 968 lej közti bérskálát említenek, de a kormány ebbe sem tud beleegyezni. (Köz- bevetőleg említjük, hogy az országos átlagfizetés valahol a 70 000 lej körül mozog). Ennek ellenére sem mondhatjuk, hogy a Zsil-völgyi bányászok teljesen indokolatlan kéréssel állnak elő. Hisz annak előzménye is van: a Máramaros megyei színesfémbányászok már kiharcolták azt. Akkor a kormány engedett, most viszont megmakacsolta magát. A miniszterelnök nem hajlandó Petrozsényba utazni, ahol a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Gheorghe Funar is csődöt mondott, sőt mindaddig nem tárgyal a bányászokkal, amíg azok nem szállnak le a bányákba. Mindkét fél hajthatatlannak látszik. Igen ám, de a kohászati kombinátok, hőerőművek szén után kiáltanak. Vagyis: a helyzet tarthatatlanná válik. Az ellenzék tartózkodó. Miként is állhatna azok pártjára, akik két évvel ezelőtt ellenük törtek? De nem csak az ellenszenv csendje ez. Mindenki tudja: az érték- fedezet nélküli fizetésemelés újabb lökést ad az inflációnak, sztrájkok, bérkövetelések újabb lavináját zúdítja az anélkül is cérnaszálon függő pénzügyi mérlegre. Ezt pedig senki sem kívánhatja. Amiképp a politikai helyzet sem érett meg arra, hogy új, előrehozott parlamenti választásokat tartsanak. Ilyen zavaros, feszült helyzetben mindig a szélsőség nyer teret, annak újabb előre törése törékeny demokráciánkat, annak a látszatát is felszámolhatná. nnen adódik, hogy ebben a szakítópróbában a józanabbal gondolkodó közvélemény, bár nem áll a kormány pártján, mégis annak drukkol. Mert ez a kisebbik rossz. Bármiképp is végződik, annak jelzésértéke lesz az elkövetkező évek politikai kibontakozása szempontjából. Szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a svájci hatóságok Genfben, az ENSZ épülete előtt. Az intézkedések oka az, hogy várhatóan folytatódnak a Bosznia-Hercegovina jövőjéről történő tárgyalások, bár Alija Izetbegovics nem kíván addig részt venni azokon, amíg a szerbek át nem adják a Szarajevó környéki hegyeket AP-felvételek
