Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. augusztu 11., szerda Jegyzet Olvasunk, olvassunk! Nagy Zsuzsanna ív” i e/otó, ki később. Ki A. könnyebben, ki nehezebben. Ki szótagolva, ki szóképpel. De a lényeg ugyanaz, mindenki megtanul olvasni. Mióta ezen képesség birtokosaivá váltunk, azóta halljuk állandóan, hogy olvassunk. Kisgyerekként szüléink ajánlják, aztán az iskolában muszáj, sőt kötelező. Felnőve a tévéből, rádióból szidnak minket, hogy túl keveset olvasunk. Még keményebb bírálatot is kapunk, miszerint nincs olvasási kultúránk. Pedig ma már a pénztől eltekintve (amitől persze egyszerűen lehetetlen eltekinteni), na de mondjuk ezt nem számítva, ilyen lehetősége embernek sose volt az olvasásra. Bárki, bármit, bárhol elérhet: csak lépünk kettőt és könyvárus, könyvárus hátán, karnyújtásnyira a kultúra. Ha kinyújtjuk a kezünket, a választás már nem ennyire egyszerű, sőt talán még a kedvünk is elmegy az olvasástól. Pedig a standok roskadoznak, a könyvek csodaszépek, mégis nehéz, egyre nehezebb megtalálni az igazit. Kezdjük a gyerekeknek szóló ajánlattal! Soha ennyi mesekönyv nem volt, mégis panaszkodunk, gyermekeink alig akarnak leülni egy-egy könyv mellé. De hát mit is olvassanak? A mesekönyvek nagy részét a Walt Disney rajzfilmek könyvváltozatai teszik ki, tele nagy képekkel, egyszerű, rövid szövegekkel. Jogos a gyerek reagálása: ezt már ismerem, inkább megnézem videón, az látványosabb és a lapok kiesése sem okoz gondot. Nagyon kevés gyerek tudja, hogy léteznek Andersen, Grimm mesék. De nem is akarnak tudni róla, mert azok túl szomorúak, a rajzfilmek biztos happy end-je nem mindig következik be, és hát mindenki jobban szeret nevetni, mint sírni. így teljesen logikusan maradnak a csodavilágnál. Kamaszkorukban is ámítják őket. A könyvárusok következő kínálata a szerelmes füzetek, sci-fi történetek, amelyek szintén nem a valóságról szólnak. A giccses rajzfilmek után átlépnek a gics- cses szerelmi történetekbe, amely megint nem az élet. Csoda-e, ha felnőtten ezt a világot akarják maguknak megteremteni, és elvesztve valóságérzéküket belebonyolódnak a látszatélet keresésébe. A gyors meggazdagodáshoz sokszor mesés út vezet, de itt a mese vége olykor megdöbbentő, hiszen a börtön magánya nem mindig felfogható. A csodás világot el lehet érni kábítószerrel, de meddig, és a befejezés itt is elég bizonytalan. És akkor jön a csalódás. Felnőttként már nincs kedvünk olvasni, mert becsapottnak érezzük magunkat. Az élet úgyis egészen más, legyintünk, kit érdekelnek már a gyerekkor igazi meséi. Elfelejtettünk képzeletünkben utazni, de igazából meg se tanítottak rá. A könyvekből tanulhattunk volna meg, ha idejében, a megfelelő irodalmat nyomták volna a kezünkbe. Éretten már nagyon nehéz újra megnyílni a mesék világába, és nem is ösztönöz erre semmi. Nincsenek felnőtt mesék, az írók csak a szakmának írnak. A z olvasó és alkotó nem tud egymás létezéséről. Egymást okolják a sikertelenségért, a csalódásokért. Ha újra egymásra találna ez a két réteg, az élet talán egyáltalán nem lenne szebb, de a mi lelkünk megtisztulna, és a magunk belső világa külön életet kezdhetne ßggetlenül a mindennapok realitásától, mely egyre inkább felőrli ezt a belső menedék nélkül vegetáló embernek nevezett érzékeny, különös jelenséget. Kölcsey-kutatások Tallózó az országos sajtóból Nyíregyháza (G. S.) — A júliusban megjelent folyóiratokban böngészve találhatunk néhány érdekes írást. Kölcsey Ferenc születésének bicentenáriuma alkalmából számos kötet, tanulmány jelent meg az elmúlt években. A magukra valamit adó irodalmi és megyei folyóiratok emlékszámot szenteltek a nagy évforduló tiszteletére. Azt hinné az ember, nem maradt semmi több publikálni való a kutatók tarsolyában. Szerencsére nem így van. Az Irodalomtörténeti Közlemények júliusi számában két tanulmány is olvasható Lukácsy Sándor: a Mikor írta Kölcsey a Parainessist? című írásában hiteles források alapján kutatja a mű megszületésének helyét, idejét és körülményeit. Szabó G. Zoltán: a Kölcsey-ver- sek címadásának vizsgálata ügyében arra keresi a választ, hogy fontos volt-e a költőnek a címadás kérdése. Miért adott szabad kezet gyakorta a költemények közreadóinak. Az Egyház és Világ c. folyóirat három dokumentumértékű levelet ad közre 1916-ból, adalékként az ún. protestáns értelmiségiről szóló vitához. Címe: Móricz Zsigmond és Ravasz László levélváltása. A Móricz-levél megtalálható a Csanak Dóra szerkesztette Móricz Zsigmond levelezése (1962) kötetben, a Ravasz László írás az Irodalmi Múzeumé. A Hitel júliusi számában Borszéky György emlékezik ifjabb Krúdy Gyulára. Nagy írónk fia apja életvitelét utánozta, de tehetségének nem volt örököse. Csupán az apja fia maradt — állapítja meg a szerző. Mostohán bánt az országos sajtó a nyár nagy megyei kulturális eseményével. A Nyírbátori Zenei Napokra gondolok. Az egyik méltatást és invitálást a Pesti Műsor c. kulturális kínáló közölte Zenei ünnepnapok Nyírbátorban címmel. A másik híradás a népszabadság július 7-i számában olvasható: Solti Györggyel, a fesztivál tiszteletbeli elnökével készítettek interjút. Úem uborkaszezon nekik a nyár Belga, erdélyi, görög, kárpátaljai, lengyel, mexikói, olasz, szlovák együttesek vendégségben Nyíregyháza (KM - BE) — Van ahol igaz a mondás, miszerint a nyári vakáció a kultúrában uborkaszezon, viszont sok művészeti együttes háza táján ilyenkor is nagy a nyüzsgés, a jövés-menés. Jellemző a nyárra a művészeti csoportok turnéja, a kölcsönös csere, a vendégeskedés. Az egyik csoport most készül külföldre, a másik éppen úton van, a harmadik itthon fogadja külföldi partnereit. Jó alkalom az ilyen kölcsönös csere egymás kultúrájának felfedezésére, a látókör bővítésére. Jön a Mega Alexandrosz (Nagy Sándor) Még a fehér kövek forróságát idézik fel a Nyírség táncegyüttes tagjai, akik a napokban érkeztek haza Görögországból. A Folklórfesztiválok Nemzetközi Szövetségének közvetítésével meghívásra vettek részt Kateriniben nemzetközi fesztiválon, valamint egy Thessalonikihoz közeli településen. Ottani szereplésük viszonzására érkezik Nyíregyházára a görög Mega Alexandras (Nagy Sándor) elnevezésű táncegyüttes. Ugyancsak a Nyírség vendége iesz Belgiumból a Vosse- laar-ból érkező Dophei táncegyüttes. A Nyírség és két vendégegyüttese, valamint a franciaországi Lyonból ideutazó Gergovia táncegyüttes — melynek tagjait a balkányiak fogadják — fellépnek augusztus 18-án Újfehértón, a Szent István napi ünnepen a Sóstói Múzeumfaluban, valamint augusztus 21-én a nyíregyházi szabadtéri színpadon. Hét szórakoztató táncegyüttes Számos művészeti együttes tagjai készülnek olyan szereplésre, ami kiemelkedő eseménynek számít az életükben, s remélik, a közönségnek is szórakoztató élményt jelent majd. A szabadéri színpadon, rossz idő esetén pedig a Váci Mihály művelődési központban tartják meg augusztus 29- én a megyeszékhelyi táncgálát, melyen fellép a Katherina Ensemble, a Madison gyermektánc klub, a Magic Dance Sport Club, a Primavera balettcsoport, a Re-flex Modemtánc Stúdió, a RUMO Táncsport klub, a Slip versenytánc klub balett, jazzbalett és modemtánc kompozíciókkal. Élénk művészeti idegenforgalom Nagy művészeti idegenforgalmat bonyolítanak le az elkövetkező időszakban a Váci Mihály művelődési központ művelődésszervezői. Éppen hogy megjöttek a mazsorettek az országos bemutatóról, Belgiumba készül a fúvós zenekar. Közben szervezik az ősz eleji néptánc gálaműsort, amelyre hét külföldi vendégegyüttes fogadta el a meghívást. Táncosokat várnak Székelykeresztúrról, Kolozsvárról, Ungvárról, továbbá számítanak egy lengyel leányokból álló fúvószenekar résztvételére, ugyancsak fúvósok jönnek Kassáról és Olaszországból, ez utóbbi a Banda Folcloristica di Marcellina. Bizonyára nagy kuriózum lesz majd a néptánc gálán a Mexikóból érkező együttes szereplése. Eközben a Cantemus kórus Amerikában folytatja turnéját. Több mint hat heti fellépéssorozat után jelenleg valószínűleg New York felé tartanak, megpillantják az óceánt, s belefér a programba egy kis pihenés, kikapcsolódás is, amit igazán megérdemeltek. Helytörténeti kutatók kerestetnek Szabó Pál kézírása Dokumentummásolat Baranyi Ferenc Nyíregyháza — A nyíregyházi Jósa András Múzeumba 1990-ben került Bory Zsolt hagyatéka. Az anyag rendezése során 12 olyan levélre bukkantunk, amelyeket a népi írók legmarkánsabb egyéniségei vetettek papírra: Szabó Pál (9), Veres Péter (2), Kodolá- nyi János (1). A címzett mindannyiszor Kuthy Ferenc, akiről azonban ez idáig nem sokat sikerült megtudni (sajnos Bory Beáta és Szabó Pál leánya Szabó Erzsébet sem tudott a kutatásban segítségünkre lenni.) Csak a baráti hangvételű, 1953 és 1967 között született levelek árulnak el néhány életrajzi adatot, amelyeknek érdekessége az, hogy közülük az utolsókat a címzett már Kisvárdán bontotta fel. Miért is szeretnénk többet megtudni Kuthy Ferencről? Elsősorban azért, mert Szabó Pál a címzett önéletrajzából több mozzanatot beépített a pedagógusokról szóló, 1954- ben írott irodalmi forgató- könyvébe a Nem politizálok- ba, amely 1954-ben az Új Hangban jelent meg, s amelyből még filmet, színdarabot és regényt is szeretett volna készíteni. Érdekes adalék lehetne Szabó Pál írói módszerének vizsgálatához az, ha tudnánk, mit, mennyit és hogyan használt fel Kuthy Ferenc életrajzából. Önéletírásából, amelyet 1953-ban írt, a Somogy Megyei Tanácshoz küldött el, ahonnan azt a Szabad Néphez továbbították. Innen került Szabó Pálhoz, aki ennek okán vette fel a szerzővel a kapcsolatot, s amely vallomást a pedagógusokról gyűjtött anyaga gyöngyszemének nevezte. Ekkor még Kuthy Ferenc a Balatonmáriafurdői Általános Iskola igazgatója. Az első kicsit még hivatalos levél után barátság születik a két ember között, amelyet megszólítások, Szabó Pál önmagáról tett vallomásai, s vitáik bizonyítanak. „Időmmel, kocsival én rendelkezem, de persze az embernek igen sok dolga is van, s ráadásul már én is bizony túl vagyok a hatvanon.” (1954. január 9.) „Ami egyéb megjegyzéseidet illeti: engem soha nem ilyen vagy amolyan közvélemény irányított, hanem a lelkiismeretem. S hogy sétálok a pappal, igen, mert ezek földosztó papok voltak akkor, amikor még a szocdemek is otthagyták a falut, s parasztot... s: engem a kálvinista egyház nevelt azzá, ami vagyok.” (1967. június 20.) Viták, beszélgetések, meghívások, mentegetőzések a beígért és elmaradt látogatások miatt olvashatók a lapokon. Ki lehetett Kuthy Ferenc, aki maga is írogatott, s akinek meg nem jelent dolgait (?) Szabó Pál a Művelt Népen keresztül szerette volna kiadni 1954-ben. Ki lehetett az az ember, aki Veres Pétert kéri fel 1963- ban unokája keresztapjának, aki azonban a következők hozzátételével utasítja vissza: „De azt hiszem, te is tudod, hogy sokfelé van keresztgyerekem szerte az országban, mert mint Parasztpárt elnök és O.F.T. elnök majd mint miniszter nem háríthattam el a meghívásokat. Sem a számukat sem a nevüket nem ismereríi.” (1964. január 8.) Akinek Veres Péter beszámol terveiről, munkájáról: „Már dolgozom egy új könyvön is néha. Címe a Természet könyve lesz, de nem csak a füvekről, fákról, hanem inkább az emberekről és a népekről fog szólni.” Ki volt hát Kuthy Ferenc, az egyszerű írogató pedagógus? Akinek hagyatékában talán még több Szabó Pál, Veres Péter levél is lappang, amelyek értékes adalékokkal szolgálhatnának ezen írók hétköznapi életének, munkamódszerének jobb megismeréséhez, s egy-egy írásuk keletkezéstörténetéhez. Előre is megköszönve, várjuk múzeumunkban azoknak a rokonoknak, ismerősöknek a jelentkezését, akik segítséget tudnak nyújtani kutatásainkhoz. Ezáltal minden bizonnyal sok új ismerethez jutunk. Világpremier Budapest (MTI) — A Jövőre veled, ugyanitt című Bemard Slade darab musical-változatát a Madách Színház mutathatja be elsőként a világon. A Jövőre veled, újra című musical bemutatóját december 31- én tartják. A két főszereplő Udvaros Dorottya és Hirt- ling István. Bemard Slade az elmúlt évben A férfi, akit szeretek című komédiájának bemutatóján már járt Magyarországon. Barátja, Stan Daniels, a bemutatandó musical zeneszerzője elmondta: a Jövőre veled, újra zenéje érzelmes, romantikus hangvételű. Az előadásokat élő zene kíséri; mint kiderült a Madách Színház életében első alkalommal. A forgatókönyvírással, produceri munkákkal foglalkozó zeneszerző pályafutása során 8 Emmy-díjat, és két Golden Glob kritikusi díjat kapott. Új film Gozsdu Elek regényéből Budapest (MTI) — Gozsdu Elek Köd című regényéből forgat filmet Deák Krisztina. A rendezőnő a XIX. századi szerelmi történetet áthelyezi a jelenbe. A két lánytestvér (Tóth Ildikó és Kováts Adél játsz- sza) Budapestről, illetve Bécsből tér vissza az elhagyott családi kastélyba, és szeretné azt visszakapni. A filmben — különböző idősíkokban — megjelennek a kastély egykori lakói is. Sok külföldi szereplése lesz a közeljövőben a fúvószenekarnak Amatőr felvétel
